Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-19 / 116. szám

Szombat, 2007. május 19 SZIESZTA 11 A LEGRÉGIBB UTCA AZ ARADI VÉRTANÚK TERÉRŐL NYÍLIK, A MÁTYÁS TÉRBE TORKOLLIK Bennszülött szögedi polgárok, földmívesek, hivatalt viselő urak, egyházi hatalmasságok, iparosok, kereskedők, egyetemi tanárok és diákok, művész emberek lakták és lakják ma is a legrégebbi szegedi utcát. A jórészt földszintes házai miatt is a régi város hangulatát őrző Szentháromság utca, gesztenyesorával, igazi szegedikum. Az ősi Szeged szelete a Szentháromság utca, amelynek nyomvonalán vagy hatszáz éve járunk. Régen a Várat és a Palánkot kötötte össze Alsóvárossal és az ottani rendházzal, most a Belváros és Alsóváros kapcsa: az Aradi vértanúk teréről nyílik, a Mátyás térbe torkollik. Szappanfőzők és doktorok Az egykori országút mellé először árusok és iparosok telepedtek. A szappanfőzés, a kékfestés és a gyertyamártás volt a sajátos itteni ipar még az 1945 utáni években is. Az iparos és mezőgazdasági jelleget a Víz elmosta: az utca hivatalnoki, értelmiségi arculatúvá vált. De a lakók igényeire építő kiskereskedők és kisiparosok (az egykori borbély, szabó és cipész) utódai megmaradtak. A harmincas évekbeli csizmadia műhelyében ma Németh Géza „antikvitása" működik. A németországi munkával pénzt gyűjtő, majd itt letelepedő mérnök délutánonként hobbijának él: képkereteket, kisbútorokat és műszaki régiségeket javít. Azt tervezi, hogy kibővíti műhelyét, hogy bemutathassa érem- és óragyűjteményét. A túlsó oldalon, az igényesen városi oromzatú 22. számú házban régebben is kiváló professzorok laktak: például Darányi Gyula a közegészségtan, Förster Aurél a klasszika-filológia, Hermann Egyed a történelem, Purjesz Béla a belgyógyászat, Széli Kálmán az elméleti fizika, Vidákovics Kamilló a sebészet tudora - sorolja Péter László A szerette Kápolna A helyenként 24, máshol 19 méter széles utca kellős közepére Külber János szegedi polgár 1721-ben a Szentháromság tiszteletére kápolnát építtetett - meséli Péter László A szerette város című kötetében. Mivel engedély nélkül fogott hozzá, a hatóság betiltotta az építkezést. De az akkoriban Szegeden székelő gróf Nádasdy László csanádi püspök megadta az egyházi engedélyt. A kápolna azonban mégis útban volt, a későbbi térképeken nincs rajta. város című kötetében. De ma elfér itt az alagsori kerékpárjavító műhely is. A Vajdaságból ide települő Fendrik Ernőnek egy percre sem áll meg a keze, kerékjavítás közben válaszolgat a kíváncsiskodónak. Nincs nagy nyüzsgés - mondja de elégedett, mert 1994 óta bővítette, így ki is nőtte e helyet. Mégsem tervezi a váltást, mert az állandóság, az üzlet bejáratottsága érték, amit becsülni kell. így van ezzel Csonka Ferenc a könyvkötő mester is. Virágzik errefelé az egészségügyi szolgáltatás - föltűnően sok csillogó tábla hirdet orvosi magánrendelőt: a legnagyobb választékkal a fogászok dicsekedhetnek. Nem a környéket, inkább a gazdasági állapotokat .jellemzi, hogy a belvárosi szakaszon több üzlethelyiség is kiadó, de nyílászáró és kötszer szakboltot ugyanúgy találni itt, mint pékséget és utazási irodát. Az itteni zöldségesről, Gézáról leA régi könyvkötő műhelyt egyetemista kora óta rendszeresen látogatja Pálfy Miklós