Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-18 / 115. szám

UMW FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS A SZÉCHENYI-DÍJAS GALLÉ LÁSZLÓ AZ UJJASZERVEZETT TUDOMANYAGROL Mára fontos lett az ökológia A fölgyorsult környezeti változások miatt reflektorfénybe került az élőlé­nyek és a környezet kapcsolatát vizsgáló tudományág, az ökológia. Ma­gyarországon szinte a semmiből kellett újjáteremteni, újjászervezni az öt­venes években visszafejlesztett ökológiát. Gallé László, a Szegedi Tudo­mányegyetem idén Széchenyi-díjjal kitüntetett egyetemi tanára - miköz­ben nemzetközileg elismert kutatási eredményeket ért el - az újjászerve­zésben is élen járt. A közösségszerveződés mechaniz­musaira vonatkozó vizsgálataiért, a tájökológia, a társas rovarok öko­lógiája tanulmányozásában nemzet­közileg is elismert munkásságáért, s oktatói, illetve tudományszervezői tevékenységéért Széchenyi-díjat ka­pott az idén Gallé László biológus, ökológus, a biológiai tudomány dok­tora, az SZTE Természettudományi Kar Ökológia Tanszékének egyetemi tanára - a Magyar Tudományos Aka­Hangyászok Szegeden Háromnapos nemzetközi hangyaku­tató szimpózium kezdődött tegnap Gallé László professzor főszervezésé­ben, az SZTE ökológia tanszéke, a regionális egyetemi tudáscentrum, s az MTA ökológiai és természetvédelmi bizottsága szegedi szekciója össze­fogásával. Hetven hangyakutató is­merteti kutatási eredményeit a SZAB-székházban, Nagy-Britanniától, s más nyugat-európai országoktól Kö­zép-Európa országain át Oroszország szibériai területeiig. Még Új-Guineából is érkezik egy lengyel származású, ott dolgozó kutató, ismertetve kutatási eredményeit. A háromnapos program utolsó napján a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának területére, Bu­gacra látogatnak el a résztvevők. démia fölterjesztése alapján. De szintén a közelmúltban a köztársa­sági érdemrend lovagkeresztje kitün­tetést is megkapta, az egyetem föl­terjesztése nyomán. - Manapság nagy figyelem irányul az ökológiára, az ökológusokra, ez azonban nem volt mindig így. Az ötvenes-hatvanas években az addig­ra nagyon magas szintre jutott ma­gyar elméleti ökológiát jóformán megszüntették. A hatvanas-hetvenes évektől teljesen újra kellett építkez­nie a magyar ökológiának. És a szinte semmiből történő újrakezdés ren­geteg szervezőmunkát kívánt, amin más tudományokban már túl voltak. Szegeden mi hoztuk létre a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesüle­tét, s jóval ezelőtt szintén Szegeden alakult meg a Tisza-kutató munka­közösség. A szegedi ökológiai napok rendezvénysorozata is mérföldkő volt - mondja Gallé professzor. De miért is vált hirtelen központi jelentőségűvé az ökológia? A termé­szet korántsem annyira érzékeny rendszer, mint sokan állítják, jelentős terhelést elbír - ám ma olyan sok irányból olyan erős támadás éri fo­lyamatosan, hogy valóban egyre sé­rülékenyebb. Élőhelyét átalakító élő­lény számtalan akad a természetben, hogy csak a hangyákra, madarakra utaljunk - ezeket „ökosziszté­ma-mérnököknek" nevezi a tudo­mány -, ám az általuk kialakított új Gallé László biológusprofesszor tudományos eredményeit nemzetközileg is elismerik FOTÓ: KARNOK CSABA élőhelyek, a hangyaváraktól a ma­dárodúkig, nagyon sok más élőlény­nek is helyet ad­ember saját életterét szűkíti. Ha az ökológia szempontjait is figyelembe vesszük, választ nak. Az ember is „ökosziszté­ma-mérnök", azonban úgy ala­kítja át környe­zetét, hogy ke­vés, nagyon al­kalmazkodóké­pes élőlényen kí- rán - még in­vül az összes továbbinak szűkíti a le- kább helyett s mit kell visszaalakí­hetőségeit. S mivel az emberi létezést tani, ahogyan már mind több helyen a többi élőlény léte teszi lehetővé - az történik Magyarországon is. „Ahhoz, hogy mindenki úgy éljen, mint ma egy átlag amerikai, négy Föld is kevés lenne." találunk, miként élhetünk tartó­san együtt kör­nyezetünkkel. Mi mindenre kell vigyáznia az em­bernek a környe­zetátalakítás so­Milyen is a környezetünk állapo­ta? Kétféle folyamat zajlik egyszerre - nem csak nálunk, világszerte. Egyik a javulás iránya az elkötele­zett természetvédők tevékenységé­nek eredményeként - de ez főleg csak a természetvédelmi területek­re vonatkozik. Az ország túlnyomó hányadában a környezeti, ökológiai leromlás figyelhető meg; közvetlen környékünkön is látható ez a folya­mat. - Diákkoromban, akárhová men­tünk a Tisza-parti füzesekben, ha­talmas seregély-, mezeiveréb-, csó­kakolóniák fogadtak minket, ott fész­keltek köztük sok bagolyfaj egyedei is, és így tovább. Ma is vannak ott madarak, nem is kevés, de azzal, ami évtizedekkel ezelőtt volt, összeha­sonlíthatatlan a faj- és egyedszám ­magyarázza a professzor. - És ez nem csoda, hiszen magának az élőhely­nek, a füzeseknek a területe is zsu­gorodik, egyre terjed az élőhelynek alig alkalmas, behurcolt gyalogakác, zöld juhar, amerikai kőris. A sokat emlegetett „néma tavasz" kialaku­lása már megkezdődött, s hogy mi­lyen riasztó mértékben halad előre, csak mi, az idősebb nemzedék kép­viselői vesszük észre, akik tudjuk, mi volt régen. S az ökológia arra is vá­laszt ad, hogyan lehet eredményesen visszaállítani az egykori, az ember számára is élhetőbb állapotokat, lo­kálisan. Globálisan pedig? Tudomá­sul kell venni: ahhoz, hogy mindenki úgy éljen, mint ma egy átlag ame­rikai, négy Föld is kevés lenne. Ez tény. A jelek szerint egyetlen út kí­nálkozik; visszább fogni a fogyasztást - és e fogyasztás-visszafogást nem a legszegényebb világ országainak kel­lene elkezdeniük. Mai érdekeinkért nem kellene föláldoznunk a jövőt. f.cs. A LATOGATOK ELEGEDETTEK A FELSZERELTSEGGEL Jól vizsgázott a tanulmányi központ A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában alig több mint két év alatt kétmilliónál is több látogató fordult meg. A JATIK ve­zetése elégedettségi felmérést készített ennek apropóján. Huszonötezer négyzetméter, benne tizen­ötezer négyzetméternyi köztér, négy­ezer-nyolcszáz négyzetméteres kongresz­szusi központ, impozáns könyvtár. Az ak­kori TIK modern épületébe 2004 decem­berében léptek be az első látogatók, azóta pedig már több mint kétmillióan fordultak meg itt. A működtetéshez, a jó szolgál­tatásokhoz elengedhetetlen tudni: mi a véleményük a JATIK-be járóknak az in­tézményről? Múlt hónapban egy felmé­résen 733 látogatóval - 94 százalékuk az SZTE hallgatója - készítettek interjút. - A megkérdezettek 44 százaléka átlag­osztályzatként 5-öst, 49 százaléka pedig 4-est adott a JATIK-nek. Egyest senkitől sem kaptunk, elégségest pedig csak a meg­kérdezettek 1 százaléka adott - sorolta Majó Zoltán fejlesztési igazgató. Összes­ségében tehát a látogatók 93 százaléka jóra vagy jelesre értékelte a központot. A megkérdezettek 46 százaléka azt vála­szolta, hogy hetente több alkalommal betér az épületbe, 38 százalékuk viszont minden­napos vendég. Pozitívan értékelték az elő­adótermek felszereltségét, a dolgozók mun­káját és a mosdók tisztaságát. Az, hogy ez utóbbiak az épület harmadik évében is pont Értékelik a modernitást FOTÓ: KARNOK CSABA olyan tiszták és szépek, mint a nyitáskor, Majó Zoltán szerint a vendégeknek és az itt dolgozóknak köszönhető. Vigyáznak a JA­TIK-re. A látogatók az intézményben a mul­tifunkcionalitást, a modernitást, a felszerelt­séget és a tisztaságot tartják a legjobbnak. Majó Zoltán elmondta: az épületben há­rom nagy fejlesztést terveznek a következő egy évben. Ősszel kialakítják a vezeték nélküli internetszolgáltatást az intézmény­ben, így az épületen belül bárhol elérhető lesz laptoppal az egyetemi hálózat. -A második, nem ennyire látványos dolog a levegőellátást biztosító rendszer karban­tartása - folytatta a fejlesztési igazgató. - A szokásos nyári, kéthetes szünetünk ezúttal három hétre nyúlik, a munkát július köze­pén kezdjük, és augusztus második hetében nyit ki újra a JATIK. Ekkorra már megújul a gépészet, amiből a központ látogatói annyit fognak érezni, hogy a büfében jobb lesz a szellőzés és kevesebb a cigarettafüst. A harmadik fejlesztési feladat az e-uni­versitas koncepció része. Év végére kiépítik a teljes oktatási célú kamerarendszert, en­nek köszönhetően karácsonytól már min­den előadóteremben rögzíthetők lesznek az előadások, jó hang- és képminőségben. A felvételek - számos más anyag mellett ­elektronikus tananyagként kerülnek fel a Szegedi Tudományegyetem honlapjára. nyemcsok éva Európai információs iroda nyílt Az Európai Unióval kapcsolatos információk terjesztésével, rendezvények szervezésével foglalkozik a 2007 márciu­sában alakult Europe Direct Szeged. Az iroda az egyetlen az országban, melyet egy felsőoktatási intézmény fogadott be, jelesül az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara. - A Europe Direct Szeged 2007 márciusában alakult meg, azért, hogy tájékoztassa a lakosságot az Európai Unióval kapcsolatos információkról - tudtuk meg Szekeres Ildikó irodavezetőtől. Az iroda ügyfélszolgálatán, az SZTE ÁJTK Európa-tanulmányok Központjában, a Tisza Lajos körúton az érdeklődők az EU-val kapcsolatos bármely kérdésre választ kaphatnak. - Pályázatokban, továbbtanulásban, küldföldi munkavál­lalásban is tudunk segíteni, emellett rendezvényeket is szer­vezünk. Legutóbb a TIK-ben a magyar EU-elnökségre való felkészülésről rendeztünk kerekasztal-beszélgetést - mondta Szekeres Ildikó. Az EU területén 400, hazánkban 20 hasonló iroda működik. A Europe Direct Szeged azért különleges, mert az egyetlen olyan iroda a magyar hálózatban, melynek befogadó szer­vezete felsőoktatási intézmény. Az SZTE Állam- és Jog­tudományi Karának Európa-tanulmányok Központja ugyanis már 1998 óta terjeszti az EU-val kapcsolatos információkat, így szakmailag és infrastruktúráját tekintve is alkalmas volt az iroda befogadására. A Europe Direct Szeged kiemelt figyelmet szentel a diákság információs igényeinek. Támogatja a jogászok megismer­kedését az EU-joggal, közreműködik szakdolgozatok, tanul­mányok szakirodalmi listájának összeállításában, de a hall­gatók külföldi tanulmányaival kapcsolatban is segít. r. t. g.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom