Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-30 / 100. szám

HÉTFŐ, 2007. ÁPRILIS 30. • AKTUÁLIS" 5 Rövid idő alatt eloltották a sándorfalvi úti tüzet Szemétmaffia érdeke lehet a gyújtogatás Legutóbb két éve gyulladt meg a szemét a sándorfalvi úti hulla­déklerakó telepen, akkor tíz na­pig égett, mire sikerült eloltani. A körülmények miatt a kht.-nél akkor is felmerült a szándékos gyújtogatás lehetősége, feljelen­tést is tettek ismeretlen tettes el­len, de a nyomozás eredmény nélkül fejeződött be. Dudás Miklós megjegyezte, egyelőre ők sem vetik el a szán­dékos gyújtogatást, bár a 26 hek­táros területet kerítés védi és a telep egy részét biztonsági kame­rák pásztázzák. Szabó Ferenc nem akart ér­demben reagálni arra, hogy ami­óta ők kezelik 33 település hulla­dékát, azóta lehet hallani: a sze­métmaffia zsíros üzlettől, sok millió forinttól esik el, és így áll­nak bosszút. - Spekulálni nem akarok. Mindenesetre azzal ne­héz vitatkozni, hogy a hulladék­szállítás és -kezelés jó üzlet, plá­ne azoknak, akik minden elő­írást felrúgnak - utalt a kht. ügy­vezető igazgatója a nemzetközi botránnyá dagadt úgynevezett németszemét-ügyre. Szabó Ferenc elmondta, né­hány napja találkozót kezdemé­nyezett a 33 település polgár­mesterével, amelyen részt vesz­nek környezetvédelmi szakem­berek, tűzoltók és a katasztrófa­védelem képviselői és szóba ke­rül a bezárt hulladéklerakók őr­zése is. o. z. EGY HÉT MÚLVA ÁTADÁS Ül A sándorfalvi úti központi hulladék­lerakó telepre 33 településről szál­lítják a szemetet. Jelenlegtöbb mint kétmillió tonna hulladékot kezel­nek. Az EU elvárásainak minden te­kintetben megfelelő fejlesztés a vé­géhez közeledik, a modernizált hulladéklerakót hivatalosan május 8-án és 9-én adják át. A nagy tűz füstje kilométerekről is látszott Fotó: Segesvári Csaba Tizenöt százalékkal emelkedik a csatornadíj Megemeli a Szegedi Vízmű Zrt. a csatornadíjat május elsejétől. Tizenöt százalékkal drágul a szennyvízelvezetés és tisztítás díja. A cég az emelést azzal magyarázta, hogy az új szennyvíztisztító üzemeltetése jelentős költségekkel jár. MUNKATÁRSUNKTÓL Többet kell fizetni a szennyvízelvezetésért május elsejétől Szegeden. A Szegedi Vízmű Zrt. 38 forinttal kér többet a lakosságtól köbméterenként, mint eddig. A cég ezt azzal magyarázta, hogy a közelmúltban átadott bio­lógiai szennyvíztisztító és a kibővült csatornahálózat üzemeltetése jelen­tős pluszköltségekkel jár. Ezt jelenítik meg a csatornadíjban. Ami némi­leg csökkenti a vízmű költségét, az a vízterhelési díj. Ezt a felszíni vizekbe bocsátott szennyvíz után kell megfizetnie a szolgáltatónak, és ezáltal a fo­gyasztónak. Mivel az új szennyvíztisztítóról már az EU határértékek sze­rinti, tisztított víz kerül a Tiszába, így a vízterhelési díj nem nőtt. A tavalyi évhez képest a vízdíj és az alapdíj három százalékkal emelke­dett. Január elsejével a főmérős alapdíj havonta 391,08 forint, míg a víz­díj köbméterenként 150 forint. Ez május elsejétől nem változik. A szennyvízelvezetés és tisztítás díja emelkedik. Keddtől köbméterenként 290,28 forintot kell fizetni csatornadíjként. Ennél a tételnél ez 15 száza­lékos drágulást jelent. Összesítve, havonta a víz-, a csatorna- és a vízter­helési díj köbmétere 409,56 forintról 447,48 forintra emelkedik Szege­den, és ehhez még hozzájön a 391 forintos havidíj is. Alig három óra alatt sikerült el­oltani a tüzet a sándorfalvi úti központi hulladéklerakó tele­pen. A szemét tegnap hajnalban lobbant lángra. A tűz okát vizs­gálják, nem lehet kizárni a szán­dékosságot, amit erősít, hogy az elmúlt hat hét alatt több gyanús tűzeset is történt a környező te­lepülések szeméttelepein. - Egyelőre nem tudjuk, hogy mi­től lobbant lángra a szemét, a tűzoltósággal együtt vizsgáljuk, hogy öngyulladás vagy szándé­kos gyújtogatás történt - nyilat­kozta lapunknak Szabó Ferenc, a sándorfalvi úti központi hulla­déklerakó telepet üzemeltető Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója. A kht. vezetője furcsállja, hogy az elmúlt hat hét alatt mintegy tízszer gyulladt meg a szemét az őrizetlen kisteleki és az ópuszta­szeri, hivatalosan már bezárt hulladéklerakóban, a tegnapi tűzhöz hasonlóan mindannyi­szor hétvégéken. - Ennyi véletlen azért nincs, vagy nehezen elképzelhető - tet­te hozzá Szabó Ferenc. A sándorfalvi úti szeméttele­pen tegnap reggel hét óra körül vették észre, hogy száz négyzet­méternyi területen ég a kommu­nális hulladék. Az oltást az ön­kormányzati cég dolgozói azon­nal megkezdték és riasztották a tűzoltóságot. - Úgynevezett kettes, vagyis kiemelt tűzesethez vonultunk ki - mondta Dudás Miklós ezredes, szegedi tűzoltóparancsnok. Az oltásban huszonegy tűzoltó, há­rom tűzoltóautó és egy vízszállí­tó vett részt. A lángokat speciális oltóanyaggal gyorsan megfékez­ték, a tüzet alig három óra alatt eloltották. Személyi sérülés nem történt, a kár nem jelentős, a biz­tosító szerdán méri fel a pontos nagyságát. Levonják a lakás árából az öt évnél nem régebbi számlás beruházást A kandallót beszámítják Az Oroszlán utca 4. alatti ház belül. A város milliárdos bevételre számít a lakáseladásokból Fotó: Frank Yvette Nem kell kétszer megfizetni a kandallót, oszlatja el a félre­értéseket a városi vagyonkezelő cég vezetője. Egy.olvasónk nem­rég ezt feltételezte, pedig a for­galmi értékből levonják a lakó beruházásának értékét. Szigorú feltételek mellett. MUNKATÁRSUNKTÓL Nemcsak a saját javára tett, ha­nem a város vagyonát is gyarapí­totta, aki - mondjuk - kandallót építtetett a bérlakásába; ezt most, amikor megveheti a la­kást, nem szabad újra megfizet­tetni vele. Erre figyelmeztetett nemrég lapunkban megjelent ol­vasói levelében egy városi polgár, aki nem mellesleg ingatlanköz­vetítéssel és forgalmiérték-becs­léssel foglalkozik. - Nem tennénk ilyet - jelentette ki az IKV Zrt. elnök-vezérigazga­tója. Németh István el is csodál­kozott a szakember aggodalmán, szerinte a „városi polgárok" ennél jobban ismerik azokat a szigorú szabályokat, amelyek alapján a városi vagyont kezelő cég eljár az eladó lakások értékbecslésekor. Természetesen levonják a vé­telárból az értéknövelő beruhá­zások értékét, ha... Ha a fejlesz­tést a jelenlegi bérlő végeztette, az IKV ehhez hozzájárult, a számlákat elfogadta; ha a beru­házás értékét az IKV még nem térítette meg, sem például bérbe­számítással, sem más módon; ha számla van a beruházásról, ami az elmúlt öt évben történt meg. Ha mindez rendben, akkor a la­kás forgalmi értékéből levonják a beruházás értékét, de maximum a forgalmi érték 20 százalékáig. - Övezetenként alakul majd ki egy átlagár, az alá nem mehet a lakások vételára - szögezte le Németh István. Három övezetbe sorolják a most eladható lakáso­kat: az A, vagy egyes övezetbe a szűken vett belvárosi házak tar­toznak, a B-be (kettes) a két kör­út közöttiek, a C-be (hármas) a nagykörúton kívül esők. A bér­lők a forgalmi érték 70-65-60 százalékáért vehetik meg a laká­sokat, a legkisebb kedvezményt a belvárosiak kapják. További ked­vezmény jár, ha a vételárat egy összegben fizetik meg: a belváro­si lakásokat így a forgalmi érték 58,8 százalékában, a nagykör­úton kívülieket alig több, mint a forgalmi érték feléért vehetik meg a bérlők, illetve majdnem 55 százalékot fizetnek a két kör­út között. (Táblázatunk egy 15 milliós forgalmi értékű lakás kedvezményes vételárát részlete­zi, övezetenként.) - Az IKV értékbecslőit az égvi­lágon senki nem befolyásolja, ki­zárólag a városi ingatlanforgalmi értékelési szabályzat - utal Né­meth István a már idézett, április 20-án megjelent olvasói levél szarkasztikus zárómondatára, melyben a levélíró kifejezi remé­nyét: az IKV szakemberei a „minden szakmaiságot nélkülö­ző pressziót elhárítva" végezhe­tik az értékbecslést. A bérlők teendőiről és a lakás­vásárlás feltételeiről szóló értesí­tések kiküldése után néhány hét­tel a következő a mérleg: sok száz telefonhívás és a vételi szán­dék 170 írásbeli jelzése. VALASZTAS Mint már megírtuk, a szegedi köz­gyűlés februárban egyhangúlag döntötte el, hogy felülvizsgálva az 1999-es moratóriumot - amikor a Tisza Lajos körút páratlan oldala és a Tisza közötti belvárosi rész­ben leállították az önkormányzati lakások értékesítését - elad bizo­nyos bérlakásokat. Miért? Rész­ben mert a bérlök ezt régóta igé­nyelték, másrészt „illik'' választá­si lehetőséget adni, ha a körülmé­nyek annyira megváltoznak, mint most: az eddiginek a háromszoro­sára emelkednek a lakbérek, foko­zatosan, 2010-ig El kell tehát dönteni a bérlakásokban élőknek: vállalják a magas bérleti díjat, vagy - kedvezményesen - saját tulajdonba veszik a lakásukat. Becslések szerint milliárdos bevé­telre számíthat a város a lakásel­adásokból. ONKORMANYZATI BERLAKASOK ÉRTÉKESÍTÉSE 15 millió Ft értékű lakás Vételár aránya a forgalmi értékhez övezeti besorolás szerinti ár egyösszegű kifizetés esetén kedvezményes ár és arányszám A övezet 70% 10 500 000 Ft 8 820 000 Ft • 58,8% B övezet 65% 9 750 000 Ft 8 190 000 Ft • 54,6% C övezet 60% 9 000 000 Ft 7 560 000 Ft • 50,4% Forrás: IKV Zrt. DM-grafika Légi veszély nélkül sétálhatnak a turisták Alig maradt galamb a Dóm téren Ma jár le a szegedi belvárosi galambirtásra adott határidő. Kíváncsiak voltunk, milyen eredményt hozott a gócpontnak számító Dóm téren. A korábbi állománynak csupán a tizede maradt. Tavaly november közepétől április végéig ka­pott engedélyt a mindent összepiszkító bel­városi galambok megritkítására egy makói vállalkozó. A szegedi terek és szobrok legádá­zabb állati rongálóival szemben légpuskákat és hálókat vetettek be - többen kifogásolták is a szerintük balesetveszélyes és kevésbé hu­mánus megoldást. A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányságra ugyanakkor nem érkezett egyetlen bejelentés sem ezzel kapcsolatban ­mondta el M. Toronykői Márta sajtószóvivő. A Dóm téren tegnap délután nyoma sem volt a korábban ott lebzselő hatalmas ma­dárrajoknak: jó, ha másfél tucat galambot számoltunk össze a szabadtéri nézőteré­nek helyén. A városnézésre érkező csalá­dok apróságai így az egykori madárcsapa­toknak csupán a maradékait tudták üldö­zőbe venni, a fogadalmi templomot fény­képező turisták kamerája elé pedig nem repültek be állandóan a szárnyasok. A püspöki palota bejáratát korábban folya­matosan elcsúfító guanó és forrása, a fö­lötte lévő „galamblakótelep" is eltűnt, az árkádok alatti szobrokat légi veszély nél­kül végig lehet nézni. - Jól tették, hogy kiirtották a galambokat innen, azoknak különben is az erdőben a he­lyük - helyeselte az akciót a barátnőjével Bu­dapestről érkező Nagy Szilveszter. A férfi hozzátette: hét éve járt utoljára a városban, akkor föltűnt neki, mennyire mocskos a tér a guanótól, a galambok a kocsiját is alaposan megtisztelték. - Föltűnt, hogy kevés a galamb. Nekem hi­ányoznak is, mert hozzátartoztak a tér látvá­nyához, mint Velencében - mondta az egyik padon kötögető Balogh Ágnes. Az Encsről ér­kezett nő elismerte: az tényleg zavaró volt, hogy a szobrokon mindig állt a madárürülék, VED0HAL0 A ZENEL0 0RARA Nem fogadta el a kulturális és örökségvédelmi hi­vatal a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ma­kettjét, amelyet a társaság a Dóm téri zenélő órát védő hálóról készíttetett. A galambok ellen az amerikai riasztókészülék is hatástalan, a néhány percig nyitva tartó réseken besurrannak, a figu­rákat vastagon beterítik guanóval. A kht. újabb tervet készíttet százötven ezer forintért, a háló a szabadtéri játékok kezdetére elkészül. mégis hagyhattak volna kicsivel több galam­bot is. - Ideje volt már ennek a ritkításnak. Ha vendégeink jöttek, nem győztünk szabadkoz­ni a rengeteg guanó meg az égből hulló aján­dék miatt, amikor bejöttünk a belvárosba ­beszélt a feleségével sétáló szegedi Módos Gábor. Úgy véli, jó lenne, ha folytatódna a gyérítés a lakótelepeken is, ahol mára szintén zavaró mértékben elszaporodtak a galambok. Mint mondta, erkélyükön már szinte az ösz­szes virágot kitaposták, kicsipkedték a nagy­testű szárnyasok. « Mindössze harminc-negyven galamb ma­radt a Dóm téren: a teljes állomány kilencven százalékát kiirtotta az ezzel megbízott makói vállalkozó és csapata. Csanádi Ferenc elmond­ta: csak a templom főbejárata elől három köb­méter guanót takarítottak össze, az aulából pe­dig ugyanennyi ürüléket és fészket. A madarak másik kedvelt napozóhelye, a Belvárosi híd környékén szintén nagyjából háromszáz-há­romszázötven galambot fogtak be. Az akciót ­amelynek meghosszabbítását kérvényezték ­Szondi Ildikó önkormányzati képviselő és a vállalkozó fizette, az élő és elpusztult madara­kat a vadasparkban hasznosítják. T.U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom