Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-13 / 86. szám

14 • KAPCSOLATOK" SZOMBAT, 2007. ÁPRILIS 12. Alkatrészhiány miatt cserelehetőséget kell biztosítani A március 26-i Csörög rovatban Szabó Gyuláné háztartási gépének garanciális javításával kapcsolatos panaszára az alábbiakban kívá­nunk reagálni ezen olvasói levéllel. A panaszos azt a tapasztalatát kö­zölte, miszerint a jótállással rendelkező háztartási gépeket alkatrész­hiány miatt nem tudják javítani, ezért a fogyasztónak az elromlott helyett új gépet kell vásárolni. Szerinte ez kiszolgáltatott helyzet. A fentiek a vonatkozó és alább idézett jogszabály figyelembevételével pontosításra szorulnak. A vásárló ilyen esetben nincs hátrányos helyzet­ben, mert a 49/2003. GKM. rendelet szerint a kereskedőnek jegyzőköny­vet kell felvennie a fogyasztó kifogásáról, és amennyiben alkatrész hiánya vagy bármely más ok miatt a javítást rövid időn belül (lehetőleg 15 nap alatt) nem tudják elvégezni, akkor a fogyasztónak csere lehetőségét kell biztosítani, ha erre nincs lehetőség, a vételárat kell visszatéríteni. Fontos tudni, hogy a vonatkozó előírás szerint a tartós használatra rendelt termékekre a kötelező egy év jótállás után még két évig a sza­vatosság keretében kell intézni a fogyasztói panaszokat. Tehát ha egy háztartási gép rendeltetésszerű használat mellett meghibásodik, há­rom év áll rendelkezésre a hibás teljesítés korrigálására. A fogyasztóvédelemmel foglakozó civil szervezetünk a megyeháza (Szeged, Rákóczi tér 1.) földszintjén, az ügyfélszolgálaton naponta 9-11 óra között, hétfőn és szerdán 14 és 16 óra között a fogyasztók rendelkezésére áll személyesen, illetve a 672-570-es telefonszámon. NAGY LAJOS, ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET SZEGEDI SZERVEZETE Székhelyi folytatná, de hogyan ? Hont Ferenc a mérlegen Elhunytakor, 1979-ben nekrológot írtam ró­la; olvasható A szerette Város (1986) című kötetemben. Mint az utcanévbizottság tagja, 1983-ban az épülő új városrészben, Makkos­házon javaslatomra neveztünk cl utcát róla. Mivel itt trolibusz-végállomás van, nevét na­ponta sokan olvassák a városban szaladozó 83. és 84. számú kocsikon. 1982-ben fölavat­ták Kalmár Márton készítette bronz dombor­művével díszített emléktábláját a Dóm téri szabadtéri színpad alatt, az öltözők előtt. Ez elég. Elegendő tiszteletadás Szeged szülöt­tének, tagadhatatlan érdemeiért. Ilyen érdeme támogató barátsága József Attilával és Radnóti Miklóssal, a „szegedi fiatalokkal"; kezdemé­nyező szerepe a szabadteri játékok megindítá­sában; a magyar dramatikus néphagyományok, az eltűnt magyar színjáték jelentőségének fölis­merésében és népszerűsítésében; a hazai szín­ház- és filmtudomány szervezésében. Ez is elég. Életművének a mérlegét ugyanis a másik oldalon melyen lehúzzák hibái, sőt bűnei. Azt, hogy a Horthy-rendszerben kom­munista lett, nem rovom föl, hiszen ez a nagybirtokos-tőkés Magyarország elleni láza­dásnak, bár tevutas, de érthető irányzata volt. A gazdasági világválság éveiben, mint versé­ben írta Illyés Gyula: „előkelő ifjak kommu­nisták lesznek..." Az is érthető, hogy munka­szolgálatosként átszökött a szovjet csapatok­hoz, s velük tért haza. Megérdemelte, hogy szakmájában, a színházpolitikában vezető tisztségeket kapott. Talán kissé sokat is egy­szerre: 1945-tól 1949-ig a Színház- és Film­művészeti Főiskola főigazgatója; a Madách Színház igazgatója; 1948-49-ben az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője; 1950-5l-ben az Ifjúsági Színház igazgatója, 1951-52-ben a Madách Színház rendezője; 1952-től az Országos Színháztörténeti Múze­um alapító főigazgatója, 1957-től nyugdíjazá­sáig, 1969-ig az ennek átszervezésével létre­jött Színháztudományi és Filmtudományi In­tézet igazgatója, egyszersmind a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) magyarországi elnöke. A szegedi piaristák eltávolították gimnáziu­muk hatodik osztályából, így nem vagyok biz­tos benne, hogy valaha valahol érettségit tett, de a főiskolán színházelméletet tanított, sót 1953-ban az irodalomtudomány kandidátusa lett, és 1959-től a pesti egyetem esztétikai tan­székének docenseként is előadott. Ezt sem ki­fogásolhatja senki, hiszen tehetséggel, önkép­zéssel, párizsi és pesti gyakorlattal nem csu­pán pótolható, de túl is szárnyalható a közok­tatásban szerzett műveltség, képzettség. Az azonban már súlyosan esik a latba, hogy hatalmi helyzetével hogyan élt. Versengése Major Tamással csak a saját köreikben oko­zott zavart. De híres-hírhedt levele Rákosi Mátyáshoz, amelyben nemcsak hűségnyilat­kozatot tett az önkény legfőbb és legbűnösebb képviselőjének, de árulkodott is vétlen kortár­saira, vetélytársaira, és életcéljának az egye­dül üdvözítő párt (nagy P-vel!) szolgálatát ne­vezte meg, aligha olyan érdem, amelyért a szegedi Pantheonban, „az istenek csarnoká­ban" van a helye. Különleges irigykedése és intrikája nemzetközi hírű földije, Balázs Béla ellen, amely a kortársak szerint hozzájárult a filmesztétika megteremtőjének hirtelen halá­lához, bűnlajstromán az első helyen áll. 1957-ben pedig mint a „forradalmi mun­kás-paraszt kormány" tájékoztatási hivatalá­nak vezetője vállalta a Kádár-féle ellenforrada­lom (mert akkor valójában ez volt az ellenfor­radalom) művelődéspolitikájának kemény kézzel való megteremtését, a lázadó írók, mű­vészek megfegyelmezését. Személyes emlé­kem, hogy 1957. január 12-énOsváth Bélával, a Társadalom- és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat Csongrád megyei titká­rával tájékoztatást kérve fölkerestük (én mint a TTIT megyei irodalmi szakosztályának el­nöke) a parlamentben. Részletekre már fél év­század távolából nem emlékszem, de merev, dogmatikus, gyűlölködő magatartására igen. Amikor mint Szeged díszpolgára szokás sze­rint megkaptam a meghívót a város önkor­mányzatának március 29-i közgyűlésére, a ja­vasolt napirendben meglepődve olvastam a 11. tárgysorozati pontot: „Hont Ferenc és Buday György domborműves emléktáblájának kihe­lyezése a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokba." Első megdöbbenésem oka e két név önké­nyes egybekapcsolása. Az, hogy mindketten a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjai voltak, nem elég. Buday György 1938-ban Nyugat felé hagyta el hazáját: Ang­liában folytatta művészi tevékenységét. Egy­szer volt itthon, 1947-ben, előadást tartott az egyetemen az angol karácsonyi képeslapok folklorisztikus jellegéről. Közölte a Tiszatáj, én tudósítást írtam róla. A város a rendszer­változtatás után, 1990-ben elsőként válasz­totta díszpolgárává. Az erről szóló oklevelet egészségi állapota miatt csak Londonban ve­hette át. Buday György mind művészeti tevé­kenységével, mind emberi, politikai maga­tartásával megváltotta helyét a Nemzeti Em­lékcsarnokban. Nem így Hont Ferenc. Amit ő szülőváro­sától eleddig kapott, elegendő: utcanév, dom­borművű emléktábla. Az elvakult sztálinistá­nak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban nincs helye. Ezt írtam meg azonnal a polgármesternek, Botka Lászlónak, kérve, olvassa föl a közgyű­lésen. Csak ismertette, ám eltorzítva. Úgy ál­lította be, mintha kifogásom az lett volna: emléktáblát érdemel, csak szobrot nem. Te­hát nyitott kapukat döngetek, hiszen emlék­tábláról van szó. De ez hamis beállítás. Egy­részt mert ezen az emléktáblán is van dom­bormű, ezúttal Fritz Mihály alkotása, más­részt a lényeg az, hogy emléktáblát el tudnék fogadni (pl. a lakóházán), de nem a Nemzeti Emlékcsarnokban. Egyébként túlzás a meghívón is szereplő megfogalmazás: „a Szegedi Szabadtéri Játé­kok megalapítója". Ezt a címet legtöbb joggal Klebelsberg Kunó érdemelte ki; de helyesebb több alapítóról beszélni: a kultuszminiszter mellett a polgármester Somogyi Szilveszter­ről, a kultúrtanácsnok Pálfy Józsefről, a zene­iskolai igazgató Belle Ferencről (Gregor (ózsef apósáról), az anyagi vállalkozást megteremtő Veress Gáborról, Shvoy Kálmánról, a Délma­gyarország kiadótulajdonos főszerkesztőjé­ről, Pásztor Józsefről, s így tovább. A kezde­ményezők közt is csak a második volt Hont Ferenc, az első Juhász Gyula! O vetette föl először a Délmagyarország 1926. augusztus 13-i számának vezércikkében; ezt erősítette meg Firmin Gémier tanácsára Hont Ferenc szintén a Délmagyarországban 1927. május 11 -én. A megvalósításban, rendezésben elért eredményeit örökíti meg a már 1982-ben föl­avatott emléktábla. Miért kellett még egy? Bár rövid levelemet a polgármester helyett Szabó László független képviselő fölolvasta, a másik független képviselő, Juhász Gyula pe­dig Hont Ferencnek hírhedt levelét Rákosi Mátyáshoz, de egyik sem rendítette meg a szocialista-liberális többséget: a szavazógép elfogadta a polgármester javaslatát. Tegnap délután tehát fölavatták. Kádár-restauráció Kádár nélkül. PÉTER LÁSZLÓ, SZEGED PROORAMAJÁMLÓ PROGRAM PONT E-mail címünk: ajanlo{<> dclmaKyar hu S7.INHA7. SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: Démász-rendczvény. Zártkörű előadás! KISSZÍNHÁZ 19 óra: Hamlet - tragédia. Páger Antal 1.-bérlet. KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ 19 óra: A rátóti legényanya. Bérletszünet. (felnőtteknek| MÍ2Z1 SZEGpD BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TERLM 15.30,17.45, 20 óra: 56 csepp vér. BALAZS BÉLA TEREM 16.15, 18.30, 20.45 óra: Egy botrány részletei. CSÖKE JÓZSEF TEREM 16, 20.30 óra: A királynő-, 18.15 óra: A faun labirintusa. GRAND CAFÉ 17 óra: Híd Terabithia földjére. Amerikai fantasy film; 19 óra: Az íj. Dél-koreai-japán film; 21 óra: jam Session - örömzenélés ingyen. I'LAZA CINEMA CITY Napfény: 13.15, 17.15, 19.30, 21.45 óra. 56 csepp vér. 13.45, 17.45, 19.45, 21.45 óra. Norbit: 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. Vadidegen: 15.30, 17.45, 20, 22.15 óra. A Robinson család titka: 14, 16, 18, 20 óra. Az utolsó jelentés: 15, 19.30 óra. Taxi 4: 14.30, 16.30, 18.30,20.30, 22.30 óra. Buhera mátrix: 13.15 óra. Mr. Beán nyarai: 14.15, 16.15, 18.15,20.15, 22.15 óra. 300: 15.15, 17.30, 19.45, 22 óra. Hasutasok: 15.30 óra. Hannibal ébredése: 17.15,21.45 óra. Zene és szöveg: 13 óra. A szellemlovas: 15.30, 22 óra. S. O. S. szerelem: 13.30 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: A hét nyolcadik napja. Színes magyar film. 20 óra: A szellemlovas. Színes amerikai akcióthriller. SZENTES 15.30 óra: Megetetett társadalom. Színes amerikai-angol filmdráma; 17.30 óra: Malac a pácban. Színes amerikai családi film; 20 óra: Zene és szöveg. Színes amerikai romantikus vígjáték. BALÁSTYA 18 óra: Táncoló talpak. Színes amerikai film. DESZK 19 óra: Híd Terabithia földjére. Színes amerikai film. KÖZÉLET SZEGED Az. ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 17 órától: Akropolisz Táncszín­ház. Vezeti: Kerek Attiláné. A Nemzetiségek Házában 13 órakor görög, 16 órakor örmény és lengyel, 17 órakor horvát nyelvóra. A Mars téri U pavilon kistermében 16 órakor: a Közéleti Kávéház évkönyv 2006 című kötet bemu­tatója, vendég: Szondi Ildikó, az estek szerkesztője. A Közéleti Kávéház rendezvénye a Bartók Béla Művelődési Házban 18 órakor: Szász Lula - Életem című könyvének bemutatása és dedikálása. Vendégek: dr. Tanka László, Dreiszeger Zsuzsa. A máltai játszótéren (Retek u. 2—4.) 15 órakor: internetklub. Az Alsóvárosi Kultúrházban 16 órakor: ingyenes jogi tanácsadás dr. Pataki Márta Ágnes ügyvédnövel; 19 órakor: „Tömörített rock­történet". Rendhagyó 20-21. századi zenetörténet nem csak fiataloknak. A klasszikus rock korszaka a gyökerektől a Beatlesig címmel. Előadó: Pleskonics András. A Százszorszép Gyermekházban 16.30 órától: gyermektorna magyar mozgáskotta módszerrel. A Móra utcai fiókkönyvtárban 16 órakor: Simái Mihály előadása a reforméletmódról. A plázában 18 órakor: Péntek 13. divatshow. Divatbemutató a Szeged Plaza üzleteinek kollekcióiból. Közreműködik: EzerArc Divat­stúdió, Ritmus Tánc- és Fitnesz Stúdió. A B-Ó12 Kulturális Műhely India Klubjában (Bécsi krt. 7.) 19 órakor: Himalája titkai. Kultúrtörténeti előadás-sorozat. Tájak, emberek, vallások. Ládáktól Dardzsilingig. Diaképes előadás. Előadó: Leveles Zoltán szerzetes. Ingyenes vegetáriánus ételkóstoló, indiai bazár. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 10 órától 18 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 17 óráig várja látogatóit. ALGYŐ A faluházban (Búvár u. 5.) 15 órakor hit- és lélekklub. KONCERT és BULI SZEGED A /ATE-klubban 22 órakor: Party Palotaival és Ludmillával, a kisteremben DJ Fraser. A SZOTE-klubban 22 órakor: Diszkóláz - Lemezlovas Nóvák. Az ifjúsági házban 20 órakor: Hooügans-koncert - Bohémélet­turné. A Coctail Dance Clubban: Groove Night Music. A Jazz kocsmában 20 órakor: Karaokcbuli Kakuszi Bélával. A Garaboncziás borozóban 20 órakor: Libra-koncert; 21 órakor: M.A.D. Goya-koncert. A Millenniumi Kávéházban 20 órakor: Szatmári táncház. Zene: Patyi Zoltán és zenekara. MÓRAHALOM A Cacao Clubban 12 órától: Saxoo Party. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Kézműves Pince és Galériában (Kálmány Lajos u. 21.) 18 órakor nyílik Merhej Lucy keramikus kiállítása, melyet Pataki Ferenc festőművész és grafikus művész nyit meg. A kiállítás május 9-éig, munkanapokon 10-18 óráig, szombaton 10-14 óráig tart nyitva. A Somogyi-könyvtárban megnyílt a Közéleti Kávéházi kiállítás. Á Szegedi Közéleti Kávéház a közelmúltban tartotta háromezredik rendezvényét. Ebből az alkalomból mutatja be a Somogyi-könyvtár a kávéház történetét. A könyvtár alagsori folyóirat-lapozgatójában fölállított tárlókban a kávéháztól ajándékba kapott könyvekből mutatunk be néhányat, valamint fotókat. A tárlat április 19-éig látható; Alagsor: április 28-áig. Juhász Gyula a költészet napján; Földszint: május 2-áig: „Az egész nemzetnek hasznát kell tekintenünk." 250 éve született Verseghy Ferenc nyelvész, költő, esztéta, író; május 2-áig: 100 éve született Buday György grafikus, író; /. emelet: május 31-éig: 275 éve született Joseph Haydn; /. emeleti folyóirat-olvasótermében: ma 17 órakor nyílik Ale Ildikó festőművész Holdkóros biciklista illusztrációk Weöres Sándor írásaihoz című kiállítása, melyet Ibos Éva művészettörténész nyit meg. A kiállítás május 3-áig, a könyvtár nyitvatartási rendje szerint látható. Az SZTE Rajz-, Művészettörténeti Tanszék Fischer Ernő Termében megnyílt Kovács Péter kiállítása, mely május 6-áig, a hét minden­napján, 10-18 óráig tart nyitva. A Bálint Sándor Művelődési Házban megnyílt Verespatak múltja, jelene, jövője képekben, országos vándorkiállítás, mely április 14-éig 9-19 óráig, 15-én 9-16 óráig tekinthető meg. Kedves szegedi olvasó! Engedd meg, hogy beszélgessek veled, így a hasábon keresztül neked, érted, hogy tisztább legyen, aminek már eredetileg is tisztának és vi­lágosnak kellene lennie. A Szegedi Nemzeti Színház fő­igazgatója, Székhelyi József a na­pokban pr-cikkében elárulta súg­va, lopva, bizalmasan, hogy a kö­vetkező színházi évadban nem hajlandó energiát fecsérelni az­zal, hogy részt vegyen a szerinte bejósolható acsarkodásokban. Nem fogja beadni pályázatát ah­hoz, hogy újra vezethesse a teát­rumot a következő igazgatói idő­szakban is. Ő egy „gyütt ma­radt", úgyhogy vegyük komo­lyan, most már itt él közöttünk. Ehhez prezentálta a la carte a jö­vő évad tervezetét is. Jaj, ne nézz ilyen összeráncolt szemöldökkel, drága barátom, inkább kérlek, hallgass végig! Emlékszel, hogy az említett ve­zető fényképe alatt egy epigram­mának is beillő idézet volt olvas­ható, vastagon szedett betűkkel? „Nem szállok be semmiféle poli­tikai ütközetbe, álságos pályázati cirkuszba." Ha ezt egy igazgatói választással kapcsolatban hallod valahol, azt mondod, itt baj le­het, itt az emberek majmolni akarják a demokráciát, de majd jön a felmentő sereg. Ugye? Még igazat is adhatsz erre a megjegy­zésre, hiszen emlékeid vissza­tükröződhetnek az elmúlt hetek eseményei által, mi történt az or­szágban színházi ügyben. Hozzá nem értő emberek akarnak mű­vészi értéket létrehozni olyan do­logban, amit inkább csak figyel­niük kellene, hogy válaszokat és ötleteket tudjanak meríteni frusztrált gondolatkátyúikból a problémáikra. Am a helyzet en­nél komplexebb, és rafináltabban fest, hogy megértsük, ehhez el kell vetnünk az egyszeregyet. Még mindig a türelmedet ké­rem, és meg fogsz érteni. Nézzük a tényeket! Szeptembertől indul az az évad, mely újra lehetőséget ad magukban elég elhivatottsá­got érző színházi embereknek és menedzsereknek, hogy városunk házában megmérettessenek az igazgatói székért, hogy referálja­nak elképzeléseikről az ered­mény per ráfordítás hányadosá­nak tükrében. Ezen információ alapján joggal gondolhatja a je­lenlegi vezető, hogy pozíciója ve­szélyben van, hiszen demokrati­kus eszközök segítségével fenn­áll az a lehetőség, hogy a követ­kező periódusban nem ő folytatja a társulat irányítását. Itt most még ne is gondoljunk arra, hogy önkormányzatunk az elért mű­vészi színvonalat esetleg firtatná a szakmai zsűri döntése alapján. Bár meg kell jegyeznem, az utób­bi öt év nem a létrehozott művé­szi eredményektől volt hangos, hanem a vezető személyes ügyei­től, melyeknek semmi köze Thá­lia templomához. Látom a sze­med sarkából, igazam van. Ne menjünk bele! Maradjunk an­nál, hogy közelegnek az álmat­lan, szorongó éjszakák, mikor a sors kifürkészhetetlensége dönti majd el, hogy ki lesz itt a követ­kező színigazgató. Az április 5-i újságcikk tisztán és érthetően tükrözi, hogy veszélyben Szeged, itt is politikai csatározás folyhat majd, ha kiírják a pályázatot. Csak néhány tényt kihagy a fel­tételező a gondolatsorából. Tény, hogy bizonyos városokban politi­kai performance-ok jöttek létre, de ez csak ott igaz, ahol a jelenle­gi ellenzék van túlsúlyban. Min­den tudomásom szerint a Szege­di Nemzeti Színház a város pénztárcájából szórakoztatja az odalátogatókat esténként. Ne mondd ezt nekem, hidd el, nem tartozom egyik olyan tábor­hoz sem, mely radikálisan hirdet­ne politikai ideológiákat. Ugyan­olyan színházba járó ember va­gyok, mint te vagy más. Szóval maradjunk ott, hogy a színház a városé. Úgy tudom, hogy a szege­di önkormányzat dísztermében, a kormánykoalíció képviselői ül­nek többségben, persze, hiszen hogyan is alkottak volna pártjaik koalíciót. Tehát a döntés az ő ke­zükben lesz, nem feltételezhető, hogy csatározás színterévé válik a választás. Az sem elhanyagolha­tó, hogy a vezető százszázaléko­san berendezkedett szociálisan arra, hogy a következő éveket a napfény városában töltse.- Érthe­tő, és azt gondolom, hogy min­denki félne ilyen helyzetben, hogy vajon mit hoz a jövő. Ne is haragudj, barátom, de ál­naiv a kérdésed. Azt kérdezed, hogy miért komplex és rafinált ez a helyzet? Egyszerű, bár tény­leg ehhez át kell írni egy kicsit a szorzótáblát. Figyelj! Ha adódik egy politikai vihar, annak az ör­vényében sok minden.elmasza­tolható. Például arra is ad lehető­séget, hogy kollokviumokat, megmérettetéseket feleslegesnek mutassunk, hogy ezeket átlépve magunk mögött hagyjunk olyan procedúrákat, melyek a demok­rácia alappillérei. Kezded már ér­teni, látom. S ha most megenge­ded, én kérdeznénk tőled vala­mit. Véleményed szerint jövő ta­vasszal lesz olyan meggondolat­lan az önkormányzatunk, hogy egy áldemokratikus lépéssel ki­védjen egy nem létező, lózung, áldemokratikus pletykát? Na most te jössz! HARTAI GÉZA, SZEGED GÓRT Gőry Pince & Terasz, 6123 Szeged, IJszí «. 9. „„dT^I C7 ' ../ AHOL A TÁMLÁSBAN FENSÉGES RÁADÁS \ AN! (6// +22-13 1 Az ügyvéd válaszol Az ügyvéd válaszol című rovatunkban dr. Juhász György heti rendszerességgel reagál olvasóink kérdéseire. Leveleiket a szoká­sos módon postán vagy e-mailen (kapcsolatok@delmagyar.hu) küldjék cl szerkesztőségünkbe. Kérjük, a borítékra vagy elektroni­kus levélre írják rá: Az ügyvéd válaszol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom