Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-17 / 89. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 19. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Riasztó, kutya, rács és redőny a betörők ellen Nem pánikolnak, inkább összefognak A régióban található a hazai állomány negyede Jó sport a bordányi lósport LÓ ÉS LOVAS KÖLTSÉGEI (Ft) Vásárlástól a versenyekig Forrás: Miksi tanya DM-grafika Ruházat Bértartás (hó) Versenyeztetés (alkalom) 120 000-130 000 800 000-900 000 1 millió— 2 000-7 000 20 000-500 000 100 000-200 000 35 000-40 000 10 000-12 0000 Az újszegedi betöréssorozat miatt a környéken egyre többen szerelnek fel a házukba riasztót. Az épületek ablakára rácsok és redőnyök kerültek, s kutyák is egyre több udvaron csaholnak. A lakók nemcsak saját értékeikre vigyáznak, de egymás portáját is szemmel tartják, így próbálnak védekezni az újabb betörések ellen. Az eredménytelenül zárult pályázatot új követi - Havi 600 ezer a bérleti díj Senkinek sem kellett a Korona Csikó 2,5-3 éves ló Versenyló Lovasedzés (óra) Szerszámozás Az újszegedi lakóparkövezetben hétköznap is nagy a nyüzsgés. A Vellay Imre utcában a fűnyíró gé­pet kapcsolta ki a kedvünkért Gábor. Egy pillanatig bizalmatla­nul méregetett bennünket, de miután megtudta, hogy az - idén már több mint tizenöt magánhá­zat érintő - újszegedi betörésso­rozatról érdeklődünk, készséges volt. Mint mondta, őt sem hagy­ták hidegen a történtek. - Mióta olvastam az újságban a betöré­sekről, azóta éjjel-nappal be van kapcsolva a riasztónk. A szom­szédokkal telefonszámot is cse­réltünk, s abban maradtunk, ha bármelyikünk valami gyanúsat észlel, értesíti a másikat. Ha va­laki néhány napra elutazik, a szomszédnál hagyja a kulcsokat - beszélt a környékbeliek óvin­tézkedéseiről a férfi. Gábor sze­rint igen bátornak kell lennie an­nak, aki mostanában akar itt be­surranni valamelyik magánház­ba. Azt hallotta, hogy néhányan baseballütőt tartanak az ágy alatt... 99 -Aredőnyöket korábban is leengedtük esténként, de miután hallottunk a betörésekről, néhány hete riasztót is felszereltettünk - mondta Rózsika néni. Gábor egyik szemközti szom­szédja, Rózsika néni éppen a lo­csolással bíbelődött, de mindjárt elzárta a csapot, amikor megtud­ta, miről beszélünk. - A redőnyö­ket korábban is leengedtük es­ténként, de miután hallottunk a betörésekről, néhány hete riasz­tót is felszereltettünk. Egymásra is jobban odafigyelünk, egyikünk sem szeretne az újabb áldozat lenni - mondta el a néni. Bartók Csaba ingatlanja azok közé tartozik, amelyeket már „meglátogattak" az idcn. Az egy­kori válogatott kézilabdázó nem DULAKODÁS HELYETT HAGYJUK FUTNI |H Megkérdeztük a szakértőtől: ho­gyan viselkedjen, aki rajtakapja a betörőt? - A betörés jellemzően nem életellenes bűncselekmény. A jogszabály szerint ugyan a be­hatoló sérülés okozása nélkül megállítható - például be lehet zárni a spájzba -, de ettől min­denkit óva intek. A betörő bepá­nikolhat, ha sarokba szorítják. A brutális bántalmazást pedig egy­értelműen bünteti a törvény. A pontos személyleírásra és a ru­házatra kell figyelni. Valamint ar­ra, hogy minél hamarabb riasz­szák a rendőröket - mondta el Szilágyiné Baji Lujza, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmeg­előzési osztályának vezetője. volt otthon, de tizenhárom éves fia találkozott a betörővel. A ka­masz fiú és a család kutyája, egy bobtail sem ijesztette el a hívat­lan „vendéget", elemelt némi pénzt. - Hallgatva a rendőrökre átnézettem a biztosítási kötvé­nyemet és új riasztót is felszerel­tettem. Az ablakokra nem te­szünk fel rácsokat, mert nem szeretnénk börtönné alakítani az otthonunkat. Be kell látnom, hogy igaz a mondás: tolvaj előtt nincs zár'- mondta keserűen az egykori Pick játékos. Bartók Csa­ba szerint a profi betörőket a leg­jobb riasztók sem állítják meg, mert stopperórával dolgoznak. Négy-öt percnél tovább nem ma­radnak. Piroska néniéknél még nem jártak a betörők, de a nyugdíjas házaspár sem alszik nyugodtan. - Riasztónk ugyan nincs, de most csináltattunk redőnyöket. Ezeket esténként mindig le­eresztjük és a német juhász ku­tyánkat is szabadon engedjük a kertben. Amikor a szomszédék odavoltak síelni, kivettük a leve­lesládájukból az újságjukat: ne legyen feltűnő, hogy nincsenek otthon. A szomszédos kertben tüstén­kedő István markáns véleményt fogalmazott meg: - Azt hinné az ember, ha valaki illegálisan beha­tol egy magánházba, akkor meg­szűnnek a jogai. De ez egyáltalán nem így van. Együttérzek azok­kal, akik hazaérve döbbenten lát­ják, hogy egy élet munkája a semmibe veszik. HORVÁTH LEVENTE A makói szálloda továbbra is keresi új gazdáját Fotó: Karnok Csaba nen, amíg évtizednyi ideig romos állapotban, zárva volt, ám kiderült: a pompás épület rezsi­költsége nagyon magas. Szabó Sándor ezt már nem tudta vállalni; előbb bérletidíj-csökken­tést kért, majd idén januárban bejelentette, csak addig vállalja a további fenntartást, amíg a város új bérlőt nem talál. Az eredménytelenül zárult pályázatot hama­rosan újabb kiírás követi. Mint Dévényi Zsu­zsától, a vagyoncsoport vezetőjétől megtudtuk, a hivatalban egyelőre gondolkoznak, mit vál­toztassanak a korábbi feltételeken, de legké­sőbb a következő testületi ülésig nyilvánosság­ra hozzák a felhívást. A Korona étterme is mű­ködik tovább, bár Szabó Sándor lapunknak úgy nyilatkozott: az üzemeltetést csak addig tudja vállalni, amíg a rezsiköltségek ezt megengedik. Annak örülne a legjobban, ha mihamarabb új gazdára találna a vendéglő. SZ. I. M. Miksi István lótenyésztésben gondolkodik hosszú távon Fotó: Segesvári Csaba Eredménytelenül zárult a makói Korona bér­beadására kiírt pályázat: a belváros talán leg­szebb, vendéglőnek és irodáknak otthont adó épületéért nem jelentkezett senki. Az önkor­mányzat hamarosan újra meghirdeti. Háromszoros biztosítás. Kerítés, kutya és leengedett redőny. Igye­keznek vigyázni értékeikre Fotó: Segesvári Csaba Bár néhány érdeklődő jelentkezett, végül egyikük sem nyújtott be pályázatot a makói Koronára a nemrégiben lejárt határidőig. Mint korábban megírtuk, a belváros szívében álló, néhány évvel ezelőtt pazar módon fel­újított épületegyüttest havi hatszázezer fo­rintért lehetett volna kibérelni öt évre, de kü­lön az éttermet és a konyhát is megkaphatta volna bárki havi négyszázezerért, az ajánlat viszont, úgy tűnik, nem volt elég csábító. Az éttermet jelenleg egy helyi vendéglátós, az Autós csárda tulajdonosaként is ismert Szabó Sándor üzemelteti - egy ideje már csak jelképes összegért, hogy ne legyen zárva a makói főtér legelegánsabb vendéglátó helye. Négy éve vette bérbe, nagy lelkesedéssel és negyven évi ven­déglátós tapasztalat birtokában fogott a mun­kához és ennek eredményeként elkezdtek visz­szatérni azok a vendégek, akik elszoktak in­Saját lovat venni, tartani és ver­senyeztetni nem olcsó mulat­ság. Szeretni az állatot és időről időre a nyergébe pattanni azon­ban elérhető foglalatosság. Aho­gyan a Bojtorján együttes ének­li: „Jó sport a lósport" - például Bordány határában, Miksiéknél is. A statisztikák szerint országszer­te hatvanezer lovat tartanak, kö­zülük, majd minden negyediket a mi régiónkban. Miksi István Péter fia szinte még „hintalovon járt", amikor már rágta az apja fülét egy igazi hátasért. A dorozs­mai építési vállalkozó rögtön két lovat vett, sőt maga is nyeregbe szállt. Telt-múlt az idő, a fiúcska fölcseperedett, neki is fia szüle­tett, a néhány hobbi ló helyett ménese lett, a bordányi hétvégi kertből pedig hét-nyolc hektáros farm. Mint a Dallasban Valóságos „rencs", mint a Dal­las sorozatban. Miksiék magyar félvéreket tartanak, náluk bárki kipróbálhatja magát a nyereg­ben. Egy óra gyakorlás a ménes­gazda szerint mindenkiből kive­szi az energiát. Am annak is segí­tenek, aki saját paripáról álmo­dik. - Minden ló eladó; a csikótól a meglett négylábúig, sőt verseny­ló is kapható. Csak a Pipacstól nem válnék meg - jegyzi meg Miksi István. - Csikót itt kizá­válna meg a család? Ő volt a kez­det, az első szerelem. A kilenc­éves kanca szép és kedves, ami annyit jelent egy ilyen hatalmas sörényesnél, hogy nemcsak part­ner a versenyben, hanem szereti is az ilyen kihívásokat. Ha nem sérült volna le, már országos győztes lenne. Körbefordult a vi­lág, vagyis Pipacs csikaja is verse­nyez már. Többségben a kancák A Miksi-farmon egyébiránt a kancák képezik a többséget, hi­szen a gazdák tenyésztésben gondolkodnak. Háromévesen fedeztetnek, négyévesen meg­születik az első csikó, ötévesen már versenyen indul egy érett ló. Igaz, tizenegy hónapig vem­hes a kanca, de éveken át zsi­nórban szülhet, nem fárad ki. A bordányi rencs rangidős kan­cája Bájos, a maga huszonkét évével, Debóra pedig a szépség­díjas. Mitől függ, hogy Apszara, az istennő, Moha, Kacérka, Vé­nusz vagy Ufó a neve? Az apa, tehát a tenyészcsődör neve kö­telez, legalábbis a kezdőbetűjé­vel. Milyen a jó lovas? A ménes­gazdától megtudtuk, minimum nyolcéves, bár versenyen csak ti­zenkét évesen indulhat. Szereti a lovat, és rátermett nemcsak izomzatában, hanem agyban is: elfogadja az állat önálló gondol­kodásmódját. DOMBAI TÜNDE rólag „jó házból" adunk, törzs­mének vérvonalából. Egy felnőtt táltos úgy két és fél-három év alatt nő föl, aki pedig valódi ver­senyparipára szállna, az öt-hat éves, országos versenyeken megmért kedvencet választhat. Hány évig fut a szekér egy lóval? Egy hobbiló tizenhét-húsz éven át marad a család tagja, verse­nyeztetni pedig tíz éven keresz­tül lehet. Bértartásban a hobbilovak - Egy hobbílónak nem feltétle­nül kell istállót építeni, mert az többmilliós költség, kényelme­sebb albérletbe adni. A bértartás JÓ GAZDA HOLTIG TANUL Először csak nevettek a bor­dányi lótartók, amikor egy idős román edző a fáradt ló­lábra, begyulladt Ízületre ece­tes agyag borogatást javasolt. Rálegyintettek, ám aztán, biz­tos, ami biztos, bekenték a patást. Az eredmény: gyógy­ulás gyors vágtában. állandó felügyeletet és szakszerű ellátást jelent: etetjük, aljazzuk őket, fűtünk és futtatunk - veszi át a szót Miksi Péter. És mit tud Pipacs, akitől nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom