Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-30 / 75. szám

PÉNTEK, 2007, MÁRCIUS 30. "KULTÚRA" 7 Jótékonysági koncert a szegedi dómban Trombita és orgona párbeszéde Kancsár fózsefék szeptemberben kezdik újra a Dugonics téren Gálaesttel a Pinceszínházért Kancsár József a még szerkezetkész állapotú Dugonics téri pincében Fotó: Segesvári Csaba A Szegedi Tavaszi Fesztivál zá­rásaként vasárnap 19.30-tól „a harmadik évezred csodatrom­bitása", Boldoczki Gábor és Égető Mária orgonaművész Dialógus címmel jótékonysági koncertet ad a dómban. MUNKATÁRSUNKTÓL Égető Mária, a szegedi dóm orgo­nistája a tavaszi fesztivál idején immár harmadik alkalommal szervez jótékonysági hangver­senyt a székesegyházban. 2004-ben a Brass in the Five réz­fúvós kvintettel, tavaly pedig Pit­ti Katalin operaénekessel adott a zsúfolásig megtelt templomban nagy sikerű koncertet. A sorozat méltó folytatása lehet a vasárnap esti hangverseny, amelyen egy kiugróan sikeres és tehetséges, fiatal muzsikusegyéniség, az 1976-ban Szegeden született Boldoczki Gábor trombitamű­vész lesz Égető Mária partnere. Az ifjú trombitást annak dacára, hogy a világ legnevesebb koncert­termeinek, legrangosabb feszti­váljainak keresett szólistája, akit a kritika évek óta elragadtatottan csak Maurice André utódaként és „a harmadik évezred csoda­trombitásaként" emleget, a ha­zai közönség kevéssé ismeri. Első szólólemezével, amely 2002-ben Boldoczki Gábor és Égető Mária jelent meg a Liszt Ferenc Kama­razenekar közreműködésével a Sony Classical kiadásában, el­nyerte a német lemezkiadók Echo Klassik-díját. 2004-ben a Züricher Kammerorchester kísé­retével, tavaly pedig az „I musici di Roma" kamarazenekar közre­működésével adta ki újabb leme­zét a Sony. Boldoczki Gábor és Égető Má­ria hangversenyének címe: Dia­lógus. Vagyis két fúvós hangszer párbeszéde: egyik csillogó virtu­óz szólóállásairól, míg a másik fantasztikus színgazdagságáról, összetettségéről ismert. A mű­sorban egymást követő trombita és orgona darabok formai, műfaji vagy hangulati alapon válaszol­gatnak egymásnak. A trombitán megszólaló művek döntően a ba­rokk kor gyöngyszemei: Hándel, Loillet concertói, Albinoni örök­zöld Adagio-ja. Az orgona reper­toárja ezzel szemben Walther, Guilmant és Barnes műveivel a barokktól a romantikán keresz­tül a 20. századig több korszakot ölel át, keresve és fenntartva a párhuzamok vagy ellentétek pár­beszédét. A vasárnap esti jótékonysági hangversenyre a belépés ingye­nes, az orgona felújítása javára adományokat köszönettel fogad­nak. Fotó: DM/DV Bar tavaly meg ugy sőbb májusban megnyithat Dugonics téri új játszóhelyén a Szegedi Pinceszínház, vezető­je, Kancsár József szerint csak szeptemberre készülnek el az új pincehelyiség kialakításá­val. Addig hitelfelvétellel, jóté­konysági gálával és más ren­dezvényekkel próbálják előte­remteni a 15 millió forintos beruházás részben még hiány­zó fedezetét. A Szegedi Pinceszínházban ta­valy júliusban megismétlődött a két évvel korábbi beázás, a víz teljesen elárasztotta a teátrum­nak otthont adó Horváth Mihály utcai pincét. Az önkormányzat­tól bérelt helyiséggel együtt a be­rendezés is tönkrement, több mint 3 millió forintos kár kelet­kezett. A színházat már 6 éve üzemeltető színészházaspár, Kancsár fózsef és Kancsár Orso­lya úgy döntött: nem kockáztat még egyszer, inkább új játszóhe­lyet keres. Az Olasz Kulturális Intézetnek is otthont adó Dugo­nics tér 2. számú épület udvará­ról nyíló pincét találták alkal­masnak a célra. Az IKV Zrt. cse­rehelyiségként fel is ajánlotta a 249 négyzetméter alapterületű bérleményt. A szerkezetkész, csupasz helyi­ség színházzá alakítása azonban mintegy 14-15 millió forintba kerül. Fűtési, világítási rend­szert, illemhelyeket kell kialakí­tani, nincsenek burkolatok, és ami a legfontosabb: a profi tech­nikával felszerelt, 80 főt befoga­dó színháztermet is létre kell még hozni. Egyelőre mindössze 4 millió forint saját forrással ren­delkeznek, de mint Kancsár Jó­zsef elmondta: a Sikeres Magyar­országért Vállalkozásfejlesztési Program segítségével sikerült 6 millió forint kamattámogatásos hitelt szerezniük, amit 2 év tü­relmi idő után 10 év alatt kell visszafizetniük. A többit szpon­zorok segítségével és az Újjászü­letés gála a Pinceszínházért című jótékonysági esttel szeretnék elő­teremteni. A gálát lapunk támo­gatásával április 23-án 19 órától rendezik a Belvárosi moziban, amelynek jegypénztárában má­tól kaphatók a 2 és 5 ezer forin­tos belépők. A legszerencsésebb nézők hegyvidéki wellness-hét­végét nyerhetnek. Kancsár József tegnap megmu­tatta a Rantal lános tervei alap­ján átalakítandó pincét. Az enge­délyek beszerzése után várható­an májusban kezdődhet meg a munka. A csak szeptemberben megnyíló új színház sokkal kom­fortosabb, tágasabb, szárazabb lesz, mint az előző volt. A nyitásig a Belvárosi moziban várják közönségüket: április ESTERHÁZY, SARTRE, BERGMAN || A Pinceszínház a 2007/08-as évadban továbbjátssza Pozsgai Zsolt Szeretlek. Faust című szín­művét, bemutatja Esterházy Péter Rubens és a nemeuklideszi asszo­nyok és Sartre Meztelenek című darabját, valamint Ingmar Berg­man műve nyomán a Persona cí­mű táncszínházi produkciót. 22-én Berki Tamás és Blahó Atti­la lép fel a színház dzsesszsoro­zatában, 27-én pedig Eszenyi Enikő adja elő zenés önálló estjét A gyönyörben nincs középút címmek HOLLÓSI ZSOLT VÁRJÁTÉKOK DARVASI-MESÉVEL |H Kancsár Józsefék július 4-e és 8-a között ötödik alkalommal rendezik meg a Szegedi Várjátékokat, amelynek bemutatója valószínűleg Darvasi László Trapiti és az első tökfőzelék-háború című mesejátéka lesz. A vár­színházban július 13-a és 29-e között tartanak felnőtteknek szóló elő­adásokat. István, Koppány kerestetik Szereplőválogatást tart az István, a király rock­opera jubileumi előadás-sorozatára a Magyar Tfe­levízió és a Zikkurat Színpadi Ügynökség. A tehetségkutató játék idén nyáron indul, s jövőre egy látványos televíziós show-műsorban szere­pelhetnek a legjobbak. Szörényi Levente és Bródy lános mára legendássá vált rockoperáját, az István, a királyt 1983-ban mu­tatták be először a Király-dombon. A darabot azóta számos előadáson láthatta a közönség, nem utolsó sorban a szegedi szabadtérin. A rockopera 25., jubile­umi évében 2008 februárjától márciusáig egy látvá­nyos televíziós show-műsorban válogatják ki a leg­jobb hangú tehetségeket István, a király, Koppány ve­zér, Laborc, a táltos Torda, Réka, Gizella, Sarolt és a produkció új alakja, Táltos asszony szerepére. A kiválasztottakra rengeteg színpadi szereplés vár, és jövő év júniusától hároméves szerződést kötnek velük. A versenyre 16-35 év közötti fiatalok jelentkezé­sét várják, azokét, akik szeretnek és tudnak is éne­kelni. Jelentkezni május 15-éig lehet, további infor­máció a www.tarsulat.hu internetes portálon ol­vasható. NY. É. A Ságvári csapata Toulouse-ban képviselheti Magyarországot Franciául színjátszanak Az ország legjobb francia nyelvű színjátszó csoportja lett a szegedi Endre Gyakorló Gimnázium együttese. Pécsett harminc csapat részvételével rendezték meg a francia nyelvű nemzetközi középis­kolás színjátszó körök fesztiváljának országos döntőjét. Az ott legjobban szerepelt ságvárisok június végén Tbulouse-ban képviselhetik Magyarországot: a nemzetközi megmérettetésen 41 ország leg­jobbjai lépnek fel. A szegedi diákokat Elodie Kern francia lektor készítette fel Fotó: Frank Yvette A színesen hímzett selyem és damaszt módos családra utal Kelengyék a múzeumban A dorozsmai Gyuris család lá­nyai megőrizték anyáik hozo­mányát. Százharminc év után most a múzeumba kerültek a női alsóruhák és ágyneműk. Egy dorozsmai módos birtokos család három nőtagjának hatvan darabból álló kelengyéjét adta be a szegedi Móra-múzeumba a sze­gedi Bakos Józsefné. A dorozs­mai Gyuris család gazdálkodott, Szegedre került leszármazottaik­ból tisztviselők és iparosok let­tek. A lányok és asszonyok már nem jártak népviseletben és nem is hímeztek, ám szerették az igé­nyes kézimunkákat, és megőriz­ték anyáik ruha- és ágyneműit. Bakos Józsefné anyósának, az 1905-ben született Szabó Her­minának köszönhetően maradt fenn nagy becsben az ő édesany­ja, Gyuris Veronika és a nagyma­mája stafírungja. Amikor a gyűj­tő lánya is elhunyt, a fiáék fel­ajánlották a szegedi múzeumnak a gyűjteményt. A múzeum néprajzi osztály­vezetője, Bárkányi Ildikó el­mondta, a szerzemények kü­lönlegessége, hogy legalább százharminc évesek a legrégibb darabjai. Legszebb a sublótterí­tő és a színesen hímzett párna­végek, amelyekből kevés talál­ható a múzeum birtokában. Amiatt is egyedi, hogy generáci­ók kelengyéi az 1880-as évektől az 1940-esig. Kötelező tartozé­kokból állt össze a stafírung a lányok férjhez adásakor. A da­rabszáma és az anyaga már a családok tehetősségétől függött. A hozomány része az ágynemű: Bárkányi Ildikó (balról) néprajzi osztályvezető vette át a gyűjte­ményt Bakos Józsefnétől Fotó: Frank Yvette lepedők, derékaljak, dunna-, párna- és paplanhuzatok, törül­közők, konyharuhák. A módo­sabbak hatot, sőt tizenkettőt adtak belőle a lányaikkal, és nem vászonból, hanem drágább damasztból varratták-hímeztet­ték. A kelengye másik felét a ünnepi és hétköznapi ruhavise­letek tették ki: alsószoknyák, vállas ingek, kombinék, háló­réklik, valamint a menyasszo­nyi és a felsőruházat. D.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom