Délmagyarország, 2007. április (97. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-12 / 85. szám

w 12 •KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2007. ÁPRILIS 12. AZ UGYVED VALASZOL Jj Dr. Juhász György Alvállalkozói követelés behajtása Tisztelt ügyvéd úr! Az építőiparban dolgozom, cégemmel alvállalkozóként végeztem munkát egy nagyobb beruházás során. A szerződésben vállalt munkát elvégeztem, kiszámláztam, a vállalkozó a számlát befogadta, azonban azt a mai napig nem egyenlítették ki. Időközben tudomásomra jutott, hogy a vállalkozás fizetésképtelenné vált, és felszámolási eljárás indult ellene. Mi a teendőm ilyenkor, hogyan tudom a követelésemet behajtani, van-e remény a megtérülésre! Tisztelt olvasó! A felszámolási eljárás során mindazok, akik a követelésüket érvényesíteni kívánják az adós társasággal szemben, kötelesek a követelésüket bejelenteni a felszámolónál, hitelezői igényként. A követelések bejelentésére a felszámolást elrendelő végzésnek a Cégközlönyben történő közzétételét követő 40 napon belül van lehetőség. Aki a 40 napos határidőből valamilyen okból kicsúszik, az a közzétételt követő 1 évig még bejelentheti igényét, azonban az ilyen, ún. határidón túli igények megtérülésére általában nincs esély. A hitelezői igény bejelentést a felszámoló felé írásban kell megtenni, és a bejelentésben nyilatkozni kell a követelés öszszegéröl, a lejáratról, és az érvényesíteni kívánt kamat mértékéről is. A bejelentéshez csatolni kell a követelést alátámasztó dokumentumokat (számlák, szerződések stb). A hitelezői igényeket a felszámoló felülvizsgálja, összeveti a birtokában lévő iratokkal, és a jogos követeléseket nyilvántartásba veszi, rangsorolja, és visszaigazolja írásban a hitelező részére. A nyilvántartásba vétel elengedhetetlen feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 ezer forintot befizessen a Cégközlönyben közzétett elkülönített számlára, regisztrációs díjként, és a befizetés tényét a felszámoló felé igazolja. A felszámoló eljárása során értékesíti az adós vagyontárgyait, behajtja követeléseit, és a befolyt bevételekből a Csődtörvényben rögzített sorrendben elégíti ki a hitelezőket. A megtérülési esély minden ügyben más, a felosztható vagyon és a hitelezői igények nagyságától függ. Javaslom, hogy a követelés bejelentésével kapcsolatosan keressen fel ügyvédet, aki figyelni tudja a közzététel időpontját, másrészt segítséget tud nyújtani a hitelezői igény bejelentése során is. Berényi Ferenc emlékére Berényi Ferenc 1941. április 8-án született. A tekesporttal az 1950-es évek végén kezdett megismerkedni Hódmezővásárhelyen, a MÁV HMTE, Hódmezővásárhelyi Medosz, Hódgép Metripond SE, majd a Hódgép színeiben. Az egyik meghatározó tagja volt a hódmezővásárhelyi új nemzedéknek, amely 1968-69-ben ért be. A hódmezővásárhelyi csapat ekkor került fel az NB II-be. Szintén a csapat egyik erőssége volt az 1983-84. évi NB I-be jutott Hódgép csapatának (ekkor még ez volt a legmagasabb NB-s osztály). Az NB I-ből már ismert pályaprobléma miatti kiesés után eligazolt Szegedre a Déléphez, majd 1998-ban tért vissza Hódmezővásárhelyre Szegvárról (ahol nem rajta múlt, hogy a Szegvár csapata kétszer csak második lett). Hódmezővásárhelyi TE-nek meghatározó egyénisége volt. A névváltást követő időszakban (H. MARSOTE) is oszlopos tagja volt csapatának. Az NB I-ben szereplő csapat Szegeden kényszerült játszani. Jelentős szerepe volt abban, hogy a csapat 3-4-5. helyezéseket szerzett meg. A 2005-2006. bajnoki év után kialakult helyzet valószínűleg hatással volt egészségére. Az NB l-es csapat szponzor nélkül maradt, és kénytelen volt szüneteltetést kérni. Sajnos a közelmúltban olyan csapathoz „igazolt", ahol már nincsen szükség szponzorra. Emlékét örökké őrizni fogjuk: az Olaszok, Szögik, Benyhék, Tóthok, Lázár, Bárányi, Németh f., egyáltalán a város, a megye tekézői. OLASZ MIHÁLY A LEGRÉGEBBI SPORTTÁRSA ÉS EDZŐJE ,Politizálás a templomokban D. E. (Postabontás, március 12.) maga tudja, miért jár Isten házába. Gondolom, leginkább hite és lelki feltöltődése miatt. A legtöbb embert érte már olyan fájdalom, hogy erre szüksége van. Ha befogadóvá teszi lelkét, megkapja mindazokat az útravalókat, amelyek hozzájárulnak személyiségfejlődéséhez, és elviselhetőbbé teszik a nehézségeket. Biztosan szerencsés vagyok, mert hosszú éveim során még nem találkoztam a templomokban negatív megnyilvánulásokkal, de útmutatással és lelkem gyógyításával igen. DR. SÁGI FERENCNÉ, SZEGED A makói költőtríász: Makai Emil, Juhász Gyula, József Attila „AZ ÉLETÜNK RÖ41Q DE A MŰVÉSZET ÖRÖKEBB. MINT A FÖLDEK ÉS EGEK..." EBBEN AZ ÉPÜLETBEN LAKOTT 1913-17 KÖZÖTT JUHÁSZ GYULA A MAGÁNYOS BÚS ALFÖLDI KÖLTŐ \ Juhász Gyula emléktáblája makói lakhelyén Fotó: Bogoly lózsef Ágoston A magyar irodalom égi ösvényein három makói kötődésű költő csillaga halad. Hét ellobbanó gyertya fényét rajzolja az égre az egyik: ez Makai Emil költészete. A melankólia óarany színű üstököseként vándorol az égen a másik: ez Juhász Gyula poézise. Lángoló óriás meteorpályán ível a harmadik: ez József Attila költészete. Az egymást követő költőnemzedékek világa legendás módon egy költészettörténeti összjátékban Makón találkozott. Az 1870. november 17-én Makón született, 1901. augusztus 6-án Budapesten meghalt, makói sírban nyugvó Makai Emil költészetét kevesen ismerik. Egyik vígjátékának színházi bemutatóján Jókai kitörő örömmel tapsolt. Költészetét Ady és Kosztolányi méltatta, Juhász Gyula saját költőelődjeként tisztelte. Az Itt van című Makai-vers negyedik versszaka így szól: „Mint a hajós, ha leterül az éjjel, / Birkózni próbál a feketeséggel; / Egyszerre csak - amire nem is gondol, / Fény hull alá egy távoli toronyból. / S hajója siklik aranyszínű árban /Só úszik, úszik a nagy fénysugárban / És elfelejti néhány pillanatra, / Hogy csak hullám az, ami tovahajtja..." A költészet élénk színekkel szórja tele, mozgásba hozza a képzeletet, létszemléletet közvetít, a személyes élményeket is magához vonzza. Az 1883. április 4-én Szegeden született Juhász Gyula dél-alföldi,tájélményét kifejező Magyar táj, magyar ecsettel című verse mellett külön figyelmet érdemel a költő Falusi alkony 1916 című verse. Először a Makói Újság 1916. augusztus 18-i száma közölte. A költemény alaphangulatát a melankólia mélyéről felszínre áramló, az alföldi tájra hangolódó, az életörömhöz lassan közelítő „elszomorodott megenyhülés" hozza létre: „A házak és a lelkek estje jön. / A béke száll nagy, szürke lepedőn.// Bús táj fölött, bárányfelhők alatt / Ezüstöt önt az estbe egy harang.// Ballag a nyáj s elbődül boldogan. / Már minden szív és kapu tárva van.// A mezőkről az illat lopva jár. / Most legbujább, mert haldokló a nyár...// A padokon pipázás, mély a csend. / A kútak gémje kék magasba leng.// A tetőn a nap végső csókja ég: / O nap! derű! öröm! maradj ma még!" Juhász Gyula közel ötven verset írt Makón. 1913-tól 1917-ig a makói gimnázium tanára volt, ez idő alatt sokat betegeskedett. Hazaköltözött Szegedre, majd 1922 és 1929 között többször Makóra látogatott. József Attila Szegeden kereste fel Juhász Gyulát és az 1922 végén megjelent Szépség koldusa című első kötetéhez Juhász Gyula írt előszót. A negyvenöt verset tartalmazó kötetben József Attila Makón írt költeményeinek zöme olvasható. József Attila makói diákként Juhász Gyula bíztatásával lépett a költői pályára. Juhász Gyula huszonöt éves költői jubileumát 1923. június 17-én ünnepelték Makón. A résztvevők Juhász Gyulával és a fiatal József Attilával együtt felkeresték Makai Emil sírját. Juhász Gyula hetven évvel ezelőtt, 1937. április 6-án halt meg Szegeden. Meghalt Juhász Gyula című versében lózsef Attila így búcsúzott: „(...)Sehol írt / nem leltél arra, hogy ne fájjon / a képzelt kín e földi tájon, / (...)" Minden egyes irodalmi mű a világérzékelés új dimenzióját képviseli. Vagy inkább csak tükör? Mindenkinek a saját képzelőereje szerint adja vissza a valóságot? A költészet napja április 11-én, József Attila születésnapján van. A költő 1905-ben Budapesten született és az 1920-as évek elején Makón járt gimnáziumba, lózsef Attila Makón, 1922 októberében keltezett, Kép a tükörben című, kevésbé ismert versére hívom fel a figyelmet. A versben az önmegismerés fiatalkori élménye tárul fel: „Hogyan volt, azt már nem tudom. / De mégis csak megláttam egyszer. / Bámultam rája nagy szemekkel. / Már régen volt, csak ezt tudom.// Néztem égve. / Arca, alakja tűzkő rbe. / Szemembe rögződött örökre / S szivemre hajlott tündökölve.// Már régen volt. Nem is tudom." Ez a költemény a Fiatal életek indulója című vers nyers lendületének intellektuális ellenpontjaként értelmezhető. A költészet a benső élőbeszéd különös, művészi megnyilvánulása, lózsef Attila A hullámok lágy tánca... kezdetű versének első strófájában a természethez, a mindenséghez kötő érzékelés szintjei között hullámzik a költői beszéd: „A hullámok lágy tánca s odaát / a lombok gyenge lejtése az éjjelt / lassudan hozták a csillagok raját / hívták reszketni az egekre széjjel." Az égi és földi szférák között átjárnak egymáshoz a szavak? Az élet esztétikai érvénye az ihletett szavakkal, a költészettel lép kapcsolatba. Az olvasásban újjáéled a leírt szó, szinte alkotótárssá válhat az olvasó. A költészet nyelve, a metafora, a szó jelképteremtő ereje feloldja a hétköznapi gondolkodás közvetlenségét. A költői alkotás nyitott. Eredendően emberi. Hang. Ritmus. Szín. Dallam. A gondolatok, a költői képek, a szavak a közlés művészi ősmintáit hordozzák. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Sikeres deszki fesztivál Deszken megrendezett IX. Maros menti fesztivál népdal-szólóhangszer kategóriájának nyertesei: Népdal: Alsó tagozat: 1. Briják Orsolya (Csanádpalota) és Vass Viktória (Forráskút), 2. Vincze Vivien (Kiszombor), 3. Berta Orsolya (Pitvaros). Felső tagozat: 1. Zádori Anita (Forráskút) és Sós Kinga (Deszk), 2. Tari Dorottya (Deszk), 3. Lajkó Anita (Forráskút) és Amond Csilla (Bordány). Szólóhangszer: Alsó tagozat: 1. Szűcs Lilla (Algyő), 2. Ility Gergő (Szatymaz), 3. Hegyközi Anetta (Bordány). Különdíj: Nagy D. Bence- Hegedűs Dóra- Törköly Vivien (Csengele). Felső tagozat: 1. Szász Tünde (Pitvaros), 2. Vastag István (Mórahalom), 3. Gyenes Zsuzsanna (Bordány) és Bartucz Anett (Szatymaz). SIMICZ JÓZSEF, DESZK Húsvét utáni pollenjelentés Rossz tréfát űz velünk, szénanáthásokkal a természet! Az idén már januárban megjelentek a legkorábban virágzó fák, a mogyoró, az éger, a szil, majd februárban a kőris, a fűz, márciusban a nyír allcrgén virágporszemei. Most az április tartogat meglepetést! Már a nagyhéten virágozni kezdtek a pázsitfüvek vadon élő, korán virágzó fajai. A réti komócsin, a csomós ebír - 3-4 héttel korábban, mint az előző években - szórja virágporát. Ez azért szomorú hír, mert hazánkban a fűpollen a parlagfűpollen után a második legallergénebb virágporszem, nagyon sokan szenvednek az általa okozott szénanáthában és e „szenvedés" az idén, ezek szerint, már 1 hónappal korábban elkezdődik! Az előző években jeleztük, hogy a fehér- és a szürkenyár termése általában május elején érik be, és ha a termésből kibomló magvak szőrüstökei nem is okoznak allergiát, e szöszökre a füvek virágporai rátapadhatnak és a széllel szállva nemcsak irritálják az emberi orr és szem nyálkahártyáit, hanem allergiás tüneteket is kiválthatnak. Hol vannak még e szöszök? - gondolhatná valaki, hisz nemrég távoztak a levegőből a nyár porzósfáinak pollenszemei. Sajnos nincs szerencsénk! Máris találunk nyárfaszöszöket egyes korán érő nyárfák alatt, azaz a nyárfaszösz-fűpollen kapcsolatnak ez évben április kezdetén sincs akadálya. Készüljünk fel tehát időben a klasszikus szénanátha, a fűpollen-allergia korai megjelenésére! DR. JUHÁSZ MIKLÓS AEROBIOLÓGUS, SZEGED Az Újszegedi Társaskör fél évtizede A XXI. század hajnalán a társadalom széles rétegei részéről igény jelentkezett egy politikamentes civil szervezet, szellemi műhely megalakítására Újszegeden. Áz első lépésekre 2000. december 7-én került sor, amikor több száz újszegedi kapott meghívást a Bálint Sándor Művelődési Házba. Ekkor két rövid előadás hangzott el: dr. Kanyó Ferenc történész Újszeged 120 éve, dr. Juhász Antal néprajztudós pedig Bálint Sándor öröksége címmel beszélt az egybegyűlteknek; de az egyesület ekkor még nem alakult meg. 2001-ben egy többesztendős folyamat első lépéseként az újszegedi liget jövőjéért, az e jövő érdekében történő tenni akarás jegyében hangzottak el előadások, észrevételek jeles szakemberektől: dr. Bátyai Jenőné helytörténész írótól, Forró Mariann főkertésztől, dr. Kiss Imre környezetvédőtől, Erő Zoltán építészmérnöktől és Vincze Attila kertépítő mérnöktől. Utóbbiak 2001 májusára el is készítették a liget komplex felújítási és átépítési tervét, amely komoly vitákat szült. Ezt követően az újszegediek kedves folyójáról, a Tiszáról rendeztek fórumot, neves szakemberek - dr. Nemcsók János biokémikus professzor, Török Imre György, az Ativizig igazgatója - bevonásával A Tisza feltámadása címmel (ismeretes, hogy 2000-ben súlyos ciánszennyezés pusztította a folyó élővilágát). Ezen összejövetelek alkalmával született meg az elhatározás: őrizzük meg városrészünk hagyományait, jellegzetes természeti adottságait, sajátos szépségét! Mindezek megvalósításához viszont olyan szervezetre van szükség, mely a tennivalókat tudja koordinálni: e civil polgári szervezet 2002. március 12-én alakult meg a Bálint Sándor Művelődési Házban Újszegedi Társaskör néven; elnökké dr. Erdős Éva orvost választották. A társaskör kezdetben viszonylag kevés taggal működött, később mind többen és többen csatlakoztak, mert fontosnak érezték Újszeged szépségének, kényelmének, kertvárosi jellegének megőrzését. A megalakulás után röviddel Nóvák István városi főépítész tartott előadást Újszeged jövője címmel; később reprezentatív kerekasztal-beszélgetést szerveztek a parlagfű-allergiáról és a Holt-Maros rehabilitációjáról. A szeptember 19-i rendkívüli közgyűlés úgy határozott, hogy dr. Erdős Évát tiszteletbeli elnökké választja, a társaskör elnöke Kiss Ernő lett. Ugyanebben az évben a szegedi önkormányzat kulturális bizottsága támogatásával létrehozott Újszeged Múlt és jelen című állandó kiállítás felavatásával és ünnepi előadóüléssel emlékeztek meg az újszegedi Szent Vince Egyesület megalakulásának 80. évfordulójáról. A 2004. év két legjelesebb eseménye a Bálint Sándor-emléknap és az ezüstvasárnapi jótékonysági ebéd volt; a társaskör elnöksége újságcikkben tájékoztatta a lakosságot az újszegedi új utcanevekben megörökített személyiségekről (ennek szövege később több száz példányban szórólapon is megjelent), illetve véleményt nyilvánított a Kállay-liget átépítése körüli vitában. 2005. június 4-én dr. Újhelyi István országgyűlési képviselő és Kiss Ernő társasköri elnök előadásaival emlékeztek meg Szeged és Újszeged egyesülésére. November 19-én sikerült megrendezni az újszegedi Erzsébet-bált. 2006 májusában nagyszabású lakossági fórumot rendeztek a leendő déli közúti híd újszegedi hídfője, s így Dél-Újszeged rendezéséről, júniusban volt az újszegedi intézmények II. találkozója. Októberben koszorúzásokkal, előadással és vetítéssel emlékeztek meg Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tüdős halálának 20. évfordulójáról, novemberben a korábbinál még sikeresebb volt az Erzsébet-bál. 2007. március 12-én elérkeztünk a társaskör megalakulása 5. évfordulójához, az ez alkalomból rendezett ünnepi est keretében dr. Solymos László, Szeged általános alpolgármestere beszédében méltatta az Újszegedi Társaskör elnökségének és tagjainak odaadó munkáját, majd Bartók-, Kodály- és Schumann-művek hangzottak el. Kancsár József színművész humoreszkkel és humoros verssel szórakoztatta a közönséget. Újszeged önkormányzati képviselői az öt év alatt számtalanszor támogatták a társaskört: ezúttal emeletes születésnapi tortával lepték meg az ünneplőket. Kedves Barátaink! Csak egy kis bepillantást kaphattak az Újszegedi Társaskör ötéves munkájába, a teljesség igénye nélkül. A cél, amiért a társaskör dolgozik, közös, mindannyiunk érdeke, akár újszegediek vagyunk, akár nem. DR. TÁNCZOS JÓZSEF, SZEGED