Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-06 / 81. szám

12 • MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 6. Szegény magyar volt, költő... Szegény magyar volt,/ Költő volt, senki,/ Nem tudott élni,/ Csak énekelni./ Nem volt rossz, sem jó,/ Csak ember, fáradtJ Várt, várt, és nem lelt/ Soha csodákat./ Mély szürkeségben/ Színeket látott,/ Magyar volt, költő J Átkozott, áldott. Juhász Gyula hét sírverset írt, négyet a görög Epitáfium címmel, egyet, amelyet az imént olvastam föl, Fejfámra címmel, 1920-ban. Nem tudom, hogy az átkozott és az áldott jelzőket, amelyeket versének végén állított egymás mellé, egyszersmind - ellentétes kötőszó nélkül - egymással szembe, mint hajdani magyartanár tudatosan használta-e az utolsó sorban, amely többnyire a vers csattanója, s itt valóban trouvaillc, Vagy ösztönösen talált e remek és meghökkentő költői leleményre. M£r 1873, Budenz József fölismerése óta tudjuk, bármi hihetetlennek látszik is, hogy e két ellentétes jelentésű szó egy tőről fakadt. Simonyi Zsigmond mutatott rá, hogy az áld alakból ugyanúgy keletkezett az átok, ahogy a szid igéből a szitok; s az átok átk tövéből az átkoz, ebből az átkozott. Először a 15. század eleji Bécsi Kódexben fordul elő. E sajátos jelentéselkülönülés nem ritka más nyelvekben sem. A latin sacer szintén ilyen: jelent 'szentet', jelent 'átkozottat' is. Ilyen a szerencse, amely még a 18. században is jelenthetett önmagában balszerencsét, szerencsétlenséget. Darvas József idézte egy orosházi anyakönyvből: szerencsésen megfúladott. Az első Epitáfium már a pályakezdés elején, 1905-ben megszületett. Három évvel előtte veszítette el édesapját, akinek végzetes betegségét, a tabes dorsalist, úgy hitte, fátumként örökölte. Jórészt innen származott életét végigkísérő borúlátása, amely ilyen verskezdetre késztette: Mért nem maradtam szűz öledben/ Szent semmiség... A vers vége is letörtségét fogalmazza meg: Ha újra visszajön a lelkem,/ Beteg fogantatással jön világraj Bénává, bússá, borússá fakítja/ Múltamnak árnya, kísértetes álma. Száműzetésnek érzett szakolcai tanárkodásának idején, 1913-ban született Sírvers sorsának általános sanyarúságát nem választotta el ottani magányának talán némileg eltúlzott keserűségétől, sőt már csatolta hozzá a víg váradi napokban rajongott Anna iránti viszonzatlan szerelem okozta boldogtalanságot is: E fásult zugban élt fájó vágyak zenésze,/ Szivében szent tavasz dalait őriző,/ kt élt, sötét szemét e sötét gyászra vetve,/ Derűt, Itáliát keresve hasztalan,/ Míg elpártolt barát, ifjúság, jószerencse,/ És messze élt a nő, ki dalaiba van./ Itt élt, itt álmodott, itt várta kora végét,/ S nem látta a világ, mily szörnyű élet ez,/ Mert gyásza férfibú, s az örök égi szépség,/ A művészet sebet s örvényt mind béfedez. Juhász Gyula csaknem az egész 1917. esztendőt a pesti Moravcsik-klinikán töltötte, súlyos melankóliájából keresve épülést. Ekkor írott, a kórtörténetében fönnmaradt Epitáfiumát először 1963-ban, a kritikai kiadásban közöltük. Ebben a versben jellemezte először önmagát élőhalottnak. E sajátos szóösszetétel eredetéről szintén a kórtörténetben fönnmaradt Patológika című prózai jegyzeteiből tudunk. „A múltkor - írta -, mikor legutóbb feküdtem a i 2-es szobában, festők jöttek [...] úgy néztek a betegekre, mint holmi érthetetlen, különös lényekre. Én nagyon furcsán éreztem magamat. -Ezek élő halottak" - mondotta az egyik. Szerettem volna tiltakozni [...] De néma és közömbös maradtam [...] Nagyon szerettem volna fölkelni, és fütyörészve mázolni a falat." Az élőhalott ettől kezdve prózájában, verseiben, még verscímben is, az ideg- és elmebetegnek visszatérő szinonimája lett. E versében egyéni sorsát a harmadik éve tomboló világháború vérzivatarával szőtte elválaszthatatlanul egybe: Halál évadja egyre tart még,/ Virul a hősi holtak csokra J Ki gondol egy élőhalottra 7/Ki most elnémul, odavan rég. Ó, egyszer én is énekeltem,/ S hallgattak is többen dalomraj Szép bánatoknak bujdosójaj Be rút örvénybe tévelyedtem. Juhász Gyula hetven éve hunyt el Ó, versek, cifra kis koporsók,/ Bennük pihen egy gyászos élet,/ Nagy álmok, kedves semmiségek,/ De élet volt, és néha boldog. Volt életem: köszönt a vándor,/ Fáradtan a rögökre hullva,/ Nyűgös magának vértanúja J Még van, de kívül a világból. Újabb, immár politikai csalódás, a két forradalom kudarca szülte az 1919 nyarán keletkezett Sírversét: Itt nyugszom én könyvek között/ Álomtalan és csóktalanj Menj, vándor, az öröm örökJ Csak én éltem haszontalan./ Menj, vándor, csókolj és ölelj,/ Magát kínálja az erény,/ Bolond, ki ideált keres./Ilyen bolond lehettem én. Szakolcán Itáliát hiányolta életéből, negyvenéves költői jubileuma után, 1923-ban írt Epitáfiuma Párizst is elérhetetlen vágyai közt emlegeti: Nem jártam én Párizst soha,/ És Velencében nem szerettem,/ Magyar tájak pora, moha/ Temetett el szép lassan engem Nem láttak márványpaloták,/ És nem hódoltak úri népek,/ Szűkös sikátorok során/ Hirdettem hittel én a szépet! A jegenyék testvére, énj Zokogtam a magyar viharbaj S a hant alá úgy térek én J Mint a mag, mely kihajt tavaszra. Remeteéveinek, súlyos melankóliájának elején, 1929-ben szintén Epitáfium címmel summázta szerinte elhibázott életének tanulságait: Az ismeretlen szenvedésnek/ Legyőzött katonája pihen itt,/ Kevés lesz néki az öröklét,/ Hogy elfeledje gyötrődéseit./ Az életét ő elhibázta,/ S levezekelte csöndesen./ Mint jegyesét, várta halálát,/ És elpusztult reménytelen. Föltételezem, az olvasók nem bánják, hogy helyettem maga a költő beszélt. S bizonyára abban is egyetértenek velem, hogy Juhász Gyulának — öröklött alkatából és korának valóban megbocsáthatatlan viszonyaiból eredő — borúlátását mi nem osztjuk. Hiszen életműve túlélte őt, éppen úgy, ahogyan derültebb pillanataiban ő is remélte: S a hant alá úgy térek én, mint a mag, mely kihajt tavaszra. Más verseiben még derűlátóbb. Ebben a palotában, amely a tudást kereső fiatal nemzedék egyik otthona, legtöbb joggal a szintén 1919-ben keletkezett Ifjúság című versét idézhetem: Ti vagytok az enyémek: fiatalság,/ A dalomat én nektek dalolom,/ Felétek fordítom reményem arcát,/ Elétek lengetem a lobogóm. Sírom fölött hadd hallok rajta-rajtát,/ Mely diadalra viszi lobogóm,/ Melynek diadaláról álmodom! Annak a lírai realizmusnak, amelynek egyik klasszikus képviselője luhász Gyula volt, ma, belátom, nincs divatja. Apálya van. De hiszem, ha már nem érem is meg, eljön az idő, amely a mai múló divatok letűnte után ismét méltó helyére emeli őket. Köztük „a magyar bánat és az emberi részvét" nagy magyar poétáját, Juhász Gyulát is. PÉTER LÁSZLÓ, SZEGED NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PONT E-mail címünk: ajanlo(« delmagyar.hu SZÍNHÁZ . , SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: Lüiomfi - színmű. Juhász Gyula-bérlet, K1SSZINHAZ 19 óra: Beszélő fejek II. - monológok. Premier 1.-bérlet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 15.30, 17.45, 20 óra: Az utolsó skót király, BALAZS BÉLA TEREM 16.15, 20.45 óra: A Faun labirintusa-, 18.30 óra: Egy botrány részletei. CSÖKE JÓZSEE TEREM 14 óra: Malac a pácban -, 16, 20.30 óra: Ópium - Egy elmebeteg nő naplója-, 17.45 óra: Sínjárók. GRAND CAFÉ 17 óra: Tenenbauni, a háziátok-, 19 óra: Külvárcxsi fények-, 21 óra: Bin-iip - Lopakodó lelkek. PLAZA CINEMA CITY A Robinson család titka: 10, 12, 14, 16, 18, 20, 22 óra. Az utolsó jelentés: 15.15, 17.30, 19.45, 22 óra. Taxi 4: 10.30, 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 óra. Buhera Mátrix: 11, 14.45, 18.45 óra. Mr. Beán nyaral: 10.15, 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. 300: 11, 13.15, 15.30, 17.45,20, 22.15 óra. Fekete dália: 14.45 óra. Hasutasok: 12.45, 16.45, 20.30 óra. Rtx:ky Balboa: 13.30 óra. Hanrübal ébredése: 17.30, 19.45, 22 óra. Zene és szöveg: 12.45, 17.15, 22.30 óra. A tégla: 19.30 óra. A szellemlovas: 10.45, 15, 19.30, 21.45 óra. Híd Terabithia földjére: 11.30, 15.30 óra. Malac a pácban: 11.15, 13.15 óra. S. O. S. szerelem: 13, 17.15, 22.15 óra. Éjszaka a múzeumban: 10.30 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: Dreamgirls. Színes amerikai film; 20 óra: A királynő. Színes angol fiba. SZENTES 15.30 óra: HoliywixxUand. Színes amerikai történeti film; 17.30 óra: S.O.S. szerelem! Színes magyar romantikus vígjáték; 20 óra: Átok 2. Színes amerikai horror. BALÁSTYA 18 óra: Lora. Színes magyar film. DESZK 19 óra: Véres gyémánt. Színes amerikai kalandfilm. KÜZÉLEI SZEGED Az ifiúsági házban (Felső Tisza part 2.) 17 órától: Akropolisz Táncszínház. Vezeti: Kerek Attiláné. A Nemzetiségek Házában 13 órakor görög 16 órakor örmény és lengyel, 17 órakor horvát nyelvóra. A máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) 15 órakor: intemetklub. Az Alsóvárosi Kultúrházban 16 órakor: ingyenes jogi tanácsadás dr. Pataki Márta Ágnes ügyvédnővel. A Százszorszép Gyermekházban 16.30 órától: gyermektorna magyar mozgáskotta módszerrel. A Csillag téri fiókkönyvtárban 16 órakor: Húsvéti kézművesfoglalkozás. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 10 órától 18 óráig a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 17 óráig várja látogatóit. ALGYŐ A faluházban (Búvár u. 5.) órakor hit- és lélekklub. 15 KONCERT és BULI SZEGED A JATE-klubhan 22 órakor: Másfélés Myster Mobius-koncert, utána party DJ Fraserrel. A SZOTE-klubban 22 órakor: Diszkóláz - Lemezlovas Nóvák. A Port Royal étteremben 21 órakor: Mulatós est a Gera fivérekkel. A Garaboncziás borozóban 20 órakor: Benefit-koncert (Jethro Tull tribute band - Szeged); 22 órakor: Plesi rockbuli. A Fészek Klubban: Club Sensation. A Centrál Kávézó és Retro Clubban: Retro DVD-diszkó. MORAHALOM A Cacao Clubban 12 órától: Borshow, DJ Freddyboy. MINDSZENT A Tisza Művelődési Házban 20 órakor: fellép a Horda; 21 órakor: Ossian-koncert. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Démász-székházban megnyílt Rúzsa Ilona ikon-, tűzzománc- és üvegfestő Jászoltól a keresztfáig című kiállítása. A kiállítás május 3áig munkanapokon 10-18 óráig látogatható. A Fekete Házban megnyílt A felejtés iszaprétegei alól" - száz éve született Buday György című kiállítás, mely június közepéig látható; megnyílt Kanalas István parasztfafaragó, a Fába vésett hit című kiállítása, mely június 13-áig tekinthető meg megnyílt 1883-as királylátogatási emlékérmet bemutató kiállítás, mely május 13-áig látható. A tárlatok nyitva tartása: hétfő kivételével naponta 10-17 óra között. A Millenniumi Kávéházban megnyílt Lékó Tamás fotókiállítása Magán táncórák címmel. A Nemzetiségek Házában megnyílt dr. Tóth Rózsa művésztanár grafikáiból, színes linómetszeteiből összeállított kiáüítás, Ady és Bartók címmel, mely április 15éig munkanapokon 9-17 óráig látogatható. A TIK aulájában megnyílt Kiállítás az 56-os kanadai menekültekről Hungárián Exodus címmel. Az emlékkiállítás, amely a Kanadába kivándorolt vagy kimenekült és ott új hazát talált 56-os magyarok útját mutatja be hatalmas poszterekkel, április 15-éig tekinthető meg. A Kass Galériában (Vár u. 7.) megnyílt Tettamanti Béla A kör négyszögesítése című kiállítása, mely május 20-áig tekinthető meg. A Somogyi-könyvtárban megnyílt a Közéleti kávéházi kiállítás. A Szegedi Közéleti Kávéház a közelmúltban tartotta háromezredik rendezvényét. Ebből az alkalomból mutatja be a Somogyi-könyvtár a kávéház történetét. A könyvtár alagsori folyóirat-lapozgatójában fölállított tárlókban a kávéháztól ajándékba kapott könyvekből mutatunk be néhányat, valamint fotókat. A tárlat április 19-éig látható; Alagsor: április 28-áig: luhász Gyula a költészet napján; Földszint: május 2-áig: „Az egész nemzetnek hasznát kell tekintenünk." 250 éve született Verseghy Ferenc nyelvész, költő, esztéta, író; május 2-áig: 100 éve született Buday György grafikus, író; I. emelet: május 3-áig: Ale Ildikó festőművész kiállítása; május 31-éig: 275 éve született Joseph Haydn. 6 Ő ft T Götry Pince &Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. /!'.... t 7. , AHOL A TÁl„-ilASBAN FENSÉGES RÁADÁS VAN! AtzufaUUs: (62) 422-157 A Gulácsy Galériában április 6-áig látható Nóvák András festőművész jubileumi kiállítása A természet a művészet tanítóterme címmel. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériáidban megnyílt Hemmert János, a festőművész 80 éves születésnapi tárlata, mely április 13-áig, munkanapokon 10-18 óráig látogatható. Egy grafikus emlékezete Szomorú hírt kaptam a közelmúltban; elhunyt Bor István Iván budapesti születésű festő, grafikus, kimagasló tehetségű, sokoldalú alkotó. Megdöbbentett a hír, annál is inkább, mert tavaszra tervezte nagyszabású kiállítását városunkban, Szegeden.A művészetek úgyszólván minden ágában járatos, de főként grafikus volt. Rajzai először az Élet és Irodalomban, később számtalan bel- és külföldi lapban megjelentek. Ex librisekkel aratott sikert, számtalan könyv borítóját tervezte, freskóméretú szénrajzai és festményei is voltak, munkássága azonban a kortárs szerzők műveinek, köteteinek illusztrálásával csúcsosodott ki. Közel 100 kötet dicsekedhet rajzaival. Csodálatos a fehér papíron fekete tussal egy-egy vonal, jelzés vagy szimbólum, amely a szerző gondolatából mindent elmond. Sok kiállítása volt bel- és külföldön, sokfelé járt a nagyvilágban és sok elismerést szerzett magának. Szinte érezte, hogy rövid élet adatik neki, az ősszel sok-sok barátjának küldött egy szép ajándékot; Száz arc címmel egy szívet melengető, gyönyörű albumot. 61 évesen a Teremtő hívta, hogy angyalarcokat rajzoljon, mi pedig döbbenten fájlaljuk egy igaz ember, egy sokoldalú művész, egy segítőkész jó barát elvesztését. G. DUDÁS IRÉN, SZEGED Tujasor a bölcsiben A szegedi Csillag téri bölcsőde udvarán levegőző kicsiket évek óta zavarja a közeli út forgalma, az ott közlekedő autók zaja, a kipufogókból áramló búz, a por. Most a helyi önkormányzati képviselő, Kenyeres Lajos kezdeményezésére 118 tuját ültettek el a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és a város bölcsődéinek udvarosai. Az intézménybe járó közel kilencven pici ezentúl a dekoratív tujasortól védett udvaron játszadozhat Fotó: Frank Yvette