Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-21 / 117. szám

HÉTFŐ, 2007. MÁJUS 21. • AKTUÁLIS" 5 A vevőtől nem láttuk az árut - Tömeg a hídi vásárban, a borfesztiválon és az ünnep összes helyszínén Szeged-napi jelzők: békés, tiszta, szép Rengeteg embert vonzó hatnapos szórakoztató rendezvénysorozat zárult tegnap: Szeged napjának ünnepe köré a város hat helyszínén szerveztek művészeti programokat, vásárokat, gasztronómiai ese­ményeket, koncerteket, tegnap utoljára vetettük bele magunkat az ünneplő forgatagba: - Békés, tiszta, szép - ezeket a jelzőket használták Szegedre a látogatók. Lenéztünk a városra 46 méter magasból, jártunk a hídi vásárban, a borfesztiválon és a Móra parkban. Tanultunk valamit Kipp-Koppról és a meggazdagodás­ról. - Te szereted ezt a várost? - szólí­tott meg egy Budapesten dolgozó román fiatalember, Stefan Pinti­lie a dóm tornyában. Alattunk a színes régiségvásár, egy esküvői menet és a párába burkolózó Sze­ged volt a látnivaló. -És te? ' • - Szebb, mint Budapest. Békés. De a magyarok túlságosan zár­kózottak - adott rövid jellemzést rólunk, majd mosolyogva hozzá­tette: újságíró létedre megtanul­hatnál románul. A fogadalmi templom 46 méter magas kilátó­jába a hét végén bárki felmehe­tett, akit nem riasztott a majd­nem háromszáz lépcső. Szörnyű tériszonyom van - jelentette ki egy asszony, majd a védőrácshoz dugta az orrát, és élvezettel mondta: a rettegés fokába való szörnyűség lenne kilépni a pár­kányra. „Elviszi egy ezresért a kisvarázslót?" - Miért ilyen firkás ez a to­rony? - méltatlankodott vékony hangon egy kisfiú, de apukája számára- a firkák érdekesek vol­tak: karcolásokat és üzeneteket fedezett fel 1935-ből. - Mása, ne fütyülj! Nem én fü­tyülök, hanem a szamovár - ezt már lent a téren, a régiségvásár egy nézelődőjétől hallottuk, mi­közben épp egy orosz teakészítő eszközt gusztált. - Elviszi egy ezresért a kisva­rázslót? - kínált egy hölgy, aki nem volt olyan rámenős, mint a hídi vásárban elénk toppanó ha­todikos kislány, aki közölte: a Ta­bán Altalános Iskola diákjai által készített tárgyakat árulja. ÖRÖKBEFOGADÁS. KÖNYVPREMIER Hl Szeged díszpolgára, a nemzet szí­nésze, Király Levente szombaton jelképesen örökbe fogadott a So­mogyi-könyvtárban egy Rómeó és Júlia-kötetet. A Shakespeare-drá­mában két kedves szerepe is volt: pályakezdőként Mercutiót, néhány éve Lőrinc barátot játszotta. Kass János grafikusművész, Szeged másik díszpolgára méltatta a Papp György képzőművészeti munkás­sága című színes albumot, ame­lyet szombaton délután mutattak be a városháza dísztermében. Papp György képzőművésszel és a szerzővel, Tóth Attila művészeti íróval Tandi Lajos, a Szeged fő­szerkesztője beszélgetett. - löjjön, hölgyem, nézze, ez egy papírvirág. Mint látja, mi az újrahasznosítás hívei vagyunk. Igen, hölgyem, szorgalmasak va­gyunk, könnyű rávenni minket a munkára - magyarázta a jövő marketingese, mi pedig vettünk egy százforintos virágot, és a suta „csak így tovább" szöveggel tá­voztunk. - Nézd már, akciós a kiskö­csög! - örült egy lány, mire barát­nője gúnyosan kérdezte: esetleg az öccsét itt vásárolta-e. A portékát alig láttuk a Belvá­rosi hídon tolongóktól, ezért az illatokra figyeltünk: szappan, édesség, kenyérlángos, alkohol ­utóbbi forrása egy középkorú fé­ri. Gyerekeket láttunk kocsiban, nyakban, hátizsákban szállítani, kutyákat kosárban, szatyorban, pórázon. A híd újszegedi lábánál sze­merkélő eső, kakukkfüves csir­kemell, fokhagymás gouda sajt, lángos (a sajtos-tejfölös ötszáz forint) és harangszó fogadott. Egy nő mobiltelefonján aggódva hallgatta az időjárás-jelentést. Visszafelé odatolakodtunk a standokhoz, láttunk ékszert, zászlót, festett selymet, Kipp-Kopp bábut, sőt a mesefigu­ra női megfelelőjét is. - Kipp-Koppnak van csaja? Nem is tudtam. - Ne viccelj, mindenkinek kell barátnő - értekezett a témáról két huszonéves lány. A nézők egy része esernyővel táncolt A jelmezesmester-tanodások­hoz egy férfi lépett oda ezzel a szöveggel: elnézést, ön avar kori? Arrébb üvegtárgyakat készíthet­tünk hétszáz forintért. - Aki há­rom éven felüli, annak sikerül ­biztattak az üvegesek. Saját ke­zűleg nyakláncot is fabrikálha­tott, aki akart, és az ólomöntést is ki lehetett próbálni. Mire visszaértünk Szegedre, a Móra parkban a Zanzibár kon­certezett. A nézők egy része eser­nyővel táncolt, amiről a többiek nyakába folyt a víz. Két kislány egy sátorponyváról csordogáló esővízben mosta meg vattacu­kortól ragacsos kezét. A jászberényi általános iskola hatodik osztályával már a Crystal-koncert után találkoz­tunk, a gyerekek egy napot töl­töttek Szegeden, egyet Opuszta­szeren. Szombaton megnézték a hídi vásárt, a koncerteket, a tűzi­Vasárnap végre nem esett, délutánra teljesen megtelt a Széchenyi téri borfesztivál Fotók: Segesvári Csaba TOKAJI BORBARATNOK Gyönyörű a város, nagyon szépen felújították a régi épületeket, a Szent Ist­ván tér megújulásához külön is gratulálok. Ezeket a dicsérő szavakat Kul­csár Edit mondta el szombaton délután. A Tokaji Borbarátnők Társaságá­nak vezetője - aki a Borbarát Hölgyek Dél-alföldi Társaságának meghívá­sára érkezett Szegedre - a szegedi borfesztivált az ország egyik legszínvo­nalasabb ilyen jellegű rendezvényének minősítette. - Különös értéke abban rejlik, hogy szinte minden nevesebb magyar borvidék képviselőjét a Tisza partjára tudja csábítani, s a bor ünnepéhez kapcsolódva a város olyan látványos, tízezreket megmozgató rendezvény­sorozatot is kínál, ami példa lehet minden fesztiválszervező számára - fo­galmazott Kulcsár Edit. Kolléganője, Gergelyné Csarnai Szilvia kiemelte: a magyar bor jó hírnevének visszaszerzéséért az ilyen, minőségi borokat népszerűsítő rendezvények tehetnek a legtöbbet. A tokaji borbarátnők úgy vélik: a különböző bortájegységek nem riválisai, hanem partnerei egymásnak. Tokaj mint a magyar bor zászlóshajója éppen azon munkálkodik, hogy az egész magyar borflotta behajózását segítse a külföldi borpiacokra B. Z. tal hangolt a Pick Szeged kézilab­dameccsére. Egyik pad mellett babakocsik sorakoztak, gyakorló édesanyák tartottak konzíliumot, borral és pereccel. Porontyaik persze a bor zamatát nem, legfeljebb a kakaó­ét ízlelgették. - A 13-as szám az időjárás szempontjából nem hozott sze­rencsét a fesztiválnak, ennek el­lenére a szegediek kitartottak. Az eddigi legnagyobb rendezvény volt, rekordszámú borásszal, kü­lönösebb probléma nélkül - érté­kelt Szélpál Gábor, a szervező Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatója. - Üzleti szempontból nullszaldós volt a rendezvény, a fogyasztókkal való kapcsolatépí­tés miatt viszont megérte eljönni - vélekedett Takács Ferenc hód­mezővásárhelyi borosgazda. G. ZS.-R. T. G. játékot. Nagy, forgalmas, tiszta, szép - Ági, Szilvi, Reni és Izabel­la ezeket a jelzőket használta Szeged jellemzésére. - Nincs az az eső, ami távol tartana minket a Zanzibár-kon­certtől - ezt már Csilla, Szilvi és Edó, a három makói barátnő kö­zölte egy esernyő alól. A parkban újra találkoztunk Ivettel, aki évekkel ezelőtt már kifejtette nekünk: a múzeum A gyermekek maguk is segíthettek a mesternek az ólomfigurák öntésében a hídi vásáron előtti rendezvények alkalmával nem kellene letaposni a park vi­rágait. - Későn érkeztem - mutatott a sárba tiport árvácskákra pedig elméletben már kidolgoztam a megoldást: kis, mobil fahidak. Hogy felvidítsuk, átkísértük a borfesztiválra. Embertömeg hömpölygött tegnap délután az Újszegedtől a Széchenyi térig nyújtózó gigantikus sétálóut­cán - összeolvasztva borfeszti­vált és hídi vásárt. Misebor kap­ható - hirdették az egyik fahá­zon, azaz az utolsó napon való­ban mindenki megkaphatta, amit akart. - Már csak a mer­lot-t nem kóstoltam, abból kér­nék egy keveset - indokolta vá­lasztását egy idős úr a villányi Bock pincészet bódéja előtt. Kö­zépiskolásforma lányok nem voltak ennyire igényesek. - A lényeg, hogy 'óccsóé' adják a bort - mondták. Édesanyák konzíliuma, borral és pereccel Néha esett egy-egy csepp eső, de ez nem zavarta a családi kós­tolást rendező Kecskemétiéket. ­Fejér megyeiek vagyunk, az etye­ki fesztiválon és itt is minden év­ben megfordulunk - mesélte Gá­bor, a családfő, aki a kezében tar­tott nedűt nagyon finomnak ér­tékelte, a termelő „jó laboros háttere" miatt. Nem firtattuk, mire gondol. Távolabb Rostás Gábor és Vanicsek Iván furmint­Toronylátogatók. Szeged látványa madártávlatból MŰVÉSZETI DIJAK A városháza dísztermében szombaton délelőtt adták át az önkormányzat mű­vészeti mecenatúrája részeként pályázattal elnyerhető támogatásokat, művé­szeti díjakat. Alkotói támogatást kapott: Jéga Szabó László, a Dinnyés Ferenc Alkotóművész Kör tagja, Dobóczky Zsolt fotóművész, dr. Varga András könyvtá­ros, Latzkovits Miklós író, irodalmár, Kereszty Zsolt festőművész, Lipták Dániel népzenész, Cseh Antal operaénekes, Balogh László festőművész, Blumen­schein Gábor trombitaművész, karnagy, Pásty Júlia író, Kosztándi István hege­dűművész, Huszár Lajos zeneszerző, Kovácsné Raffai Éva nyugalmazott tanár, író, Hollósi Zsolt újságíró, továbbá a Dinnyés Ferenc Alkotóművész Kör, a Sze­gedi Amatőr Alkotók Köre, az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szak­középiskola, a Szög-Art Művészeti Egyesület, az In Memóriám Geriub Gepleki Képzőművészeti Egyesület és a Harmónia Consort Kamarazene Egyesület. Mű­vészeti pályakezdői támogatásban részesült: Brzózka Marék szobrász hallga­tó, Szűcs Bálint népzenész, Varga Laura fuvolaművész, Feketü Boglárka ipar­művész. Művészeti ösztöndíj-támogatásban részesült: Aranyi Flóra tervezőgra­fika szakos és Rácz Rita Franciska opera tanszakos egyetemi hallgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom