Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-19 / 65. szám

HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 19. • AKTUÁLIS" 5 Már az általános iskolások is interneteznek „Tanár néni, valami csúnya jött be!" Informatikaóra a szegedi Arany Jánosban: az általános iskolások bármit megtanulnak a számítógépről Fotó: Karnok Csaba Az általános iskolások is egyre többet interneteznek. Gyorsan és szinte bármit megtanulnak a gép­használattal kapcsolatban. En­nek viszont negatív oldala is van: korán találkoznak a szexuális vagy erőszakos tartalmakkal is. „Sziasztok! Pörgős csaj vagyok, aki nagyon szereti az életet: pasi, bulik, pia és persze a haverok! 15 éves leszek"! „14 éves múltain... jelenleg nincs pasim!" Ilyen és hasonló üzenetekkel van tele egy hazai, fiataloknak készülő párke­reső oldal. Már az általános isko­lások is egyre többet használják az internetet. Am talán nem vé­letlen, hogy Bili Gates lánya is csupán naponta 45 percet tölthet a számítógép előtt. A 10 éves Jen­nifer csak internetezéshez és a há­zi feladatok elkészítéséhez hasz­nálhatja a gépet. Megnéztük, mi­lyen oldalakat ismernek és hasz­nálnak a szegedi általános iskolá­sok, s hogy milyen stratégiát kö­vetnek szüleik, hogy megóvják őket a káros tartalmaktól. Az Arany János Altalános Isko­la ötödikesei minden informati­kaóra végén kapnak tíz percet, hogy internetezzenek, de tanári felügyelet mellett. - Mindenki akkor klikkel, amikor én mon­dom - figyelmeztet Anikó néni elővigyázatosan, hiszen előfor­dult már, hogy kisdiákjai ezt ki­áltották neki: „Tanár néni, vala­mi csúnya jött be!". - Ki ismeri a Google kereső­programot? - tudakolja a tanár­nő, és mindegyik kéz a magasba lendül. S a kérdésre, hogy mit le­het vele keresni, elsőként a képe­ket említik. Főként tanulmányi kirándulásokhoz, kötelező iroda­lom olvasásához használják a vi­lághálót. Legalábbis az iskolában. Tóth Patrik otthon is netezik, naponta olyan két és fél órát. A kérdésre, hogy lecke előtt vagy után teszi ezt, mosolyogva vála­szol: „a legjobb, ha helyette". Ked­vencei a freemail, az iwiw és az in­ternetes játékok, főként a „hor­ror", csakúgy, mint a mellette ülő Tanács Gábornak, aki már máso­dikos kora óta tanul informatikát. Míg a tanárnövel beszélgetünk, a gyerekek szabad kezet kapnak - a fiúk többsége meg is kezdi a szörnyszülöttek irtását, a lányok pedig egy-egy divat- vagy közössé­gi oldal közül választanak. Egy másik szegedi iskolában tanul a tizenkét éves Németh László, aki szintén kedveli ezeket az oldalakat, de figyelme már másfelé is irányul. - Csomó ero­tikus tartalmú képbe, hirdetésbe akad az ember, még ha nem is keresi. A barátaimmal pedig né­ha meg is nézünk egy-egy ilyen oldalt. Az a poén, hogy botlot­tunk már ismerős, korunkbeli lány fotóiba - meséli. Édesapja, Csaba pont emiatt elővigyázatos: - Otthon én va­gyok a „rendszergazda". Belépek a fiam kódjával és végignézem, milyen oldalakat látogatott meg. Nem tudom megvédeni teljesen a káros hatásoktól, ráadásul ha itthon bármit megtiltok, beül bármelyik internetkávézóba. így nekem nem is az a bajom, ha por­nóoldalakat nézeget, inkább az a kérdés, milyeneket - mondja. R. T. G. fi SZÜLŐ ELLENŐRIZHET A Microsoft új operációs rendsze­re, a Windows Vista már speciális lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy ellenőrizzék gyermekeik in­ternethasználati szokásait: egy program segítségével figyelemmel követhetik, milyen weboldalakat látogatnak és milyen chatférumot keresnek fel a lurkók. Horvát katonakabátot és szűrőbetétes gázálarcot is lehetett kapni Borsó, papucs, húsvéti nyúl Több ezren gondolták úgy, hogy a mó­rahalmi vásárban töltik el a vasárnap dél­előttjüket. Az olcsó árak sokakat vásárlásra ingereltek, kevesen mentek haza üres sza­tyorral. Korán keltünk vasárnap, mégis csak illik idő­ben érkezni a mórahalmi kirakodó- és állat­vásárba. Már reggel hét előtt rengetegen au­tóztak a szélrózsa minden irányából a fürdő­jéről is híres homokháti kisvárosba. A tömeg csak úgy hömpölygött az árusok felé, akik hangos szóval vagy éppen méla una­lommal kínálták a portékájukat. Az ember nem győzte kapkodni a fejét: vadiúj, használt és kevésbé használt ruhák, mezőgazdasági szerszámok, bográcsok, régiségek, édességek, hasznos és haszontalannak vélt apróságok csalogatták az érdeklődőket. Óriás hangya­bolyhoz hasonlított a zsibongó vásár. Mind­járt a bejáratnál nagy volt a tolongás: egy fia­tal nő márkás pamutpólókat árult. Nem csak az asszonyok kapkodták. Egy férfi a karjánál fogva húzta vissza a feleségét: - Te, mama! Hármat adnak ezerért - bökött rá az asztalra. - Akkor veszünk - vágta rá az asszony. Né­hány méterrel arrébb akciós margarin volt a sláger - ötvenért. A vevők mindjárt a táská­jukba pakolhatták az élelmiszert, nem kellett a hűtőszekrény ajtajával bajlódniuk. Kicsit odébb akár harci díszbe is öltözhet­tünk volna. A horvát katonakabátért ezerki­lencszázat kellett volna legombolnunk. Új, szűrőbetétes gázálarcot már háromszáz­nyolcvanért a fejünkre húzhattunk volna. Végül egyiket sem vettük meg, maradtunk a nyolcvanforintos kávénál. Egy Erdélyből érkezett asszonyságnál dí­szes párnát mustrálgatott egy idősebb asz­szony. Sokallta érte a hatszáz forintot, pedig meggyőzőnek tűnt a kofa érve: - Román ez, nem kínai, ilyen olcsót sehol sem kap - bi­zonygatta. És ha már a kínaiak: feltűnő volt, hogy Mórahalmot kerülték a távol-keletiek. Kevesen mentek haza üres kézzel Fotók: Gyenes Kálmán / * J í L^hí '• í Ár Ú^^H Régiségek kicsiny boltja Mindössze egy kínai árust találtunk az egész forgatagban. A vásárban a cipők, a papucsok és a szandá­lok bizonyultak a legkelendőbbnek. Egy he­lyen ezerötszázért legalább kétszázféle lábbeli közül válogathattak a bámészkodók. Persze a találékonyabbak tudták, hogy nem kötött ár­ról van szó, akár száz-kétszáz forintot is leal­kudtak. Az ásotthalmi Szekusán Eleonóra rá­érősen nézelődött két nagyfiával, amikor meg­kérdeztük az asszonyt, hogy mit rejtenek a A KISMALAC IS FOGYOTT Mórahalmon az állatvásár is jól megfér a kira­kodó mellett. Előbbin a 8-11 ezer forintba ke­rülő kismalacok voltak a legkelendőbbek. A kis mangalicákért 12-15 ezret kellett fizetni. Egy fekete magyar rackától és cigája anyától szár­mazó kosért harmincötezret, egy birkáért 16-20 ezret kértek. Egy kisebb borjút 135 eze­rért kínáltak, de nem volt rá kereslet. Az áru­sok panaszkodtak, hogy a magas költségek: a takarmányozás, az inszeminálás, a fülezés és az egyéb orvosi kéltségek mellett nem éri meg marhát tartani. LÁNGOS IGEN, HOT-DOG NEM jH Akik megéheztek, kolbászt és hurkát faltak, de a lángosnak is keletje volt, tömött sorokban álltak érte. Bezzeg a büfénél egy lélek sem vá­rakozott: a hot-dog és a hamburger senkinek sem kellett. csomagok a hónuk alatt. - Ruhaneműt és játé­kokat, meg a nagyobbik fiam bukósisakját. Még kabátot és legutoljára egy hörcsögöt vásá­rolunk - mondta sejtelmesen. A kisebbik fiú, Attila büszkén dagasztotta a mellét: - Enyém lesz a hörcsög, már el is készítettem a helyét. Barbócz János magányosan álldogált a néze­lődők között, de a kezében szorongatott táská­ról könnyen rájöttünk, hogy megtalálta azt, amiért kijött a vásárba. - A látszat csal. A fele­ségemmel vagyok, csak a nejem elment vala­merre bámészkodni. Majd csak előkerül. Egyébként a hobbikertünkbe vásároltunk bo­korbabot, borsót és kiskapát - mutatta meg a táska tartalmát a mihálytelki férfi. Egy férfi kis nyuszikat hozott eladásra. Egy óra múlva már alig volt belőlük. HORVÁTH LEVENTE Pártütők, átülök, helyezkedők a szegedi közgyűlésben A szegedi közgyűlésben megle­pő mozgások voltak az elmúlt 17 évben, számos képviselő hagyta ott az őt képviselőség­hez juttató pártot vagy szerve­zetet, de közülük csak egy, Gö­rög Judit mondott le a mandá­tumáról. Nem csillapodik a vihar Ambrus Zoltán Heves megyei önkormány­zati képviselő február 23-i kilépése miatt. A Fidesz-frakciót elhagyó politikus még aznap függetlenként együtt szavazott a szocialistákkal, CSAK EGY KEPVISELO ADTA VISSZA Az előző ciklusban a Szegedért Egyesület listás képviselője, az ér­dekvédelmi megbízottá lett Csapé Balázst válté Görög Judit a tavalyi önkormányzati választások előtt két hónappal lemondott a civil szervezet elnöki posztjáról és kilépett az egye­sületből, egyúttal visszaadta a man­dátumát is. A MIÉP támogatásával képviselőséghez jutó Apró Juhász János nem volt ilyen gáláns. Bár a városatya minden kapcsolatot meg­szüntetett az őt jelölő párttal, nem mondott le, hanem függetlenként nyomogatta a gombokat tovább. mire a Fidesz vezető politikusai árulónak nevezték, a hevesi frak­ció pedig bírósághoz fordult. Azért perelték be a képviselőt, mert sze­rintük kilépésével megszegte a frakciószerződést. A bíróság eluta­sította a keresetet, Ambrus képvi­selő maradt. Szegeden a pártok nem kötöttek hasonló szerződést. A szegedi közgyűlés többségét adó MSZP-nél és SZDSZ-nél arra nincs sem szerződés, sem forgatókönyv, hogy mit tenné­nek, ha valamelyik képviselő­jük kilépne a frakciójából. - Mi bíztunk a jelöltjeinkben és bí­zunk képviselőinkben. Mást nem is tehetnénk, hiszen a vá­lasztójogi törvény egyértelműen fogalmaz, a képviselő maga ren­delkezik a mandátumával - vá­laszolta Révész Mihály, a szoci­alisták szegedi önkormányzati frakcióvezetője arra a kérdésre, hogyan kötik magukhoz a kép­viselőiket. Az SZDSZ-nél a választások előtt egyebek mellett arról is nyi­latkoznak a képviselők, hogy a párt frakciójának tagjaként vég­zik képviselői munkájukat, a ki­lépésre vonatkozóan azért nincs szankció, „mert a mandátum a képviselőé" - mondta Nagy Sán­A MANDATUM A KEPVISELOE - Magyarországon a mandátum szabadságának az elve nem köti a képvi­selőt, ha kilép a frakciójából, nem kell lemondania - nyilatkozta lapunknak Tóth Károly alkotmányjogász. A Szegedi Tudományegyetem jogi karának ta­nára egyúttal megjegyezte, vannak olyan országok, ahol elveszíti a mandá­tumát az képviselő, aki kilép a pártból vagy kizárják. A neves alkotmány­jogásznak az az álláspontja, hogy az a képviselő, aki kilép az őt jelölő vagy támogató párt frakciójából és nem mond le a képviselőségről, választói akaratot sért, ezért vissza kellene adnia mandátumát. dor, a szabad demokraták szege­di szervezetének elnöke. A Fidesz-MPSZ a választások előtt megállapodást kötött a kép­viselőjelöltekkel, amelynek értel­mében a mandátumhoz jutó je­lölt tagja lesz a párt képviselőcso­portjának. Ez arra nem tért ki, hogy kilépés esetén a képviselő­nek le kell-e mondania a mandá­tumáról vagy sem. - A politikai tisztesség és be­csületesség alapján azonban el­várható, hogy az, aki kilép a frak­cióból, egyúttal visszaadja a mandátumát is - mondta Oláh János, a Fidesz-MPSZ szegedi csoportjának az elnöke, a Fi­desz-frakció vezetője. - Nálunk az adott szó többet je­lent bármilyen papírnál - mondta Ványai Éva, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és az Együtt Szege­dért Egyesület (ESZE) frakció tag­ja. A politikus asszony a rendszer­váltás óta szegedi önkormányzati képviselő. Ványai Éva fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az el­múlt 17 évben senki nem hagyta ott az MDF-frakciót. Kalmár Ferenc szinte szó sze­rint ugyanazt mondta, amit Vá­nyai Éva. A KDNP-frakció veze­tője, a kereszténydemokrata párt alelnöke szerint is „minden pa­pírnál többet ér az adott szó és az elkötelezettség a konzervatív ér­tékek mellett, ezért sem a válasz­tások előtt, sem utána nem ír­tunk semmilyen szerződést a je­löltekkel, képviselőkkel". Az elmúlt évek egyik legérde­kesebb esete talán a Polgári Sze­gedért Egyesülethez (jelenleg Szegedért Egyesület) kötődik. A civil szervezet két képviselője­löltje, dr. Barcsay István és dr. Katona András 1998-ban listáról került be a közgyűlésbe, ám mind a ketten a Fidesz-frakció­ban kezdték meg képviselői munkájukat. - Árulásként éltük meg a két képviselőnk átülését. Az, hogy egy vagy sok tál lencséért, esetleg má­sért mentek a Fidesz-frakcióba, va­lószínűleg már soha nem derül ki. Ha jól emlékszem, Barcsayék azzal indokolták kilépésüket és átülésü­ket, hogy az egyesület irányvonala eltér az övékétől. Mandátumukat persze hiába kértük, nem adták vissza - kommentálta Csapó Ba­lázs az 1998 őszén történteket. Ta­nultak az esetből, a következő vá­lasztások előtt már polgári szerző­dést kötöttek az egyéni jelöltekkel, amelyben a hárommillió forintban megállapított kampányköltség megfizetését kellett vállalnia a pár­tot elhagyó, de mandátumát meg­tartó képviselőnek. Balogh László MDF-es önkor­mányzati képviselőként kezdte, a tavalyi választásokon már a Fi­desz-KDNP jelöltjeként jutott be a szegedi közgyűlésbe, ősz óta a KDNP-frakció tagja. Baloghhoz hasonlóan egykoron MDF-es or­szággyűlési képviselő volt a rend­szerváltás legnagyobb pártjával a '90-es évek végén szakító Póda Je­nő is, aki ugyancsak a Fi­desz-KDNP jelöltjeként jutott mandátumhoz, és jelenleg a Fidesz képviselőcsoportjában politizál. OLÁH ZOLTÁN KÖRÜLTEKINTŐBB KIVALASZTAS A rendszerváltás óta számos képvi­selő fordított hátat annak a pártnak, szervezetnek, amelynek a támogatá­sával mandátumhoz jutott. Többsé­gük a Fidesz-frakcióban kötött ki, például az egykoron az MSZP-ben meghatározó tisztséget viselő, fen­tebb már említett dr. Katona András, vagy az 1998-ban SZDSZ városi elnök Molnár Mán is. A Fidesz szegedi csoportiának leghosszabb Ideig reg­náló elnöke. Bartha László a konkrét esetektől függetlenül azt mondta, Szegeden a Fidesznél sokan megpró­báltak helyezkedni, s ehhez mindig találtak „Pestre rohangáló támogató­kat". Bartha László szerint ezek kö­zül a többség nem ideológiai okokból érkezett a párthoz, hanem karriert akart csinálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom