Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-19 / 65. szám
HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 19. • AKTUÁLIS" 3 PÉCSETT MÁR CÉGET CSERÉLTEK Úgy tudjuk, a csőd közeli helyzetbe került, pécsi székhelyű Glanz-Grund Kft. takarította a Pécsi Tudományegyetem orvoskarának betegellátó egységeit is. Pontosabban: nem takarította. Az intézmény vezetői közül pénteken hem sikerült elérnünk senkit, azt viszont megtudtuk, az ott dolgozóknak is másfél havi munkabérükkel tartoznak. Helyettük szerdától egy másik céget bíztak meg, amelyik átvette a becsődült kft. munkavállalóit. Harmadszor nem kapták meg időben a bérüket a szegedi kórházban Fellázadtak a takarítók bérük miatt nem hajlandók dolgozni, azonnal leültek és egyenként szerződést kötöttek velük hiszen a kórház nem működhet megfelelő higiénia nélkül. Ezek az átmeneti megállapodások március végéig lesznek érvényben, addig megtalálják a szerződést súlyosan megszegő kft. utódját. Pajor László szerint ugyan megpróbálnak tárgyalni a céggel, de könnyen lehet, hogy pereskedés lesz az ügy vége. A szegedi városi kórház területénél jóval nagyobb az egyetemi klinikáké - amelynek takarítására szintén a Glanz-Grund szerződött. Az itt dolgozóknak ugyancsak legalább egy havi munkabérével tartozik a cég, a takarítás azonban nem állt le. Resch József, az orvoscentrum gazdasági igazgatója elmondta: pár napon belül eredményre juthat az orvoscentrum vezetése, addig Matyasovszky állítólag arra kérte a takarítókat, dolgozzanak tovább, kvázi hitelben. AII. számú Belgyógyászati Klinikán takarító Horváth Ida elmondta: határidős számlákat, hiteltartozásokat kellene kifizetniük - elmaradt munkabérükből. A fizetés jelentős csúszása náluk is már harmadszor következett be. Most háborogva ugyan, de takarítanak. Egyelőre ígéretet sem kaptak arra, hogy megkapják a bérüket, decemberben pedig - egy korábbi bérfizetési csúszásnál - a takarítócég területi képviselője a klinikákat végigjárva megfenyegette a munkavállalókat, hogy kirúgják mindazokat, akik szóvá teszik az ügyet. Mint mondta, most telt be a pohár, hiszen Szegeden kétszázötven munkavállaló és családjuk szociális helyzetét fenyegeti a fizetésképtelen cég, amellyel még mindig szerződésben állnak. Ha kell, bíróságra mennek jogos járandóságukért. T.R. Először megtagadták, majd felvették a munkát a szegedi kórház takarítói, mert harmadszor nem kapták meg időben a bérüket. Az őket alkalmazó pécsi cég - amely a szegedi klinikákkal is szerződött - fizetési problémái kétszázötven szegedi dolgozót érintenek. Megtagadták a munkavégzést a szegedi városi kórházban dolgozó takarítók szerdán, mert az elmúlt fél évben harmadszor fordult elő, hogy nem kapták meg határidőig a munkabérüket. Az egészségügyi intézmény takarítására öt évvel ezelőtt szerződött a kórházzal a pécsi székhelyű Glanz-Grund Kft. Vezetője, Matyasovszky László a napokban azzal indokolta a Szegedi Városi Televízió riporterének a bérfizetés elmaradását: a kórház többször nem utalta át időben a pénzüket, így nem tudták időben befizetni a járulékokat és adóterheket. Az APEH mindezért inkasszót kért a cég bankszámlájára - emiatt nem tudnak fizetni alkalmazottaiknak. Pénteken többször kerestük az ügyvezetőt a pécsi székhely telefonszámán, hogy megtudjuk: átmeneti zavarról van szó, vagy nincs esély rá, hogy a takarítók a munkabérükhöz jussanak. Nem sikerült elérnünk. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója elmondta: mindig időben átutalták a cégnek a járandóságát, tavaly augusztus óta azonban az APEH-nak küldik a pénzt. Ennek oka egy adóhatósági felszólíA tisztaság alapvető követelmény Fotó: Tésik Attila tás, amelyben közlik a kórház- vételére az APEH tart igény. A főzal: mivel a Glanz-Grund nem igazgató hozzátette: amint kidefizeti a közterheket, minden be- rült, hogy a takarítók elmaradt A világon csak a magyar országgyűlés énekel Szená-torok: Rabszolgák kórusa A próbákon sosem politizálnak, és állítják: a parlamentben nem tudnának durván egymásnak esni a Szená-torok tagjai. Három éneklő politikussal - Kovács Kálmánnal, Karsai Péterrel és Kozma Józseffel - a szegedi fellépés előtt beszélgettünk. A parlamentbe kell bejutni először, a kórusba aztán már könynyű - mondta Karsai Péter MDF-es országgyűlési képviselő, amikor arról faggattuk, hogyan lehet valaki a Szená-torok tagja. Az országgyűlés énekkara a szegedi tavaszi fesztiválon lépett fel szombat este, három énekesével - Karsaival (baszszus), Kovács Kálmánnal (tenor, SZDSZ) és Kozma Józseffel (tenor, MSZP) a koncert előtt beszélgettünk. Zenei múltja mindhármuknak van, Karsai a szegedi főiskolán végzett ének-zene-történelem szakon, később karvezető lett. Kovács Kálmán és Kozma József iskolai énekkarok tagja volt, a szegedi képviselő hegedülni is tanult. Időnként ma is játszik, ahogy mondja, „a család néha tolerálja". A korábbi informatikai és hírközlési miniszter a középiskolában már egy kórusban énekelt későbbi feleségével, akivel most a Szená-torokban is együtt dalol. - A képviselőség, a miniszterség nagyon sokat elvesz a családtól, az énekkar viszont lehetőség arra, hogy a feleségemmel közös hobbink legyen. A próbákat általában hétfőn és a fellépések előtt tartják. Politizálni ilyenkor nem szoktak, nincs rá idő és nincs rá szükség mondta Karsai. A kóruson belül kialakul egyfajta kapcsolatrendszer, ami lehetetlenné teszi, hogy a parlamentben ezen emberek között nagyon éles vita alakuljon ki. Akik valamilyen területen képesek együttműködni, nem tudnak olyan visszatetszőén viselkedni, mint a politika egyes szereplői. Egy kórus akkor szól jól, ha a szólamok bár mást énekelnek, együtt harmóniára törekszenek. Ez a politikában is így van - fogalmazott Kovács Kálmán. A Szená-torok koncertjei jótékonysági célúak, a közönség többnyire szeretettel fogadja őket. Kovács szerint ez különösen fontos egy politikusnak, akinek társadalmi megítélése a közéleti vitákban nem mindig egyértelmű. Talán művészeti élmény szempontjából sem teljesen jelentéktelen amit produkálunk, de az, hogy egyébként politikával foglalkozó emberek ilyen oldalukról mutatkoznak be, az a nézők számára érdekesség- közölte Kozma. Külföldi fellépéseik alkalmával sok politikustól hallották már, hogy szívesen követnék a példájukat, de máig nincs a magyaron kívül olyan országgyűlés, amelynek éneklő képviselői lennének. Kozma Józseftől arról is érdeklődtünk, hogyan vigyáz a hangjára, de a politikusnak nincs különleges trükkje. Viszont azt elismerte, hogy ha a parlamentben nem kiabálnak sokat a képviselők, az az országgyűlésnek és az énekkarnak is jót tesz. G. ZS. REPERTOÁR A Szená-torok többnyire magyar szerzők műveit - Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos - adják elő, és olyan slágerzenéket mint például Verdi Nabuccójából a Rabszolgák kórusa. Szegeden a Brass in the Five rézfúvós kvintettel és a márciusi ünnepen Liszt-díjjal kitüntetett szegedi operaénekessel, Vajda Júliával adtak közös koncertet. A parlamentbe kell bejutni először, a kórusba aztán már könnyű Fotó: Frank Yvette Politikamentesen FARKAS CSABA Négynapos ünnep van mögöttünk - ha úgy tetszik, négynapos hétvége. Már csütörtökön elkezdődött - mi több, szerdán, munkaidő után. Megteltek az országutak - ki autóba, ki vonatra, ki buszra szállt, és irány az ország túlfele. Irány a Balaton, a hegyek - aki pedig, mondjuk, észak-északnyugaton látta meg a napvilágot, annak számára irány: Szeged. S aki itthon maradt, nem szűkölködött programokban az sem. Az Utazó Csodák Palotájában látogatók ezrei ismertek rá a hét végén gyerekkori játékaikra, s mikor a gyermekeik érthető és világos magyarázatot vártak volna tőlük, miért működik, ami működik, ráébredtek: egykori fizikatanámk egészen konkrétan erre a pillanatra gondolt, midőn azt mondta nekik anno, a tábla előtt: „Eljön majd fiam az idő, amikor rádöbbensz, milyen jó is lett volna, ha normáhsan tanulsz fizikát. " - Volt, aki vásárban alkudott mangalicára, volt. alá árvízi emléknapon fogyasztott füstölt szalonnás-marhahúsos babgulyást. A Szegedi Vadaspark fönnállása óta nem fogadott annyi látogatót. mint az elmúlt napokban, s rekordot döntött a füvészkert is. Nem beszélve arról: négynapos ünnepre hallal telis-tele telepített szegedi horgászvizek partján már hajnali háromkor ott kellett lenni, hogy helyhez juthasson az ember... Eszembe jut az egykori anekdota, még a rendszerváltás előttről: a félig kitárt garázskapu egyik - a csukott - ajtószárnyán egyszer csak a falfirka tűnt föl: NEP. „Hát ezzel meg mit akarnak mondani, hogy jön ide a novaja ekonomicseszkaja pohtyika közkeletű rövidítése?" - tűnődött az arra járó, hökkenten. Aztán becsukták a garázskapu másik szárnya, és láthatóvá vált a firka másik fele is: OL1TIZÁLJ! Összeolvasva tehát: „ne politizálj". Igen, pohtizálni annak idején merőben ellenjavallt volt - ma nem az, ma mindenki azt tesz, amit jónak lát, ha politizálni akar, politizálhat napestig is akár. De nem akar - mutatta meg világosan az elmúlt négy nap. Ki-ki jól akarta érezni magát, s jól is érezte, úgy töltve ezt az egybefüggő, négy napot - csodálatos adománya a naptárnak -, ahogy eltervezte. És erre még - kivételesen az időjárás is áldását adta, égkék-napragyogó, barkát-virágot hontó volt ez az ünnepi négy nap - minden együtt volt, hogy igazi, civil március tizenötödikénk legyen. Most már jöhet - akár a rossz idő is! Várja már a csapadékot a határ! Kipihentük magunkat - politikamentesen -, s az eső csak használ. Pont kerülhet a kórház és a klinika megállapodására Pajor László a régi rend mellett Korrigálja a múlt héten sok hibával megjelent betegbeutalási rendet az Egészségügyi Minisztérium. A kórházvezetőknek ma délig van lehetőségük arra, hogy elküldjék javaslataikat a szaktárcának. Úgy tudjuk, Szegeden még ma reggel is tárgyalnak az ügyben a kórház és a klinika vezetői. Az új rend szerint csak a városi kórházban látnák el a 165 ezer szegedit. Pajor László azt szeretné, ha maradna a régi szisztéma, amiben a szegediek egyik (ele a kórházhoz, a másik fele pedig a klinikához tartozik. háznak nagyon sok embert kell ellátnia. Horváth Ágnes bejelentésére és a hosszú hétvégére utalva Pajor azt mondta: a minisztérium olyan határidőket szab, amitől kinyílik a bicska az ember zsebében. A kórház és a klinika vezetői, valamint az HARMINC NAP UTÁN Horváth Ágnes államtitkár tájékoztatása szerint április l-jétől ugyan megváltozik a beutalási rend, de akit március 31-éig beutaltak egy adott intézménybe, az a kezelés befejezéséig ott maradhat. Krónikus ellátás esetén ez harminc napot jelent. Ennek letelte után áthelyezik a beteget az új struktúra szerint működő kórházba. intézményfenntartók tegnap tárgyaltak a területi ellátási kötelezettségről, de várhatóan csak ma születik végleges megállapodás az ügyben. A törvény szerint a fenntartók módosíthatják az ellátási terület határait, kapacitásait. Pajor azt szeretné, ha maradna a jelenlegi beutalási rend. Eszerint a szegediek egyik fele a kórházhoz, a' másik fele pedig a klinikához tartozik. SZ. c. sz. AKI NEM SZERZŐDIK, NEM PÁLYÁZHAT £ A kórházaknak március 31-éig alá kell írniuk az OEP-pel az új finanszírozási szerződést. Ha valaki nem írja alá a megállapodást, nem részesülhet abból a 7,5 milliárd forintból, amelyből az átalakulást támogatja a szaktárca. A pénzt pályázat útján osztja ki a kórházak között a minisztérium. Az előző héten képtelen, rengeteg hibával tarkított betegbeutalási lista jelent meg az Egészségügyi Minisztérium honlapján. Az április 1 -jétől érvényes új területi ellátási rend szerint a 165 ezer szegedit a 316 aktív ággyal rendelkező városi kórházban látnák el, míg az 1117 aktív ággyal rendelkező egyetemi klinika a Szeged környéki településeken élő 82 ezer ember ellátásáért felelne. A felosztás nem csupán az intézményeknél, de az ÁNTSZ-nél is kiverte a biztosítékot. A szaktárca államtitkára, Horváth Ágnes március 14-én elismerte: több hiba is van a listán, amit korrigálni fognak. Az intézményvezetőknek március 19-én 12 óráig kell jelezniük a szaktárcának az esetleges pontosításokat. - Az új beutalási rendnek az a legnagyobb hibája, hogy nem veszi figyelembe, milyen szisztéma működik már évtizedek óta a régióban. A háziorvosok és a mentősök már behunyt szemmel tudják, kit milyen bajjal hová lehet beutalni, hová lehet szállítani. Ennek megváltoztatása káoszt okoz - mondta lapunk érdeklődésére a városi kórház főigazgatója. Pajor László szerint Szegeden aránytalan lett a súlyozás, hiszen a kór-