Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-03 / 53. szám

SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 3. • KAPCSOLATOK" 15 - Négy boltja is volt Gyálának, mikor a Kör ABC megnyitott a Cápa presszó helyén - helyezi új összefüggésbe a mai helyzetet a hazafelé tartó Farkas Lajos, aki azt is tudja, hogy 1027 választásra jogosult polgár (összesen nagyjából 1400 ember) él ebben a faluból lett, Szeged centrumától legtávolabbi városrészben. - Aztán az uniós elvárások, meg a verseny miatt a többiek szép lassan bezártak. A Cápából lett Kör most négy kisbolt helyett uralja a gyálai piacot. A luxusnak számító Martinitől és márkás macskaeledeltől kezdve a kenyéren és hentesárun, a láda sörökön át egészen az iskolai füzetig és a kokárdáig legalább ezerféle cikket kínál. - Törzsvásárlóink is vannak a nyugdíjasok és a kismamák között. De sokan csak azért Gyálaréten már csak egyetlen kisbolt működik Fotó: Frank Yvette vesznek nálunk mondjuk majonézt vagy mosóport, mert otthon elfogyott - mondja az egyetlen gyálai bolt tulajdonosa, Szabó Józsefné. Az üzletasszony szerint áraik elfogadhatóak, bár a bolt előtt az egyik vevő a másiknak azt mondta: ha volna itt konkurencia, a Kör is olcsóbb lenne. Versenytársként egymással és 479 kövegyi vásárló kedvéért is küzd a megye legkisebb teleSZUKUL A KISKERESKEDELEM Hódítanak a hipermarketek. Míg a kiskereskedelem aránya az Európai Unió legutóbbi bővítési körébe tartozó Bulgáriában 61, Romániában 56 százalék, addig az előző hullámmal az EU-ba kerültek közül mondjuk Lengyelországban 38, Csehországban 21 százalék. Szegeden is csökken a jórészt egyéni vállalkozáson alapuló kisboltok száma. Az arányokat másképpen jelzi - mondja a Kisosz megyei titkára, Martonosi István -, hogy az országban az utóbbi hónapokban 40 ezerrel csökkent az egyéni vállalkozások száma. A szegedi okmányiroda adatai szerint idén januárban összesen 209 egyéni vállalkozói engedélyt adtak vissza, miközben csak 90 újat kértek. pülésének három boltja. Az egyik tulajdonosa és egyetlen alkalmazottja, Míhaleczki Ferencné azt tapasztalja, hogy aki autóval, vagy busszal a városba megy, az a nagybevásárlást valamelyik hipermarketben ejti meg. O azzal nyeri el vásárlói kegyeit, amivel egy igazi szatócsbolt: vevői nem csak az alapvető élelmiszereket találják meg, mert minden olyan terméket beszerez, amit megrendelnek tőle, vagy keresni szoktak, mint például a villanykörtét, vagy az elemet. Egy átlagos hétköznapon 50-60 vásárlót szolgál ki, ilyenkor a legkisebb összeget egy gyerek hagyja a pénztárban a 18 forintos kifliért, a legnagyobbat pedig egy családanya, aki háromezer forintot fizet. Szerinte az áremelések és a megszorítások miatt az emberek igyekeznek a lehető legkevesebbet költeni. Az elárusítóból lett tulajdonos reméli, hogy vevőivel együtt üzlete is átvészeli az ínséges időszakot. ÚJSZÁSZI ILONA Vegetálnak a szatócsboltok a kistelepüléseken is Cápa eszi az apró halakat Leáldozóban a szatócsboltok kora még a kistelepüléseken is. A megye legkisebb falujában, Kövegyen három bolt küzd a vásárlókért és a fennmaradásért - a nagyobb, de a szegedi centrumtól legtávolabbi városrészben, Gyálaréten egyetlen ABC maradt talpon. Magyarországon a kereskedelemben a multik részesedése nő, a kisboltoké egyre csökken, most 29 százalék. - Drágább, mint a patika - mutat Gyálarét egyetlen ABC-je felé a borvirágos orrú férfi. Egy pillanat múlva kiderül, ő hova viszi a pénzét: biciklijét nekitámasztja az áfész boltból lett kocsma falának, majd betántorog a Szöglet Presszóba. - Egy 12 ezer forintos vásárlásnál négyezer forintot is megspórolunk, ha nem Gyálán, hanem valamelyik szegedi multinál költjük a nyugdíjat - indokolja János bácsi, hogy miért tér be ritkán a helyi boltba. - Csak olyankor jövök, ha otthon épp kifogyunk valamiből, de az időjárás miatt nincs kedvem a nagyáruházig buszozni - magyarázza, hogy a szitáló esőben miért szorongatja a kezében a tíz deka felvágottat és a kockasajtos dobozt. - Még kifliért se jövök, mert nagybevásárláskor veszünk egy csomót, betesszük a mélyhűtőbe, aztán apránként fölmelegítjük, és olyan, mintha a kemencéből frissen kerülne elénk. 99 Egy 12 ezer forintos vásárlásnál négyezer forintot is megspórolunk, ha nem Gyálán, hanem valamelyik szegedi multinál költjük a nyugdíjat. János bácsi Sejtelmes bronzszínben dereng az égi kísérő Teljes holdfogyatkozás A máról, vagyis szombatról vasárnapra virradó éjjel teljes holdfogyatkozást figyelhetnek meg az érdeklődők - ha nem lesz felhős az ég. Látni lehet majd: a telihold fokozatosan elsötétül, és szokványos, fehéres fényét sejtelmes bronzszín váltja föl. Mi is a holdfogyatkozás? A Nap, a Föld és a Hold egy síkba kerül, a Nap sugarait felfogja a Föld, így a fény nem haladhat tovább a Hold felé. Hanem ellenkezőleg: a Föld hosszú, kúp alakban elnyúló árnyéka lesz az, ami eléri és sötétségbe borítja a Holdat. Persze attól, hogy Hold árnyékba kerül, nem tűnik el a szemlélő számára - elsötétedése, színeváltozása azonban így is drámai lesz mondja Szathmáry Károly csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszék docense. A jelenség este negyed tízkor kezdődik, a teljes fogyatkozás 0 óra 21 perckor éri el a „csúcspontját". Összesen hetvenhárom percig tart majd a nem mindennapi égi esemény. Ilyen jelenségre teliholdkor kerülhet sor - de akkor miért nem következik be minden teliholdkor? Mert a Hold pályasíkja nem esik pont egybe a Föld Nap körüli síkjával, s a Föld árnyéka vagy a Hold alatt vagy fölött halad el. Most azonban szerencsénk lesz, a Hold épp telibe találja a Föld árnyékát. Legutóbb egyébként tavaly szeptember 7-én volt Magyarországon is megfigyelhető teljes holdfogyatkozás - a legközelebbim pedig jövő februárban kerül sor. Úgyhogy aki átalussza a jelenséget, egy teljes évet várhat, mire hasonlót figyelhet meg. F. CS. CSILLAGÁSZOK FIGYELIK A holdfogyatkozással kapcsolatban a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportja ma éjjel megfigyeléseket végez az újszegedi csillagvizsgálóban. Zsarufotó BÁTYI ZOLTÁN Kérdem én tőled, te gondos magyar állam, s legalább ennyire gondos rendőrsége, ugyan miért spórolsz a traffipaxon 7 Miért éppen akkor hegeszted be a pénztárcádat, amikor ebből az okos szerkezetből (vagy mondjam így: az autósok réméből?) kellene még vagy ötszázat venni ezekre a híresen jó, mind a két sávjukra vályúsodé magyar utakra. Hiszen ennél hasznosabb, gyorsabban megtérülő beruházást talán még a kokaincserjét neveigetők sem tudnának kitalálni. „Hála" közlekedési morálunknak, nincs olyan útszakasz, amely mellé beállva egy óra alatt ne lehetne tíz, jobb esetben százezreket kaszálni. Mert rohanó világunknál momentán csak egy rohanósabbat tudunk felmutatni, azt pedig autósnak hívják. Magyar úrvezetőnek, aki még 17 évvel a rendszer-, s ki tudja hány évvel a Trabant-nyugati kocsi váltás után sem tudja megszokni, hogy nem botladozó gebék, hanem igazi lóerők hergelik a motort járgányában. Ezért aztán úgy érzi, vágtatni kell, mégha balesetek áldozataira emlékeztető koszorúkat is teremnek az út menti fák. Mondom hát neked, magyar állam: ne sajnáld a forintokat, mert aranytojást tojik a traffipax. És ami ennél ezerszer fontosabb: ezzel a masinával békességet veszel nekünk, utak mentén lakóknak, gyerekünket az úton átkisérőknek, óvatosan kanyarodóknak, kerékpáron billegőknek, hazafelé autózóknak. Hogy közben rendre tanítod a fent már említett, csöppet sem szelíd autóst, a 160 „lovas ", ki tudja hány hengeres gazdáját ? Talán ezt sem kéne nagy bajként elkönyvelni. Azt már sokkal inkább, hogy kérlelhetlek én - mint ahogy tették már oly sokan az elmúlt évtizedekben is -, a dolgok jelen állása szerint hússzor is végigmehettem úgy a Pestig szaladó sztrádánkon, hogy egyetlen fotóművész rendőrkocsival nem találkoztam. Annál gyakrabban tört rám a halálfélelem, amikor úgy éreztem - látván a mellettem elsuhanó autókat -, hogy kocsim, százhúszas sebességgel csupán ácsorog, akár ki is pattanhatnék a volán mögül. De sebaj, eddig még túléltem, tisztelt magyar állam, maradok is hűséges adó- és vizitdíj-fizetőd. Csak a traffipaxról ne feledkezz meg! Te is tudod - életet menthet. És bármilyen hihetetlen: én (ja, s aligha vagyok egyedül) éppen egy trafis kocsi mellett elhaladva érzem leginkább: szeretem a rendőröket. Lopják az szjacsomagokat Az APEH-től kapott jelzések szerint az adóhatóság ingyenes szja-bevallási egységcsomagjaival visszaéléseket követnek el. A postán, névre szólóan kiküldött egységcsomagokat a postaládákból ellopják, majd a címzett részére pénzért és személyesen „kézbesítik". Az APEH tájékoztatja az állampolgárokat, hogy a bevallási egységcsomagokat térítésmentesen és postai úton küldte el, az adóhatóság személyes kézbesítést nem végez és arra megbízást sem adott. Szükség esetén a bevallási egységcsomagok bármelyik régiós igazgatóság ügyfélszolgálatán ingyenesen átvehetők, illetve beszerezhetők, az szja-nyomtatvány pedig a www.apeh.hu honlapról letölthető. Az alperes ügyvédje Lázár János polgármestert is faggatná - Megbetegedtek a tanúk József Attila szobrát vizsgálja a bíróság Egy tanú sem ment el a tegnapi megyei bírósági tárgyalásra, így nem sikerült közelebbről vizsgálni a kérdést: vajon a 2005. október 2-án fölavatott József Attila-szobor akkor teljés egészében bronzból volt-e. Ketten azt állították, hogy egyes elemek viaszból voltak az avatáskor, mire a város önkormányzata, polgármestere beperelte őket. A per egyszer már eljutott az ítélőtábláig, most megint a megyei bíróság tárgyalja. Mint a rétestészta, nyúlik a vásárhelyi József Attila-szobor avatása után indult per. Hódmezővásárhely önkormányzata és Lázár lános polgármester személyiségi jog megsértése miatt indított pert Kotormán Norbert szobrászművész és Prokai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus művészeti osztályvezetője ellen. Mindketten azt nyilatkozták az októberi avatóünnepség után néhány nappal, hogy Khgl Sándor szobrászművész szoborcsoportjának egyes elemei nem bronzból, hanem viaszból voltak az avatáskor. A polgármester azért perelt, mert úgy ítélte meg, ez a két ember megsértette a város becsületét. A megyei bíróság tavaly elutasította a város keresetét, mondván, a két nyilatkozat a szoborra, nem a városra vonatkozott. Akkor a bíróság nem vizsgálta, miből volt az alkotás. Az ügy megjárta az ítélőtáblát is, most újra a megyei bíróság tárgyalja - de ezúttal az a vizsgálat célja, hogy kiderítse, miből volt az alkotás, azaz, ki mondott igazat. Tegnap reggel a megyei bíróságon kiderült: nem jött el Kő Pál szobrászművész a tárgyalásra - őt a felperes önkormányzat idézte meg tanúnak -, és Hegedűs Imréné, az önkormányzat munkatársa sem jelent meg. A szobrász felesége értesítette a bíróságot, hogy férje betegség miatt nem tud elmenni. Hegedűs Imréné távollétének oka nem hangzott el. A tárgyalás után felhívtuk Hegedűsnét, aki azt mondta, influenzás beteg. Pap János bíró ismertette az eddigi iratokat. Elhangzott, a két alperes legutóbb bizonyítási indítványt nyújtott be, ehhez fényképeket csatoltak, ezek egy részét a lektorátus munkatársa készítette. A képek közül többről a felperes elfogadta, ezek az avatáskor készülhettek Hódmezővásárhelyen. Az alperesek kitartanak az állításuk mellett, és úgy látják, a felperesnek kellene bizonyítania saját igazát, vagyis, hogy a szoborcsoport tényleg bronzból volt az avatáskor. Erdélyi Miklós, Kotormán Norbert ügyvédje bejelentette, szeretné, ha a másodrendű felperes, Lázár János polgármester is eljönne - ha már egyszer a bíróság elé citáltat két embert -, mert szeretne kérdést intézni hozzá, ahogy Hegedűsnéhez is, mert úgy tudják, Hegedűsné az avatás előtt tájékoztatta a polgármestert, hogy a szoborcsoport nem készült el teljesen. Szilágyi József ügyvéd, a felperesek képviselője kijelentette, elmondja Lázár Jánosnak, amit az alperesek kérnek - de nem szükséges, hogy a polgármester is eljöjjön. Hozzátette: szerinte épp az alpereseknek kellene bizonyítaniuk szavaik igazát. A per április 27-én 9 óra 30-tól folytatódik - és egyelőre megjósolni sem lehet, meddig tart. BAKOS ANDRÁS A szobor is döntésre vár Fotó: Tésik Attila