Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-27 / 98. szám

PÉNTEK, 2007. ÁPRILIS 27. •KULTÚRA" 11 Évadzáró bemutató a bábszínházban A szegedi Kövér Béla Bábszínház vasárnap tartja évadzáró bemutatóját a Pick Klubban. Az érdeklődők Petrovácz István és Kaszás Villő Tűzkarika és villámkard című bábjátékát nézhetik meg. A gazdagon burjánzó, groteszk elemekben is bővelkedő, archaikus örmény mesét faragott bábokkal és maszkokkal játsszák. A népeposz a „Szauni óriás hősök négy generációjának" meséből, mondából és népi történeti valóságból összegyúrt története. A terjedelmes eposzból a gyermekek számára egy kisebb részt dolgoztak fel. Az előadás különlegessége, hogy a nézőket egy asztalkerék színházban fogadják, mely egyaránt megidézi a cirkusz porondját, valamint a réges-régi nomád sátrak és sziklából összerótt szentélyek világát. Közös tárlattal ünnepel Fritz Mihály és Kalmár Márton Szobrászok jubileuma Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész nyitja meg ma délután fél 5-kor a szegedi várban a két 60 éves szegedi szobrász, Fritz Mihály és Kalmár Márton jubileumi kiállítását. munkatársunktól A szegedi képzőművészet sokoldalú egyénisége a két barát, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művésztanára: Fritz Mihály és Kalmár Márton. Pályájuk már a középiskolás évektől párhuzamosan haladt, a Tömörkény képzőművészeti tagozatának első diákjaiként érettségiztek, ugyanazoktól a mesterektől - Tápai Antaltól, Kopasz Mártától, Szalay Ferenctől és Tóth Sándortól - tanultak. Pátzay Pál növendékeként diplomát is egyszerre szereztek 1969-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd mindketten visszatértek tanítani alma materükbe. A Tömörkényben az elmúlt évtizedekben fiatalok százait irányították az alkotóművészi pályára. Szobrászként mindketten a 1970-es évek kezdetén indultak, Fritz Mihály a rajzos vésés szépségét felfedezve hamar rátalált talán legkedvesebb műfajára, az éremművészetre. Több mint félezer érmet tervezett, köztük azt az ezüst emlékpénzt, amellyel 1988-ban elnyerte A világ legszebb érme díjat. A Dóm téren áll Vaszy Viktort mintázó szobra, számos domborműves emléktáblát is készített Szegeden. Kalmár Mártont a szegedi képzőművészet egyik legkarakánabb egyéniségeként tartják számon: többször felemelte szavát, lapunkban is közreadta véleményét, amikor úgy érezte, furcsa döntések születtek a kulturális életben. Egy jellegzetes, napsugaras oromzatú Nyíl utcai házban alakította ki műtermét. Számos köztéri alkotása áll Szegeden is, például Tömörkény István, Somogyi Károly, Bálint Sándor, Szent-Györgyi Albert mellszobra, Kováts József portréja, valamint az Aranycsapat közkedvelt focicsukás emlékműve a Tisza-parton. A világsztár szívesen énekelne a szegedi színházban Otellóként térne vissza Jósé Cura fosé Cura (képünkön) énekelné Otelló szerepét jövő áprilisban a Szegedi Nemzeti Színházban. Az argentin származású világsztár 2001 nyarán már járt itt: óriási sikert aratott koncertje a Dóm téren. Bartók, Ligeti és Eötvös egy-egy zeneművére épül Juronics Tamás új darabja, a XX. század, amit ma este 7 órától mutat be a Szegedi Kortárs Balett Barta Dóra főszereplésével a kisszínházban. Idén lesz húsz éve annak, hogy majd' két évtizedes szünet után ismét önálló tagozatként újjászervezték a szegedi balettegyüttest. Imre Zoltán vezetésével néhány év alatt országos hírnevet szerzett a Szegedi Balett. A jeles koreográfus távozása után 1993-ban vette át a Szegedi Kortárs Balett néven tovább működő társulat vezetését Juronics Tamás és Pataki András. Az azóta nemzetközi rangúvá vált táncegyüttes így kettős jubileumot ünnepel a következő színházi évadban: ősszel megalakulásának 20., jövő tavasszal megújulásának 15. évfordulóját. A ma esti premierdarab már az ünnepi készülődés jegyében született. Juronics Tamás az elmúlt években Bartók Béla összes színpadi művét sikerre vitte már, most a XX. század című háromrészes koreográfiájában az egyik legeredetibb Bartók-mű, az 1937-es Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára csendül fel elsőként. A népszerű koreográfus Almási-Tóth András dramaturggal közösen találta ki új műve koncepcióját: nem történeti áttekintést ad a magunk mögött hagyott évszázadról, hanem az emberi viszonyokról kíván szólni, szubjektív vízióját szeretné a táncművészet nyelvén megmutatni a szerelem-haza-isten tematikáról. A mintegy 80 perces darabot az elmúlt évszázad hatalmas társadalmi változásai, kulturális hatásai inspirálták. A történelem vége, a tömegek lázadása, a Sátáni versek, háborúk, fegyverkezés, globalizáció, kivándorlás-bevándorlás, információdömping, kvantumfizika, digitális technológia, génmanipuláció - és a sornak még távolról sincs vége. Bartók után Ligeti György Rákosi-rezsim idején komponált egyik műve következik, majd Eötvös Péter friss szerzeményével zárul a produkció, amit a világhírű zeneszerző korábbi közös munkájuk, az Atlantisz sikere nyomán küldött el Juronicsnak. Az Ady-szövegeket is felhasználó új táncdarab főszereplője a nemrégiben érdemes művész címmel kitüntetett Barta Dóra , jelmeztervezője Földi Andrea. A 21. századi technikával, vetítéssel, különleges szín-, fény- és árnyékhatásokkal felturbózott díszletkompozíció is Juronics munkája. HOLLÓSI ZSOLT Lapis András Tisza-parti szobra lenyűgözte a franciákat Párizsban is hódít a Kalapos hölgy Szenzációszámba menő bejelentést tett Székhelyi lózsef, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója: jövő áprilisban valószínűleg Jósé Cura énekli Otelló szerepét a nagyszínházban. A népszerű Verdi-operát a jelenleg Velencében posztgraduális képzésben zenés színházi rendezést tanuló szegedi Anger Ferenc állítja majd színpadra. - Az ismert impresszárió, Bokor Roland a napokban szállítja az előszerződést. Ebben - reményeink szerint - azt olvashatjuk majd, hogy 200*8 áprilisában három Otello-előadást énekel a világsztár tenorista a nagyszínházban. Jósé Cura két ülőpróbán és színpadi próbán is részt vesz. Ebben az a szenzáció, hogy már többször fellépett Magyarországon, de mindig csak koncerten énekelt, színházi előadásban még sohasem - mondja Székhelyi József. Cura a Verdi-opera címszerepét évekkel ezelőtt már Washingtonban és New Yorkban is énekelte. Nem sokkal azután, 2001 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokon is fellépett. Akkor rekordnak számított, hogy a legdrágább jegyek 15 ezer forintba kerültek. Információink szerint a sztártenor jó szívvel emlékszik a Dóm téri koncertjére. - Már megismerte a színházépületet is, és boldogan jön vissza Szegedre. Az Otelló fontos mérföldkő a pályáján, az is lehetséges, hogy szeretné ismét „beénekelni" a szerepet. Természetesen Jósé Cura a nemzetközi operaéletben a hasonló nagyságrendű európai színházakban szokásos gázsiért lép fel nálunk is. Ez tükröződik majd a jegyárainkban hangsúlyozza Székhelyi József, aki úgy véli, tavaly februárban Rost Andrea vendégszereplése is azt mutatta: a szegedi közönség hajlandó megfizetni annak az árát, hogy olykor-olykor világsztárokat is láthasson. - Rost Andrea a Dóm téri forró fogadtatása után kifejezetten szerette volna a szegedi kőszínházban elénekelni a Lammermoori Luciát. Maradt még valami mítosza a városnak, a Vaszy Viktor által megteremtett operaegyüttesnek - mondja Székhelyi József. - Ráadásul az Magyar Állami Operaház jó ideje krízisben, hektikusan működik, ami nem tett jót a magyar operakultúrának. Szegeden ahhoz képest viszonylagos nyugalom van, szorgalmasan tesszük a dolgunkat, az elmúlt években is sikeres produkciók születtek. Ez olyan világsztárok figyelmét sem kerülte el, mint Rost Andrea vagy Jósé Cura. H. ZS. Juronics Bartók, Ligeti és Eötvös zenéjére komponálta új koreográfiáját Táncvízió a XX. századról A szegedi balettegyüttes a XX. század főpróbáján Fotó: Frank Yvette Fotó: Frank Yvette Hatalmas siker egy szegedi szobor másolata Párizsban: Lapis András Tisza-parton álló Kalap alatt című alkotásának másodpéldánya a magyar intézet nevezetessége lett a francia fővárosban. munkatársunktól Lapis András szegedi szobrászművész nevezetes alkotása, a Kalap alatt (sokan tévesen Kalapos hölgy címen ismerik) került a Párizsi Magyar Intézet tavaszi-nyári műsorfüzetének címlapjára. Erről Ecsedi-Derdák András, az intézet igazgatója tájékoztatta Botka László polgármestert - és rajta keresztül a szegedieket. Lapis András még 1975-ben mintázta a hatalmas kalapja alá rejtőző nőalakot. A bronz szobrot csak két évtizeddel később, 1992 májusában avatták fel a szegedi Tisza-parton, a belgyógyászati klinika előtt. A turisták hamar megszerették a kedves nőalakot azért is, mert mellé lehet ülni, át lehet karolni, jól lehet fényképezkedni vele. A szegedi szobor pontos mása 6-7 évvel ezelőtt, még Csernus Sándor igazgatósága idején került a Párizsi Magyar Intézetbe, ahol először a belső térben volt látható, tavaly azonban kihelyezték az épület elé. Ecsedi-Derdák András elmondta: naponta százak és százak állnak meg előtte, nézik meg és fényképezik le. Láthatóan egy csapásra meghódította a párizsiak és a külföldi turisták szívét, általa a magyar intézet is ismertebbé vált. Friss hír: a francia főváros egyik legrangosabb galériája, a Grandé Palais kölcsönkérte egy kiállításra. - Örömmel hallom, hogy milyen hatalmas sikere van Párizsban a Kalap alattnak. Számos kiállítási meghívást is kaptam Franciaországba neki köszönhetően, csak nem biztos, hogy eleget tudok ezeknek tenni, mert komoly anyagi előfeltételei lennének - mondja Lapis András, aki úgy érzi: harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kor megérjen alkotása befogadására. - Eletem első bemutatkozó kiállítására készítettem el gipszben, de meg kellett történnie a rendszerváltásnak ahhoz, hogy bronzba öntve felállíthassuk a Tisza-parton. Az eredeti gipszről két bronzöntvény készült, az első látható ma is Szegeden, a második került Párizsba. Többet nem lehet csinálni, mert a gipszet megsemmisítettük. Kalap alatt a Tisza-parton