Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-27 / 98. szám

PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 27. •KULTÚRA" 11 Évadzáró bemutató a bábszínházban A szegedi Kövér Béla Bábszínház vasárnap tartja évadzáró bemutatóját a Pick Klubban. Az érdeklődők Petrovácz István és Kaszás Villő Tűzkarika és villámkard című bábjátékát nézhetik meg. A gazdagon burjánzó, gro­teszk elemekben is bővelkedő, archaikus örmény mesét faragott bábok­kal és maszkokkal játsszák. A népeposz a „Szauni óriás hősök négy gene­rációjának" meséből, mondából és népi történeti valóságból összegyúrt története. A terjedelmes eposzból a gyermekek számára egy kisebb részt dolgoztak fel. Az előadás különlegessége, hogy a nézőket egy asztalkerék ­színházban fogadják, mely egyaránt megidézi a cirkusz porondját, vala­mint a réges-régi nomád sátrak és sziklából összerótt szentélyek világát. Közös tárlattal ünnepel Fritz Mihály és Kalmár Márton Szobrászok jubileuma Kő Pál Kossuth-díjas szobrász­művész nyitja meg ma délután fél 5-kor a szegedi várban a két 60 éves szegedi szobrász, Fritz Mihály és Kalmár Márton ju­bileumi kiállítását. munkatársunktól A szegedi képzőművészet sokol­dalú egyénisége a két barát, a Tö­mörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola mű­vésztanára: Fritz Mihály és Kal­már Márton. Pályájuk már a kö­zépiskolás évektől párhuzamosan haladt, a Tömörkény képzőmű­vészeti tagozatának első diákjai­ként érettségiztek, ugyanazoktól a mesterektől - Tápai Antaltól, Kopasz Mártától, Szalay Ferenctől és Tóth Sándortól - tanultak. Pát­zay Pál növendékeként diplomát is egyszerre szereztek 1969-ben a Magyar Képzőművészeti Főisko­lán, majd mindketten visszatér­tek tanítani alma materükbe. A Tömörkényben az elmúlt évtize­dekben fiatalok százait irányítot­ták az alkotóművészi pályára. Szobrászként mindketten a 1970-es évek kezdetén indultak, Fritz Mihály a rajzos vésés szép­ségét felfedezve hamar rátalált talán legkedvesebb műfajára, az éremművészetre. Több mint fél­ezer érmet tervezett, köztük azt az ezüst emlékpénzt, amellyel 1988-ban elnyerte A világ leg­szebb érme díjat. A Dóm téren áll Vaszy Viktort mintázó szobra, számos domborműves emlék­táblát is készített Szegeden. Kal­már Mártont a szegedi képzőmű­vészet egyik legkarakánabb egyé­niségeként tartják számon: több­ször felemelte szavát, lapunkban is közreadta véleményét, amikor úgy érezte, furcsa döntések szü­lettek a kulturális életben. Egy jellegzetes, napsugaras oromzatú Nyíl utcai házban alakította ki műtermét. Számos köztéri alko­tása áll Szegeden is, például Tö­mörkény István, Somogyi Ká­roly, Bálint Sándor, Szent-Györ­gyi Albert mellszobra, Kováts Jó­zsef portréja, valamint az Arany­csapat közkedvelt focicsukás emlékműve a Tisza-parton. A világsztár szívesen énekelne a szegedi színházban Otellóként térne vissza Jósé Cura fosé Cura (képünkön) énekelné Otelló szerepét jövő áprilisban a Szegedi Nemzeti Színházban. Az argentin származású világsztár 2001 nyarán már járt itt: óriási sikert aratott koncertje a Dóm téren. Bartók, Ligeti és Eötvös egy-egy zenemű­vére épül Juronics Tamás új darabja, a XX. század, amit ma este 7 órától mutat be a Szegedi Kortárs Balett Barta Dóra fősze­replésével a kisszínházban. Idén lesz húsz éve annak, hogy majd' két évtize­des szünet után ismét önálló tagozatként újjá­szervezték a szegedi balettegyüttest. Imre Zol­tán vezetésével néhány év alatt országos hírne­vet szerzett a Szegedi Balett. A jeles koreográfus távozása után 1993-ban vette át a Szegedi Kor­társ Balett néven tovább működő társulat veze­tését Juronics Tamás és Pataki András. Az azóta nemzetközi rangúvá vált táncegyüttes így ket­tős jubileumot ünnepel a következő színházi évadban: ősszel megalakulásának 20., jövő ta­vasszal megújulásának 15. évfordulóját. A ma esti premierdarab már az ünnepi készü­lődés jegyében született. Juronics Tamás az el­múlt években Bartók Béla összes színpadi mű­vét sikerre vitte már, most a XX. század című háromrészes koreográfiájában az egyik legere­detibb Bartók-mű, az 1937-es Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára csendül fel elsőként. A népszerű koreográfus Almási-Tóth András dramaturggal közösen találta ki új mű­ve koncepcióját: nem történeti áttekintést ad a magunk mögött hagyott évszázadról, hanem az emberi viszonyokról kíván szólni, szubjektív vízióját szeretné a táncművészet nyelvén meg­mutatni a szerelem-haza-isten tematikáról. A mintegy 80 perces darabot az elmúlt év­század hatalmas társadalmi változásai, kul­turális hatásai inspirálták. A történelem vé­ge, a tömegek lázadása, a Sátáni versek, há­borúk, fegyverkezés, globalizáció, kivándor­lás-bevándorlás, információdömping, kvan­tumfizika, digitális technológia, génmanipu­láció - és a sornak még távolról sincs vége. Bartók után Ligeti György Rákosi-rezsim ide­jén komponált egyik műve következik, majd Eötvös Péter friss szerzeményével zárul a produkció, amit a világhírű zeneszerző ko­rábbi közös munkájuk, az Atlantisz sikere nyomán küldött el Juronicsnak. Az Ady-szövegeket is felhasználó új tánc­darab főszereplője a nemrégiben érdemes művész címmel kitüntetett Barta Dóra , jel­meztervezője Földi Andrea. A 21. századi technikával, vetítéssel, különleges szín-, fény- és árnyékhatásokkal felturbózott dísz­letkompozíció is Juronics munkája. HOLLÓSI ZSOLT Lapis András Tisza-parti szobra lenyűgözte a franciákat Párizsban is hódít a Kalapos hölgy Szenzációszámba menő bejelen­tést tett Székhelyi lózsef, a Sze­gedi Nemzeti Színház főigazga­tója: jövő áprilisban valószínűleg Jósé Cura énekli Otelló szerepét a nagyszínházban. A népszerű Verdi-operát a jelenleg Velencé­ben posztgraduális képzésben ze­nés színházi rendezést tanuló szegedi Anger Ferenc állítja majd színpadra. - Az ismert impresszárió, Bo­kor Roland a napokban szállítja az előszerződést. Ebben - remé­nyeink szerint - azt olvashat­juk majd, hogy 200*8 áprilisá­ban három Otello-előadást énekel a világsztár tenorista a nagyszínházban. Jósé Cura két ülőpróbán és színpadi próbán is részt vesz. Ebben az a szen­záció, hogy már többször fellé­pett Magyarországon, de min­dig csak koncerten énekelt, színházi előadásban még soha­sem - mondja Székhelyi József. Cura a Verdi-opera címszerepét évekkel ezelőtt már Washing­tonban és New Yorkban is éne­kelte. Nem sokkal azután, 2001 nyarán a Szegedi Szabad­téri Játékokon is fellépett. Ak­kor rekordnak számított, hogy a legdrágább jegyek 15 ezer fo­rintba kerültek. Információink szerint a sztártenor jó szívvel emlékszik a Dóm téri koncert­jére. - Már megismerte a színház­épületet is, és boldogan jön vissza Szegedre. Az Otelló fon­tos mérföldkő a pályáján, az is lehetséges, hogy szeretné is­mét „beénekelni" a szerepet. Természetesen Jósé Cura a nemzetközi operaéletben a ha­sonló nagyságrendű európai színházakban szokásos gázsi­ért lép fel nálunk is. Ez tükrö­ződik majd a jegyárainkban ­hangsúlyozza Székhelyi József, aki úgy véli, tavaly februárban Rost Andrea vendégszereplése is azt mutatta: a szegedi kö­zönség hajlandó megfizetni annak az árát, hogy olykor-oly­kor világsztárokat is láthas­son. - Rost Andrea a Dóm téri forró fogadtatása után kifejezetten szerette volna a szegedi kőszín­házban elénekelni a Lammer­moori Luciát. Maradt még vala­mi mítosza a városnak, a Vaszy Viktor által megteremtett opera­együttesnek - mondja Székhelyi József. - Ráadásul az Magyar Ál­lami Operaház jó ideje krízisben, hektikusan működik, ami nem tett jót a magyar operakultúrá­nak. Szegeden ahhoz képest vi­szonylagos nyugalom van, szor­galmasan tesszük a dolgunkat, az elmúlt években is sikeres pro­dukciók születtek. Ez olyan vi­lágsztárok figyelmét sem kerülte el, mint Rost Andrea vagy Jósé Cura. H. ZS. Juronics Bartók, Ligeti és Eötvös zenéjére komponálta új koreográfiáját Táncvízió a XX. századról A szegedi balettegyüttes a XX. század főpróbáján Fotó: Frank Yvette Fotó: Frank Yvette Hatalmas siker egy szegedi szobor másolata Pá­rizsban: Lapis András Tisza-parton álló Kalap alatt című alkotásának másodpéldánya a magyar in­tézet nevezetessége lett a francia fővárosban. munkatársunktól Lapis András szegedi szobrászművész nevezetes al­kotása, a Kalap alatt (sokan tévesen Kalapos hölgy címen ismerik) került a Párizsi Magyar Intézet ta­vaszi-nyári műsorfüzetének címlapjára. Erről Ecsedi-Derdák András, az intézet igazgatója tájé­koztatta Botka László polgármestert - és rajta ke­resztül a szegedieket. Lapis András még 1975-ben mintázta a hatalmas kalapja alá rejtőző nőalakot. A bronz szobrot csak két évtizeddel később, 1992 májusában avatták fel a szegedi Tisza-parton, a belgyógyászati klinika előtt. A turisták hamar megszerették a kedves nőalakot azért is, mert mel­lé lehet ülni, át lehet karolni, jól lehet fényképez­kedni vele. A szegedi szobor pontos mása 6-7 évvel ezelőtt, még Csernus Sándor igazgatósága idején került a Pá­rizsi Magyar Intézetbe, ahol először a belső térben volt látható, tavaly azonban kihelyezték az épület elé. Ecsedi-Derdák András elmondta: naponta szá­zak és százak állnak meg előtte, nézik meg és fény­képezik le. Láthatóan egy csapásra meghódította a párizsiak és a külföldi turisták szívét, általa a ma­gyar intézet is ismertebbé vált. Friss hír: a francia fő­város egyik legrangosabb galériája, a Grandé Palais kölcsönkérte egy kiállításra. - Örömmel hallom, hogy milyen hatalmas sike­re van Párizsban a Kalap alattnak. Számos kiállí­tási meghívást is kaptam Franciaországba neki köszönhetően, csak nem biztos, hogy eleget tu­dok ezeknek tenni, mert komoly anyagi előfelté­telei lennének - mondja Lapis András, aki úgy ér­zi: harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kor megérjen alkotása befogadására. - Eletem első bemutatkozó kiállítására készítettem el gipszben, de meg kellett történnie a rendszerváltásnak ah­hoz, hogy bronzba öntve felállíthassuk a Ti­sza-parton. Az eredeti gipszről két bronzöntvény készült, az első látható ma is Szegeden, a máso­dik került Párizsba. Többet nem lehet csinálni, mert a gipszet megsemmisítettük. Kalap alatt a Tisza-parton

Next

/
Oldalképek
Tartalom