Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 5. "MEGYEI TÜKÖR" 7 NEM KELL ENGEDÉLY Az elektromos kerékpár használatához nem kell vezetői engedély, bár felsze­reltsége kismotor jellegű. Még digitális műszerfala is van. Nem kell bukósisa­kot viselni, és kötelező felelősségbizto­sítást fizetni. Bárhol leállítható, és in­gyen parkolhatunk vele. Hangtalan kerékpárok suhannak az utakon Divatba jött a dongó elektromos utódja Átlagban száz kilométert lehet feltöltés nélkül megtenni az elektromos biciklivel Fotó: Frank Yvette Divatba jött az elektromos kerékpár Sze­geden is. Használói áradoznak, a hagyo­mányos kerékpárosok viszont azt mond­ják, balesetveszélyes. Főként az idősek körében terjed, hiszen negyedannyi idő alatt és erőfeszítés nélkül lehet eljutni ugyanarra a helyre a dongó utódjával, mint a hagyományos kerékpárral. Hangtalanul suhanó járművek jöttek di­vatba. A szegedi kerékpárutakon egyre népszerűbbek az elektromos kerékpárok. A Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton kempingbiciklit hajtó Molnár Dezső Sze­rint jó, hogy elterjedt ez a járgány, de ő nem venne ilyet, mert a kerékpár azért van, hogy hajtsák. - Senkinek nem árt egy kis testmozgás - mondta a középkorú fér­fi, aki naponta teker be „kisbiciklijén" Kle­belsbergtelepről a városközpontba. 99 Márciusban több ilyen járgányt adtam el, mint tavaly egész évben. Ferenczi Béla Ötven kerékpárból egy elektromos, va­gyis akkumulátoros - állapítottuk meg a kerékpárúton tartott szemlénkből. Főként idősek használják a 30-40 kilométer/órás sebességgel haladó járműveket. Tánczos Pálné nyugdíjas azért váltott elektromos kerékpárra, mert fáj a lába, és már nem tesz jót neki a hajtás. - El nem tudtam képzelni, hogy valaha ilyen masinára üljek. Aztán meglátta a férjem valamelyik üzletben, és azt mond­ta: „Anya, veszek neked ilyet." A Jézuska hozta, 75 ezer forintba került. Úgy gon­doltuk, inkább erre költjük, mint gyógy­szerre - mesélte a nyugdíjas nő. A modern dongókat természetesen használhatjuk hagyományos kerékpár­ként is, de ekkor tekerni kell a pedált. Elektromos üzeme leginkább egy automa­ta váltós robogóéhoz hasonlít, a gázmar­kolat csavarásával növelhetjük a sebessé­get. A pedálrásegítéses változatok az előb­bi funkción kívül egy gomb megnyomásá­val olyan üzemmódba kapcsolhatók, hogy a villanymotor érzékeli a pedálra ható erőt, és azt megduplázza. Ez az üzemmód külö­nösen dombvidéken hasznos, ahol az em­beri erő a motor erejével együtt küzdi le az emelkedőt - okosított ki Ferenczi Béla, aki három éve forgalmaz elektromos kerékpá­rokat. Úgy gondolja, a Kínából származó gépek az idén hódítják meg a szegedieket. - Márciusban több ilyen járgányt ad­tam el, mint tavaly egész évben - árulta el a kereskedő. Hozzátette, egy jó kerékpár is belekerül 50-60 ezer forintba, míg egy elektromos bringa ára 75-90 ezer forint. Ez attól függ, hogy milyen a kivitele, és milyen erős akkumulátorral van felsze­relve. Ez az ár ötöde egy új robogó árának. Átlagban száz kilométert lehet feltöltés nélkül megtenni az elektromos bicikli­vel. Egy feltöltés ára húszezer forint. CS. G. L. ]i M EGV EJ IÁ R Ó A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részes­re tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valameny­nyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy meg­mutassuk másoknak is kistelepü­léseink életét, méltatlanul elfele­dett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. Randevú Apátfalván Értékes nyereményekkel és egy jó hangulatú beszélgetés emlé­kével térhettek haza mindazok, akik elfogadták invitálásunkat megyejáró programsorozatunk negyedik állomására, az apát­falvi művelődési házba. MUNKATÁRSUNKTÓL Apátfalvával negyedik állomásá­hoz érkezett a falvakat végigláto­gató megyejáró sorozatunk. A művelődési ház klubtermében szép számmal megjelent érdeklő­dőket Varga Péter polgármester köszöntötte, méltatta a falu és la­punk kapcsolatát, majd Örfi Fe­renc főszerkesztő-helyettes be­szélt lapjainkról, kiadónk termé­keiről - beleértve egyre népsze­rűbb on-line kiadásunkat is. Szó­ba kerültek népszerű nyeremény­játékaink, a nagy sikert aratott szakácskönyv, és az is, milyen programokkal, rendezvényekkel