Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-22 / 118. szám

» Az egyetemnek csütörtökig kellene benyújtania pályázatát a városi kórház és a rendelőintézet működtetésének átvételére. Az integrációval megszűnnének Szegeden a párhuzamosságok, hatékonyabban működne az egészségügyi ellátás - így érvel a támogatók köre és a városvezetés. A másik oldal azonban aggályosnak látja, hogy az egyetemi költségvetés jelenlegi 1 milliárd forintos hiánya mellett szabad-e vállalni újabb terheket. Az egyetem szenátusa ma szavaz a pályázatról. MUNKATÁRSAINKTÓL Tegnap délelőtt az egyetem gazdasági tanácsa, délután a rektori tanács tárgyalt szigorúan zárt ajtók mögött arról, pályázzon-e az SZTE a városi kórház és rendelőintézet feladatainak átvételére. Egyik ülésről sem szivárogtak ki információk. Szabó Gábor rektor lapunknak elmondta, olyan komoly és bonyolult szakmai kérdésekről tárgyalnak, amelyekről laikus módon nem lehet nyilatkozni, ezért egyedül az orvoscentrum elnöke, Mikó Tivadar jogosult a tájékoztatásra erről a témáról. Csakhogy Mikó Tivadar is elhárította tegnap érdeklődésünket. „A szenátus döntése után kivánok nyilatkozni" - mondta. Azt nem tagadta, hogy még vasárnap délután zártkörű megbeszélést hívott össze, amelyen orvosegyetemi professzorok vettek részt. Haiman Éva, az orvoscentrum pr-referense azt mondta, ezen belső ügyekről esett szó; az integrációs pályázat támogatásáról már a múlt héten döntött a kari tanács. A klinikavezetők viszont - információink szerint annak ellenére megosztottak, hogy a kari tanács többséggel támogatta a pályázatot. Vita folyt arról, mennyire használ vagy árt az orvoscentrumnak az önkormányzati kórház és rendelőintézet működtetésének átvétele. A szenátus ülése előtt, tegnap szerettük volna megtudni, mi az egyes egyetemi karok vezetőinek véleménye az egészségügyi integrációról. Galambos Gábor, a Juhász Gyula pedagógusképző kar főigazgatója megosztotta velünk a témával kapcsolatos aggályait - majd visszavonta nyilatkozatát. Csirik János, a természettudományi kar dékánja sem akarta előzetesen elmondani a véleményét, először a többi dékánnal akarja megvitatni a kérdést. Mint mondta, á mai szenátusi ülésen kiderül végleges álláspontja. Almási Tibor, a bölcsészettudományi kar dékánja tegnap délben annyit árult el: a gazdasági és a rektori tanácsban megérdeklődi, hogy milyen biztosítékok vannak a BTK további zavartalan működésére. Végleges döntését a válasz tükrében hozza meg. Az integráció hívei a jelenlegi széttagolt egészségügyi hálózat letisztulásával érvelnek, és azzal, hogy az SZTE kasszáját megterhelő első egy-két esztendő után jobban járhat az egyetem. Az ellenzők viszont állítják: a jelenlegi 1 milliárd forintos hiány mellett az újabb teher kritikussá teszi az egyetem működését. A karok vezetői tartanak attól, hogy a kórház átvétele miatt ők is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak majd, és újabb elbocsátásokra kerül sor. Magára az integrációra is legalább 200-300 millió forintot kellene költeni, s lapunk információja szerint a két városi intézménynek, a kórháznak és a rendelőintézetnek együtt mintegy félmilliárdos a tartozásállománya. A kompromisszum hívei azt tanácsolják: mindenképpen pályázzon az egyetem, de kössön ki feltételeket, és a szegedi közgyűlés júniusi döntése, valamint a feladatátvételre kitűzött október 1-jei dátum közötti időszakban keményen tárgyaljon a részletekről. KEREKASZTAL • Kétszer ülésezett eddig a Szegedi Egészségügyi Kerekasztal, elsősorban az integrációról volt szó, amelyet az ellenzéki pártok azért nem támogatnak, mert privatizációs előkészületeket látnak benne. E fórumokon a Professzorok Batthyány Körét képviselte Dux László professzor, a Biokémiai Intézet vezetője, aki lapunk kérdésére tegnap Szeged, a megye és a régió legsúlyosabb egészségügyi döntésének nevezte az integrációs tervet. Kifejtette, hogy több százezer ember ellátását érinti a döntés, hiszen ha nem kellő körültekintéssel és nyilvánossággal készítik elő, súlyos következményei lehetnek - a feladatátvállalás megroppanthatja a szegedi egyetemet. Jelenlegi súlyponti kórházi funkcióját is képtelen ellátni, ha nem változik a finanszírozás, s ha a város még „rátol" további veszteséges ellátási feladatokat, az anyatejgyűjtéstől az épület-karbantartásokig különféle, eddig városi funkciókat, képtelenség lesz az orvoscentrum költségvetését egyensúlyban tartani - foglalta össze véleményét Dux László professzor. KEDD, 2007. MÁJUS 22. El, állj! SZABÓ C. SZILÁRD / Mindenki mondta, mindkét politikai oldal ígérte tavaly a helyhatósági választási kampányban a szegedi egészségügyi intézmények integrációját, mégis olyan volt novemberben Botka László bejelentése, mint derült égből a villámcsapás: a város átadja működtetésre az egyetemnek a kórházat és a rendelőintézetet. Átadja, de nem azért, hogy megszabaduljon egy tehertől, hangsúlyozta a polgármester, hanem azért, hogy magasabb színvonalú legyen a betegellátás és gazdaságosabb az üzemeltetés. Ez jól hangzott és hangzik ma is, nincs ember, aki ezzel vitatkozna, mert ki ne akarna a lehető legmagasabb színvonalon gyógyulni, ki ne szeretné hatékonyabban működtetni az intézményét' A valóság azonban mást mutat, főleg január elseje, az egészségügyi reform startja óta. Nem mintha előtte, decemberben nem csapta volna arcul az egészségügyi minisztérium a szegedi tervet azzal, hogy az integráció első lépésére, a szülészet, traumatológia és laborösszevonásra pályázaton kért hatszázmillió forintból kevesebb mint százötvenet ítélt meg. Majd jött az újabb bibi, rádöbbentek, hogy a kórháztörvény módosítása miatt már nem lehet csak úgy átadni állami intézménynek az önkormányzati feladatot, hanem meg kell pályáztatni. Ha ez nincs, valószínűleg már integrált lenne Szeged egészségügye, hiszen futólépésben indult a projekt, amit a pályázattal lassítottak le, kattmanyelven szólva leintették az elejét. Az új egészségügyi finanszírozás is lelohasztotta a kezdeti lelkesedést, hiszen az amúgy is nehéz helyzetben lévő, kétmilliárd forint körüli adósságot felhalmozó súlyponti orvoscentrum a mostaninál lényegesebb nagyobb támogatásra számított. Mikó Tivadar elnök azt nyilatkozta lapunknak május elején, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett augusztusban összeomolhat az ellátás a khnikán. De a másik oldalon sem jobb a helyzet, hiszen a városi intézmények adósságát is százmilliókban mérik, noha az önkormányzat állítja, náluk minden rendben, hiszen időben meglépték azt, amitől most a többi kórház szenved. Akadtak azonban, akik benéztek a kulisszák mögé mindkét oldalon, s bár néha elbizonytalanodtak, mégis vallják: az integráció a legkevésbé rossz megoldás, csak rossz időszakban történik. Hiszen ezzel valószínűleg több száz dolgozó veszíti majd el munkáját. Mert gazdaságilag nehezen képzelhető el a jelenlegi finanszírozás mellett, hogy tarthatóak legyenek az álláshelyek. Ki, honnan és mennyi embert küld majd el az integráció után • Ki és miből fizeti ki az adósságot ? Nem lett volna ésszerűbb előbb rendbe hozni pénzügyileg mindkét intézményt, és utána összevonni ? Egynapos sebészet Kiírták a pályázatokat az egynapos sebészeti ellátásra, a dokumentumokat május 31-éig lehet benyújtani, a pénzügyi keret négymilliárd forint évente. Ezt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter jelentette be tegnap. A pályázat célja, hogy azon beavatkozásokat, amelyek nem igényelnek többnapos kórházi bentfelcvést, ambuláns ellátás keretében végezzék az egészségügyi intézmények, ily módon költséget takarítva meg. A pályázaton azok az intézmények vehetnek részt, amelyeknél a kapacitáscsökkentés nyomán megszűnt az aktív sebészeti ellátás, de az infrastruktúra és a személyzet rendelkezésre áll, továbbá kórházak vagy járóbeteg-rendelők és olyan szolgáltatók, ahol korábban már végeztek egynapos beavatkozásokat. A pályázóknak szakmai tervvel, ANTSZ-engedéllyel, minőség- és felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, illetve nyilatkozatba kell foglalni, hogy melyik az a fekvőbeteg-intézmény, amely az esetleges komplikációk esetén a beteget ellátja. Az egynapos sebészeti ellátás július l-jétől elindulhat. Ma dönt a szenátus, átveszi-e az egyetem a kórház működtetését Viták az integrációról Szabó Gábor rektor Almási Tibor bölcsészkari dékánnal fog kezet a tegnapi megbeszélés után. Ma dönteniük kell Fotó: Karnok Csaba M43-as ÚT- ÉS IDŐSZAKASZOK |H Elsőként az M5-ös és a 47-es út közötti néhány kilométer épül meg, ez a 47-es és Maroslele közötti szakasszal együtt négysávos autópálya lesz - beleértve természetesen az új Tisza-hidat is. Marosleiétői egészen a határig kétsávos autóút viszi majd a forgalmat. 2010-ig a 26 ezres lélekszámú város is mentesül, az építkezés a makói körgyűrűig tart majd. A Makótól Nagylakig húzódó szakasz kivitelezésére 2011-ig kell várni. meg, mondván, Búzás Péterrel együtt már többször is sürgették az útépítést, így meg szeretnék tudni, hogy mikorra számíthat a térség a munkálatok megkezdésére. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára a miniszter nevében ígéretet tett rá: még az idén megkezdődik az M43-as kivitelezése. Mindenekelőtt a kisajátításokat és a szükségszerű bürokratikus lépéseket kezdik meg, 2008-tól pedig a 47-es út és Makó közötti szakasz építése is kezdetét veszi - beleértve a Tisza-híd építését. Amennyiben sikerül a technikai részletekről is megegyezniük a tulajdonosokkal, 2010-ben már az új úton kerülheti el az érintett településeket a nemzetközi tranzit. I. SZ. A parlamentben is elhangzott: idén kezdődik a beruházás A kormány ígéri: 2010-re elkészül az Idén elkezdődik az M43-as autópálya és autóút kivitelezése: ezt az országgyűlés tegnapi ülésén ígérte meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára - Botka László országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva. A Szegedet és Makót elkerülő szakasz 2010-re készülhet el. A határidőt eddig mindig messzebbre tolták. Most - úgy tudjuk - a 43-as forgalmáról szóló hírek befolyásolták a politikát. Ujabb, immár a 43-as út mentén élők számára is biztató dátumot jelölt meg a közlekedési tárca az M43-as autópálya és autóút kivitelezésének befejezésére. Botka László szegedi polgármester, országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, Búzás Péterrel, Makó polgármesterével és parlamenti képviselőjével együtt többször tárgyaltak az ügyben, sürgették a munkálatok megkezdését. A lobbi most eredményt hozott, idén megkezdődhet a beruházás. Mint ismert, az M5-ös autópálya Szegedhez érkezésével már készült elágazás, a tervek is megvannak, de a kivitelezés régóta késik. Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt a kormányzat 2007-re ígérte az útépítés befejeződését, majd - a többi nyilatkozat nyomán - még meszszebbre csúszott a végső időpont. Mindennapi látvány. Kamionkonvojok szelik át a városokat Fotó: Frank Yvette Tavaly áprilisban híre kelt: a „makói autópálya" tervét benyújtották az unió kohéziós alapjához, mint „tartalékprojektet". Ez azt jelentette, hogy a 2007-ig tartó tervezési időszakban az M43-asra csak akkor jutott volna forrás, ha egy budapesti beruházás valami okból meghiúsult volna. Tavaly egyre tovább tolódtak a dátumok: 2009-es, majd 2010-es kezdésről volt szó. Aztán nemrég híre kelt: 2011-nél korábban nem kezdődhetnek meg a munkálatok, és így a határig tartó szakasz legkorábban csak 2014-re épülhet meg. Időközben azonban Románia és Bulgária az unió tagja lett, és kiderült: a döntéshozók sem számoltak azzal, hogy Szegedre és Makóra a korábbi nemzetközi tranzitforgalom sokszorosa zúdul. A megyeszékhely sugárútjain a délutáni forgalom Budapest központját idéző dugókat produkál, naponta átlagosan csaknem háromezer kamion dübörög el a 43-as főút mentén élők mellett. Botka László az országgyűlésen tegnap az azonnali kérdések és válaszok órájában a közlekedési minisztert szólította