Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-05 / 54. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2007. MÁRCIUS 5. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek 0ÉLMA0ÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU „Remegő kezek" hete A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1068,74 ponttal, 4,42 százalékkal alacsonyabban, 23 ezer 088,71 ponton zárt pénteken. A vezető részvények árfolyama kivétel nélkül csökkent. MTI A részvénypiac múlt heti forgalma 212,1 milliárd forint volt, jelentősen magasabb a megelőző heti 160,1 milliárd forintos forgalomnál. A hét nagy részében a világ tőkepiacait érintő negatív hatás alól nem tudta kivonni magát a pesti tőzsde sem, a veszteségek láttán a „remegő kezű" befektetők az eladást választották a tartás helyett. Az OTP 4,02 százalékot veszített értékéből, 8160 forinton fejezte be a hetet, a bank papírjaival 107,2 milliárd forint értékben kereskedtek, ami a teljes piaci forgalom 50,54 százaléka. A Mol-részvények a múlt héten 3,31 százalékkal kevesebbet, 20 ezer 300 forintot értek pénteken záráskor, forgalmuk 61,2 milliárd forint volt, az összforgalom 28,85 százalékát tette ki. A gyógyszergyártók közül a Richter árfolyama 4,68 százalékkal 37 ezer 450 forintra csökkent, a papírra közel 16,6 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket, ez a teljes részvénypiaci forgalom 7,80 százaléka. Az Égis árfolyama a Richterrel ellentétben 0,19 százalékkal 24 ezer 150 forintra emelkedett, heti forgalma 1,7 milliárd forintot ért el, az összforgalom alig 0,19 százalékát. A Magyar Teiekom volt a hét vesztese, árfolyama 7 százalékkal 930 forintra csökkent, a távközlési papír forgalma 10,98 milliárd forintot ért el, ami az összforgalom 5,18 százaléka. Egy napra érdekes Magyarország Tavaly 38,3 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, akik összesen 100 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami 6 százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest - olvasható ki a KSH legfrissebb összegzéséből. Némileg szomorú ugyanakkor, hogy a látogatók háromnegyedét, 29,1 millió főt az egy napra érkezők adták, ami egyébként 11 százalékos növekedés. Az egy napra érkezők közül 15,3 millió fő volt a kirándulók és 13,6 millió a tranzitutasok száma. A szomszédos országok közül Románia és Szerbia állampolgárai voltak a legfőbb tranzitutasok, ők tették ki az átutazók közel 50 százalékát. Akik több napra tisztelték meg hazánkat, azok átlagos tartózkodási ideje 7,7 nap volt tavaly. Az általuk eltöltött összes idő kismértékben, 4 százalékkal nőtt. A külföldi látogatók 958 milliárd, a turisztikai célból utazók 670 milliárd forintot költöttek hazánkban az elmúlt évben. 2006-ban a magyar állampolgárok 17 millió alkalommal utaztak külföldre. Kismértékben csökkent az egynapos utazások száma (2 százalék), míg a többnapos látogatások esetében nagyobb, 14 százalékos visszaesés tapasztalható. A lakosság 61 millió napot töltött el külföldön, ennek 17 százalékát egy-, 83 százalékát többnapos látogatásokon. A többnapos utazásoknál a lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 8,4 nap volt. 2006-ban a külföldre látogatók csaknem 558 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. Ön a veszélyes kijelölt helyekre Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata viszi el háztartásából a lemerült elemeket? írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444-es telefonszámra! A hét kérdése: 74% nem On szerint kihasználják a március elsejétől igényelhető pályázatokat a vállalkozók? 26% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazataít! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? / | pannon Ml ERDEKLI A BEFEKTETŐT? Nem a helyi adópolitika a döntő szempont Szegeden tavaly hatvan cég részesült adókedvezményben amiatt, hogy ipari parkban telepedett le FOTO: KARNOK CSABA A Magyarországon regisztrált vállalkozások 29 százaléka Budapesten talált otthonra 2005-ben, s csak közel 4 százaléka Csongrád megyében. S bár ezzel az aránnyal a megyék között térségünk nem számít sereghajtónak, de a fejlődés zálogának mégiscsak a befektetések számát tekintik. Ezért néztük meg, két megyei jogú városunk milyen módszerrel teszi vonzóvá magát a vállalkozások számára. A vállalkozások támogatásának szükségessége mindig felmerül, ha egy térség fejlődési lehetőségeiről esik szó. Ugyanakkor az adó nem ezt a célt szolgálja. Pedig ilyen funkciót szánt például a helyi iparűzési adónak a települési önkormányzatok egy része. Arra hivatkozva, hogy a városoknak, falvaknak kevés lehetőségük van a befektetések ösztönzésére. Ám idén utolsó évét éljük annak az időszaknak, amikor ezen adófajta fizetése alól, településenként változó szabályok alapján, mentesítés adható, ugyanis 2008-tól e téren is igazodnunk kell az egységes uniós versenysemlegességhez. Szegeden 2004 óta változatlan, az adóalap 2 százaléka a helyi iparűzési adó - tudtuk meg Zombory Páltól, az adóiroda vezetőjétől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy stagnál az e forrásból származó városi bevétel: a tavalyi 5 milliárd 80 millió forinthoz képest az idei terv 6 milliárd. Az összeg előteremtéséből nem csupán a szegedi székhelyű, hanem az itt telephellyel rendelkező vállalkozások is kiveszik részüket. A számok azt mutatják, hogy az utóbbi időben a kereskedelmi és a bankszektor szárnyalt. Ugyanakkor tavaly a 2 millió forintos adóalapot el nem érők kedvezményével több mint 13 ezer vállalkozó élhetett. A nagyobb vállalkozások számára is vonzó hely Szeged a helyi iparűzési adó fizetése alóli háromféle kedvezmény miatt is. Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy 92,4 millió forint maradt tíz vállalkozónál a beruházási kedvezmény, több mint 68 millió a rendkívüli adókedvezmény miatt egy, illetve közel 50 millió forint hatvan cégnél az ipari parkbeli letelepedés miatt. A jövő évtől azonban csakis a foglalkoztatás növeléséhez kötődő kedvezmény marad, aminek révén Szeged tavaly közel 8 millió forintot hagyott a vállalkozók zsebében. Mégis az utolsó a sorban a helyi adópolitika a Szeged honlapján a befektetők számára összeálh'tott blokkban. A www.szegedvaros.hu címen a befektetők számára fontosnak tartják kiemelni a turisztikai és kulturális környezetet, a munkaerő-piaci adatokat, a hatóságok és közhivatalok számát, leírják a gazdasági és tudományos környezetet, ismertetik a közlekedési és gazdasági adatokat, illetve a település nagyságát bemutató általános jellemzőket. De a gazdasági környezetben is előbb említik meg például az itteni 29 bankfiókot, a vámszabad területként a közvámraktárak alapterületét, az öt ipari parkot és a közüzemi díjakat, a közműellátottságot jellemző és az ingatlanpiaci adatokat, mint a helyi adókat. Bár a léptékek mások a két megyei jogű városban, hiszen Szegeden több mint 163 ezer, míg Hódmezővásárhelyen közel 48 ezer ember él, de a helyi iparűzési adó Vásárhelyen is 2 százalék. Kedvezményt - idén utoljára - azok a vállalkozások vehetnek igénybe, amelyek 2003. december 3l-e előtt kezdték meg működésüket. Szegedhez hasonlóan itt is adófizetés alóli mentességet élveznek a kicsi - Vásárhelyen 500 ezer forint alatti - árbevételű vállalkozások, s különböHELYI IPARŰZÉSI ADO KÉT MEGYEI JOGÚ VÁROSUNKBAN, 2006 Hódmezővásárhely Szeged Helyi iparűzési adó 2% 2% A vállalkozások száma 4386 16 000 Kedvezményben részesült 1301 13.084 A kedvezmény mértéke kb. 65 millió Ft kb. 277 millió Ft Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika HELYI ADOK A helyi adók közé tartozik a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, ami Szegeden naponta 300 forint. E városban az építményadó négyzetméterenként 400 forint. Hódmezővásárhelyen építményadóként átlagosan 550 forintot kell fizetniük a vállalkozásoknak, mert a városközpont irodáiban nagyobb (900 forint), a külterületen viszont jóval alacsonyabb (200 forint) a négyzetméterenkénti adó összege. ző arányú kedvezményeket a nagyobbak, egészen a 15 millió forintos árbevételig. A létező 4386 vállalkozás közül tavaly 1301 élt valamelyik kedvezménnyel, és így összesen nagyjából 65 millió forintot kapott a várostól. Az őstermelők és családi gazdálkodók támogatását magától értetődőnek tekintik, így áttételesen Vásárhely önkormányzata 70-80 millió forinttal támogatja a mezőgazdaságot - tudtuk meg Antal Istvántól, az adócsoport vezetőjétől. Ugyanakkor Vásárhelyen is azt gondolják: a helyi adópolitika a már meglévő vállalkozások terheit érinti. Az új befektető számára az az ösztönző, amit a vele kötött egyedi megállapodás tartalmaz működése helyi körülményeiről. Hódmezővásárhely honlapján nincs külön, a befektetők számára készített információcsokor. Olvasható viszont Vásárhely gazdaság fejlesztési stratégiája, vagyis jövőképének néhány jellemzője. ú. i.