kedveskedünk olvasóinknak. Akik nem voltak híján a dicséret­nek, de a jobbító szándékú ötle­teknek sem. Elhangzott például, szívesen vennék, ha továbbra is foglalkoznánk a 43-as főútvonal megnövekedett forgalmával, a makói kórház átalakítását kísérő gondokkal vagy a térségi szenny­vízberuházással. A kérdésekre Ba­kos András, a Délvilág rovatveze­tője, Szabó Imre újságíró és Hocz Pál nyomdavezető is válaszolt. Szerencsés olvasóink ezúttal is nyereményekkel térhettek haza. A vetélkedő kérdéseire adott vála­szokból kiderült: Apátfalván is ol­vasnak minket, és figyelemmel kí­sérik a faluról, az onnan elszárma­zott hírességekről szóló cikkeket. Az apátfalvi fórumra a szomszéd faluból is érkeztek Fotó: Frank Yvette Egyhetes lagzik és a legméretesebb túrós béles - Hagyományaiban él a falu népe Megosztanák kincseiket a turistákkal Hagyományai, néprajza, valamint az itt élők mentalitása miatt sokan igazi kis szi­getként tekintenek Apátfalvára. Szokás a faluban egyhetes lagzikat tartani, és a titkot őrző asszonyok kezei nyomán olyan túrós béles készül, hogy messzi földről csudájára járnak. Míg sok környékbeli faluban sajnos legin­kább már csak kultúrtörténeti jelentősége van a templomnak, Apátfalvának - mond­hatni - itt dobog a szíve. A bigott katolikus - megtudtuk - itt annyit tesz: hagyomány­tisztelő és tisztaszívű apátfalvi. Varga Péter polgármester állítja: a község legnagyobb ünnepe a búcsú, amiből rögtön kettőt is tartanak minden esztendőben. A védőszent után hagyományosan Szent Mihálykor ün­nepelnek, de az ősi pátfalvi emlékezet még őrzi a tanyai, vagy más néven kápolnai bú­csút is, amit néhány éve elevenítettek fel. Ez idén augusztus 5-ére esik. A falunapon pedig hagyományosan a messzire szakadt pátfalviak térnek haza egy jóféle kacsasül­tes-káposztás ebédre. A civil szervezeteknek és a kulturális prog­ramoknak a közösség összefogásával, első­sorban a társadalmi munkával felújított mű­velődési ház ad otthont. A polgármester sze­rint ennél semmi sem példázza jobban a falu­ban élők összetartását, sőt az élhetőbb tele­pülés jegyében az idén a külterületi utak fenntartását is a pátfalvi gazdák vállalták. A falu egyébként az 1334. évi pápai tized­jegyzékben szerepelt először Pothfalua né­ven, ami onnan származik, hogy a falut a csanádi monostor apátja birtokolta. A török alatt elpusztult települést 1753-ban jászsági, Heves megyei és környékbeli családokkal né­pesítették be - innen a tiszta katolikus kötő­dés, és ezért valóságos néprajzi szigetként ke­zelik a tudósok, hozzáértők. A község egykoron nevezetes volt a híres pátfalvi lagziról, ami egy hétig tartott - a te­hetősebb helybeli családok néha még manap­ság is vállalják a soknapos menyegzőt. Igazi híresség az apátfalvi túrós béles, a Föld kere­kén sehol máshol nem készül ilyen vaskos és krémes túrótöltelék, messzi földről csodájára járnak, néhány helybeli asszony még őrzi el­készítésének a titkát. A népviselet is egyedi: a lányok, asszonyok „testhöz állót" és négy-öt alsószoknyát viseltek. Több család napjain­A falu szíve a templom, a bigott katolikus itt annyit tesz: tisztaszívű apátfalvi Fotó: Frank Yvette kig használja az elődöktől örökölt, festett pa­rasztbútorokat. A legtöbben ma is a földből élnek, a ter­mőtalaj egyébként híresen tápanyagdús és gazdag errefelé - húsz-harminc holdon egy család igazi kis vagyonra tett szert a múlt­ban, kevés helyen nőtt akkorára a petrezse­lyemgyökér és a hagyma, mint a pátfalvi földeken. Ezért a kis családi parasztgazda­ságok és nem az uradalmi nagybirtok jelle­mezte a tulajdonosszerkezetet - persze ez ma már nem jelent biztos egzisztenciát a legtöbb famíliának. Ezért a falu a turizmus felé fordul: az itt lakók bíznak benne, hogy a Maros-parti erdő flórája, faunája és a ven­déglátás hagyományai, az erdei iskola mel­lett egy most épülő klasszikus vendégfoga­dó kellő vonzerőt jelent majd a természet­barátoknak. A község híres szülöttei között jegyzi Vári Bertalant, az Experidance együttes táncosát és koreográfusát, Benkóczi Zoltán színészt, Sipos István ultramaratonistát, Csikota [ó­zsef karnagyot, illetve az országszerte ismert vőfélyt, Kardos Istvánt. I.SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom