Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-27 / 98. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY * SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS A SZECHENYI-DIJAS DOBOZY ATTILA A BORBETEGSEGEK KEZELESENEK EREDMENYEIROL A fény öregít, de gyógyít is Feszesebb, fiatalabb bőr, kevesebb ránc - ezzel kecsegtetnek ben­nünket a reklámok, amelyek valamilyen kenőcsöt, tablettát népsze­rűsítenek. S egyre többfélét, mert vevők vagyunk rá. Dobozy Attila bőrgyógyászprofesszor ezt azzal magyarázza, hogy megnőtt az igény a szép bőr iránt. Ezzel együtt azonban az utóbbi időben a bőr­betegségek is gyakoribbá váltak. A kutatók pedig újabb és újabb módszereket vetnek be ellenük. A gyógyításban eddig elért eredmé­nyekről és a jövő lehetőségeiről is kérdeztük a szegedi egyetem idén Széchenyi-díjjal kitüntetett, 68 éves egyetemi tanárát. - Mintha mostanában többet törődnénk a bőrünkkel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a médiát elárasztó rek­lámok. Ön is ezt tapasztalja? - Igen. Ennek két oka van. Az egyik, hogy megnőtt a bőrbe­tegségek száma. Sokkal gyako­ribbak lettek az allergiás ártal­mak, amelyek nagy mértékben a bőrt érintik. A modern kémiai anyagok alkalmazása pedig a bőr természetes védekező ké­pességét módosítják, ezért gya­koribbá váltak bizonyos fertő­zések. A másik ok, hogy hazánk is belépett a nagy fogyasztói társadalmak sorába, s megnőtt az igény a szép bőr iránt. - Az ori'ostiuiomány meny­nyire tudott lépést tartani ez­zel az igénnyel? - Azt gondolom, lépést tar­tott, és már az alatt a 45 év alatt is nagyos sokat fejlődött, amió­ta bőrgyógyászattal foglalko­zom. Az allergiás betegségekkel kapcsolatban sok új ismertre tettünk szert az elmúlt egy-két évtizedben, a kezelési lehetősé­gek száma is bővült. Az esztéti­kai bőrgyógyászat terén pedig az elmúlt tíz év világszerte rob­banásszerű fejlődést mutatott. Tisztázódott például, hogy a fény milyen mértékben felelős a bőr öregedéséért, és egyre több módszer van arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsuk. - Melyek azok a tudomá­nyos eredmények, amelyek az ön, illetve munkatársai ne­véhez fűződnek? - Kidolgoztunk olyan mód­szereket, amelyek alkalmasak a gyógyszer okozta allergiás ár­talmak igazolására. Az itt kifej­lesztett teszttel nemcsak az or­szágban, hanem a határokon kívülre is végzünk vizsgálato­kat. A másik terület, amelyen jelentős előrelépést tettünk, a fény hatása. Két eredmény kö­tődik Szegedhez. Munkatársa­immal felismertük - és ebben döntő szerepe volt a természet­tudományi karnak, személy szerint BorZsoltnak, Szabó Gá­bornak és Rácz Bélának -, hogy a lézer alkalmas a pikkelysö­mör kezelésére. A Szegeden megalkotott készüléket ma a világon "mindenütt használják. A másik eljárás, amelyet szin­tén az optikai tanszékkel közö­sen fejlesztettünk ki, a Rino­light fényterápia, vagyis az orr­nyálkahártya fénnyel való ke­zelése, ami a szénanátha átme­neti megszüntetésére, a beteg tünetmentesítésére szolgál. Számomra nagyon kedves eredmény, hogy a világon mi hívtuk fel elsőként a figyelmet arra, hogy egy ritka bőrdaga­nat, a Kaposi-szarkóma kizáró­lag immunhiányos betegeknél fordul elő. Kimutattuk azt is, hogy a Kaposi-szarkómát a herpeszvírus 8-as típusa hozza létre, és az egészséges immun­rendszer elpusztítja a fertőzést. „Nem irigylem a mostani orvoscentrumi vezetőket" - Milyen fejlődési lehető­ségek állnak a bőrgyógyászat előtt? - Elsősorban a gyógyszerfej­lesztés területén vannak új le­hetőségek. A biológiailag aktív molekulák segítségével úgy gondolom, sok betegséget ke­zelni tudunk majd. A másik, nagy jövő előtt álló terület a fénydermatológia. A fény ugyanis alkalmas a bőr fiatalí­tására, a rajta előforduló daga­natok eltávolítására. A harma­dik terület ugyancsak az örege­dés lefékezéséhez, a bőr fiatalí­tásához kapcsolódik. Ma az ér­deklődés előterében áll a botu­linum toxin alkalmazása, de vannak gyógyszerek is, ame­lyek fiatalítják a bőrt, csökken­tik a ráncok előfordulását, és a bőrön kialakuló pigmenteket. Ezeken a területeken további fejlődésekre lehet számítani. - Nemcsak orvosként és ku­tatóként, hanem egyetemi ve­zetőként is helyt kellett áll­nia. Hogyan vonná meg ez utóbbinak a mérlegét? - Munkám szerves részének tekintettem az egyetemveze­tői tevékenységet, amit na­gyon szívesen csináltam. Töb­bekkel együtt sokat tettünk azért, hogy az integrált egye­tem Szegeden létrejöjjön, és ennek eredménye országos összehasonlításban sikeres­nek tekinthető, még akkor is, ha némi szembenállás tapasz­talható egyes karok között. - 1997-től 2003-ig előbb a Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetemet, majd az integrációs kezdeti szakaszá­ban az orvos- és gyógyszerész­tudományi centrumot irányí­totta. Feltételezem, nem bán­ja, hogy akkor volt vezető po­zícióban, és nem ma? - Egyáltalán nem bánom. Nem irigylem a mostani orvos­centrumi vezetőket, mert az egészségügyi reform nagyon nehéz feladatok elé állítja őket. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Úgy vélem, az átalakítás pilla­natnyilag sem a betegeknek, sem az egészségügyi dolgo­zóknak nem jó. Ezzel együtt hosszú távon valószínűleg el­kerülhetetlen. De addig, amíg a reform első reális eredmé­nyei megjelennek, sok keserű­séggel fog járni. - Szegeden született, és egész pályafutása ide kötő­dik. Mit adott önnek a város? - Szeretem Szegedet, igazi lo­kálpatrióta vagyok. Többször lett volna lehetőségem arra, hogy elmenjek, hívtak is, és ezek a felkérések olykor szak­mai előrelépést jelentettek vol­na, én mégis maradtam, s nem bántam meg. Bár itt születtem, de egy kisvárosban, Mezőtúron nőttem föl, ahol arra tanított édesanyám, hogy minden szembejövőnek köszönni kell. Ma már majdnem így vagyok ezzel Szegeden is, olyan sok emberrel ismerjük egymást. HEGEDŰS SZABOLCS Az ipar irányába mozdul el az egyetem Váltást jelent a szegedi egyetem életé­ben, hogy az itteni kutatásfejlesztést és az innovációt önálló rektorhelyettes irá­nyítja. Az új posztra kinevezett Kiricsi Imre (képünkön) professzorral - többek között - arról beszélgettünk, hogy mi­lyen a kutatás és az ipar viszonya. - Gyárat nem tudunk építeni, ezért az egyetemen kidolgozott szabadalma­kat, know how-t értékesíteni kell ­jelenti ki mosolyogva Kiricsi Imre pro­fesszor. A Szegedi Tudományegyetem kutatásfejlesztési és innovációs rek­torhelyettese szerint új fejezet nyílt az intézmény történetében azzal, hogy elmozdult az ipar irányába. Ezt jelzi, hogy az előző években megalakult az egyetemen belül az innovációs, illetve a kutatásszervezési igazgatóság. - Mindig is kapcsolatban álltam az iparral, ezért tudom, hogyan közelít­hetők meg az ottani problémák - ma­gyarázza a vegyész, akinek irányításá­val csak a tanszéke több mint tíz pályá­zat megvalósításán dolgozik, együtt­működik - többek között - a debreceni FOTÓ: SCHMIDT ANDREA és a veszprémi egyetemmel is. Kiricsi Imre véleménye szerint a magyar ipar pénzszűkébe került, egyre kevesebbet képes kutatásra szánni. Ugyanakkor a szegedi egyetem időben lépett, mert a kutatási és tudásközpontok révén húsznál is több ipari partnerrel épített ki és működtet kapcsolatokat. - Ettől a tudomány még nem lesz a gazdaság NEVJEGY Tégláson 1948-ban született Kiricsi Imre. A szombathelyi gimnázium el­végzését követően a szegedi egyetemen vegyész szakon végzett, 1992 óta a kémiatudományok doktora. Az itteni al­kalmazott kémia tanszéknek 1972 óta munkatársa, jelenleg vezetője. Közben hosszabb-rövidebb időt töltött a ham­burgi és az amerikai Berkley egyetemen, de dolgozott Milánóban, illetve számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt. A kétgyermekes családapa kutatóként több mint háromszáz cikket publikált, a rá való független hivat­kozások száma több mint 1300. szolgálóleánya - hangsúlyozza a pro­fesszor. Arra is rámutatott, hogy a világ minden komoly egyeteme figyelembe veszi kutatási irányai kidolgozásakor a gazdaság, az ipar igényeit. Ugyanakkor a kölcsönösség érvényesül, hiszen az egyetemi eredmények is ösztönzik a hasznosítást. - További pénzügyi támogatásban reménykedünk, ugyanis hamarosan befejeződik a 2005-ben született Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központon (DE­ÁK) belüli munka, illetve a Környezet­és Nanotechnológiai Regionális Egye­temi Tudásközpont (KNRET) 2006-os életre hívásától eltelt első szakasz ­mondja Kiricsi Imre, aki megfelelőnek tartja a kutatásfejlesztést ösztönző ha­zai pályázati rendszert. Az egyetemi polgár az SZTE kutatásra fordítható pénzösszegének, illetve a ku­tató álláshelyek számának növekedését veszi észre az új rektorhelyettes tényke­désének eredményeként. Az újabb fel­adat jelentette kihívásnak örül Kiricsi Imre, aki tanszék- és tanszékcso­port-vezetőként, pályázati projektek vezénylőjeként, a DEÁK részeseként, a KNRET igazgatójaként, a vegyészdokto­ri iskola irányítójaként továbbra is biz­ton számíthat közvetlen munkatársai segítségére. Rektorhelyettesként céljá­nak tekinti az új anyagok előállítására vonatkozó szabadalmak technológiai transzfer állapotba emelését, illetve a pályázati munka föllendítését. ÚJSZÁSZI ILONA Újragombolják a kabátot A szegedi egyetemen működő Dél-alföldi Agrártudományi Centrum (DAC) történetében új fejezetet nyithat az a szenátusi döntés, aminek lényege: ha­gyományaira építve, azokat to­vábbfejlesztve kapcsolódjon az agrárélelmiszer-üzlethez. - Újragomboljuk a kabátot, vagyis új koncepció mentén próbálunk sikereket elérni ­magyarázza Véha Antal, a DAC megbízott vezetője, a mérnöki kar dékánja. Az általa és Bodnár Károly, a mezőgaz­dasági kar megbízott dékánja által kidolgozott tervek alap­ján erősítik, illetve alakítják át a DAC működését. Az SZTE képzési és tudomá­nyos portfoliójába tartozik az agrár- és élelmiszer-ipari ága­zat, ami az alapanyag-terme­léstől a feldolgozáson (vagyis az árualap-termeléstől a kész áru termelésén) át a marketingig széles területen végzett oktatói és kutatómunkát jelent. Ezen­túl azonban a DAC - a gazda-, ságban szerepet játszó partne­reivel együtt - az agrár- és élel­miszer-termelés itteni teljes vertikumát át kívánja fogni. Va­gyis az eddigi szántóföldi nö­vénytermesztés és árutermelés mellé emelik például a kerté­szeti ágazatot, illetve a fűszer­alapanyag-termelést. A tudo­mányos eredmények hasznosí­tása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap, ezért növelik a képzés és a kutatás gyakorlat­orientáltságát. Sőt a centrum elmozdul a szolgáltatás irányá­ba is. Például az egyetemi labo­rok munkáját, az itteni kutatók tudását „viszik" a termelőkhöz. Ezért a DAC kiegészül az itteni regionális szaktanácsadó köz­ponttal. Ez bevételt hozhat a centrumnak és híd lenne a centrum és az agrárium között. ú. i. Jogi gyakornoki ptogram A joghallgatók gyakorlatori­entált képzését segíti az a több részből álló projekt, amelyet az országban egyedülállónak mi­nősít az SZTE jogi kari dékánja, Szabó Imre. Ennek része az ok­tatómunka újszerű eszközeként minap átadott szimulációs te­rem, ahol konkrét jogesetek kapcsán a gyakorlatban pró­bálhatják ki a hallgatók a meg­szerzett elméleti tudást. Uniós támogatásnak köszönheti létét a felsőoktatásban egyedülálló gyakornoki program: évente 30 hallgató három hónapon át ösztöndíjasként dolgozhat ­például a megyei bíróságon, a közigazgatási hivatalban, ügy­védi irodákban, cégeknél - tud­tuk meg Görög Márta projektfe­lelőstől. A programhoz kötődő kari karrieriroda pedig állás- és gyakorlati lehetőségek fölkuta­tásával, hasznos adatbázisok­kal, partnertalálkozók szervezé­sével szolgálja a hallgatók mi­nél sikeresebb elhelyezkedését a munkaerőpiacon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom