Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-30 / 124. szám

I SZERDA, 2007. MÁJUS 30. AKTUÁLIS* 3 TEGNAP! UZEMANYAGARAK CSONGRÁD MEGYÉBEN Az elmúlt nyáron fellélegezhet­tek a Makón és környékén lakók, hiszen a Tesco-kút megnyitásá­val tizenöt-húsz forinttal is csök­kent az üzemanyag ára, ami ko­rábban komoly terhet jelentett az itt élőknek, hiszen egy tank üzemanyagért csaknem kétezer forinttal kellett többet fizetni a megye délkeleti sarkában, mint mondjuk tíz kilométerrel észa­kabbra. Románia uniós csatlako­zásával megtöbbszöröződött a forgalom. Emiatt dönthettek úgy a makói kúttulajdonosok, hogy a megye más településeihez képest 20-22 forinttal adják drágábban a benzint és a dízelt. - A szegedi Tescóban vásárol­tam, és kaptam egy utalványt, amivel 10 forinttal olcsóbban Forrás: DM-gyüjtés tankolhatok az üzletlánc kútjai­nál. Kis spórolás reményében el­autóztam Makóra, és döbbenten CSÜTÖRTÖKTOL ÚJRA DRÁGUL Bruttó 4 forinttal emeli a gázolaj és bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkén­ti nagykereskedelmi árát csütörtöktől a Mol. A cég legutóbb egy hete emelte a benzin árát 5 forinttal. A gázolaj árát április végén változtatták, akkor csökken­tették 2 forinttal. A mostani emeléssel a benzin átlagára 290 forint körül alakul, de a kutaknál 10-15 forintos különbséget is tapasztalhatnak a vevők. A gázolaj átlagára 255 forint körül lesz. DM-grafika tapasztaltam, hogy itt a kedvez­ménnyel együtt is öt forinttal drágább a benzin, mint a megye­székhelyen - összegezte tapasz­talatait a szegedi Molnár István, aki felhívta a figyelmet arra: a Ti­sza-parti városban még azonos cégnév alatt is a Makóhoz köze­lebb eső kutaknál egyre drágább a benzin. A benzinkutak tegnapi, hivata­los közlései szerint a Dorozsmai nyaralók UJSZASZI ILONA Nyaralási szokásainkat is a divat uralja. Ám létezik az ösvény, melyen úgy járhatunk, hogy igazodunk a nyájszellemhez, még­sem szórjuk a pénzt ész nélkül. Sovány bugyellárissal és egy csöpp ötlettel ugyanúgy megfelelhetünk a trendnek, mint dúsgaz­dagon, de bugyután. Érdemes méricskélni-számolgatni, merre is induljunk most, hogy nyakunkon a nyaralási szezon. A trend tartja magát: ha nyár, akkor víz - lehetőleg „tengernyi tenger". Nekünk az ezred­fordulóig jórészt a „magyar tenger", a kékeszöld Balaton jutott, mostanság a horvátok kékeszöld Adriája felé halad a magyar nya­ralók nyája. A tömegek nyaralóhelyein persze szinte mindenért fizetni kell. Újabban e megvásárolt szabadság ára nem valami di­vatos, mert márkás cuccéhoz igazodik. Inkább valamiféle tömeg­cikkéhez hasonlatos, mert lefelé tendál a nyaralóhelyi vendéglá­tási díj. Ez lehet az oka annak, hogy a csak a meleg hónapokban tobzódó vízparti üdülőbázisokon - még a drágának mondott bala­toni és a közeli tengerparti homokon is - olcsóbb a szállás és a va­csora, mint az egész évben lakott, mégis idegenforgalmi vonzerőt mutató városokban. így nem csoda, ha az egri vár, vagy a szegedi Tisza-part közelében egyetlen hétvégi kiruccanás árából egy egész héten át lóbálhatnánk lábunkat a tengerparton - legalábbis előszezonban. A nyájas nyaralók érdekei szerinti számítás végeredményétói függetlenül is köztudott: drágább a városi élet, mint az azon túli, tág világbeli létezésé. Mint ahogy az sem újszerű megállapítás, hogy a családok nagy részében az erős forint időszakában sincs elég, mondjuk 100-200 ezer forintnyi plusz, vagyis anyagi erő a nyaralásra. Abba is beletörődtünk, hogy e divat uralta korban még reklámozni sem érdemes a trendtől eltérő kirándulási-pihe­nési-feltöltődési lehetőségeket. A júniusban induló főszezonban nem illik mondani, mégis tény: a magyarok többsége helyben, vagy csak fejben nyaral. Mert vakációzásnak nevezi azokat a kánikulai napokat, amikor az ott­honi hűtőből származó étellel-itallal fölpakolva indul a család strandolni. Ilyenkor a célállomás legfeljebb a szomszédos városka fürdője, de leginkább a közeli tó vagy folyó partja. Ám sokaknak ennyire se futja. Csak gondolatban jutnak el még a fövényig is-a fejben nyaralók. Turisztikai térképek Tizenegy új turisztikai térképet helyeztek ki a belvárosban az ide­genforgalmi szezon nyitányaként: ezek Szeged nagykörúton belül fekvő területén igazítják útba a turistákat. A térkép valójában egy légi felvétel, amelyen grafikai eszközökkel jelölték az épületeket. A több mint három négyzetméteres táblák közül az Anna-kútnál található a belvároson kívül Szeged térségét is ábrázolja. Az ötmil­lió forintos költséggel felállított térképeket olyan üveg védi, amelyről lepereg a graffiti Fotó: Schmidt Andrea Romániához közeledve egyre többet kell fizetni az üzemanyagért Makón a legdrágább a nafta A szegedi Esso kúton tegnap ennyiért kínálták az üzemanyagot Fotó: Karnok Csaba SZERBIÁBAN MEGERI TANKOLNI |U A nyaraló szezon előtt ismét a há­romszáz forintot közelíti Magyar­országon a 95-ös benzin ára. Sze­geden 286 forintért is árulják a hazánkban legnépszerűbb üzem­anyagot. Szerbiában ezzel szem­ben 81 dinárba kerül a 95-ös ben­zin, ami átszámítva 246 forint. A negyven forintos árkülönbség 50 literes tank esetén kétezer forint megtakarítást jelent annak, aki a határ másik oldalán tankol. úti Mol-állomásnál 279, a Csongrádi sugárútinál 282, a Makai úton pedig már 286 fo­rintba került a 95-ös literje, ugyanígy növekvő tendencia fi­gyelhető meg a dízelolaj esetében is, amit a Dorozsmai úton 251, a Makai úton pedig 255 forintos li­terenkénti áron kínáltak. A ma­kói 95-ös benzin holtversenyben az ásotthalmival a megye legdrá­gábbja, tegnap 292 forintért mér­tek egy litert, a dízel literje pedig egységesen minden állomáson 265 forintba került. A legolcsóbb üzemanyagot teg­nap Székkutason kaphatták a vá­sárlók a megyében, a 95-ös egy li­terje 277 forintba, a dízelé pedig 244 forintba került, egyébként a mórahalmi benzinkúton is ennyi­ért mérték az olaj literjét. Nem ol­csó a tankolás azonban Csongrá­don, a város kútjaiból mért benzi­nért 290, a dízelért pedig 260 forin­tot kérnek a tankolóktól, míg Szen­tesen a 95-ös ára a Tescónál 286, a másik két állomásnál pedig 288 fo­rintvolt, a dízelt 259-ért mérték. L SZ. Csongrád megye települései kö­zül néhány hete újra Makón a legdrágább az üzemanyag. A ta­valy megnyílt makói Tesco-kút letörte ugyan egy időre az ára­kat, de a tranzitforgalom nö­vekedése újra emelkedést ho­zott, most a benzin tizenöt, a dízelolaj huszonegy forinttal drágább itt, mint a legolcsóbb településen, Székkutason. Sze­geden belül is érvényesül a ten­dencia: a román határ felé többe kerül a nafta. Statisztikai hibával, ellenőrizetlenséggel indokolják az adatokat - Thurzó László: A mérőszámok nem alkalmasak a betegek tájékoztatására Máshogy látják a kórházvezetők az OEP listáját Mint tegnap megírtuk, az Egészség­biztosítási Felügyelet nyilvánosságra hozta azokat a minőségi mutatókat, amelyekből - szándékuk szerint - a betegek eligazodhatnak: melyik intéz­ményben, milyen gyorsan, milyen esé­lyekkel gyógyulhatnak. A megyei kór­házvezetők eltérően értelmezik az ada­tokat. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója szerint az OEP tavalyi adatai alapján megdöbbentően ma­gas, 146,3 százalékos belgyógyászati ágykihasználtságuk csakis statiszti­kai hibával, nem valamiféle zsúfolt­sággal magyarázható. Mint mondta, már a 80 százalékos ágykihasználtság is jónak számít, a 100 százalékot pe­dig lehetetlen elérni az aktív ellátás­ban. Ez ugyanis azt feltételezi: az ágyak „melegváltásban" vannak, azaz egyik beteg a másiknak adja a helyet. A többi mérőszámot rendben lévőnek vagy jónak találta. „Ellenőrizetlen adatok" Thurzó László, a szegedi orvoscent­rum elnökhelyettese, az onkológiai klinika vezetője szerint önmagában a nyilvánosságra hozott mérőszámok nem alkalmasak arra, hogy a betegek ezek alapján tájékozódjanak. Mint mondta, valószínűleg sok helyről nem ugyanolyan szempontok szerint jelentettek az OEP-nek, az így kapott adatokat pedig senki sem ellenőrizte. Kiemelte, hogy az ellátott esetek bo­nyolultságát és költségességét muta­tó úgynevezett case mix index nem szerepel a mérőszámok között - noha ez egyértelműen összefügg az ágyki­használtsággal. Minél magasabb ez a mutató, annál nehezebbek az esetek - így annál több időt töltenek bent gyógyulásuk érdekében a betegek. Sa­ját „háza tájáról" annyit jegyzett meg: az onkológiai ágykihasználtság például azért csak 54 százalékos, mert a kezelések egy része kúraszerű, ami ugyan a statisztikában nem jele­nik meg, ténylegesen azonban foglal­ja az ágyat a beteg. Egynapos ellátás A császármetszéseknek az uniós 24 százalékos átlagához képest nagyon ma­gas, 45 százalékos klinikai arányának magyarázatára is kíváncsiak lettünk volna. Pál Attila professzor, a női klinika vezetője azonban szabadságon van, he­lyettesét Bártfai György professzort pe­dig lapzártánkig nem tudtuk elérni. - Azért nem volt egyetlen egynapos kezelés sem tavaly, mert tudatosan ké­szültünk az intézményesített egynapos ellátás bevezetésére, ami maximális szakmai felkészültséget igényel. A ta­valyi volt a tanulóévünk - mondta el Baráth Lajos, a makói kórház főigazga­tója. Hozzátette: törekedtek arra, hogy a szakmai és a pénzügyi tevékenységet összhangba hozzák, az ágykihasznált­sági mutató pedig nem biztos, hogy azonos a hatékonysággal. Mivel a gyógyszer-, élelmezés- és fogyóesz­köz-felhasználás a bent töltött napok számával növekszik, minél rövidebb idő alatt próbálnak gyógyítani - ez vi­szont rontja az ágykihasználtságot. Pénzügyi egyensúly Várkonyi Katalin, a szentesi kórház főigazgatója mással magyarázza, hogy tavaly csak két esetet láttak el hu­szonnégy óra alatt. Mint mondta, pénzügyi egyensúlyra törekedve in­kább tovább tartották bent a betege­ket - az egynapos ellátásra ugyanis az OEP csak a fekvőbeteg-ellátás 80 szá­zalékát fizeti. Annak azonban örül, hogy az átlagnál is alacsonyabb volt a császármetszések aránya, mint mondta, ezt a számot szeretnék még lejjebb nyomni. Kallai Árpád, a vásárhelyi kórház fő­igazgatója szerint alapos elemzést igé­nyelnek az adatok a korrekt vélemény kialakításához, a császármetszések 20 százalékos arányával azonban elégedett. Az egynapos ellátásokról azt mondta: azok azért hiányoztak tavaly, mert sem kapacitásuk, sem ÁNTSZ-engedélyük nem volt hozzá. T. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom