Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-23 / 94. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT 2007. ÁPRILIS 21. Új majálishelyszín lehet a tápéi jachtkikötő Készülnek a szezonra a vízi emberek Tavaszi túrára készülve. Igazi vízi paradicsom a tápéi jachtkikötő Fotó: Segesvári Csaba Megkezdődött a szezon a tápéi jacht­kikötőben. Kék-fehéren tükröződnek a halványzöld vízen a járművek táro­lására szolgáló úszóházak, a csónakok, jachtok. A kikötő egyre nyitottabb: nemcsak a vízjáró emberek, a hajó nélküli természetbarátok is szívesen látott vendégek, a szolgáltatások fej­lődnek, akár új majálishclyszín is le­het. Mónus Istvánék épp tavaszi hajókar­bantartásban vannak benne - könyékig. Mónus úr legalábbis könyékig olajos. De megéri a munka: aztán jöhet a gond­talan, tavaszi túrázás. - Nekem még két és fél éves a kislá­nyom, így inkább csak hajókázunk. De itt, hozzánk közel tárolják a hajó­jukat Nagy Gáborék. Az ő gyermekeik már nagyobbak, még vízisíztetni is le­het őket, s hosszabb túrára is elviheti őket a családfő. Algyőig azért mi is rendszeresen fölmegyünk. Néha Csongrádra is, van ott szállásunk, el tudunk tölteni néhány csodálatos na­pot - beszéli a hajótulajdonos. - Capri 25-ös hajó, huszonöt láb hosszú, azaz mintegy hét-nyolc méteres. Nyolc em­ber szállítására alkalmas, öten-hatan lakhatnak is benne - mutatja be vízii­jármüvét, olyan magától értetődően, mintha csak egy halászladikról beszél­ne. Négy-öt éve tartja itt hajóját a Mó­nus család. - A többieknek már régebb óta ez a törzshelyük - mutat körbe. Itt van hajója Wéhli Attiláéknak, Békési Andrásék hol itt tárolják a hajót, hol ÍVNAK A SÜLLŐK Akarnak ívó süllőket látni? - kérdezi a ki­kötő egyik alkalmazottja. - De még mennyi­re! - mondjuk, és olyat látunk, mint még soha: hetvencentis süllők őrzik a vízparti fák hajszálgyökereire, mint fészekbe rakott ikráikat az átlátszó-tiszta vízben, közvetle­nül a part mentén. Néha-néha még a hát­úszójuk is kilátszik. Figyelem: süllőre pá­lyázó rapsicok nem sok jéra számíthatnak, a becsületes horgászokat viszont várja a Mahart-Tiszayacht Kft.; idén már a cég ad ki horgászengedélyeket tápéi kikötőre. meg fölviszik a Tisza-tóra - mutatja be a jachtkikötősök körét a Capri 25-ös kapitánya. - Idén hamarabb nyitottunk, mert csodálatos az idő, és kedvező a vízállás. Ellentétben a múlt évvel, mikor ugyan­ekkor rekordárvízzel küzdöttünk ­mondja Árokszállási Borza Gyöngyi, a jachtkikötőt üzemeltető Mahart-Tisza­yacht Kft. egyik ügyvezetője. Az ember el sem hinné a paradicsomi nyugalom láttán: tavaly ugyanekkor, ugyanitt sok méter víz alatt lettünk volna... A kikötő egyébként mindinkább „nyit": nemcsak a hajó-, jachtulajdono­sok, s kajakosok-kenusok törzshelye, hanem egyre inkább minden természet­baráté is. Padokat, asztalokat rak ki a partra, rostonsütő-helyeket alakit ki a cég, legkésőbb május elsejére. Akár új majálishelyszín is lehet a kikötő: hely van, a környék csodálatos, víz és víz­part, fiatal fák... Új szolgáltatás az idei évtől a hajók külső-belső mosása. A hajókvízre raká­sát, kiemelését sólya segíti - Szeged tér­ségében csak itt és autódaru könnyíti a teherkocsira emelését, levételét. A tu­lajdonosoknak tehát az égvilágon sem­mit nem kell csinálniuk - csak hajózni. De azt muszáj! F.CS. Az elképzelés „nem fér bele" a városrehabilitációs programba Földvár építéséről ötleteinek a csongrádiak Az egykori Feketevár mintájára néhányan földvárat építenének Csongrádon, hátha a város kö­zépkori erődítményének meg­idézése fellendítené a turiz­must. A témát kutató helytör­ténésznek tetszik a felvetés, reszt is venne az előkészüle­tekben. A polgármester szerint viszont a városrehabilitációs programba már nem fér bele egy ekkora beruházás. „Földvár kiépítése" - a csongrádi önkormányzat négyéves gazda­sági és munkaprogramjában csu­pán ez a nyúlfarknyi megjegyzés utal arra az elképzelésre, ami a turizmus élénkítését lenne hiva­tott elősegíteni, és ami - úgy tű­nik - jó darabig csak ötlet marad. Mint megtudtuk, az ötletgazda Hegedűs Péter képviselő sem gondolta, hogy belekerül az anyagba cz a felvetés, dc ha már helyet szorítottak neki, lapunk­nak is elárulta, ő csupán tovább­adta, amit az őszi kampány ide­jén egy befektetőtől hallott. - Érdemes lenne a város névadó erődítményének mintájára egy földvárat építeni, hiszen egy ilyen látványosság megnövelné a tele­pülés turisztikai vonzerejét ­mondta a városatya, aki szerint, mivel leginkább fa és föld szüksé­ges hozzá, viszonylag olcsón fel lehetne építeni egy ilyen erődöt. Hegedűs Péter abban lát fantá­ziát, hogy egy földvár megfelelő helyszíne lenne egy rendezvény­sorozatnak, ezért szerinte nem is az erőd megtervezése nehéz - bő­séges helytörténeti anyag áll ren­delkezésre -, hanem a szervezés, amivel életet lehetne lehelni a középkort megidéző építmény­be. A képviselő az óvárossal szomszédos Kerekárkot ideális helynek tartja. - Tetszik az ötlet - nyilatkoz­ta lapunknak a téma csongrádi kutatója, Licsicsányi István. A katonatisztből lett helytörté­nész úgy emlékszik, az ezred­fordulón egyszer már szóba ke­rült egy hasonló elképzelés, amelyben egy makettvár és vízi­malom építése is helyet kapott, Licsicsányi István helytörténésznek tetszik az ötlet, hogy az egykori Feketevár mintájára földvár épüljön Csongrádon Fotó: Tésik Attila de ez később - épp a költségek nagysága miatt - elfelejtődött. A vár úgy nézett ki, hogy a föld­töltésen deszkapalánk állt, afö­lött pedig fából ácsolt figyelő­tornyok magasodtak. Licsicsányi István szívesen részt venne az előkészületekben. A megvalósítani kétféleképpen lehetne az elképzelést: vagy egy vállalkozás, vagy pedig az önkor­mányzat lenne a beruházó. Utóbbi esetben külön pályázat­ból nem lehetne forrást nyerni ilyen célra, csak a városrehabili­tációs program keretén belül. Ezt épp most készítik elő. - Nem aktuális ez a téma, a csongrádi nagyprojektben nincs annyi tartalék, hogy egy ilyen előkészítetlen fejlesztés is helyet kapjon benne - fogalmazott la­punknak Redő Tamás, akinek aggályai vannak azzal kapcsolat­ban, hogy a műemléki környe­zetbe illeszkedne-e egy erődít­mény. Minderre Hegedűs Péter azt mondta, ez a fejlesztés is, ha­sonlóan a többihez, akarat kér­dése, ezért ő még néhányszor kö­rül fogja járni témát. B. D. KETVAR VOLT Eddig két vára is volt Csongrád­nak. Az első erődítményről - a szlovákok által a honfoglalás után újjáépített földvárról, azaz a Feke­tevárról (Surungrád) - kapta a nevét a város. Bár ennek mérete­iről nem maradtak fenn adatok, a kutatók szennt a sánc magassá­ga elérte a 13 métert, vázát hatal­mas gerendákból összerótt fa­szerkezet alkotta, tetején deszka­bástyák magasodtak. A Fekete­vár a tatárjárás idején elpusztult. Később, a török vész idején kezd­ték építeni az öregvártól nyugatra azt a palánkot, amit maguk a hó­dítók alakítottak tovább. Egy török utazó az 1600-as évek második felében anról írt, hogy a csongrádi várnak két kapuja és öt erős bás­tyája van, és kétszáz katona védi. A törökök kivonulásukkor, 1686. október 25-ére virradó éjjel fel­gyújtották a várost ekkor égett le a vár is, aminek utolsó maradvá­nyai az 1800-as évek derekán tűntek el, az árvízvédelmi mun­kákközben. EUR=3.5% HÉa§Hi PLN SKK CAD RU8 USD=5.1% CHF JPY EBKM EUR: 3,55%, USD: 5,17% a lekötés első periódusára. Feltételek: 3 hón Citibank Szegedi Fiók Nagy JenÓ u+1M: (62) S54-770 HM 8-17^ K,Cs,P 846 Citibank Betétvonal: 06 40 44 22 44 * wwwjcitibank+hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom