Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-19 / 65. szám

HÉTFŐ, 2007. MÁRCIUS 19. • AKTUÁLIS" 3 PÉCSETT MÁR CÉGET CSERÉLTEK Úgy tudjuk, a csőd közeli helyzetbe került, pécsi székhelyű Glanz-Grund Kft. takarította a Pécsi Tudományegyetem orvoskarának betegellátó egységeit is. Pontosabban: nem takarította. Az intézmény vezetői közül pénteken hem sikerült elérnünk senkit, azt viszont megtudtuk, az ott dol­gozóknak is másfél havi munkabérükkel tartoznak. He­lyettük szerdától egy másik céget bíztak meg, amelyik át­vette a becsődült kft. munkavállalóit. Harmadszor nem kapták meg időben a bérüket a szegedi kórházban Fellázadtak a takarítók bérük miatt nem hajlandók dol­gozni, azonnal leültek és egyen­ként szerződést kötöttek velük ­hiszen a kórház nem működhet megfelelő higiénia nélkül. Ezek az átmeneti megállapodások március végéig lesznek érvény­ben, addig megtalálják a szerző­dést súlyosan megszegő kft. utódját. Pajor László szerint ugyan megpróbálnak tárgyalni a céggel, de könnyen lehet, hogy pereskedés lesz az ügy vége. A szegedi városi kórház terüle­ténél jóval nagyobb az egyetemi klinikáké - amelynek takarításá­ra szintén a Glanz-Grund szer­ződött. Az itt dolgozóknak ugyancsak legalább egy havi munkabérével tartozik a cég, a takarítás azonban nem állt le. Resch József, az orvoscentrum gazdasági igazgatója elmondta: pár napon belül eredményre jut­hat az orvoscentrum vezetése, addig Matyasovszky állítólag ar­ra kérte a takarítókat, dolgozza­nak tovább, kvázi hitelben. AII. számú Belgyógyászati Kli­nikán takarító Horváth Ida el­mondta: határidős számlákat, hi­teltartozásokat kellene kifizetni­ük - elmaradt munkabérükből. A fizetés jelentős csúszása náluk is már harmadszor következett be. Most háborogva ugyan, de takarí­tanak. Egyelőre ígéretet sem kap­tak arra, hogy megkapják a bérü­ket, decemberben pedig - egy ko­rábbi bérfizetési csúszásnál - a takarítócég területi képviselője a klinikákat végigjárva megfenye­gette a munkavállalókat, hogy ki­rúgják mindazokat, akik szóvá teszik az ügyet. Mint mondta, most telt be a pohár, hiszen Sze­geden kétszázötven munkaválla­ló és családjuk szociális helyzetét fenyegeti a fizetésképtelen cég, amellyel még mindig szerződés­ben állnak. Ha kell, bíróságra mennek jogos járandóságukért. T.R. Először megtagadták, majd fel­vették a munkát a szegedi kór­ház takarítói, mert harmadszor nem kapták meg időben a bé­rüket. Az őket alkalmazó pécsi cég - amely a szegedi klini­kákkal is szerződött - fizetési problémái kétszázötven szegedi dolgozót érintenek. Megtagadták a munkavégzést a szegedi városi kórházban dolgo­zó takarítók szerdán, mert az el­múlt fél évben harmadszor for­dult elő, hogy nem kapták meg határidőig a munkabérüket. Az egészségügyi intézmény ta­karítására öt évvel ezelőtt szerző­dött a kórházzal a pécsi székhelyű Glanz-Grund Kft. Vezetője, Ma­tyasovszky László a napokban az­zal indokolta a Szegedi Városi Te­levízió riporterének a bérfizetés elmaradását: a kórház többször nem utalta át időben a pénzüket, így nem tudták időben befizetni a járulékokat és adóterheket. Az APEH mindezért inkasszót kért a cég bankszámlájára - emiatt nem tudnak fizetni alkalmazottaik­nak. Pénteken többször kerestük az ügyvezetőt a pécsi székhely te­lefonszámán, hogy megtudjuk: átmeneti zavarról van szó, vagy nincs esély rá, hogy a takarítók a munkabérükhöz jussanak. Nem sikerült elérnünk. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója elmondta: mindig időben átutalták a cég­nek a járandóságát, tavaly au­gusztus óta azonban az APEH-nak küldik a pénzt. En­nek oka egy adóhatósági felszólí­A tisztaság alapvető követelmény Fotó: Tésik Attila tás, amelyben közlik a kórház- vételére az APEH tart igény. A fő­zal: mivel a Glanz-Grund nem igazgató hozzátette: amint kide­fizeti a közterheket, minden be- rült, hogy a takarítók elmaradt A világon csak a magyar országgyűlés énekel Szená-torok: Rabszolgák kórusa A próbákon sosem politizálnak, és állítják: a parlamentben nem tudnának durván egymásnak esni a Szená-torok tagjai. Há­rom éneklő politikussal - Ko­vács Kálmánnal, Karsai Péterrel és Kozma Józseffel - a szegedi fellépés előtt beszélgettünk. A parlamentbe kell bejutni elő­ször, a kórusba aztán már köny­nyű - mondta Karsai Péter MDF-es országgyűlési képvise­lő, amikor arról faggattuk, ho­gyan lehet valaki a Szená-torok tagja. Az országgyűlés énekkara a szegedi tavaszi fesztiválon lé­pett fel szombat este, három énekesével - Karsaival (basz­szus), Kovács Kálmánnal (te­nor, SZDSZ) és Kozma Józseffel (tenor, MSZP) a koncert előtt beszélgettünk. Zenei múltja mindhármuk­nak van, Karsai a szegedi főis­kolán végzett ének-zene-törté­nelem szakon, később karveze­tő lett. Kovács Kálmán és Koz­ma József iskolai énekkarok tagja volt, a szegedi képviselő hegedülni is tanult. Időnként ma is játszik, ahogy mondja, „a család néha tolerálja". A koráb­bi informatikai és hírközlési miniszter a középiskolában már egy kórusban énekelt ké­sőbbi feleségével, akivel most a Szená-torokban is együtt dalol. - A képviselőség, a miniszter­ség nagyon sokat elvesz a csa­ládtól, az énekkar viszont lehe­tőség arra, hogy a feleségemmel közös hobbink legyen. A próbákat általában hétfőn és a fellépések előtt tartják. Politi­zálni ilyenkor nem szoktak, nincs rá idő és nincs rá szükség ­mondta Karsai. A kóruson belül kialakul egy­fajta kapcsolatrendszer, ami le­hetetlenné teszi, hogy a parla­mentben ezen emberek között nagyon éles vita alakuljon ki. Akik valamilyen területen képe­sek együttműködni, nem tudnak olyan visszatetszőén viselkedni, mint a politika egyes szereplői. Egy kórus akkor szól jól, ha a szólamok bár mást énekelnek, együtt harmóniára törekszenek. Ez a politikában is így van - fo­galmazott Kovács Kálmán. A Szená-torok koncertjei jóté­konysági célúak, a közönség több­nyire szeretettel fogadja őket. Ko­vács szerint ez különösen fontos egy politikusnak, akinek társadal­mi megítélése a közéleti vitákban nem mindig egyértelmű. Talán művészeti élmény szem­pontjából sem teljesen jelentékte­len amit produkálunk, de az, hogy egyébként politikával foglalkozó emberek ilyen oldalukról mutat­koznak be, az a nézők számára ér­dekesség- közölte Kozma. Külföldi fellépéseik alkalmával sok politikustól hallották már, hogy szívesen követnék a példá­jukat, de máig nincs a magyaron kívül olyan országgyűlés, amely­nek éneklő képviselői lennének. Kozma Józseftől arról is érdek­lődtünk, hogyan vigyáz a hangjá­ra, de a politikusnak nincs kü­lönleges trükkje. Viszont azt elis­merte, hogy ha a parlamentben nem kiabálnak sokat a képvise­lők, az az országgyűlésnek és az énekkarnak is jót tesz. G. ZS. REPERTOÁR A Szená-torok többnyire magyar szerzők műveit - Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos - adják elő, és olyan slágerzenéket mint például Verdi Nabuccójából a Rab­szolgák kórusa. Szegeden a Brass in the Five rézfúvós kvintettel és a márciusi ünnepen Liszt-díjjal kitün­tetett szegedi operaénekessel, Vaj­da Júliával adtak közös koncertet. A parlamentbe kell bejutni először, a kórusba aztán már könnyű Fotó: Frank Yvette Politika­mentesen FARKAS CSABA Négynapos ünnep van mögöttünk - ha úgy tetszik, négynapos hétvége. Már csütörtökön elkezdődött - mi több, szerdán, mun­kaidő után. Megteltek az országutak - ki autóba, ki vonatra, ki buszra szállt, és irány az ország túlfele. Irány a Balaton, a hegyek - aki pedig, mondjuk, észak-északnyugaton látta meg a napvilá­got, annak számára irány: Szeged. S aki itthon maradt, nem szű­kölködött programokban az sem. Az Utazó Csodák Palotájában látogatók ezrei ismertek rá a hét végén gyerekkori játékaikra, s mikor a gyermekeik érthető és világos magyarázatot vártak volna tőlük, miért működik, ami működik, ráébredtek: egykori fizikata­námk egészen konkrétan erre a pillanatra gondolt, midőn azt mondta nekik anno, a tábla előtt: „Eljön majd fiam az idő, ami­kor rádöbbensz, milyen jó is lett volna, ha normáhsan tanulsz fi­zikát. " - Volt, aki vásárban alkudott mangalicára, volt. alá árvízi emléknapon fogyasztott füstölt szalonnás-marhahúsos babgu­lyást. A Szegedi Vadaspark fönnállása óta nem fogadott annyi lá­togatót. mint az elmúlt napokban, s rekordot döntött a füvészkert is. Nem beszélve arról: négynapos ünnepre hallal telis-tele telepí­tett szegedi horgászvizek partján már hajnali háromkor ott kellett lenni, hogy helyhez juthasson az ember... Eszembe jut az egykori anekdota, még a rendszerváltás előttről: a félig kitárt garázskapu egyik - a csukott - ajtószárnyán egyszer csak a falfirka tűnt föl: NEP. „Hát ezzel meg mit akarnak monda­ni, hogy jön ide a novaja ekonomicseszkaja pohtyika közkeletű rövidítése?" - tűnődött az arra járó, hökkenten. Aztán becsukták a garázskapu másik szárnya, és láthatóvá vált a firka másik fele is: OL1TIZÁLJ! Összeolvasva tehát: „ne politizálj". Igen, pohtizálni annak idején merőben ellenjavallt volt - ma nem az, ma mindenki azt tesz, amit jónak lát, ha politizálni akar, politizálhat napestig is akár. De nem akar - mutatta meg világo­san az elmúlt négy nap. Ki-ki jól akarta érezni magát, s jól is érez­te, úgy töltve ezt az egybefüggő, négy napot - csodálatos adomá­nya a naptárnak -, ahogy eltervezte. És erre még - kivételesen ­az időjárás is áldását adta, égkék-napragyogó, barkát-virágot hon­tó volt ez az ünnepi négy nap - minden együtt volt, hogy igazi, ci­vil március tizenötödikénk legyen. Most már jöhet - akár a rossz idő is! Várja már a csapadékot a határ! Kipihentük magunkat - politikamentesen -, s az eső csak használ. Pont kerülhet a kórház és a klinika megállapodására Pajor László a régi rend mellett Korrigálja a múlt héten sok hibával megjelent betegbeutalási rendet az Egészségügyi Minisztérium. A kórházvezetőknek ma délig van lehetőségük arra, hogy elküldjék javaslataikat a szak­tárcának. Úgy tudjuk, Szegeden még ma reggel is tárgyalnak az ügyben a kórház és a klinika vezetői. Az új rend szerint csak a városi kórházban látnák el a 165 ezer szegedit. Pajor László azt szeretné, ha maradna a régi szisztéma, amiben a szegediek egyik (ele a kórházhoz, a másik fele pedig a klinikához tartozik. háznak nagyon sok embert kell ellátnia. Horváth Ágnes beje­lentésére és a hosszú hétvégére utalva Pajor azt mondta: a mi­nisztérium olyan határidőket szab, amitől kinyílik a bicska az ember zsebében. A kórház és a klinika vezetői, valamint az HARMINC NAP UTÁN Horváth Ágnes államtitkár tájé­koztatása szerint április l-jétől ugyan megváltozik a beutalási rend, de akit március 31-éig be­utaltak egy adott intézménybe, az a kezelés befejezéséig ott ma­radhat. Krónikus ellátás esetén ez harminc napot jelent. Ennek letelte után áthelyezik a beteget az új struktúra szerint működő kórházba. intézményfenntartók tegnap tárgyaltak a területi ellátási kö­telezettségről, de várhatóan csak ma születik végleges meg­állapodás az ügyben. A törvény szerint a fenntartók módosít­hatják az ellátási terület hatá­rait, kapacitásait. Pajor azt sze­retné, ha maradna a jelenlegi beutalási rend. Eszerint a sze­gediek egyik fele a kórházhoz, a' másik fele pedig a klinikához tartozik. SZ. c. sz. AKI NEM SZERZŐDIK, NEM PÁLYÁZHAT £ A kórházaknak március 31-éig alá kell írniuk az OEP-pel az új finanszí­rozási szerződést. Ha valaki nem írja alá a megállapodást, nem része­sülhet abból a 7,5 milliárd forintból, amelyből az átalakulást támogatja a szaktárca. A pénzt pályázat útján osztja ki a kórházak között a mi­nisztérium. Az előző héten képtelen, renge­teg hibával tarkított betegbeuta­lási lista jelent meg az Egészség­ügyi Minisztérium honlapján. Az április 1 -jétől érvényes új te­rületi ellátási rend szerint a 165 ezer szegedit a 316 aktív ággyal rendelkező városi kórházban lát­nák el, míg az 1117 aktív ággyal rendelkező egyetemi klinika a Szeged környéki településeken élő 82 ezer ember ellátásáért fe­lelne. A felosztás nem csupán az intézményeknél, de az ÁNTSZ-nél is kiverte a biztosí­tékot. A szaktárca államtitkára, Horváth Ágnes március 14-én el­ismerte: több hiba is van a listán, amit korrigálni fognak. Az intéz­ményvezetőknek március 19-én 12 óráig kell jelezniük a szaktár­cának az esetleges pontosításo­kat. - Az új beutalási rendnek az a legnagyobb hibája, hogy nem veszi figyelembe, milyen szisz­téma működik már évtizedek óta a régióban. A háziorvosok és a mentősök már behunyt szemmel tudják, kit milyen bajjal hová lehet beutalni, hová lehet szállítani. Ennek megvál­toztatása káoszt okoz - mondta lapunk érdeklődésére a városi kórház főigazgatója. Pajor Lász­ló szerint Szegeden aránytalan lett a súlyozás, hiszen a kór-

Next

/
Oldalképek
Tartalom