Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-26 / 71. szám

HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 26. •AKTUALIS" HIÁNYOSSÁGOK MIATT BÍRSÁG jH Razziát tartottak a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság ellenőrei tegnap a rúzsai vásár lacikonyháiban. Dr. Szántó Tibor körzeti főállatorvostól megtudtuk, négy Bács-Kiskun megyei és egy szegedi pecsenyesütőnél jártak. Egyetlen Bács megyei vállalkozónál találtak mindent tökéletesen rendben, és ugyan mindenhol megvoltak a húsok eredetét bizonyító papírok, hiányosságok így is akadtak bőven. Nem jelölték meg a hús visszafagyasztási idejét, nem szerződtek a sütőzsír és a többi hulladék elszállítását végző céggel. A legtöbb, főként higiéniás problémát az általunk is'látott halasi vállalkozónál észlelték. Az élelmiszer-ellenőrök elrendelték a hibák kijavítását. A szabálytalanságokért várhatóan minimális, 50 ezer forint állat-egészségügyi bírságot szabnak ki. Egyik botrány követi a másikat az élelmiszer-ellenőrök razziáin. A múlt héten merült fel annak a gyanúja, hogy büféseknek adott el feketén gyártott hurkát, kolbászt egy ásotthalmi tanyagazda. A disznótorost ettől eltekintve szeretik és megveszik az emberek, csak óvatosabban láttuk tegnap a rúzsai vásárban. Az ásotthalmi határban a napokban lebukott illegális húsfeldolgozóban talált nyomokból arra következtetett az ellenőrző hatóság, hogy a felbontott állati tetemekből nagy mennyiségű hurkát és kolbászt pecsenyesütőknek adtak el. Tegnap délelőtt Rúzsán tartottak hagyományos állat- és kirakodóvásárt, ezért megnéztük, megingott-e a bizalom a lacikonyhákkal szemben. Jóízűen falatozott a sült kolbászból egy gátéri vállalkozó lakókocsiszerú büféjénél Sztojka Lajos. Az idős férfi árus rokonait kíséri vásárról vásárra, és bevallotta, nem hallott az ásotthalmi húsbotrányról. Elmondtuk neki, de akkor sem zavartatta magát, mondván, mindig eszik, ha megéhezik. Választani pedig csak ismerős, már bevált sütőktől vásárol. Az asztal végéről egy zsanai fiatalember, aki sült hússzeletet evett, hozzátette, „ettől hivatalosabb helyen is lehet sokkal roszszabbat kifogni". Aztán viccelődve megjegyezte, ez most elméletileg finom, de hogy ténylegesen mennyire, az úgyis utólag derül ki. A kiszombori Nagy-György Ágnes hurkát kért, első alkalommal járt ennél a büfésnél. Gusztusosnak találta a pulton gőzölgő disznótorost. Barátjával éppen az „ásotthalmi disznóságról" beszélgettek, de nem estek kétségbe, ettek tovább. Arrébb utánfutóval kombinált, egyszerű asztalos-kipakolós sütödés etette a népet. Halasi, a vendégei között szinte csak földijeivel találkoztunk, ők évtizedek óta ismerik, és ragaszkodnak a sültjéhez. „Éppen a botrányok miatt erősödik a húségünk, de nyilván emiatt jobban ügyelnek majd a pecsenyesütők is" - indokolta választását egy házaspár jókora kolbász és sült hal mellől. A félegyházi Horváth József majd húsz éve sütögeti a pecsenyéjét ugyancsak komfortosabb büféautójában: - Láttam a híradásokban azt a fortéimét, de nem akartam hinni a szememnek. Nekem a legjobb kuncsaft a visszatérő vendég. A renoméra pedig nagyon kell vigyázni, ha ebből akarok megélni - fűzte hozzá. - Kóklerek mindig vannak, de annyira szigorúak az ellenőrzések, és olyan könnyű lebukni, hogy aki hosszabb távon gondolkodik, az egyszer sem mer kockáztatni. Kínáltak már nekem régebben olcsóbb cigarettát, szeszt, még jutányos árú húst is szereztek volna, de elhajtottam a bajkeverőket. így is följelent, aki a vesztemet akarja. Jártak is már nálam a vámosok házkutatást tartani. Nyugodt a lelkiismeretem, nincs mitől tartanom. DOMBA1 TÜNDE Európa ünnepe PANEK SÁNDOR Csak egy kényes kérdéseket kerülő, emelkedett hangú szöveg 50 év történelméről, amit ma már - szerencsére - egy tájékozottabb magyar középiskolás diák is megírhatna. Mégis, milyen fontos összegzése ez a Berlini Nyilatkozat néven elfogadott dokumentum a háború utáni, új szellemű Európának! A súlyát, mi magyarok akkor érezhetjük, ha belegondolunk, milyen helyzetben volt Magyarország 195 7. március 25-én, amikor az Európai Unió elődjét létrehozó Római Szerződést aláírták. Idehaza az 1957-es május elseje készülődött, amelyen a hatalom meghirdette győzelmét a magyar nemzet felett. A Nagy Imre elleni pert ezekben a hónapokban készítették elő, helyette Kádárt, Aprót, Marosánt, és még egy sor dísztribünös kreatúrát kapott a magyar nép, pedig lettek volna Schumanjai és Adenauerei is. Vasfüggönyt, kágéestét kapott, szabadság helyett Brezsnyev elvtárs csöpögő orrát a rakétás felvonulásokon, önbizalom helyett „csak rosszabb ne legyen " típusú életszemléletet, értelmes távlatok helyett „a Trabant is ugyanoda jut, mint a Mercedes" jellegű bölcsességet. Ha több nemzedékünk életének, energiájának, tudásának elfecsérlésére gondolunk, akkor lehet igazán felmérni Európa ötvenéves történelmi teljesítményét, és a kilátásokat, amire ez feljogosít. Ausztriát 1957-ben eresztette el ellenőrzése alól a szovjet blokk, és Ausztria hol tart ma ' Spanyolország, Görögország vagy Portugália a hetvenes évek végéig szenvedte többé-kevésbé diktatórikus vezetése hátrányait, csatlakozásuk idején kirívóan szegény belépő országok voltak, s mára mégis megszilárdultak a demokratikus értékeik, és megerősödött gazdaságuk. Magyarország olyan időszakban csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amikor annak magának is az alapításához hasonló jelentőségű átalakuláson kell átesnie. Ezekben az években úgy tűnik, az uniót saját sikere, a széles körű bővítés teszi próbára. Évfordulós nyilatkozatában kínosan kerülnie kellett mind a bővítés, mind az alkotmány szót, és az uniós polgárok eléggé megosztottak abban, hogy Brüsszel veszélyezteti-e vagy megóvja a nemzeti identitásokat. Az unió működését pontosító alkotmányozáson várhatóan 2009-ig úrrá lesz a szervezet, de fő kérdése azután sem a politikusok és eurokraták brüsszeli tevékenységén múlik majd, hanem azon, hogy mit érzékel mindebből a hétköznapi ember. Az uniós terv atyja, a francia Jean Monnet, még 1957 előtt megmondta: a szerződés nyomán nem államok koalíciójának, hanem a polgárok közötti uniónak kell létrejönnie. Földgázt keresnek a szentesi határban Lapistóra hozzák a fúrótornyokat Ismerősöknél jóízűen ettek a rúzsai vásározók Lacikonyhákat ellenőriztek A pecsenyések nem kockáztatnak. A félegyházi Horváth József majd húsz éve süt Fotó: Karnok Csaba Még az idén megkezdi a fúrást a kanadai székhelyű TXM Ltd. a szentesi határban. Lapistőn csak a terület előkészítésére százmillió forintot költött a multinacionális cég. A makói térségben kiderül nyárig, hogy a nem hagyományos technológiával ki tudja-e termelni gazdaságosan a földgázt a Kanadában bejegyzett TXM Ltd. A cég ügyvezető igazgatója, Szabó György elmondta: az Egyesült Államokban ezzel a módszerrel 2001ben indult meg a termelés. A dél-alföldi térségben két éve dolgoznak intenzíven, hogy hasznosítsák a 4-6 ezer méter mélyen lévő kincset. A Makó-ároknak nevezett energiameaőaz előzetes kutatások szerint Szentes külső településrészéig, Lapistóig terjed. Mint arról beszámoltunk lapunkban: a város határában még tavaly nyáron készítették elő a terepet a TXM megbízásából a szakemberek. Az igazgató szerint nagy dolognak számít, hogy a terület kisajátítása során nem volt pereskedés a tulajdonosokkal. Az előkészítő munkálatokra eddig százmillió forintot költött a társaságuk. Lapunk érdeklődésére arról tájékoztatott Szabó György, hogy még az idén elkezdik a fúrást Lapistőn, ahol előreláthatólag 5 ezer méter mélyre jutnak le. Hozzátette: ha ilyen nagy költségbe verték magukat, ezt nem hagyják veszni. Egyetlen kútnak a lemélyítése egyébként 50-120 A kanadai TXM a Makó-árokban fekvő gázkincsért fúr le Ofötdeák, Székkutas, Magyarcsanád Után Lapistőn is Fotó: Karnok Csaba napot vesz igénybe. Terepjáróra szerelt számítógépközponttal mérik majd a felszín süllyedését, és regisztrálják a föld mélyében a mozgást. Az igazgató állítása szerint úgy dolgoznak, hogy a környéken lévő lakóépületekben semmilyen kár nem keletkezik. A kutatások során feltérképezték a geotermikus energiamezőt is. Az erről készült dokumentációt Szabó György felajánlotta a szentesi önkormányzatnak. Szirbik Imre polgármester érdeklődésünkre azt mondta a gesztusról, hogy az adatbázis megkönynyíti a termálvíz felhasználásával kapcsolatos későbbi döntéseket. B. I. Nyolcvanötmilliót kasszírozott az önkormányzat Eladták a szegedi fertőzőkórházat vábbi hasznosításával kapcsolatban. Ezt a következő négy hónapban alakítják ki, az IKV-val kötött szerződés szerint ennyi idő alatt kell a további munkákhoz szükséges építésiengedély-kérelmeket benyújtaniuk. A megállapodás azt is tartalmazza: a vevő négy éven belül köteles az épületet felújítani vagy ha lebontaná, a területet újra beépíteni. A cég szerint ugyanakkor a Pulz utcai épület bontása nem indokolt. Helyette inkább eddigi felújítási tapasztalataikat szeretnék kamatoztatni. Vizsgálják azt is, hogy megtartsák-e az eredeti egészségügyi funkciót, vagy más típusú üzleti megoldásban gondolkozzanak. - Az ingatlan eladásából a város kasszájába befolyó összeget egészségügyi fejlesztésre fordítjuk, pontosabban már fordítottuk is mondta el Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester. Az ÁNTSZ korábban kifogásolta a szegedi városi kórház étkeztetési körülményeit, így saját forrásból megelőlegezték azt az összeget, amiből egy korszerű, tálcás menürendszerű szolgáltatást alakítottak ki. Ennek segítségével minden beteg a gyógyulásához legmegfelelőbb étrendet kaphatja, a régi „kimérős" rendszer pedig megszűnt. T.R. AZ ALKOTÓHÁZ NEM KELLETT jj| A fertőzőkórházzal együtt hirdették meg eladásra a régóta bezárt egykori szegedi alkotóház épületét - ez iránt azonban nem volt érdeklődő. A 74 millióra taksált Árboc utcai ingatlan védettség alatt áll, így nem bontható le - viszont hozzá lehet építeni. Németh István szerint egy-két hónap múlva újra meghirdetik eladásra az önkormányzati tulajdonú épületet, illetve az ahhoz tartozó telket. A kikiáltási árnál alig többért kelt el az egykori szegedi fertőzőkórház épülete. A leromlott állapotú, Pulz utcai ingatlan megvásárlója egyelőre nem látja indokoltnak a bontást. Az önkormányzati kasszába kerülő pénzt a szegedi egészségügyre fordítják. Elkelt a tavaly júniusig a szegedi fertőző betegek ellátásának helyet adó kórházi épület. Az erősen lepusztult állapotú ingatlant pár hete hirdette meg eladásra a szegedi IKV Zrt. Az eddig az önkormányzat tulajdonában lévő Pulz utcai épületért, illetve annak telkéért 85 millió 200 ezer forintot adott egy fővárosi bejegyzésű cég. Mint Németh István, az önkormányzati vagyonkezelő cég vezérigazgatója elmondta, az épület iránt négy vállalkozás érdeklődött, licitálni azonban már csak ketten akartak közülük. Németh szerint a kikiáltási árnál mindössze 200 ezerrel magasabb ajánlat megfelelő, reális volt. A vevővel kötött szerződés értelmében az épület szabadon lebontható, átalakítható vagy felújítható. Az ingatlant megvásárló B&B Budapest Zrt.-tői azt a tájékoztatást kaptuk: egyelőre még nincs határozott tervük az ingatlan toNémeth István szerint reális áron kelt el az ingatlan Fotó: Schmidt Andrea