Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-20 / 66. szám

KEDD, 2007. MÁRCIUS 20. • AKTUÁLIS* 3 A fizetés egyharmadát viszi el havonta Nyeli a pénzt az autózás - - • . , y :: : • / ' ' Í-: ' "y/y. : 0 Az is pénzbe kerül, ha csak áll az autó Fotó: Karnok Csaba Hiába terhelik egyre magasabb költségek az autózást, egyre többen ülnek naponta a volán mögé. Munkaeszközzé vált a személygépkocsi, annak ellené­re is, hogy fenntartása a hazai átlagfizetés, a bruttó 150-160 ezer forint nettójának az egy­harmadát is felemészti. Számí­tásaink szerint még az olcsó rezsijú Suzukira is több mint 30 ezer forintot rá lehet költeni havonta. Csak azok szembesülnek ha­vonta az autózás csillagászati „áx4ViaL^kik pontos könyvelést vezetnek a családi kiadásokról. Lapunk táblázata tehát elsősor­ban nem nekik kíván segíteni. Ráadásul mi csak az úgyneve­zett alapvető költségekkel szá­moltunk, és nem vettük figye­lembe az extrákat, például a törlesztőrészleteket, a bírságo­kat, az autóban keletkezett ká­rokat. így is havi 30 ezer 400, évi 364 ezer 800 forintos fenn­tartási költséget sikerült össze­EGY ÁTLAGOS AUTÓ HAVI KÖLTSÉGEI (Ft) A Suzuki Swift kiadásait vettük alapul Egyszeri tankolás 10400 Kötelező biztosítás 2000 Casco 6000 Garázsbérlet 5000 Szerviz 3000 „Súlyadó" 1000 Parkolás 2000 Mosás 1000 Összesen 30 400 Forrás: DM-gyűjtés hoznunk. Feltételeztük persze, hogy az autós az itthon olcsó re­zsijú kocsinak számító Suzuki Swiftet választotta ki magának. Amivel a mi suzukisunknak alapjáraton számolnia kell, az az, hogy csak a városban, egy hó­NEGY EMBER. EGY AÜT0 Szegeden húsz év alatt megduplázódott a gépkocsik száma - tudtuk meg a Csemete Környezet- és Természetvédelmi Egyesülettől. Legutolsó, 2002-ben készült felmérésük szerint 1980-ban 18 ezer 914, több mint húsz évvel később 42 ezer 905 autót számláltak. Míg akkoriban kilenc emberre jutott egy kocsi, ma négyre, vagyis egyszerre egy időben az egész város beférne a személygép­kocsikba. Azóta az autók száma tovább nőtt. Ugyanazokon az utakon tehát dupla annyi szegedi autó közlekedik, és ekkor még nem vettük figyelembe a te­herautókat. kamionokat és a környező településekről, vagy külföldről érkező­ket. Románia uniós csatlakozása óta becslések szerint a kamionforgalom csak­nem megduplázódott. DM-grafika nap alatt kényelmesen elfüstöl­het negyven liter, vagyis egy tank benzint. A körülbelül tízezerbe kerülő üzemanyagköltségre havi átlagosan kétezer forintos köte­lező, és hatezer forintos casco biztosítási díj rakódik. Amennyi­ben pedig autósunk a tolvajok kedvenc márkáját nem akarja csillaggarázsban tartani, akkor jó, ha még ötezer forintos bérleti díjat hozzátesz a számlához. A minimumkiadásokat a „súlyadó" évi átlagosan 8-12 ezer forintos díja, a kötelező szerviz évi 20-30 ezres tétele dobja meg, igaz, ez utóbbit sokan elbliccelik. Mosatni is kell a kocsit - számol­junk havi egyszer ezer forintot -, ősszel és tavasszal gumikat kell HELYSZÍNI BÍRSÁG A szabálysértési törvény ren­delkezései szerint - tudtuk meg Tuczakov Szilvánától, a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferensétói - a helyszíni bírság összege 500 forint és 10 ezer forint között mozog, azaz az adott szabálysértés, annak súlyos­sága és egyéb más körülmény dönti el adott esetben a konk­rét összeget. Vagyis ez azt je­lenti, hogy amennyiben sza­bálysértés miatt a rendőr helyszíni bírságot szab ki, va­lamennyi - ezzel is szankcio­nálható - szabálysértés ese­tén ez a „tól-ig" határ. cserélni, ami alkalmanként hat­ezer, zöldkártyát pedig 6-8 ezerért kapunk. Ha a jogosítványunkat kell megújíttatni, a háziorvosnál 4-5 ezer forintot hagyunk. Több ezer forintért vásárolunk autó­ápolási cikkeket, jégoldókat, pá­ramentesítőket is. A riasztó ára 50 ezernél indul és elérheti a 200 ezret is. Ha pedig hetente csak kétszer-háromszor parkolunk fi­zetős zónában, akkor is nyugod­tan kalkulálhatunk további két­ezer forintos kiadással. Ez még mindig kevesebb, mint a Miku­lás-csomag 5460 forintos ára. F.K. Szegedi cég üzemelteti tovább a hajóállomásokat a folyón Szünetel a személyszállítás a Tiszán Veszteséges volt a tiszai személyszállítás, ezért a budapesti székhelyű Mahart nem foglalkozik tovább az üzletággal. A szegedi hajózás évente 10-12 millió forint vesz­teséget termelt. Április elsejétől egy szegedi cég üzemelteti a hajóállomást. A Mahart PassNave Személyhajózási Kft. a Tisza teljes szakaszán szünetelteti a sze­mélyszállítást. Eddig a folyó három szaka­szán, Szeged, Tokaj és Tiszacsege körzetében jártak a személyszállító hajók. - Évente összesen 30-40 millió forintos veszteséggel üzemelt a tiszai személyszállítá­si ágazat - mondta Kautz István, a budapesti központú hajózási cég kereskedelmi és mar­ketingvezetője. Hozzátette: a szegedi köz­pont egy esztendőben 10-12 millió forint veszteséget termelt, amit tovább már nem nyelhetett le a hajózási vállalat. A személyszállító vízibusz Szeged és Csongrád között az ezredfordulóig menet­rend szerint közlekedett. A százhúsz "szemé­lyes zárt, de nagyon hangos vízi jármű szom­batonként 10-50 utassal közlekedett, ami eleve ráfizetést termelt. Hat évvel ezelőtt a vízibusz helyett komoly, 220 személyes sze­mélyszállító hajó érkezett a szegedi hajóállo­másra, amit először felújítottak. Tavaly a Ze­begény nevű utasszállítót Szegedre keresztel­ték. Bíró Lászlótól, a szegedi hajóállomás ve­zetőjétől megtudtuk: a Szeged júniustól a Dunán teljesít majd szolgálatot, május végén indul utolsó tiszai útjára. - Az utóbbi években már csak előre meg­hirdetett járatok közlekedtek Szeged és Csongrád között. Szezononként 130-140 utassal ötször indult a hajó. Ezenkívül a két­szintes hajónkat rendezvényekre bérelték ki. Ezáltal minden hétvégén kihasznált volt ­idézte fel a múltat az állomás vezetője. A nyugdíj előtt álló hajós hamarosan felköltö­zik Budapestre és a Vigadó téren teljesít majd szolgálatot. Másik két munkatársa a Szeged­del együtt szintén elhagyja a várost. A hajóállomást a Mahart nem adta el, ha­nem üzemeltetésre kiadta bérbe az Alsó Ti­szai Hajózási Kft -nek. Mivel mindkét cég a Masped-csoport tagja, ezért mondhatni há­zon belül oldották meg a kérdést. Gerák Pál, a szegedi székhelyű kft. igazgatója elmondta: nemcsak a szegedi, hanem a tokaji és a tisza­csegei körzet is hozzájuk tartozik április else­jétől. - A Tisza teljes szakaszán felmérjük az igényt a személyszállításra és ezután dön­tünk, hogy indítunk-e hajókat a megszokott útvonalon. Terveink között szerepel, hogy együttműködést kötünk a folyó menti önkor­mányzatokkal szélesebb körű személyszállí­tás megvalósítására. Tehát nem mondtunk le a személyszállításról, csak szüneteltetjük ­jelentette ki az igazgató. A város nem marad hajó nélkül, hiszen a Szeged nevű nagy utasszállító helyett érkezik majd a Sellő átkelő típusú hajó és a Csege ví­zibusz. Mindkettő alkalmas sétahajózásra, és alkalmanként fog indulni. CS. G. L. A 19. SZAZAD VEGETOL Az első gőzös személyszállító 1895-ben indult el a Tiszán. Ettől Kezdve folyamatosan szállították a türelmes utasokat a folyón. A második világhábo­rú után a gőzösöket a motoros hajók váltották fel, de a nemzetközi forgalom is megmaradt. A rend­szerváltás után az ezredfordulóig vízibuszok, majd napjainkig panorámás hajó szállította az utasokat, de csak a Szeged és Csongrád közötti 70 folyókilométeren. A kényelem ára FEKETE KLARA Láttam egy nőismerősömet sírni, amikor Mikulás-csomagot ta­lált autója szélvédőjén. Azt hitte az összekevert munka- és ün­nepnapok hetében, hogy nem kell jegyet lyukasztania, mert in­gyenes a parkolás. Ráfizetett a tájékozatlanságára. Közel hatezer forintja, gyermekének heti ebédpénze bánta azt az apró mulasz­tást, hogy eltévesztette a napot. Már csak egy másik rossz pilla­natnak kell bekövetkeznie, mondjuk egy kisebb közlekedési vét­ségnek, hogy elszálljon a nyaralásra félretett pénz is, majd egy újabb kis figyelmetlenségnek a parkolásnál, hogy visszapillantó tükörre menjen el az új mosógép ára. Repülnek a tíz- és százezer forintok, azon a summán felül, amelyet az autószalonban, vagy a használtautó-piacon egy ösz­szegben otthagyunk. A kiskeresetűek zöme mégis erején felül, nagyon szoros költségvetéssel próbálkozik az autó fenntartásával, máskülönben nem tud munkát vállalni az apa, és az anyuka sem képes összehangolni a család napirendjét. Nemrégiben írtam egy olyan férfiról, aki azért kért kölcsön százezer forintot apróhirde­tésben, mert ennyi kellett - munkájához nélkülözhetetlen ­használt autója átírásához. Először nem hittem el neki, majd együtt kiszámoltuk az összeget és kiderült, nem hazudott. Azt is megtapasztalhattam élőben, milyen az, amikor ott áll egy pár százezer forintot érő autó, miközben a családnak a napi betevő is gondot okoz. Csaknem egy minimálbérnek megfelelő összeg az autó fenntar­tása, ha mindent beleszámolunk. És sokszor csak egy ember ül bele a pénznyelő automatába reggelente, hogy ott pöfögjön vele a csúcsforgalomban. Környezetvédő szakemberek pedig megmé­rik, mennyi egészség- és természetkárosító, valamint rákkeltő anyagot bocsát ki az őáltala vezetett autó a levegőbe. Az autósnak még sincs lelkifurdalása, mert nincs mese, dolgoznia kell, vagy mert úgy érzi, immáron megengedheti magának ezt a luxust - is. Ő ugyanis ahhoz a réteghez tartozik, amelyik azt mondhatja, megdolgozott érte. Kórház vagy klinika: hová utalják a szegedieket 7 Osztoznak a betegen Lapzártánk után ért véget az a tárgyalás, amelyen a betegbe­utalási rend módosításáról egyeztettek a szegedi városi kór­ház és az egyetemi orvoscent­rum vezetői. Az érintettek elő­zetesen azt mondták, bíznak a megállapodásban, amelyről ma délig kell tájékoztatniuk a szak­tárcát. Információink szerint a makói kórház már apellált a területi felosztás ellen. A kórházvezetők tegnap délig küldhették el a területi beteg­beutalási rend megváltoztatá­sát célzó javaslataikat az Egész­ségügyi Minisztériumnak. In­formációink szerint a makói kórház benyújtotta a megadott határidőig a fenntartó megyei önkormányzatnak és a szaktár­cának a módosító javaslatait. Az új rendszer szerint a makói­aknak április l-jétől a szegedi klinikára kellene utazniuk az általános sebészeti ellátásért. A Makó és környéki betegek sür­gősségi betegellátását is Szege­den végeznék, a városi kórház­ban. De a makói stroke betege­ket is a megyeszékhelyen kezel­nék. Ez ellen apelláltak a ma­kóiak, akik bíznak abban, hogy a minisztérium korrigálja a hi­bát. Az év végén elfogadott kórház­törvény szerint az intézményve­zetők és -fenntartók módosíthat­ják az ellátási terület határait, kapacitásait. Ha ebben kompro­misszum születik és megálla­podnak a kórházak a betegbeuta­lási rendben, akkor azt változta­tás nélkül elfogadja a minisztéri­um. Ezt az utat választották a szegedi egészségügyi intézmé­nyek. A városi kórház és az egye­temi orvoscentrum vezetői teg­nap késő délután ültek le tárgyal­ni. Noha korábban már egyeztet­tek az ügyben, nem jutottak dű­lőre. - Sok kényes kérdés szerepel majd a tárgyaláson, de szerintem most meg tudunk állapodni ­mondta a megbeszélések előtt Hajnal Ferenc, a szegedi orvos­centrum elnökhelyettese, az or­voskamara megyei elnöke. Pajor László kórházigazgató is bízott abban, hogy legkésőbb kedd dél­előtt pont kerül a kórház és az egyetem megállapodására. Ez már csak azért is sürgős, mert AZOEP SZERZŐDIK, AZÁNTSZ SZERVEZ Információink szerint az egészségügyi tárca a hét vé­géig elvégzi a javításokat, pontosításokat a betegbeuta­lási listán. A finanszírozási szerződést március 31-éig kell megkötniük a kórházak­nak az OEP-pel. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tájé­koztatása szerint a háziorvo­sok tudni fogják, kit milyen bajjal hová kell beutalni. Az ehhez szükséges naprakész ágynyilvántartási és informá­ciós rendszert az ÁNTSZ szer­vezi meg. ma délig tájékoztatni kell a szak­tárcát és a hatóságokat a felek ál­tal elfogadott módosított beteg­beutalási rendről, ami alapján új finanszírozási szerződést kötnek majd az intézmények az OEP-pel. Pajor László a tegnapi tárgya­lás előtt nyilatkozta, hogy ő azt szeretné, ha maradna a régi, már évtizedek óta működő be­tegbeutalási rend, amiben a sze­gediek egyik fele a kórházhoz, a másik fele pedig a klinikákhoz tartozik. Ismeretes: az új szisz­téma szerint április l-jétől csak a városi kórházban látnák el a 165 ezer szegedit, a klinikák pe­dig a város környéki települése­ken élő 82 ezer ember ellátásá­ért felelnek. Hajnal Ferenc azt hangsúlyoz­ta, hogy újra kell gondolni a be­tegbeutalási rendet, mert a régi már nem mindig tartható. - Új­szeged például az egyes belklini­kához tartozik. Itt az elmúlt húsz évben megnőtt a lakosság­szám és több háziorvosi praxis lett. A belgyógyászat és a szülé­szet esetében megvan Szegeden, hogy kit hová kell beutalni, de például a traumatológián ez nincs meg, mert bizonyos napo­kon a klinikán, máskor pedig a kórházban fogadták a betegeket. A tárgyalásnak ez is témája lesz ­mondta végezetül Hajnal Ferenc. SZ. c. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom