Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-29 / 74. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" CSÜTÖRTÖK, 2007. MÁRCIUS 29. Lakodalmas versenyünk negyedik elődöntőjére minden jegy elkelt, de a helyi televízió élőben közvetíti Makón hat zenekar lép a közönség elé Az utolsó elődöntőhöz érkezett a lapjaink által szervezett lakodalmas zenekarok fesztiválja és versenye. A negyedik elődöntőt Makón rendezzük, holnap, pénteken délután 6 órától. Elővételben napokkal ezelőtt minden jegy elkelt. Akik nem jutottak belépőhöz, nem maradnak le semmiről: a helyi televízió élőben közvetíti a zenei versenyt. Ismét igazi mulatós hangulat várható, mint ahogy az volt Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen is. A hangulatról a fellépő együttesek - az orosházi Kasza Béla és zenekara, a forráskút Kati és a Hegedűs, a makói Party zenekar, a szegcdi Stone&Robi Duó, valamint a két vajdasági, a Nefelejts, és az Eridanus zenekar - gondoskodnak. Ebből a hatosból is két együttes juthat az április 20-i szegedi döntőbe. A zsűri - Pálinkó Lujza táncművész, Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Csikota József, a makói magán-zeneiskola igazgatója, zenész, zenetanár, Kiszin Miklós zenetanár, a Molnár Dixieland nagybőgőse és V. Fekete Sándor, a Délmagyarország és a Délvilág főszerkesztő-helyettese -, valamint a közönség is delegálhat egy-egy zenekart a fináléba. Az április 20-i nyolcas döntőbe már bejutott a szegedi Gera Fivérek Trió, a balástyai Nefelejcs Együttes, a vajdasági Atlantic Zenekar, a vásárhelyi Party Team Band, a vajdasági Martonosi Révész együttes és a nagymágocsi Dél-alföldi Négyesfogat. A fődíj a szegedi Csermák hangszerüzlet által felajánlott Roland EXR-E2-es szintetizátor, amely az első, kifejezetten Kelet-Európa zenészeinek készített, kíséret automatikával ellátott szintetizátor. Emellett a győztes 100 ezer forintos hangszervásárlási utalványt is nyer. Az újszegedi sportcsarnokban az est sztárvendége Bódi Guszti és a Nagyecsedi Fekete Szemek. A szegedi fináléra jegyek elővételben már kaphatók a Délmagyarország és a Délvilág ügyfélszolgálati irodáin. Lapunk előfizetőinek 990 forintba, másoknak 1500 forintba kerül a belépő. ERIDANUS ZENEKAR A vajdasági zenekar elődje, a „régi" Eridanus még a hetvenes évek végén alakult. Kizárólag saját számokat és igényes diszkózenét játszottak. A mai zenekar 1995 óta dolgozik ebben a felállásban. Műsoruk rendkívül változatos, a lakodalmas zenék és a mai slágerek is megtalálhatók repertoárjukban, valamint angol és szerb dalok is. Az aktív tizenkét év alatt sok fellépéssel büszkélkedhetnek, állandó szereplői a Szabadka és a Magyarkanizsa környéki rendezvényeknek, báloknak, lakodalmaknak. Ezenkívül több rendezvényen is részt vettek már Magyarországon. A közönségnek zenélnek, figyelembe véve minden korosztályt. Kizárólag élőben játszanak, a zenészek körében ma oly divatos floppykat mellőzik fellépéseiken. Az együttes tagjai: Konc Róbert - billentyűs hangszerek, Uukai Tivadar - szólógitár, ritmusgitár, ének, Atyimcsev István - baszszusgitár, ének. KASZA BELA ES ZENEKARA Az orosházi zenekar három tagja Kasza Béla, Farkas Mihály és Szabó Ferenc - már harminc éve együtt játszik. Mindnyájan az 1960-as években kezdték a zenélést. A jelenlegi felállásban tizenöt éve muzsikálnak. Az együttes nem először lép fel versenyen, 1991-ben a Szegeden megrendezett lakodalmas zenekarok versenyén a negyedik helyen végeztek. Négy évvel ezelőtt Csorváson, a III. nemzetközi lakodalmas gasztronómiai napokon tíz zenekar közül a zsűri különdíját kapták meg. A zenekar minden tagja zeneiskolában tanult. Mezőhegyestől Bécsig bejárták az egész országot, és külföldön is felléptek. Szerintük 15-20 évvel ezelőtt sokkal több volt a megrendelés, azokban az időkben még hét közben is zenéltek. A zenekar tagjai: Kasza Béla trombita, hegedű, dob, Szabó Ferenc - billentyűk, Farkas Mihály - szaxofon, Tlisjak Pál - klarinét, Arany Mihály - trombita, dob. KATI ES A HEGEDŰS A forráskúti duó tavaly alakult. Az együttest huszonéves pár alkotja: Csákf Katalin és Hegedűs Zsolt élettársak. A duó hölgytagja civilben fodrász, Zsolt pedig vállalkozó. Katalin négy évig énekelt iskolai kórusban, itt szerette meg igazán a zenét. Zenekarral 2006-ig nem lépett fel. Zsolt viszont kipróbált zenész, tizenkét éve zenél és hét évet lakodalmazott egy négytagú bandával. Májustól októberig minden héten felléptek, ezért Zsolt már váltani szeretett volna, ahogy mondta, kicsit besokallt a rengeteg fellépéstől és a sok lakodalomtól. Mindkettőjük életében nagy szerepet játszik a zene, a továbbiakban együtt tervezik pályafutásukat. Repertoárjuk széles, a népdal, a magyar nóta, a csárdás és a mai slágerek is megtalálhatók benne. Az együttes tagjai: Csáki Katalin - ének, Hegedűs Zsolt - szintetizátor, ének. NEFELEJTS EGYÜTTES Az oromhegyesi Nefelejts együttes 1981-ben alakult. Érdekesség, hogy lakodalmas fesztiválunkon már fellépett egy ilyen nevű balástyai együttes, amely továbbjutott a döntőbe. A vajdasági zenekar 26 éve játszik délvidéki lakodalmakban, bálokban. Zenéltek Ausztriában, Magyarországon és Romániában is. Több hanganyaguk megjelent már a Vajdaságban. Az együttes tavaly ünnepelte 25 éves fennállását. Minden hétvégén játszanak, van amikor több fellépésük is van. A repertoárjukban vannak magyar nóták, népdalok, táncdalok, és mivel Vajdaságban nem ritka a vegyes lakodalom, így szerb dalok is. A zenekar tagjai: Zsoldos Rudolf - harmonika, hegedű, Zsoldos Dezső - tenor szaxofon, Zsoldos Ervin - alt szaxofon, klarinét, Molnár Gábor Tibor - alt szaxofon, trombita, Magosi Szabolcs - szintetizátor, harmonika, Vajda Károly- nagybőgő. PARTY ZENEKAR Idén éppen a tizedik születésnapját ünnepli a makói Party együttes. A lakodalmak, bálok, egyéb táncos rendezvények népszerű helyi csapata négy jó barátból áll, akiket eleve a muzsika hozott össze: mindannyian a városi fúvószenekarban játszottak, onnan ismerték egymást. A tagok közül Fejes Ferenc volt az, aki elsőként beállt játszani egy lakodalmas zenekarba, majd egy tagcsere után követte őt Balogh Zoltán. Amikor a csapat feloszlott, meghívták maguk mellé Csonka Jánost és Galgóczki Sándort is. A zenekar népszerű: a naptárukban idén június és szeptember között már nincs sok szabad hétvége. Próbálni a holtidényben szoktak. Háromszáz-négyszáz dalt tudnak, ezeket variálják a rendezvényeken. A zenekar tagjai: Fejes Ferenc billentyűs hangszerek, Balogh Zoltán - dobok, Csonka János billentyűs hangszerek, szaxofon, Galgóczki Sándor - szaxofon. STONE&ROBI DUO A szegedi duó nyolc éve játszik együtt. Vecsernyés Róbert a zenélést hatéves korában kezdte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol ösztöndíjjal öt évet elvégzett a zongora szakon. Ezt követően magántanárhoz járt, Lepény István tanította hét évig. Tizennégy évvel ezelőtt vizsgázott le. Kovács László - vagy ahogy országszerte ismerik: Stone - tizenöt éve kezdte pályafutását. Szállodákban énekelt és nyaranta rengeteget lépett fel a Balatonon. Stone vizsgázott előadóművész, Robi pedig hivatásos zenészként dolgozik. A duó a lakodalmak mellett előkelő szállodákban szalonzenével szórakoztatja a vendégeket. Együtt léptek fel olyan neves zenekarokkal és zenészekkel, mint a TNT, Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar, valamint Dobrády Ákos. Az együttes tagjai: Vecsernyés Róbert - billentyű, ének, Kovács László - ének. A MÜS0RB01 Kicsiny falum Szeress úgy is, ha rossz vagyok Gedeon bácsi Jaj, de nagyon régen volt Fagyban közepében Hosszú fekete haj Lidi néni Aranyeső A MUS0RB01 La Paloma Reszket a hold Pókháló Megszökött a feleségem Aranycipő Dika-dika-dika Gyere táncolj, cigánylány Geszti lány A MÚS0RB0L Piros lett a pipacs virága Megérett a kukoricaszár Gyere, sírj a vállamon Akkor voltam bolond én Nem tudok én megjavulni Nem zörög a haraszt Átkozott rongyvonódat Halkan pengesd ezt a csárdást A magyar tapsik nagy része külföldre megy Mese a nyúlpaprikásról Élő nyulat csak az a szülő vegyen gyermekének húsvétra, aki maga is gyakorlott állatgondozó Fotó: Gyenes Kálmán Közeleg a húsvét, melynek egyik kulcsszava: a nyúl. A mindszenti Horváth László esetében gyerekkori hobbiból vált megélhetést biztosító vállalkozássá a nyúltcnyészlés. A magyar nyulak nagy hányada exportra megy, de azért eszünk nyulat mi is - Szegeden, a Mars téri üzletekben máris viszik a paprikástól a vadasig számtalan módon elkészíthető és szervírozható nyúlhúst. A mindszenti Horváth László Csongrád megye legnagyobb állománnyal rendelkező nyúltenyésztőinek egyike. - Gyerekkori hobbi volt nálam a nyúltartás. Ebből lett az iparszerű tenyésztés - mondja a gazdálkodó. Néhány nyúllal kezdett évtizedekkel ezelőtt, és most ezer-ezerötszáz darabos tenyészállománya van, plusz a mindenkori szaporulat. Hipermodern, szellőztetést, fűtést, hűtést egyaránt biztosító tartástechnológiával éri el, hogy a viszonylag nagy létszámú állomány stabilan jó viszonyok köztéljen. - Ez fontos, mert ha a nyúlnak nem tetszik valami, első és utolsó jelzése, hogy elpusztul mondja a tenyésztő. A rendszer beszerzése több tízmillió forint volt, 2002-es áron, s várhatóan egy évtized múltán fogja kitermelni árát. De addigra el is avul, úgyhogy lehet újra beruházni. Ebből is látszik: ha valaki nyulazik, elsősorban szenvedélyből nyulazik, ezt másképp csinálni nem lehet. A nyúl tizenegy-tizenkét hetes korára lesz; két és fél kilós, azaz pecsenyenyúl méretű. S hová kerülnek a vágósúlyt elért mindszenti nyulak? A lajosmizsei vágóhídra, onnan pedig földolgozva, nyugatra. Hathetente két-háromezer hízónyúl hagyja el a telepet. - Egy nyúltenyésztéssel foglalkozó családnak egy 600-1000 darabos telep már szolid megélhetést biztosít - mondja Perjési László, a Nyúl Terméktanács ügyvezetője. A Magyarországon előállított ötmillió darab - mintegy hétezer tonna - nyúl alig 2 százaléka hasznosul itthon, a többi exportra megy, elsősorban Olaszországba, Svájcba. Élő nyulat ottjártunkkor éppen nem árusítottak Szegeden, a Mars téri piacon. De hallottuk: vevők már keresték volna. Szakemberek kizárólag akkor javasolják, hogy szülők élő nyulat, pláne kisnyuszit vegyenek gyermeküknek húsvétra, ha ők maguk is hozzáértő állattartók. A kis kedvencek így nem pusztulnak el napokon belül például hasmenésben - és kukába sem kerülnek, ha a gyermek megunja a rendszeres törődést igénylő nyuszigondozást. F. CS. A KETRECTOL AZ ASZTALIG Mennyiért veszik át a tenyésztőtől az élő nyulat? Ha háztájiból származik, és a telvásárló megy érte, kilónként 270-290 forintért; ha nyúlvágóhídra kerül, ahová a vállalkozó szállítja, 310-320 forintért - tudtuk meg a terméktanácstól. És mennyiért kerül a vevőhöz? A nyúlcomb 1800, a nyúlgerinc 1880, a nyúloldalas, -gerinc, -lapocka 798 forintba kerül kilónként tudtuk meg égy Mars téri üzletben, Szegeden. Nyúllevescsontot is árusítanak. Egy másik üzletben a comb 2277, az eleje 1100, az oldalas 897 forintba került. Egy harmadik, szintén Mars téri üzletbe nemsokára vadnyúl is érkezik húsvétra. A MUS0R80L Orosz-honvágy induló Amikor az édesanyám imakönyvét Jegenyefán fészket Az egri ménes Még egy éjszaka Piros pezsgő A bécsi kolostorokban Szép asszonnyal A MUS0RB0L Nem zörög a haraszt Lőre,lőre Lakodalom van a mi utcánkban Jóska Kilenc kis gólya János, legyen Úgy szerettem Erdő szélén A MŰSORBÓL Szeptember volt Piros pezsgő A boldogságtól ordítani tudnék Mikor hozzád indulok Ez majdnem szerelem volt Akácos út Évszakok Nyisd ki, babám Pörgesse fel MILLIÓ FT Hitel 25 millió forintig tárgyi fedezet nélkül! Raiffeisen Tempó Vállalkozói Hitel Igényeljen Tempó Vállalkozói Hitelt, és Öné lehet egy különlegesen felszerelt Volvo S60 sportlimuzin, vagy a 20 darab 150 OOO Ft értékű üzemanyagkártya egyike. A Részvételi Feltételeket keresse bankfiókjainkban vagy weboldalunkon! VELÜNK KÖNNYEBB I Raiffeisen BANK t? 0640484848 www.raiffeisen.hu