Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 5. "MEGYEI TÜKÖR" 7 NEM KELL ENGEDÉLY Az elektromos kerékpár használatához nem kell vezetői engedély, bár felszereltsége kismotor jellegű. Még digitális műszerfala is van. Nem kell bukósisakot viselni, és kötelező felelősségbiztosítást fizetni. Bárhol leállítható, és ingyen parkolhatunk vele. Hangtalan kerékpárok suhannak az utakon Divatba jött a dongó elektromos utódja Átlagban száz kilométert lehet feltöltés nélkül megtenni az elektromos biciklivel Fotó: Frank Yvette Divatba jött az elektromos kerékpár Szegeden is. Használói áradoznak, a hagyományos kerékpárosok viszont azt mondják, balesetveszélyes. Főként az idősek körében terjed, hiszen negyedannyi idő alatt és erőfeszítés nélkül lehet eljutni ugyanarra a helyre a dongó utódjával, mint a hagyományos kerékpárral. Hangtalanul suhanó járművek jöttek divatba. A szegedi kerékpárutakon egyre népszerűbbek az elektromos kerékpárok. A Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton kempingbiciklit hajtó Molnár Dezső Szerint jó, hogy elterjedt ez a járgány, de ő nem venne ilyet, mert a kerékpár azért van, hogy hajtsák. - Senkinek nem árt egy kis testmozgás - mondta a középkorú férfi, aki naponta teker be „kisbiciklijén" Klebelsbergtelepről a városközpontba. 99 Márciusban több ilyen járgányt adtam el, mint tavaly egész évben. Ferenczi Béla Ötven kerékpárból egy elektromos, vagyis akkumulátoros - állapítottuk meg a kerékpárúton tartott szemlénkből. Főként idősek használják a 30-40 kilométer/órás sebességgel haladó járműveket. Tánczos Pálné nyugdíjas azért váltott elektromos kerékpárra, mert fáj a lába, és már nem tesz jót neki a hajtás. - El nem tudtam képzelni, hogy valaha ilyen masinára üljek. Aztán meglátta a férjem valamelyik üzletben, és azt mondta: „Anya, veszek neked ilyet." A Jézuska hozta, 75 ezer forintba került. Úgy gondoltuk, inkább erre költjük, mint gyógyszerre - mesélte a nyugdíjas nő. A modern dongókat természetesen használhatjuk hagyományos kerékpárként is, de ekkor tekerni kell a pedált. Elektromos üzeme leginkább egy automata váltós robogóéhoz hasonlít, a gázmarkolat csavarásával növelhetjük a sebességet. A pedálrásegítéses változatok az előbbi funkción kívül egy gomb megnyomásával olyan üzemmódba kapcsolhatók, hogy a villanymotor érzékeli a pedálra ható erőt, és azt megduplázza. Ez az üzemmód különösen dombvidéken hasznos, ahol az emberi erő a motor erejével együtt küzdi le az emelkedőt - okosított ki Ferenczi Béla, aki három éve forgalmaz elektromos kerékpárokat. Úgy gondolja, a Kínából származó gépek az idén hódítják meg a szegedieket. - Márciusban több ilyen járgányt adtam el, mint tavaly egész évben - árulta el a kereskedő. Hozzátette, egy jó kerékpár is belekerül 50-60 ezer forintba, míg egy elektromos bringa ára 75-90 ezer forint. Ez attól függ, hogy milyen a kivitele, és milyen erős akkumulátorral van felszerelve. Ez az ár ötöde egy új robogó árának. Átlagban száz kilométert lehet feltöltés nélkül megtenni az elektromos biciklivel. Egy feltöltés ára húszezer forint. CS. G. L. ]i M EGV EJ IÁ R Ó A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. Randevú Apátfalván Értékes nyereményekkel és egy jó hangulatú beszélgetés emlékével térhettek haza mindazok, akik elfogadták invitálásunkat megyejáró programsorozatunk negyedik állomására, az apátfalvi művelődési házba. MUNKATÁRSUNKTÓL Apátfalvával negyedik állomásához érkezett a falvakat végiglátogató megyejáró sorozatunk. A művelődési ház klubtermében szép számmal megjelent érdeklődőket Varga Péter polgármester köszöntötte, méltatta a falu és lapunk kapcsolatát, majd Örfi Ferenc főszerkesztő-helyettes beszélt lapjainkról, kiadónk termékeiről - beleértve egyre népszerűbb on-line kiadásunkat is. Szóba kerültek népszerű nyereményjátékaink, a nagy sikert aratott szakácskönyv, és az is, milyen programokkal, rendezvényekkel kedveskedünk olvasóinknak. Akik nem voltak híján a dicséretnek, de a jobbító szándékú ötleteknek sem. Elhangzott például, szívesen vennék, ha továbbra is foglalkoznánk a 43-as főútvonal megnövekedett forgalmával, a makói kórház átalakítását kísérő gondokkal vagy a térségi szennyvízberuházással. A kérdésekre Bakos András, a Délvilág rovatvezetője, Szabó Imre újságíró és Hocz Pál nyomdavezető is válaszolt. Szerencsés olvasóink ezúttal is nyereményekkel térhettek haza. A vetélkedő kérdéseire adott válaszokból kiderült: Apátfalván is olvasnak minket, és figyelemmel kísérik a faluról, az onnan elszármazott hírességekről szóló cikkeket. Az apátfalvi fórumra a szomszéd faluból is érkeztek Fotó: Frank Yvette Egyhetes lagzik és a legméretesebb túrós béles - Hagyományaiban él a falu népe Megosztanák kincseiket a turistákkal Hagyományai, néprajza, valamint az itt élők mentalitása miatt sokan igazi kis szigetként tekintenek Apátfalvára. Szokás a faluban egyhetes lagzikat tartani, és a titkot őrző asszonyok kezei nyomán olyan túrós béles készül, hogy messzi földről csudájára járnak. Míg sok környékbeli faluban sajnos leginkább már csak kultúrtörténeti jelentősége van a templomnak, Apátfalvának - mondhatni - itt dobog a szíve. A bigott katolikus - megtudtuk - itt annyit tesz: hagyománytisztelő és tisztaszívű apátfalvi. Varga Péter polgármester állítja: a község legnagyobb ünnepe a búcsú, amiből rögtön kettőt is tartanak minden esztendőben. A védőszent után hagyományosan Szent Mihálykor ünnepelnek, de az ősi pátfalvi emlékezet még őrzi a tanyai, vagy más néven kápolnai búcsút is, amit néhány éve elevenítettek fel. Ez idén augusztus 5-ére esik. A falunapon pedig hagyományosan a messzire szakadt pátfalviak térnek haza egy jóféle kacsasültes-káposztás ebédre. A civil szervezeteknek és a kulturális programoknak a közösség összefogásával, elsősorban a társadalmi munkával felújított művelődési ház ad otthont. A polgármester szerint ennél semmi sem példázza jobban a faluban élők összetartását, sőt az élhetőbb település jegyében az idén a külterületi utak fenntartását is a pátfalvi gazdák vállalták. A falu egyébként az 1334. évi pápai tizedjegyzékben szerepelt először Pothfalua néven, ami onnan származik, hogy a falut a csanádi monostor apátja birtokolta. A török alatt elpusztult települést 1753-ban jászsági, Heves megyei és környékbeli családokkal népesítették be - innen a tiszta katolikus kötődés, és ezért valóságos néprajzi szigetként kezelik a tudósok, hozzáértők. A község egykoron nevezetes volt a híres pátfalvi lagziról, ami egy hétig tartott - a tehetősebb helybeli családok néha még manapság is vállalják a soknapos menyegzőt. Igazi híresség az apátfalvi túrós béles, a Föld kerekén sehol máshol nem készül ilyen vaskos és krémes túrótöltelék, messzi földről csodájára járnak, néhány helybeli asszony még őrzi elkészítésének a titkát. A népviselet is egyedi: a lányok, asszonyok „testhöz állót" és négy-öt alsószoknyát viseltek. Több család napjainA falu szíve a templom, a bigott katolikus itt annyit tesz: tisztaszívű apátfalvi Fotó: Frank Yvette kig használja az elődöktől örökölt, festett parasztbútorokat. A legtöbben ma is a földből élnek, a termőtalaj egyébként híresen tápanyagdús és gazdag errefelé - húsz-harminc holdon egy család igazi kis vagyonra tett szert a múltban, kevés helyen nőtt akkorára a petrezselyemgyökér és a hagyma, mint a pátfalvi földeken. Ezért a kis családi parasztgazdaságok és nem az uradalmi nagybirtok jellemezte a tulajdonosszerkezetet - persze ez ma már nem jelent biztos egzisztenciát a legtöbb famíliának. Ezért a falu a turizmus felé fordul: az itt lakók bíznak benne, hogy a Maros-parti erdő flórája, faunája és a vendéglátás hagyományai, az erdei iskola mellett egy most épülő klasszikus vendégfogadó kellő vonzerőt jelent majd a természetbarátoknak. A község híres szülöttei között jegyzi Vári Bertalant, az Experidance együttes táncosát és koreográfusát, Benkóczi Zoltán színészt, Sipos István ultramaratonistát, Csikota [ózsef karnagyot, illetve az országszerte ismert vőfélyt, Kardos Istvánt. I.SZ.