Délmagyarország, 2007. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-11 / 109. szám

PÉNTEK, 2007'. MÁJUS 11. "KULTÚRA" 7 MOZDULATI MISE Szúnyog japán hatást tükröző, különleges, egyszemélyes táncszínházi produkciói egyre na­gyobb sikert aratnak, a Merlinben látott estjéről Molnár Gál Péter írta: „Nem illusztrálja az emberi állapotokat. Egyszerűen átalakul. Kívül-belül. Szabatosabban fogalmazva: belülről ki­felé. Nem csak egy végletesen kicsiszolt technikát látunk, ez lelki technika. Vallásos elmerü­lés önmagában. Összpontosítása személyiségének, világfelfogásának, életismeretének, mindannak, amit megélt, elképzelt. Szószátyár fontoskodás volna szavakba áttenni a látot­takat. A látvány átváltása szóra elvesztené a lényeget, amit csak akkor közelíthetünk meg, ha Szúnyog mozdulati miséje közben önmagunkra figyelünk, s hagyjuk magunkra hatni a mozgó ember súlyos titkait. Vallási szertartás? Varázstánc? Tébolyult extázis? Szellemek idé­zése?" Miközben egy szingapúri-magyar táncprodukcióra készült, delfinekkel játszott, őserdőben barangolt, varázs­nyakláncot kapott Kocsis László Szú­nyog. A szegedi kötődésű táncmű­vész-performer idehaza is egyre na­gyobb sikert arat sajátos produkcióival. A Szegedi Kortárs Balett egykori táncosa, Kocsis László Szúnyog nemrégiben tért haza túrázással egybekötött szingapúri vendégszerepléséről. A Ghost Exchange című kétoldalú kulturáhs projekt egyik résztvevőjeként, három másik magyar táncossal együtt szerepelt az Identitás körei című négyrészes produkcióban, amit Kovács Gerzson Péter és egy szin­gapúri koreográfusnő, Angéla Pui-Yin Li­ong közösen hozott létre. A két ország néptánckincséből építkező táncelőadás­hoz Szúnyog főszereplésével Budapesten és Szingapúrban filmet is forgattak, és ő volt a produkciót népszerűsítő plakátarc is a világ egyik legsűrűbben lakott, há­rommilliós miniállamában. EZ AZ ELME BONTASRA VÁR Tennessee Williams darabja, az Ez a ház bontásra vár nyomán Ez az elme bontásra vár címmel pszichoanalitikus produkción dolgozik Szúnyog a nagy amerikai dráma­író más írásait is felhasználva. Járai Máté és Márkus Judit, a szegedi színház két fia­tal színésze közösen játssza majd a lelki bajosai küzdő szerzőt és a többi szereplőt is. Ászegedi bemutatót júniusra tervezik. - Nagyon boldog voltam, hogy beválo­gattak a produkcióba, és rögtön elhatá­roztam, ha már eljuthatok Szingapúrba, a szomszédos Malajziát sem hagyom ki. Mindig ösztönszerűen utazom, szere­tem élvezni a szabadságot, arra megyek, amerre az érdeklődésem vezet. Malajzi­ában olyan helyet kerestem, ahol szinte érintetlen a természeti környezet. Végül a csodálatos Tioman-szigeten kötöttem ki - meséli Szúnyog. Ez a földi paradi­csom nem ismeretlen a turisták előtt sem, hiszen azóta, hogy a '70-es évek­ben a Time magazin a világ legszebb szi­getévé választotta, egyre többen szeret­nék felfedezni. - Nem valami drága luxushotelben laktam, hanem egy dzsungelszéli bun­galót béreltem, és éjszakánként hallgat­tam a majmok visítozását. Izgalmas tú­rákon vettem részt a szinte érintetlen egyenlítői őserdőben. Az volt a legmeg­lepőbb, hogy a helybeliek hallottak már a magyarokról, szomorúnak találták a himnuszunkat, és azt mondták: én túl vidám vagyok ahhoz, hogy magyar le­gyek. Úgy összebarátkoztunk, hogy bú­csúzóul kaptam tőlük egy faragott csonthgurás nyakláncot. Nem gondol­tam, hogy ez egy varázsnyaklánc: azu­tán végig a nyakamban lógott, bármerre mentem, a pincérektől a reptéri alkal­mazottakig mindenki feltűnően kö­szönt és mosolygott rám. A szingapúri magyar nagykövet is csodálkozott, ami­kor az előadás után az előkelő angol klubban a személyzet kitüntető figye­lemben részesített - sorolja élményeit Szúnyog, aki szabadon élő delfinekkel is játszhatott. A táncprodukciójuk mind­két este nagy siker aratott Ázsia egyik 'legnagyobb színháza, a szingapúri Esp­lanade táncszínpadán. HOLLÓSI ZSOLT Louis Armstrong klarinétosa a Storyvill Jazz Bandáéi próbál Joe Murányi Szegeden javíttatta a hangszerét Malajziai őserdőben barangolt a szegedi bemutatóra készülő performer Szúnyog Szingapúrban táncolt Szúnyog egy rózsaszín