Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-25 / 96. szám

SZERDA, 2007. ÁPRILIS 25. • MEGYEI TÜKÖR* 7 „Nincs olyan fafaj, amit nem ismernénk fel" Taroltak a versenyen az erdészetis diákok Az iskola történetében ilyen jó eredményt még nem értek el a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola diákjai: az országos szakmai versenyen az első négy helyet szerezték meg. Nem kerül sokba egy kiskert fenntartása - anyagilag. De hetente többször is sürgölődni kell a háztájiban, hogy a föld hálás legyen. Becslések szerint hazánkban másfél millió ember foglalkozhat kiskerti kertészkedéssel. Csak becsülni lehet, hány kiskert van Magyar­országon. A Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium szakembere szerint erről nincs felmérés. A Központi Statisztikai Hiva­tal is egy kalap alá veszi a házi kertekben és a több hektáron termelt konyhakerti növénye­ket. A szakemberek szerint a magyar lakosság egyhatoda foglalkozhat kiskert művelésével. De mekkora a kiskert? Egyesek szerint az ötszáz négyzetméter alatti terület. Mások szerint még a négyszáz négyszögöl is annak tekinthető. Egyben biztosak lehetünk ­mondta Cserjési Lajos, a Csongrád megyei földművelésügyi hivatal növénytermesztési főfelügyelője -, az elmúlt öt évben nem lett kevesebb a kiskert, igaz, sokkal több se. A szakember szerint főként azokon a terü­leteken pezsgő a kiskerti mozgalom, ahol az infrastruktúra kiépült. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fiatalabb generáció már kevésbé foglalkozik a háztáji kertészkedéssel. Elkép­zelhető, hogy húsz év múlva már tömegével láthatunk elgazosodott zártkerteket. Hobbikertészek - akik általában nem vi­szik a portékát a piacra, saját célra termelnek - mindig lesznek. Számukra az a fontos, hogy a családjuknak megfelelő minőségű, egészséges táplálékot biztosítsanak. Még akkor is érdemes kiskerttel foglalkoz­ni, ha a fenntartásnak költsége van. Állandó kiadás a vízdíj, a növényvédő szerek, vala­mint a palánták és a vetőmagok. A leghúzó­sabb tétel lehet a locsolás, hiszen egyre aszá­lyosabb a tavasz és a nyár. Ha egy ötszáz négyzetméteres kertben száz milliméternyi csapadékot kell pótolni, az körülbelül 20-30 ezer forintba kerül. Ezt a költséget számotte­vően lehet csökkenteni, ha fúrt kútból öntö­zünk. Ekkor csak az egyszeri, körülbelül százezer forintos beruházást kell kigazdál­kodni, ami három-négy év alatt térül meg. A szivattyú áramfogyasztása szinte elhanyagol­ható. A másik tétel a permetszerek beszerzé­se. Erre, az előbb említett méretű kertben, öt­ezer forintot kell szánni. Aki viszont hajlik a biotermesztés felé, annak többet kell a gazda­ságban sürgölődni, de kevesebbet költ per­metszerre. Ha valaki nem saját maga neveli a palántát, akkor arra is rá kell szánni néhány ezer forintot. CS.G.L. BI0KERTES2ET A magyar növénytermesztésnek csak egy száza­léka a biokertészet. Pedig a biotermékek iránt egyre nagyobb a kereslet és piaca is van. Ezt a nyugat-európai országok is felfedezték. Nem vé­letlen, hogy Ausztriában a növényi áruk hét szá­zaléka, míg Németországban öt százaléka készül természetes úton. Egy elméleti és hét gyakorlati fel­adatot kellett megoldaniuk az idei Kiss Ferenc-kupán induló di­ákoknak. A versenyen a hazai nappali tagozatos erdész techni­kusok vehettek részt, a gyakorla­ti fordulót Opusztaszeren, az el­méletit Szegeden rendezték. A szegediek taroltak. - Négyfős csapatokban versenyeztünk, de az egyéni eredményeket is figye­lembe vették. Időre kellett min­dent teljesíteni, s mindegyik fel­adatot pontozták - magyarázta a szakmai verseny menetét Kor­mos Róbert, aki három számban is első helyet ért el. - Az egyik állomáson a faállo­mányt kellett azonosítani. Ez nem okozott gondot, tudomá­sunk szerint nincs olyan fafaj, amit nem ismernénk fel! ­mondták a fiúk nevetve. Ezt a számot Zsadányi János nyerte, s a gyérítésjelölésben is ő kapta a legtöbb pontot. - A gyérítésjelölés azt jelenti, hogy egy 500 négyzetméteres te­rületen tíz perc alatt kellett azo­kat a fákat kell kiválasztani, amelyeket kivágnánk - magya­rázta a szakkifejezést János. Kósa Attila motorfűrészelés­ben bizonyult legjobbnak. Szerel­ni kellett, fát darabolni bakon. Emellett a fiú határazonosítás­ban is jeleskedett: egy térkép alapján kellett megtalálni és vé­gigjárni negyven perc alatt azo­kat az állomásokat, ahol egy-egy feladat várt rájuk. A leendő erdé­szek kispuskával is lőttek, a leg­jobb eredményt Bénák Csaba ér­te el. A fiúk büszkén mesélték: ezen a versenyen szegediek még soha nem szerepeltek ilyen jól, pedig a Kiss Ferenc Kupát a hatvanas évek óta rendezik meg Magyaror­szágon. - Kispuskával a verseny előtti héten szinte minden nap gyako­roltunk. Minden délután készül­tünk a feladatokra - mondta Csaba. A hatodéves erdésztanulók örömmel emelték fel a verseny legjobbjainak járó kupát, amiről gyorsan meg is állapították: kőris fából faragták, csakúgy, mint a plakettet. A díjak vándorolnak, de viszik magukkal a győztesek nevét: mindkettőbe belevésik. NYEMCSOKÉVA A győztesek: Bénák Csaba, Kormos Péter, Zsadányi János és Kósa Attila a serleggel és a plakettel Fotó: Frank Yvette Fenntartása időigényes, de meghálálja A kiskert most is divat A monília ellen már permetezni kell a csonthéjas gyümölcsöket Fotó: Gyenes Kálmán A fiúk szponzor híján védőfelszerelés nélkül játszanak programozó, rendőrnyomozó és jogászhallgato is. A közös ben­nük az, hogy egyformán lelke­sednek az amerikai futball iránt. - Egy internetes portálon ismer­kedtünk össze a srácokkal és úgy döntöttünk, csapatot verbuvá­lunk - számol be a tavaly őszi el­határozásról Demeter Adám, aki szintén alapító tag. A fiatalem­ber régóta nagy futballrajongó, a Sport TV-n látott először közve­títést. - A szabályokat a televízi­óból és az internetről lestük el, egész télen itt a téren gyakorol­tunk. Szakképzett edzőnk még nincs, de már felvettük a kapcso­latot a Magyar Amerikai Fut­ball-szövetséggel és országos ta­lálkozókon is megfordulunk. En­nek köszönhetően Szolnokról és Pécsről jár le hozzánk edző, egy­előre ők tökéletesítik tudásunkat - magyarázza Ádám, akitől meg­tudjuk, az országban tíz-tizenkét regisztrált csapat működik . Ezek közül a legismertebb a Budapest Wolves, Árpa Attilával az élen. - A legtöbben csak hobbiszin­ten űzzük ezt a sportot, hiszen ahhoz, hogy versenyekre járhas­sunk, nagyon magas nevezési dí­jat kellene fizetni, szponzorunk pedig még nincs. A felszerelések­nek is igen borsos áruk van. El­engedhetetlen például a sisak, a vállvédő és a szuszpenzor, az in­tim részek védelmére. Nem ve­szélytelen sport, de aki egyszer kipróbálja, az biztosan itt is ma­rad - állítja Ádám. - Az a legjobb, hogy nem kell mindenkinek két méter magas gigantikus óriásnak lennie. A különböző posztokon más és más adottság előnyös. A széleken például egy alacso­nyabb, de gyorsan futó ember eredményesebb lehet, mint egy magas, nehézkes. A csapatmun­ka, az együttműködés a lényeg, az egyén nem érvényesülhet. Aki ezt nem látja be, annak nincs he­lye a csapatban - magyarázza Ádám a sikeres játék feltételeit és elárulja, éppen a májusi Geor­gikon Kupára készülnek. - Keszthelyen három csapattal Fotó: Segesvári Csaba NEM R0GBÍ |g| Az amerikai futballt sokan össze­keverik a rögbivel. Igaz, abból ala­kult ki a 19. század végén az Ame­rikai Egyesült Államokban, de való­jában két teljesen különböző játék­ról van szó. A legszembetűnőbb az, hogy az amerikai focit a rögbivel ellentétben felszerelésben játsz­szák - hívja fel a figyelmet Deme­ter Ádám. Kezdetben egyetemeken terjedt el, majd az évek során a legnépszerűbb nemzeti sporttá nőtte ki magái A csapat kétszer ti­zenegy játékosból áll: támadó-, vé­dekező-. plusz a szintén tizenegy fős speciális csapategység A cél az, hogy a labdát az ellenfél end zone-jába (célterületébe) vigyék és ezzel pontokat szerezzenek. játszunk majd barátságos mér­kőzéseket. A versenyig már való­színűleg nem sikerül pompon­csapatot verbuválni, dc«késóbb szeretnénk, ha a weboldalunkon kívül saját hajrálányaink is len­nének. BOBKÓANNA AMERIKAI FUTBALL - FELSZERELÉSÁRAK Forintban Labda 6-20 ezer Sisak 25-50 ezer Vállvédő 20-50 ezer Szuszpenzor 5-7 ezer Térdvédők 4-5 ezer Forrás: DM-gyűjtés DM-grafika Amerikai futballt játszanak Touchdown! - kiáltják a szegedi Szabadság téren A felszerelés nem olcsó és a já­ték sem veszélytelen, a Szegedi Amerikai Futballcsapat tagjai azonban bizton állítják, aki egyszer kipróbálja, az fanati­kussá válik. Három hónap alatt sokat fejlődtek, most egy barátságos mérkőzésre készül­nek, amelynek helyszíne Keszthely lesz. Saját webolda­luk van és idővel pomponcsa­patot is szeretnének. - Touchdown! - hasítja át a kiál­tás az alsóvárosi Szabadság tér csendjét. Egy pillanatra azt hisz­szük, tömegverekedés szemtanúi vagyunk, a gyepen heverő fiatal­emberek azonban megnyugtat­nak, a Szegedi Amerikai Futball­csapat edzését látjuk. - A külső szemlélő számára sokszor csak lökdösődésnek tűnik a játék, va­lójában komoly terveket igénylő csapatmunkáról van szó - állítja Kosztor Norbert, a csapat egyik alapító tagja. * Szakképzett edzőnk még nincs, de már felvettük a kapcsolatot a Magyar Amerikai Futball­szövetséggel. Demeter Ádám Az alsóvárosi gyepen húsz kü­lönböző korú és testalkatú férfi sorakozik. A kis csapatban akad

Next

/
Oldalképek
Tartalom