Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-26 / 97. szám

A nagyotmondás divatja A szexualitás kikerült a hálószobákból, és bulvártémává, sőt értékmérővé vált. A korosodé férfiak nagy bánatára, hiszen a klimax őket is eléri, annak minden kellemetlen, ám kezelhető következményével. A nemzőképesség fennmaradása azonban vigaszt jelenthet a szexuális potencia csökkenéséért. MTI Napjaink teljesítménycentrikus világában a férfiasságnak szinte kizárólagos fokmérője a nemi aktus mennyisége, időtartama. Jól példázzák ezt a különböző felmérések, kutatások is. E szempontból érdekes, amit Németországban végeztek, és amit a dpa hírügynökség adott közre. Megtudhatjuk, hogy a 250 ezer megkérdezett 25-45 éves korú férfi mindegyike szinte kizárólag jót mondott saját hálószobai szerepléséről. A német férfiak nem szerénykednek: tíz bajor közül kilenc arra büszke, hogy a lehető legjobb szexpartner, északon a brémaiak pedig azzal dicsekszenek, hogy ők nyújtják a legtartósabb „szolgáltatást", átlagosan 9,4 percben. Nem csoda, ha a szexuális potencia státusszimbólum lett, s az efféle sikerpropaganda és nagyotmondás férfikörökben nálunk is dívik. Ennek az lehet a következménye, hogy önkéntelenül is összehasonlításra késztet, s aki e normák alatt teljesít, egyhamar csökkent értékűnek érezheti magát. Azok pedig, akik elmúltak harminc-negyven évesek, már az öregség jelét látják abban, ha bocsánat a kifejezésért - „a tenyészállat mércének" nem felelnek meg. Ideje volna megérteni és elfogadni, hogy - miként nincs két egyforma ember, úgy - a szexuális életben is egyediek és különbözőek vagyunk. Az emberi szexualitásban kölcsönhatás érvényesül a szellemi, lelki, biológiai, sőt társadalmi tényezők és folyamatok révén. Való igaz, hogy a negyven feletti férfiaknál felléphet az úgynevezett „kapuzárás előtti félelem", aminek hátterében objektív és szubjektív okok is szerepelnek. E félelem jórészt pszichoszociális indíttatású, amire sokszor a hölgyek is rájátszanak gonoszkodó megjegyzéseikkel, gúnyos hasonlítgatásukkal. Ám az is igaz, hogy a kor előre haladásával csökken a férfiaknál is a szexuális teljesítőképesség. Az egészségügyi világszervezet, a WHO alábbi kormegjelölése szerint: középkorúnak tekinthetők a 45-59 évesek, öregedőnek a 60-73 közöttiek. Az öregkort 74-90 évig jelzik, e fölött pedig aggkorról lehet beszélni. A klimax, azaz a változás kora mindkét nemnél bekövetkezik, nőknél korábban, a férfiaknál később, az ötvenes-hatvanas életkorban. A női és férfi szervezet azonban a klimax után alapvető eltérésekkel működik. A nők fogamzóképessége a klimax után lezárul, ám a férfiak nemzőképessége magas életkorban is fennmaradhat. Tehát - a nemzőképességet tekintve - igaz, hogy nincs öreg férfi! Mindez nem jelenti azt, hogy az öregedés folyamata elkerülné a férfiakat, és ez ne következnék be a szexualitás terén is. A férfiaknál is végbe mennek folyamatok a hormonváltozások által: változik a nemi élet, felléphet erekciós zavar, csökkenhet a nemi vágy. A szellemi képességek hanyatlása azonban egyik nemnél sem törvényszerű, bár gyakori jelenség. Tény, hogy a világ szellemi, művészeti, politikai életének kiválóságai többségében legalább 60 évesek. Az elmúlt korokból is hozhatunk kiemelkedő példákat: Picasso és Somerset Maugham 90 éves korában is aktívan alkotott, Arthur Rubinstein aggkorában is pazarul zongorázott. Pillangólány a kifutón Egy libanoni tervező La Vi En Rose 2007-es tavaszi-nyári kollekciójának figyelemfelkeltő darabja FOTÓ: MTI NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAPI MELLÉKLETEK BIZALMASAN Péntek DELMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A OÉl. SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd tette Szerda LÉGYOTT SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2007. ÁPRILIS 26. WWW.DELMAGYAR.LfU BÓDI MARGÓ A MODERN HAGYOMÁNYÁPOLÁSRÓL ÉS A SIKEREKRŐL Mindig a férfi mondja ki a végső szót" roma családoknál valójában az asszony hordja a nadrágot... - A tradicionális roma családoknál ez nincs így. Mindig a férfi hordja a kalapot, ő mondja ki a végső szót, és ezt a nő tiszteletben tartja. Nálunk nem fordulhat elő, hogy az asszony megszidja az urát, esetleg rákiabál vagy leköpi. Más családoknál azonban ilyet is láttam már. * Indiai hagyomány - Egy aprócska kővel díszített piercing van az orrán. Nem szokatlan ez egy tradicionális roma asszonytól? - Egyáltalán nem, ugyanis Indiából származó hagyomány a testékszer. Modernül vagyok hagyományőrző. Fontos azonban, hogy a bal oldalamon hordom, mert ha a jobbon lenne, akkor szexuális üzenetet jelentene. - Az együttesük nagyon sikeres a saját műfajában. A roma társadalom hogyan fogadja a népszerűségüket? - Sem a romák, sem a nem romák között nincsenek irigyeink. Legalábbis ezt tapasztaljuk. Bármerre is járunk az országban, Bódi Guszti diszkósított roma zenéje mindenhol sikeres. Nagy tisztelet övez bennünket. Valószínűleg azért, mert látszik rajtunk, hogy jó emberek vagyunk. Szeretni jó dolog: nem kerül fáradságba és pénzbe. És az is számít, hogy mi egy család vagyunk a színpadon. A dalainkat mi formáljuk, és a szövegek nyolcvan százalékát én írom. Mi mindig saját magunkat adjuk, van saját stílusunk. Szomorú év - Az éneklésen kívül mire vágyik még az életben? - Azt szeretném, hogy a családom és a három unokám boldog legyen. A múlt évünk nagyon szomorú volt. A tradicionális romáknál nincsen válás, ezerből eggyel fordul elő. Ez az egy sajnos az én fiam volt. Bódi Csabival megtörtént: elvált hódmezővásárhelyi feleségétől. A mai napig nem tudtam kiheverni a dolgot, nem is akarok erről többet mondani. LÉVAY GIZELLA Bódi Margó: Nagy tisztelet övez bennünket A Bódi Guszti és a Nagyecsedi Fekete Szemek formáció az ország egyik legsikeresebb lakodalmas zenét játszó együttese, a múlt héten lapunk Lakodalmas fesztiválján léptek fel. Bódi Guszti felesége, Margó asszony hajdanán az árok partián ismerkedett meg élete párjával, akivel azóta elválaszthatatlan párt alkotnak - színpadon és otthon egyaránt. Margó modern hagyományápolónak tartja magát, az orrán látható pici testékszer is erről tanúskodik, a válás azonban nem szokás náluk. -A romákról köztudott, hogy vérükben van a muzsika. Az édesanyja tanította énekelni? - Nem sajnos, anyukám kilencéves koromban meghalt. Valóban a zene szinte velünk születik: az anyatejjel szívjuk magunkba. Hagyománytisztelő családból származom, tehát nem a muzsikus roma családok kasztjához tartozom. Nem jártam zeneiskolába, sem énekórákra. Az Istentől kaptam az énektudásomat. - Mióta lép fel a zenekarral? - Az együttesünk 1978-ban alakult, én pedig a szülést követően, 81 óta vagyok aktív tagja. Azóta is ez az életünk. Tüzet raktak - Hogyan ismerkedtek meg férjével, Gusztival? - Lánykoromban olyan romatelepen laktunk, ahol kizárólag romák éltek. Guszti bátyám barátja volt, Budapesten egy munkásszállón együtt laktak. Akkoriban hét közben Pestre jártak a szabolcsi romák dolgozni, majd hét végén hazajöttek. Szombaton pedig összejártak a fiatalok: táncoltak, zenéltek, énekeltek és tüzet raktak az árokparton. Itt ismerkedtünk meg, így kezdődött a szerelem köztünk, ami hál' istennek azóta is tart. Immáron 32 éve. - Férjével sok időt töltenek együtt, hiszen a munkájuk is összeköti önöket. Nem sok ez egy picit a jóból? - Egyáltalán nem, a nap huszonnégy órájában együtt vagyunk: együtt dolgozunk, alszunk, eszünk és szaunázunk. Guszti azt szokta mondani, hogy tányér- és kanálcsördülés nélkül nincsen házasság. Minden családban és együttesben vannak összezördülések, azonban a problémákat megoldjuk. - Azt mondják, hogy egyes FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA