Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-27 / 72. szám

KEDD, 2007. MÁRCIUS 27. "MEGYEI TÜKÖR" - Néhány éve még csak mintegy ezer, szakvezetést is igénylő vendég keresett föl minket, tavaly már négyezren voltak. További ezrek nem kértek szakvezetést beszél a zöldturizmus ugrásszerű növekedéséről Ábrahám Krisztián, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pusztaszeri-tájvédelmi körzetének oktatási referense. Helyszín: a szegedi Fehér-tó melletti Tisza-völgyi bemutatóház - mely a tájvédelmi körzet különféle területeinek élővilágával ismerteti meg az érdeklődőket -, illetve a két és fél kilométeres tanösvény. Ezen haladva a látogatók - szakvezetéssel - bepillanthatnak az országosan híres Korom-szigetre, ahol nyolcszáz danka-, és mintegy száz szerencsensirály mellett fokozottan védett cigányrécék is fészkelnek. Hihetetlen látvány a kis területen, szorosan egymás mellett fészkelő, ezernyi madár! Kócsagok, gémek, vadkacsák, ragadozó madarak életébe is bepillanthat a látogató. Éppúgy, mint egy másik, környékünkön lévő, nemzetközi jelentőségű védett területen, a Csongrád és Békés megye hatáA ZÖLDTURIZMUS EVE A zöldturizmus évének nyilvánította 2007-et a Magyar Turizmus Zrt - hangzott el a belföldi turizmus területén tevékenykedő országos cég sajtótájékoztatóján. A zrt. közvéleménykutatást végzett, hogy a turisztika mely ágai iránt mutatkozik kiaknázatlan érdeklődés. Kiderült: a természetjárás, az élővilág megfigyelése, az ökoturizmus rengeteg embert érdekel - de mert nem tudják, milyen lehetőségek vannak, sokan inkább el sem indulnak. Ezen szeretne változtatni a zrt, a zöldturizmus évének programsorozatán belül számtalan lehetőséget ismertetve. TAVASZI PROGRAMOK A szegedi Fehér-tó melletti, első tavaszi, nyílt túra március 31-én lesz - e napon egyébként pedagógusoknak ingyenes a bemenet. A turistaszezon április 3-ától indul az idén, szakvezetést minimum tízfős csoportok kérhetnek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szegedi irodáján, időben bejelentkezve. Megközelítés: Szeged felől a régi E5-ösön haladva a 158-as kilométerkő környékén található parkolóban meg kell állni, mellette van a bemutatóház, melyet nemzeti parkos tábla is jelez. Ha az ember északról jön, a Sándorfalva—Szatymaz körforgalomtól még egy kilométert kell menni délre. rán lévő kardoskúti Fehér-tónál, amely a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság féltett kincse. Kardoskút-Pusztaközpontban múzeum fogadja az érdeklődőket, mely bemutatja a terület madárvilágát. Aki élőben szeretné mindezt látni, kilátóról tekinthet be a védett területre. - Német turisták napokat képesek a kilátóban ülni, hogy lencsevégre kapják a ritka madarakat. De egyre inkább a magyarok is - halljuk Hanyecz Katalin élővilág-védelmi osztályvezetőtől. Ősi magyar háziállatok - szürkemarhagulya, cigája- és rackajuhnyáj - is megfigyelhetők itt. Bejelentkezni, szakvezetést kérni az igazgatóság szarvasi központjában lehet. Szegedről Kardoskűtra egy óra alatt el lehet érni Hódmezővásárhelyen át. F. CS. • m mmmm «M • t * r ^«lÉÍÉrtíÍís> • • Kardoskúton szürkemarhagulyát is láthatnak a kirándulók Fotó: DM/nv Alsóvárosi gólyapár KétFebér-tó is várja a természetjárókat a megyében Őshonos élővilág és az ökoturisták Német turisták napokat képesek ülni a kilátóban, fészkeléshez készülő, ritka madarakat fotózva. De egyre inkább a magyarok is, mondja egy nemzeti parkos szakember. A Magyar lürizmus Zrt. az idei évet a zöldturizmus évének nyilvánította, megyénkben több izgalmas, nemzetközileg is számon tartott helyszín is várja a látogatókat. Megérkeztek a szeged-alsóvárosi Vadkerti térre az időtlen idők óta évről évre ott költő gólyák - tájékoztatta lapunkat a környéken lakó Barna István. Egyébként természetjárók már több mint egy héttel ezelőtt is láttak gólyát - amely a tiszai medencés kikötő partján kéregetett halat a horgászoktól Fotó: Segesvári Csaba Bevált a vásárhelyi ügyeleti vállalkozás Terepjáróval jár az orvos Kőhidi Csabát megfenyegették: ha nem segít a nagymamán, meghal Fotó: Tésik Attila Bevált a Hódmezővásárhelyen és környékén tavaly bevezetett új orvosi ügyeleti rendszer. A magánvállalkozás által koordinált csapat a legtávolabbi tanyákra is eljut. Az ügyeletet vállaló, terepjáróval kivonuló orvosoknak azonban sokszor nincs könnyű dolguk, néhol harapós kutyával találkoznak, másutt azzal szembesülnek, hogy a páciensnek vizitdíjat kellene fizetnie, de nem tud, mert nincs annyi pénze. Egy éve szervezi a Vásárhely bel- és külterületét, valamint a Mártélyt érintő orvosi ügyelet ellátását egy magánvállalkozás. A Panacea 2000 Kft. zömmel szegediekből álló orvoscsoporttal dolgozik. Tanács Gábor ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy nemrég új terepjárót vásárolt a város önkormányzata, hogy a tanyán élőket viszontagságos időjárási körülmények esetén is biztosan elérjék az orvosok. Mihály János gépkocsivezető szerint egyszer sem akadtak még el az összkerekes járgánnyal. - A régi Lada megérett már a cserére, hiszen évente csaknem 2 ezer esethez kell kivonulnunk. A gyors helyszínre érkezés sokszor szó szerint életbe vágóan fontos, hiszen az utóbbi hónapokban volt rá példa, hogy sikeresen újraélesztettünk egy beteget, akinek megállt a légzése. A segélyhívások egyébként Szegeden csörögnek ki, az itt ügyelő kolléga dönti el, hogy a mentőket, vagy az ügyeletest riasztja. Több orvos is dolgozik Vásárhelyen, egy hónapban jellemzően 2-3 alkalommal kerül rá a sor egy kollégára - foglalta össze az igazgató. A Szegeden élő háziorvos, Kőhidi Csaba havonta 5-6 alkalommal megy Vásárhelyre, de, mint mondta, szívesen teszi, nem jelent számára gondot, hogy más városban teljesítse szolgálatát. Az erőszakkal és a butasággal azonban van, hogy meggyűlik a baja. - Nem mindig veszélytelen ügyeletben szolgálni, Vásárhelyen már kétszer is átéltem életveszélyes fenyegetést, okot persze egyikre sem adtam. Egyszer a rendelő kapujában várt késsel egy általam még sosem látott férfi, azzal, hogy azt most a hasamba állítja. Más alkalommal egy heves vérmérsékletű famíliához vonultunk ki, ahol közölték: ha a nagymama nem kel fel, az életem bánja. Mindemellett szeretem ezt a szakmát, és a veszély sem tántorít el attól, hogy folytassam. Persze, kellemetlenség gyakran adódik, a szabadon eresztett kutya gyakori jelenség, amikor magánházhoz hívnak, mindig megkérdezem, hogy az ebet bezárták-e - mondta Kőhidi doktor, akinek vasárnap nyugalmas délelőttje volt, mindössze két beteghez kellett kivonulnia a város területén belül. Érdekes esetek gyakran adódnak: nemrég a rendelőintézet kapujától harminc méterre álló ház lakójához kellett kivonulni - az idős nő egyébként az orvosok szerint a saját lábán is bejuthatott volna a rendelőbe, a probléma csak annyi volt, hogy nem tudta: ilyen közel van az ügyelet. Nem minden riasztás indokolt, Kőhidi Csabát szintén Vásárhelyen hajnali kettőkor is riasztották egy esethez, ahol a néni csak felébredt, és valakivel beszélgetni akart. I. SZ. A VIZITDÍJ A TANYAN IS KÖTELEZŐ £ Aki nem az egészségügyi tárca listáján szereplő betegségek - gyakorlatilag az életet közvetlenül veszélyeztető sérülések, rohamok - valamelyikét szenvedi el, ezer forintos vizitdíjat köteles fizetni, akkor is, ha egy távoli tanyán, nagy szegénységben él. Kőhidi Csaba elmondta: a betegek általában ki tudják fizetni az összeget, de vonultak már olyan, tanyán élő páciensekhez, akiknél nem volt ennyi pénz - nekik írásban nyilatkozniuk kell róla, hogy ezzel az összeggel tartoznak az államnak. Elboronálva Szentesen -A szereplők nem ismerik egymást Dokumentum a magyar tanyavilágról Talán Csaba kapta a legjobb operatőrnek járó díjat az idei magyar filmszemlén a szentesi tanyavilágban forgatott alkotásáért. Az Elboronálva című, huszonkét perces alkotás pillanatfelvétel egy letűntnek hitt életformáról. A film két főszereplője természetesen szentesi. Örökre szóló mozgóképet készítettek egy eltűnő vagy erősen átalakuló életformáról az Elboronálva című film alkotói. Bevallásuk szerint évek óta foglalkoztatta őket a téma. Vági Barbara szerkesztő Orosházán született, kötődése az Alföldhöz erősödött a közelmúltbeli árvízi forgatások kapcsán. Lapunknak azt mondta, mindig is kíváncsi volt arra, hogyan élnek az emberek a tanyákon. Azokban a kicsi házakban, amelyek az út széléről látszanak a távolban, ahol kifeszítve száradnak a ruIlonka néni és János bácsi életét mutatja be a dokumentumfilm Fotó: DV hák, kutya szaladgál a ház körül. Hevesi Ilona és Földvári Nagy János egymástól egy kilométerre él Nagytőke és Kajánújfalu határában. Egymással soha nem találkoztak. Magánnyal küszködnek a lassú hétköznapok folyásában, töprengések és valódi tennivalók között telnek náluk az évek. A film szerkesztője és operatőre egy esztendőn át időről időre meglátogatták őket, télen, tavaszszal, nyáron és ősszel. Vági Barbara úgy érezte, hogy a két ember kifejezetten közel került egymáshoz: mindketten nagyon nyitottak és csodálatos emberek. A két idős ember rendszerint visszavárta a filmeseket. Elkészült egy huszonkét perces dokumentumfilm, amelynek képi megfogalmazása kevéssé realista, mégis reális világról szól. Talán Csaba a zsűri értékelése szerint a tanyavilágban élő emberek lassú elmúlásának érzékeny operatőri eszközökkel történő ábrázolásáért érdemelte ki a legjobb operatőrnek járó díjat a 38. Magyar Filmszemlén. Az operatőr ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott: a díj számára megerősítés. BLAHÓ GABRIELLA PÁRIZSBAN IS VETÍTETTEK A film alkotói a szentesi tanyagondnoki szolgálattól kértek először segítséget a forgatáshoz. Kaiser Andrea, a szolgálat vezetője elmondta lapunknak, hogy a filmesek elsősorban családot:;:! szerettek volna bemutatni. Ők javasolták nekik Ilonka nénit és János bácsit, a művészek peiiig meggyőződtek róla, hogy mindketten érdekes, értékes emberek. A bemutató óta az idős térti Ueköltözött Szentesre, az asszony viszont ma is a tanyán él. A film kifejezetten a filmszemlére készült, vetítette a TV 2, a Civil Tv, játszották párizsi filmszínházak.