Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-06 / 81. szám

PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 6. • KAPCSOLATOK* 7 Eszenyi Enikő szerint Kálmán Imre muzsikájától szerelmesek leszünk Fotó: Segesvári Csaba Az ország egyik legnépszerűbb színésznője, Eszenyi Enikő ebben az évben sokszor megfordul majd Szegeden. Április 27-én, hétfőn A gyönyörben nincs középút című estjével lép fel a Belvárosi moziban, júliusban pedig Kálmán Imre operettjét, a Marica grófnőt rendezi a Dóm téren. Tangók, sanzonok és operettek is színesítik Eszenyi Enikő új előadóestjét, amit az extravagáns színésznő A gyönyörben nincs középút címmel a budapesti Cotton Club Orfeumban mutat be, majd április 27-én a szegedi közönség előtt is eljátszik. - A cím nem tőlem, hanem feLugossy Lacától származik, aki Melis Lászlóval írt egy dalt 16 évvel ezelőtt Kamondi Zoltán Halálutak és angyalok című filmjéhez. Amikor az új önálló estemen gondolkodtam, eldöntöttem: mindenképp ezzel a dallal szeretném kezdeni - meséli a színésznő, aki nemcsak énekel, hanem verseket is mond az új produkcióban. - A legtöbb költemény Kiss ludit Ágnesé. Nagyon jön föl a női irodalom, különleges dolgokat írnak a nők. Úgy éreztem, kortárs előadóművészként ezeket nekem interpretálnom kell. Pécsett volt már próbaelőadásom, nagy örömömre utána megkerestek a nézők, hogy megkérdezzék, hol lehet ezeket a versesköteteket megkapni. A kortárs költészetről ma kevés szó esik, pedig magas színvonalú. Az összeállításomban is szereplő Rakovszky Zsuzsának például nemcsak a verseit, hanem a regényeit is szeretem. A kígyó árnyéka az egyik kedvenc olvasmányom. Tóth Kriszta elbeszéléseit, Karafiáth Orsolya verseit is rendszeresen olvasom. Forgách Zsuzsa A pasim naplójából című könyvéből is mondok részleteket. Említhetném még Kiss Noémit és Gordon Agátát is. Mára a feminizmushoz negatív színezet társult, holott szerintem jelentős eredmények köszönhetők neki, és igazából magamat is feministának nevezném. Figyelemre méltó, hogy korábban sokkal kevesebb volt a női alkotó, most kezdenek előtérbe kerülni. Eszenyi Enikő nagy kihívás előtt áll: ezen a nyáron először rendez a Dóm téren. Alföldi Róbert a Csárdáskirálynővel magasra tette a mércét, most egy másik Kálmán-operett, a Marica grófnő következik, amelynek címszerepére a világ legrangosabb operaházainak ünnepelt díváját, Lukács Gyöngyit kérték fel. - A színház nem verseny, Szegeden nem az olimpiát, hanem a szabadtéri játékokat rendezik meg. Nekem nem kell senkivel sem versenyt futnom. Alföldi Robival közös tanáraink voltak, sokszor rendeztem őt, ott voltam akkor is, amikor az első rendezését abszolválta a Vígszínházban. Sok közös pontja van a pályánknak, néhány hete mutattuk be a Pesti Színházban az ő rendezésében a Cseresznyéskertet, amiben Ranyevszkaját játszom. A színház nem a rivalizálásról szól, nem gondolom, hogy ha a Csárdáskirálynő végén vízbe ugrottak, akkor nekem most a Tiszát kellene a Dóm térre kanyarítanom. Kálmán Imre csodálatos zenéjét és Harsányi Zsolt remek szövegkönyvét kell színpadra vinnünk. A Marica grófnő női problémáról szól: Marica már unja a férfiakat, és hazamegy vidékre pihenni, ám váratlanul szerelmes lesz. Ezt szeretném elmondani, ehhez van is némi közöm. Pályakezdő színésznőként Eszenyi Enikő alakította a Kálmán Imre életéről szóló, Az élet muzsikája című filmben a komponista második feleségét. - Szinte még gyerek voltam akkor, nem állítom, hogy mindent tisztán megértettem, de próbáltam. Az első részben még egy kisegér, pénztelen lányt, kellett eljátszanom. A zeneszerző özvegye, Kálmán Vera egy Szép Ernő-darabban nézett meg, és csak utána kaptam meg az ő szerepét. Azt mondta: bennem látta meg a régi önmagát. Ez olyan erőt és önbizalmat adott, hogy ma22 £V KASZÁS ATTILAVAL H - Tizennyolc évig voltunk házasok Kaszás Attilával, akivel a főiskolán szerettünk egymásba, és összesen huszonkét évet éltünk együtt. Ez azt jelenti, hogy az életem felét vele éltem. Azt hiszem, ez mindent elmond. Nagy a fájdalmam - nyilatkozta lapunknak Eszenyi Enikő, aki válásuk után is baráti viszonyban maradt volt férjével. Gratulált neki, amikor szerető feleséget talált és kisfia született. Megérezte a bajt, és amikor Kaszást kórházba szállították, családjával és közeli barátaival együtt ott töltötte azt a négy napot, amíg az orvosok az életéért küzdöttek. gam is elhittem: csak önmagamat kell adnom - emlékezik a film forgatására a színésznő, aki szerint Kálmán Imre operettjei azért olyan népszerűek, mert a muzsikájától elbódulunk, szerelmesek leszünk vagy sírni kezdünk. - Valamennyi dalát nagyon szeretem. Olyan éles váltások, fordulatok vannak bennük, amelyek félelmetesen izgalmasak. Szeretnénk megmutatni ezt is a kollégáimmal Szegeden. HOLLÓSI ZSOLT NYUGALOM-FILM ALFÖLDIVEL Bartis Attila nemzetközi sikert aratott regényéből, az egy különös anya-fiú kapcsolatról szóló Nyugalomból forgat filmet Eszenyi Enikő, Udvaros Dorottya és Makranczy Zalán főszereplésével Alföldi Róbert. Ahogyan a regényben, a filmben is fontos szerepe lesz a testiségnek. Eszenyi az apa szeretőjét alakítja, a színésznő anyát pedig Udvaros formálja meg, aki a Nemzeti Színházban is játssza a színpadi változatban. A forgatást július végén, a Marica grófnő szegedi premierje után kezdik. Száz éve született a világhírű fametsző, Buday György Akitől Picasso is ihletet merített Eszenyi Enikő kortárs versekkel lép fel és a Marica grófnőt rendezi A gyönyörben nincs középút MUNKATÁRSUNKTÓL Több vendégjátékot is láthat az évad végéhez közeledve a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban. Április 30-án, hétfőn Dulceamar címmel a Constancai Nemzeti Színház társulata lép fel a Kossuth-díjas Bozsik Yvette koreográfiájával a kisszínházban. Május végén Bálint András színművész, a Radnóti Színház igazgatója új Radnóti-estjével vendégszerepel Szegeden. Tárgyalások folynak a Vígszínházzal is: Székhelyi József főigazgató szeretné, ha Hanoch Levin tragikus komédiáját, a Kern András, Kútvölgyi Erzsébet és Rajhona Ádám szereplésével bemutatott Az élet mint olyan című darabot itt is eljátszanák. A szegediek viszont Budapestre készülnek: a vidéki színházak találkozóján a Csaó, bambínót adják elő a Nemzeti Színházban. A híres hatlábú ló - szakértők szerint Picasso innen merítette a Guernica lómotívomát Szent-Györgyi-szobor Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára avatta fel csütörtökön Lakiteleken, a Népfőiskola Nemzeti Panteonjában Szent-Györgyi Albert mellszobrát, Kligl Sándor szegedi szobrászművész alkotását. A világhírű tudós hetven éve kapta meg a Nobel-díjat. Kerengő dervisek forogtak a moziban MUNKATÁRSUNKTÓL Vendégjátékok Szegeden Fotó: Segesvári Csaba Az UNESCO által az emberiség szellemi örökségének nyilvánított szema szertartást ismerhette meg a közönség Szegeden. Kedden este az érdeklődők tradicionális szúfi zenét hallgathattak a Belvárosi moziban, majd hat kerengő dervis táncát nézhették meg. A dervisek zenei kíséretre folyamatosan forognak, kezüket és fejüket az ég felé tartják. így extázist élnek át, s felolvadnak Allahban. A telt házas estet-a török és magyar értelmiségiek, tudósok által alapított magyarországi Dialógus Platform Egyesület szervezte. Extázisban a kerengő dervisek Száz éve született a Szegedről indult, és fametszeteivel világhírnevet szerzett Buday György grafikusművész, akinek munkáiból két kiállítás is nyílt a városban. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi egyetemen szerzett jogi doktorátust a száz éve, 1907. április 7-én Kolozsvárott született Buday György. Grafikusi vénája hamar kitűnt; huszonhat évesen elnyerte a Magyar Bibbophil Társaság Az év legszebb magyar könyve díját Arany János balladáihoz készített fametszetű illusztrációival. Buday György a két világháború közötti Szeged kulturális életének meghatározó szereplője; Radnóti Miklós és Ortutay Gyula barátja, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának megteremtője. Szegeden vált a korszak egyik legjelentősebb fametszőjévé, az 1937-es párizsi világkiállításon művészeti nagydíjat nyert. Ott láthatta a hatlábú lovat ábrázoló alkotását Picasso, a korszak ünnepelt művésze, aki a hozzáértők szerint Budaytól merítette világhírű Guernica című képének sajátos lómotívumát. A harmincas évek végén Buday Londonban telepedett le. Új hazájában is megbecsülték, az illusztris királyi fametszőtársaság tagjává fogadták. Művészeti tevékenységével párhuzamosan a BBC magyar adásának munkatársa, a Külügyminisztérium tisztviselője lett, valamint a londoni magyar intézetet igazgatta két éven át. Kalandos életútjának színfoltja, hogy az angol titkosszolgálat tisztjeként is működött. Amikor értesült az 1956-os magyar forradalom leveréséről, idegszanatóriumba került, ott Athéni Timon KIÁLLÍTÁSOK |H A szegedi Fekete Házban a felejtés iszaprétegei alól" címmel június közepéig látható kiállítás érdekessége a rajzok mellett a Picassót is megihlető hatlábú ló, az Athéni Timon-sorozat és a magyar irodalmi portrék. A Somogyi-könyvtár aulájában május 2-áig nyitva tartó Fába vésett balladák című tárlaton pedig a párizsi világkiállításon díjnyertes illusztrációk, valamint egy magángyűjtő metszetsorozatai tekinthetők meg. folytatta az alkotást 1990-ben bekövetkezett haláláig. Képzőművészként ugyan egész pályája során fametszeteket készített, ám néhány rajza is fennmaradt. Egy amerikai műgyűjtő gyakorta büszkélkedik azzal, hogy az egész világon egyedül az ő birtokában vannak Buday-rajzok. Ám ez tévedés, amint azt a Fekete Ház kiálbtása bizonyítja, amelyen - többek között - a szegedi múzeumban található rajzokat is bemutatják.