professzor is FOTÓK: SCHMIDT ANDREA a Szentháromság utca Mérföldnyi Szeged legrégibb, azonos nyomvonalon fönnmaradt utcája: a Szentháromság. Első írásos említése az 1522. évi tizedjegyzékből származik. Ám neve 1961-től a rendszerváltozásig Hunyadi Jánosra változott. Eredeti nevét - Péter László Szeged utcaneveiről szóló könyve szerint - valószínűleg a benne álló Szentháromság-szoborról nyerte. Az árvízig ez volt Alsóváros főutcája, magába foglalta a Földmíves és Sárkány utcát is. Ez kötötte össze Alsóvárost a hajdani várral, a Palánkkal, majd a belvárossal. Bizonyos, hogy már 1432-ben létezett, mert Bertrandon de la Brocquiére burgundi lovag megemlékezik róla: „Szeged városának csak egy utcája van, mely - nekem úgy tetszik - egy mérföldnyi hoszszú." (Egy francia mérföld: 4,45 kilométer.) Az utcában 1522-ben 61, 1850-ben 85, 1979-ben 76 ház állt. Kiváló professzorok otthona és kerékpárjavító műhely - a Szentháromság arcai gendákat mesélnek: bár délutánonként zárva tart, de évtizedek óta nélkülözhetetlen, mert beszerez minden különleges árut - erősíti meg az utcát gyerekkora óta ismerő, a nevezetes 4. számú házban élő Pálfy Miklós professzor is. Iskolák és diákok Nagy itt az átmenő forgalom. Az utcabeliek közül többen a panelnegyedből költöztek e nyugalmasabb belvárosi utcába, mint a magát Máriának nevező asszony is, aki a Vedres utcából érkezett és két éve élvezi a zárt udvarú bérház előnyeit. De akad itt albérlő is, mint a szandaszőlősi Nóri, aki elsőéves angol szakos egyetemistaként veti bele magát a szegedi forgatagba. Az sem véletlen, hogy itt magasodik a város egyetlen apartman háza, s egy panziós is próbálkozik gyökeret ereszteni. Iskolák keretezik a páros oldalt. A Ságvári gimnáziumnak is helyet adó épület Szeged első kétemeletes bérháza 1910-ből. Az alsóvárosi templomhoz közeli, Miasszonyunkról elnevezett iskolanővérek tanítóképző intézetéül 1900-ban fölhúzott épületben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is lakott, most a Karolina iskola diákjaié. A páratlan oldal belvároshoz közeli sarkán 1937 óta áll a Rendelőintézet. Ezen az oldalon sem ez az egyetlen középület: például a Bécsi körűt sarkán ma már alapítványi az ovi. - Lilla választotta, miután bekukkantottunk a környék többi óvodájába is - néz szeretettel kislányára Kardos Tünde. Az asszony most Sándorfalváról ingázik ide naponta, mert maga is szereti az utcát, ahol korábban néhány évig a családjával élt. Az épület történetét nem ismeri. Azt sem tudja, hogy egykor kocsma volt, aztán otthont adott az Alsóvárosi Iparoskörnek, a beszédes nevű Szegedi MÁV-nyugdíjasok, Nyugbéresek és Kegynyugdíjasok Egyesületének, majd a MAV Szolgaszemélyzet Önsegélyező és Temetkezési Egyletének. Egy ház, sok történet Errefelé egyetlen háznak is sokfejezetes a története. All. számúról Péter Lászlót olvasva tudjuk, hogy a telek eredetileg Pálfy Józsefé, Szeged nevezetes főbírájáé, tanácsnokáé volt. Arról nevezetes, hogy 1785-ben azért tették ki hivatalából, 'mert nem sajátította el a kitűzött határidőre az akkor kötelező német nyelvet, majd éppen ezért helyezték vissza állásába - a kalapos király halála után. A Pálfy-család egyébként Szeged egyik legrégebbi famíliája, nevük már az 1522-i tizedjegyzékben is szerepel. A Szentháromság utcabeli Pálfy-telek arról is nevezetes, hogy itt állt 1957-ig a környék utolsó Víz előtti háza. Ennek jellegzetességére az utca mostani lakója, Pálfy Miklós (aki csak névrokona a tanácsnoknak) még gyerekkorából emlékszik: bejárata mélyen a járdaszint alá került, vagyis a kapujához lépcsőn kellett lemenni. Azt már Péter Lászlótól tudjuk, hogy a helyén álló 19 lakásos, három emeletes lakóház Borvendég Béla Ybl-díjas építész első önálló szegedi munkája, az első, nem „szocreál" stílusú, modern lakóház. - Az alsóvárosi bűcső napján, augusztus 5-én az utca nagykörúton tűli vége sátrakkal, kitelepülő árusokkal volt tele még néhány évtizede is meséli az Erdélyből Szegedre menekült, 1950 óta itt élő dr. Stieber Ilona. Az idős gyógyszerész ma is szívesen lakik a jórészt földszintes, illetve egy-két emeletes házak keretezte utcában. Az 1940-beli bűcső napján Móricz Zsigmond is erre sétált - írja Péter László. Egy másik irodalomtörténeti adalék, hogy a Víz előtt egy itteni magasföldszintes alagsorő házban lakott Tömörkény István - az 1870-es évek elején onnan kezdett iskolába járni. Ám a házat a fölismerhetetlenségig rombolta az ár. Erre emlékezve írja: a „Szentháromság utcában olyan erős játéka volt a hullámnak, hogy felszaggatta még a régi, nehéz kövezetet is". József Attila is aludt a Szentháromság utcában, a 48. szám alatt élő barátja, Berezeli Anzelm Károly lakásában. Négy évtizeden át járt e házsorok előtt a 41. szám alatt lakó Csefkó Gyula, a magyar szólásfejtés nagy tudósa. De az utcához tartozott a harmincas években az eszperantó apostolaként ismert Thurzó Péter is. Tábla őrzi Farkas Béla biológus emlékét. Ide született Durkó Zsolt Erkel-díjas zeneszerzőnk, itt nevelkedett Iszlai Zoltán, a jó tollú publicista, költő és elbeszélő. Most itt az otthona - többek között - Mészáros Rezső akadémikusnak, aki a JATE utolsó, és a Szegedi Tudományegyetem első rektoraként is ismert. A hiányos, mégis gazdag névsor igazolja: a Szentháromság utca Szeged eszenciája. ÚJSZÁSZI ILONA Művészlakok Szeged második újjáépítése, a 20-as évek a Szentháromság utcán is rajta hagyta a keze nyomát. A 4/A számú bérház is a vidéki házak között szétosztott Speyer-kölcsönből épült - derül ki Bátyai Gitta kutatásaiból. A város első három emeletes bérházát Kövér Tibor tervezte. Az 1926 júniusában kezdett építkezést Erdélyi András és fia, valamint Breuer Imre építési vállalkozó irányította. A 24 lakásos házba elsőként a Palánk olyan lakosai költöztek be, akik az egyetemi építkezések miatt otthonukat elvesztették. A ház műteremlakásának lakója volt például Dinynyés Ferenc festőművész, akinek emlékét tábla is őrzi a házfalán, vagy dr. Szőri Józsefné Boga Lujza iparművész. E házban élt több ismert hivatalnok: így például dr. Tóth Béla városi főjegyző, Rack Lipót városi tanácsnok. Ugyanitt lakott 1930-tól deportálásáig a Juhász és Móra baráti köréhez tartozó Vér György, a Délmagyarország kitűnő tollú munkatársa. Továbbá számos egyetemi tanár: többek között Kolosváry Gábor adjunktus, a múlt század végén Halász Előd professzor, most pedig Pálfy Miklós, az újlatin tudományok professzora. Az ő mostani lakásának korábbi lakója volt Kratochvill Dezső és Buday Árpádné is.