Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-19 / 116. szám

8 "SZEGED NAPJA" SZOMBAT, 2007. MÁJUS 19. Király Levente Rotka Lászlótól vette át a díszpolgári címet Pro Urbe-díj Blazovich Lászlónak „Egész pályám Szegedhez kötődik" A Csongrád Megyei Levéltár igazgatójának, Blazovich Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a szegedi intézmény ma nem csupán a város, a megye, hanem az egész ország fontos szellemi műhelyének számít. - Szegeden a Radnóti gimnáziumba jártam, majd az egyetemet is itt végeztem. Következett egy vásárhelyi időszak, ami 13 évig tartott, ezután újra Szegeden folytattam a tevékenységemet. 1988 óta az egyetem jogi karán oktatok. Egész pályám Szegedhez kötődik, itt szereztem meg azt az ismeretanyagot, amire lehetett építeni. Bár a levéltárnak Csongrád megyei a neve, és a megye a fenntartónk, elsősorban szegedi anyagot őrzünk. Amióta itt dolgozom, főként a szegedi ügyfeleket és kutatókat szolgáljuk ki - sorolta a városhoz kötődésének adatait Blazovich László, akinek tudományos munkáját, elsősorban a jogtörténeti kutatásokat Hollandiától Litvániáig ismerik. A szombathelyi születésű levéltárigazgató fontos tudományos műhellyé formálta a szegedi intézményt. Több mint száz tudományos publikáció kötődik nevéhez, ismeretterjesztő munkái rendszeresen megjelennek a Szeged című folyóiratban. A megyei helytörténetírás fő szervezője. Szeged rövid története című könyve 2006-ban megkapta Az év könyve díjat. NY. É. Pro Urbe-díj Dobozy Attilának „Az egyetemi hangulat adja a város varázsát" A neves bőrgyógyász professzor, Dobozy Attila az Alföld szerelmese, álomállások sem tudták elszakítani ötven éve Szegedtől. - Nagy böcsület, hogy engem választottak a kitüntető címre, örülök neki. Pedig sok kiemelkedő tudós, művész, tanár dolgozik itt rajtam kívül - beszélt szerényen az elismerésről a friss Pro Urbe-díjas Dobozy Attlila professzor, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi tanára. A hat évig a SZOTE-t rektorként, majd az orvos- és gyógyszerésztudományi centrumot elnökként irányító akadémikus ötven éve él a város nagykörúton belüli részén, ahol szinte minden szembejövőt ismer. Bár többször hívták szakmai előrelépést jelentő állásokra máshová, lokálpatriotizmusa mindig nemet mondatott vele. Szegeden érzi otthon magát, számára a város igazi varázsát, voná^rejét az egyetemmel való szerves egység és az abból fakadó sajátosliangulat adja. A diákság zsongása, a Tisza-part és a Dóm tér szépsége, az oda kötő emlékek sem engedik az akadémikust messzire kalandozni szülővárosától, ahol egész felnőttkorát töltötte. A professzor - akinek nevéhez számos felfedezés, nemzetközi elismerés fűződik - az Alföld szerelmese: szatymazi tanyáján kertészkedés közben is gyakran megérinti a táj szépsége. T.R. A díszpolgár: Király Levente, a nemzet színésze „A szeretet tartott itt" Király Levente a színművészeti főiskola elvégzése után, 1959-ben pályakezdőként szerződött a Szegedi Nemzeti Színházhoz, amelynek azóta is hűséges tagja. Az elmúlt 48 évben Mercutiótól Willy Lomanig rengeteg szerepet eljátszott, a Kossuth-díjtól a nemzet színésze kitüntető címig minden rangos szakmai elismerést megkapott. Tégnap Szeged díszpolgára lett. - Reggel izgatottan ébredtem, fantasztikus érzés ez a kitüntetés! Nagy várakozás volt bennem azóta, hogy a 70. születésnapomon, a kisszínházi gálaesten bejelentették: Botka László polgármester díszpolgárnak javasolt. Úgy érzem, azt is értékelte a közgyűlés és a polgármester, hogy 48 éven át hűséges voltam Szegedhez és a színházunkhoz, mindent megtettem azért, hogy jól dolgozzunk. Ehhez persze nemcsak én kellettem, hanem az a szeretet is, ami mindig körülvett a városban. E nélkül-nem ment volna, ez a szeretet tartott itt hangsúlyozta tegnap Király Levente. A nemzet színésze azt is elmondta: rengeteg gratulációt kapott, családja is boldog, büszke rá. Baráti körében pedig azért is örültek, mert már korábban fogadást kötöttek, hogy mikor kapja meg a díszpolgári címet. Szeged színészkirálya hosszú és sikeres pályafutása alatt annyi szerepet eljátszott, amennyivel három színész is elégedett lehetne. Prözistának szerződött, de hamar kiderült: kiválóan énekel és táncol, így zenés feladattikkal is elhalmozták. Azonnal megszerette a közönség, Mercutióként és Bóni grófként egyaránt nagyszerű volt. Ma is sokan emlékeznek Tevjéjére, Keanjére, Falstaffjára, Svejkjére, Willy Lomanjére, Galileijére - hosszan sorolhatnánk tovább nagy alakításait. Most újabb kihívás vár rá: a Kossuth-díjas rendező, Zsótér Sándor vele állítja színpadra a Lear királyt. - Elindult bennem a szokásos „ideggép", már nagyon várom a szövegkönyvet. A nyáron szeretnék egy kicsit pihenni és feltöltődni, mert nem lesz piskóta ez a feladat. Augusztus végén kezdjük próbálni a Lear királyt, októberben tartjuk a bemutatót a kisszínházban. Nem is merek rá gondolni - árulta el Szeged új díszpolgára, akit felkértek, hogy vegyen részt a nyáron a Marica grófnö-produkcióban is, amit Eszenyi Enikő rendezésében mutatnak be a szabadtérin. Filmforgatásra is hívták: egy parkoló ellenőrt kell majd játszania. Ma 13 órakor a Rómeó és Júlia egyik példányát fogadja örökbe a Somogyi-könyvtárban: fiatalon egyik legkedvesebb szerepe volt Mercutio, később pedig Lőrinc barátot is eljátszotta abban a szegedi produkcióban, amiben fia, Király Attila volt Mercutio. - Elmondani nem lehet, milyen jó érzés, hogy a város befogadott és szeret. Ahogy öregszem, egyre jobban tör elő bennem az érzelem, egyre nehezebben tudok uralkodni rajta, amikor ennyi fantasztikus dolog történik velem! - érzékenyült el Király Levente. H.ZS. A kitüntetettek a mi negyedik Szegedünket építik Díszközgyűlésen ünnepeltek Szeged városi rangra emelésének 288. évfordulója alkalmából díszközgyűlést tartottak tegnap a városházán. Botka László polgármester átnyújtotta a díszpolgári címet, a Pro Urbe-kitüntetéseket, a Szegedért, és a Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmeket. Ünnepi üléssel emlékezett tegnap a város közgyűlése Szeged 1719-es szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulójára. Díszvendégek - köztük országgyűlési képviselők, az egyetem rektora, a püspök, volt polgármesterek, testvérvárosi vendégek -, szegedi polgárok, kitüntetettek, családtagjaik ültek meghatottan azokban a padsorokban, amelyekben máskor a képviselők vitáznak. Tegnap azonban mindenki az ünneplésnek adta át magát. Botka László polgármester is a város azon sorsdöntő időszakaira emlékeztette a vendégsereget, amikor nem az ellentétek, hanem az összefogás vitte előre a közös ügyeket. 1719-et követően az itt élők első városukat kezdhették el építeni, a szabadság, az önálló döntés és a MŰVÉSZETI MÜS0R A hagyományok szerint színvonalas művészeti produkciók keretezték a díszközgyűlés kitüntetési ceremóniáit. Közreműködött Fekete Gizi színművész, Rácz Rita Franciska énekművész, a Kosztandi István hegedűművész, Blumenschein Gábor trombitaművész, a Tömörkény gimnázium leánykarát Dohány Gabriella vezényelte, PolnerZoltán szegedi költő négysorosait négy diák szavalta. A hagyományőrző huszárok vezették fel az ünnepet Fotók: Karnok Csaba felelősség lehetőségének birtokában - mondta a polgármester. A második várost az árvíz után, a harmadikat a nemzetcsonkolást követően támasztották fel. Most a negyedik várost építjük, és most' magunkkal kell megküzdeni utalt a jelen értetlenségeire. Beszédét azzal fejezte be, hogy míg 288 éve lóháton érkezett meg Szegedre a lehetőség, az esély, és azt királyi szabadságlevélnek hívták, ma autópályán jön, és modernizációnak hívják. De a tét ugyanaz. A város kitüntetéseit odaítélő közgyűlési határozatokat ezután Mózes Ervin jegyző olvasta feí, majd az életutakat ismertették. A díszpolgári címet Király Levente színművésznek, a nemzet színészének Botka László nyújtotta át. Király Levente meghatottan köszönte meg, és azt mondta: szereti a várost, azért, mert őt is megszerették. Pro Urbe-díjat Blazovich László levéltár-igazgatónak és Dobozy Attila bőrgyógyász professzornak, akadémikusnak adtak át, öten Szegedért Emlékérmet, ketten Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kaptak. F.K. Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kaptak Szegedért emlékérmesek Balázs Imre nyugdíjas pedagógus októberben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A béketelepi iskolában 1954ben nevezték ki igazgatónak, s még abban az évben megnyitotta a városrészben a Somogyi-könyvtár fiókját, amelyet nyugdíjba vonulása után is vezetett. Megírta Béketelep történetét. A városrészi nyugdíjasklubnak még ma is aktív tagja, sokat tesz a telep kulturális felemelkedéséért. Ezt a fél évszázadon át végzett tevékenységét 2003-ban a Szeged Múzsája-díjjal ismertékel. Frank Sándor mesterszakács a megyei gasztronómiai társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség dél-alföldi régióelnöke, tagja a Magyar Fehérasztal Lovagrendnek, a Venesz József-díj kitüntetettje. 1990-ben alapította meg vendéglátós kollégáival az egykori mesteréről elnevezett Hansági Ferenc Vendéglátóipari Szakiskolát. Személyéhez kötődik a tiszai halfesztivál megszervezése, amelyet tíz éve rendeztek meg először, rrjára pedig Szeged sokak által látogatott, itthon és külföldön egyaránt ismert és elismert gasztronómiai ünneppé vált. Dr. Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára számára mindig is kiemelten fontos volt a kamara külgazdasági kapcsolatainak építése. Több évtizedes munkássága során nagy súlyt fektetett arra, hogy segítse a szegedi és a Csongrád megyei vállalkozásokat a határon átnyúló üzleti kapcsolatok fejlesztésében, megerősítésében. Sokat tett azért, hogy Szeged és Csongrád megye gazdasági potenciálját külföldön is megismerjék, és azért, hogy a külföldi befektetők térségünket válasszák. Ribizsár Péter autószerelő mester húszéves kora óta a szegedi iparostársadalom ismert tagja. Huszonkét évesen választották be a Szegedi Ipartestület vezetőségébe, több cikluson keresztül alelnökként dolgozott, most a szervezet elnökeként tevékenykedik. Munkáját több alkalommal is elismerték. Az Aranykoszorú's mester több országos iparos érdekvédelmi szervezet tagja, országos tisztségviselője. Jelentős társadalmi tevékenysége is. Többek között a legrégebbi világi lovagrend, a Szent György Lovagrend megyei priorja. Somogyi Károly né fotóriporter, újságíró Szabadkán született és tanult, későbbi férje után szökve érkezett Szegedre 1946-ban. Egy viszontagságos évtized után műkedvelőként kezdett fotózni. A Délmagyarországnál ő volt az első, sokáig az egyetlen főállású fotóriporter, pályáját a Szeged krónikása címmel lehet jellemezni. Képein - akár az algyői olajkútnál tomboló tüzet, akár a város Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert látogatását fotózta - mindig a számára legfontosabb került a központba: az ember. Az idén 80 esztendős fotóriporter munkái a megyei útikönyvekben is szerepelnek. Csernus Sándor egyetemi docens 1950-ben született Algyőn. A JATE-n francia-történelem szakon diplomázott. 1981 és 1986 között nyelvi lektorként dolgozott Lyonban. A 90-es évek elején a Párizsi Magyar Intézet oktatási és kulturális titkára, 1999-től igazgatója. Sokat tett azért, hogy Magyarország és Szeged kulturális értékeit Franciaországban is elismerjék. Megkapta a Francia Köztársasági Érdemrend Tiszti Fokozatát, itthon a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki. lulia SeiberBoyd, a CambridgeSzeged Baráti Kör elnöke 1949-ben született Anghában. Oxfordban történelmet és jogot tanult. Édesapja, Seiber Mátyás révén erős szálak fűzik a magyar kultúrához. 1990-ben járt először Szegeden. Jelenleg férje segítségével szerkeszti az évenként megjelenő, a testvérvárosi kapcsolatokat összefoglaló Cambridge-Szeged Society Newslettert. A baráti kör tagjaival együtt sokat tesz azért, hogy Szegedet Cambridge-ben és Nagy-Britanniában népszerűsítse.