delfinnel Malajziában Fotó: IlM/DV KEDVENCE: A YOÜTUBE Bár Joe Murányi nem lelkesedik rögtőn min­den technikai újdonsá­gért, azért a népszerű videomegoszté portál, a YouTube őt is lázba hoz­za: - Fantasztikus dolog a YouTube, régi, ritka dzsesszfelvételek is lát­hatók rajta, nem is hi­szem el, hogy ilyenek lé­teznek! Bár a világ sok szempontbél rossz felé megy, zenét például ke­vesen tanulnak Ameriká­ban, a dzsessz sohasem hal meg. Mindig vannak a fiatalok között is na­gyon tehetséges muzsi­kusok. kedélyes klarinétos, akit nagyon érdekel a politika is, figyeh a világ esemé­nyeit. Kíváncsi, milyen elnök lesz a jobboldali Ni­colas Sarkozy Franciaor­szágban. Odahaza George Bush finoman szólva nem tartozik a kedvenc politikusai közé. - Egyszerűen nem tu­dom, hogyan lehetett Bush kétszer is elnök. Örülnék, ha jövőre Hil­lary Clintont választa­nánk meg, mert nagysze­rű asszonynak tartom, aki elnökfeleségként már nyolc évet eltöltött a Fe­hér Házban, nem lenne újonc. Amikor Bili Clin­ton elnöksége idején be akarta vezetni az általá­nos egészségbiztosítást, hatalmas támadások in­dultak ellene, nem tudta megvalósítani ezt a fon­tos programot. Elnökként talán most ez is sikerülne neki. Én biztosan rá sza­vazok majd. Nem vagyok kommunista, de a mun­kások pártján állok. Azt szoktam mondani: a kla­rinétozás is piszkos mun­ka, valakinek azt is meg kell csinálni... Amerika óriási, Magyarországon többen ismernek, jobban számon is tartanak, mint ott. Bár ha azt mondom, együtt játszottam, Satch­móval, akkor arra azért a világon mindenhol fel­kapják a fejüket. H. ZS. A New Yorkban élő vi­lághírű klarinétos, foe Murányi sokszor ját­szott már Háló Pál ze­nekarával, a Storyvillel, amellyel most a salgó­tarjáni nemzetközi di­xieland fesztiválon lép fel. Közös koncertjükre készülve Joe bácsi ked­venc hangszerét is Sze­geden javíttatta meg. Ki hinné: jövőre már 80. születésnapját ünnepli /oe Murányi, a legendás Louis Armstrong zene­karának klarinétosa. A világhírű dzsesszmuzsi­kus az utóbbi évtizedben sokszor fellépett Szege­den is. Most jó barátja, Háló Pál, a Storyville Jazz Band vezetője hívta meg ismét, hogy itt ké­szüljenek fel a ma kez­dődő háromnapos salgó­tarjáni nemzetközi di­xieland fesztiválra, ahol együtt lépnek fel. Háló Pál elmondta: a jeles év­fordulót jövőre úgy ün­neplik meg, hogy Joe Murányi országszerte koncertezik azokkal a zenekarokkal, amelyek­kel valaha együtt ját­szott. A szegedi Storyvil­lel már kiadott egy közös CD-t, jövőre már egy DVD-n gondolkodnak. - Szegeden szeretem ja­víttatni a hangszereimet, mert van egy zseniális mester, Maróti Mihály, aki csodákra képes. Ked­venc klarinétomat leejtet­tem, teljesen el volt gör­bülve, ő pedig egy nap alatt tökéletesen rendbe hozta - meséli Joe Murá­nyi, aki szerint egy jó kla­rinét, ha vigyáznak rá, álcár 150 évig is használ­ható. Jobb nevetni, a világ úgyis túl komoly - tartja a Murányi kedvenc Idarinétjával - ezzel még Louis Armstrong zeneitarában is játszott Fotó: Schmidt Andrea Ingyenes vetítések, félszáz alkotás az ORTT filmfesztiválján Szódavíz, Csaó Bambino és Darvasi László Négy Csongrád megyei érdekeltségű filmet is láthat a közönség az Országos Rádió és Televízió "testület kétnapos filmfesztiválján. A ma kezdődő mustrán több mint ötvenórányi különleges film­alkotást vetítenek a Belvárosi moziban és a Grand Caféban. Hetedszer rendezi meg filmfesztiválját az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az általa támo­gatott filmekből és produkciókból. Szegeden, a Bel­városi moziban és a Grand Caféban két nap alatt félszáz, csak mozikban vetített, vagy a televíziók­ban csupán egyszer sugárzott kiemelkedő alkotást láthat a közönség. A program ma délután 4 órakor kezdődik, Mundruczó Kornél Szép napok című filmjével. Az idei fesztiválon négy Csongrád megyei alkotó munkája szerepel: ma délután 5 órától vetítik a Grand Caféban a Kortárs Magyar Irodalom című sorozatrészt Parti Nagy Lajos és Darvasi László köz­reműködésével. Ma 19 óra 25 perckor kezdődik a Grand Caféban a Városi Televízió Szeged Szódavíz című dokumentumfilmje, amelyet Szögi Lackó rendezett, a forgatókönyvet Balog József írta. Szom­baton 15 órakor a Belvárosi mozi Balázs Béla'Ter­mében vetítik Vida Mihály Szegedi ballada című filmjét, amely az 1956-os forradalom szegedi vo­KEDVENCEINK Portugál, színes, magyar filmszatíra, rendezte Lu­káts Andor (ma este 20.00, Grand Café). Dés László koncertje sok vetítéssel (szombat, 20.30, Zsigmond Vilmos Terem). Jadviga párnája, színes magyar film­dráma, rendezte Deák Krisztina (szombat, 22.00 Zsigmond Vilmos Terem). Életek éneke, magyar nép­rajzi dokumentumfilm az erdélyi tradicionális népze­néről, rendezte Bereczki Csaba (szombat, 13.00, Balázs Béla Terem). Rosszfiúk, színes, magyar film­dráma, rendezte: Sas Tamás (szombat, 23.00, Cső­ke József Terem). natkozásai mellett a hatalom átadását és átvételét, a városi önkormányzati struktúra létrejöttét mu­tatja be. 18 órától látható Soós Péter 2005-ben for­gatott Csaó Bambino című filmje, amely Horváth Péter színműve alapján készült. (A színpadi válto­zatot a szegedi kisszínházban ebben az évadban is láthatta a közönség). A több mint ötvenórányi film megtekintése in­gyenes, a részletes program az ORTT honlapjáról (www.ortt.hu) tölthető le. NYEMCSOKÉVA Janik Szindbád ja németül Hosszú perce­kig zúgott a vastaps a né­zőtéren, ami­kor tavaly be­mutatták Ja­nik László (képünkön) színész mese­darabját, a Szindbádot. A ten­gerjáró hajós története azután a szegedi színházban nagy kar­riert futott be, most pedig egy brémai muzsilcus dolgozik raj­ta. Nincs könnyű dolga, mert Mátyássy Szabolcs fülbemászó zenéire ravasz szófordulatokat költött Janik. - Nagyon meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a Szindbád híre át­lépte az országhatárt. Németor­szágban, Brémában él az egykori osztálytársam,. aki hegedűmű­vész lett, és igencsak ismerős né­met zenei körökben. Fura volt, amikor csörgött a telefon, és a ré­gen hallott hang szólt bele: inter­neten látott részleteket a szegedi Szinbádból, és rögtön beleszere­tett - meséli a nem mindennapi történetet lanik László. - Én szinte alig hittem a fülemnek, amikor azt mondta: el tudná in­tézni, hogy a kinti színházban bemutassák a mesénket, ezért csak hosszas unszolásra küldtem el neki a teljes írott anyagot és az előadásról készült felvételt. Elké­pesztő módon fellelkesült, rög­tön neki is látott lefordítani, és a prózai részeket még csak-csak megoldotta, de a zenés szövegek­be beletört a bicskája. Magyar humort németre áttenni: lehe­tetlen vállalkozás - neveti el ma­gát a művész, majd megnyugtat, hogy emiatt azért nem dől dugá­ba a dolog, mert a német ismerős szakértők segítségét kérte. A for­dítás nagy része már kész is van, és ahogy Laci meséli: már azt várja, mikor hozza a posta, hogy azután idehaza lektoráltassák. - Persze ez sem lesz könnyű: olyan lektort kell találni, aki német ajkú, és érti a magyar humort, l^het persze, hogy semmi nem lesz az egészből, és egyetlen német színház sem mutatja be - folytatja titokza­tos mosollyal a szegedi teátrum színésze, de amikor rákérde­zek, hogy van-e valami, amit nem akar elmondani, ismét el­neveti magát. - Na, jó, valóban körvonalazódik egy német színházzal a megállapodás, de rémisztően babonás vagyok, úgyhogy nem akarok róla be­szélni. Ha viszont tuti lesz a szerződés, ígérem, világgá kür­tölöm. Amúgy pedig van egy honlapunk, a www.szinbadmu­sical.hu, ott is minden friss in­formáció olvasható a darabbal kapcsolatban. Janik azt mondja, Magyaror­szágon már korántsem ilyen nagy az érdeklődés, hiába juttat­ta el szinte mindegyik színidi­rektornak a tengerjáró hajós me­séjét, mindenki visszautasította. - A legtöbben arra hivatkoztak, hogy túl nagy formátumú az elő­adás, a színházak hozzá pedig túl kicsik. Vagy: nem tudnak negy­venfős zenekart biztosítani. Ép­pen ezért most azon dolgozunk, hogy összekaparjunk 1,5 millió forintot, és felvegyük a zenei ala­pot, akkor ugyanis könnyebben, és olcsóbban játszható a darab. Ez persze nem könnyű. Minden­esetre annak nagyon örülök, hogy az már kiderült: több nyel­ven is működik a Szindbád. Már ez is nagyon jó érzés! GÁTI KATALIN TEODÓRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom