Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-02 / 52. szám
8 •MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2007. MÁRCIUS 2. A szegeden élő JoelXucla egy perc alatt elkészít egy figurát A lufihajtogatás művésze így készül a szívben hintázó kék kutyus Fotó: Frank Yvette A francia Joel Xucla lufihajtogatással szórakoztatja az európaikat. A Szegeden élő fiatalember hazánkban elsősorban jótékonysági rendezvényeken lép fel. A háromgyermekes édesapa (óként ausztriai és németországi fesztiválokra, valamint szórakoztató programokra kap meghívást. Nem telik el egy perc, és kész a kék kiskutyus, ami egy szívben hintázik. A francia származású Joel Xucla ujjai úgy dolgoznak, mint egy géppuska. A hatvan centi hosszú, vékony lufin pillanat alatt több kis gömböt formál, majd egy tekerés jobbra, kettő balra, és éppen hogy csak nem ugat a kutya. Joel szerint inkább gyakorlás, mintsem kézügyesség kell a lufihajtogatáshoz. Persze az adottságok is számítanak, jó, ha az embernek hosszú, zongorista- vagy bűvészujjai vannak. A harmincnégy éves fiatalember nem lufihajtogató művésznek készült: hazájában traktorokat, teherautókat és mezőgazdasági gépeket szerelt. Tizenhárom éve feladta szakmáját, fölkerekedett, és azóta Kelet-Európában a beteg, rászorult gyerekeken próbál segíteni. Azt mondja: a kemény francia mentalitás nem az ő lelkének való. Sokkal jobban szereti Ausztriát és Magyarországon is nagyobb biztonságban érzi magát. Először 1994-ben jutott el hazánkba, itt ismerkedett meg feleségével, a budapesti Szűcs Móniká* Szívesen veszik például Bajorországban, ha egy jó vacsora mellé társul néhány percre egy mókás ember is. Joel Xucla val. Másfél éve élnek gyerekeikkel, a tízéves Claire-rel, a hétéves Michellel és a négyéves (asminnal Szegeden. A család angolul és magyarul kommunikál, hogy ne legyenek félreértések. A gyerekek magyarul tanulják a leckét. - Magyarországon elsősorban jótékonysági fellépéseken szórakoztatom a beteg gyerekeket. Kórházakban, nevelőotthonokban próbálok egy kis szeretet becsempészni a szívükbe. A bohóckodás, a bábozás és a lufihajtogatás csak egy közvetítő eszköz - magyarázza a magyarul jól beszélő utcai művész, akivel a nagyobb utcai rendezvényeken, például a borfesztiválon már találkozhattak a szegediek is. Munkáját elsősorban a támogatók teszik lehetővé. - Szívesen veszik például Bajorországban, ha egy jó vacsora mellé társul néhány percre egy mókás ember is - meséli loel. Lufihajtogató tudományát egyébként egy amerikai ismerősétől tanulta, és szakkönyveket is forgat. Közel száz alapfigura birtokosa, amit variálva ezerféle alakzatot tud előállítani. CS. G. L. KIS BABOZOK Joel a nevelőotthoni, kórházi műsorokba egyre sűrűbben bevonja a gyermekeit is. A bábelőadások állandó közreműködője a két kislány és a kisfiú. A legnagyobb, Claire már barokk fuvolán is szórakoztatja a gyerekeket. Az édesanya és az édesapa úgy gondolja, nem árt, ha a gyerekek is szembesülnek az élet árnyoldalával is. Egy kicsit más Lehet a palántát a földbe ültetni fejjel lefelé is, meg fölfelé is. A munka körülbelül ugyanannyi vele, ez az egy biztos. Meg az is, hogy a fordítottjánál teljesen fölösleges volt megtermelni és elültetni a magot, megöntözni, széltől is óvni. Egyetlen rossz mozdulat, és fuccs. Egy kicsit más. Nehezen szánom rá magamat, hogy villamosunk sínjéről megint szóljak, elmondom inkább nekifutásként, miért ódzkodom tőle. A Csörögben kétszer szóvá tette lapunk, hogy a Cserepes sori kanyarban kilazult néhány csavar. Mi lett belőle 1 Hatalmas munkával kitérőt építettek oda. A legjobb helyre tették, de ha most azt találnám mondani, hogy az alsóvárosi végállomáson három csavar biztosan ágaskodik, mert elfelejtették meghúzni, a régi buzgalom mintájára esetleg alagutat fúrnak oda. Pedig ott van az a három csavar, a táblától visszafelé talán hét méterrel. Legyünk pontosak: ott volt. Az egyik körülbelül két centit hibádzott, a jobbról-balról levő felet. Ha már föltalálta az emberiség a sínleszorítást, gondoltam, csak egy kicsit kellett volna tovább fordítani a csavaróját, és mindjárt más lett volna. Hónapokkal ezelőtt balga buzgalmamban szóltam az egyik masinisztának, hátha tovább adja. Ellegyintette avval, hogy napjában ellenőrzik, és már indultunk is vissza. Ha valóban vallatják mindennap a pályát, gondoltam megint, idáig érve vagy köd ereszkedik rájuk, vagy elhomályosulhat a látásuk. Hogy lazultak-e közben a csavarok, vagy egy állapotban voltak, mint a Samu nadrágja, nem méricskélem, de beljebb nem srófolódtak, az is biztos. Elismerem, statisztikai átlagot nem is lehetne számítani. Gedótól Kecskésig Isten tudja, hány csavart tekertek bele a talpfákba, a szegedi összest véve még nagyobb a szám. Kezdje el kukacos elmével ázalék-százalékolni valaki azt a hármat - reméltem, csak ennyi van! -, bolhapattanásnyit kapna. Ezreléket esetleg, és azt is tört számmal7 Meglehet, baleset nem is lett volna belőle, mert ott már csak lépésben jár a tuja, de a magamfajtának föltűnik mégis. Egy kicsit ez is más. Tartozom az igazságnak, meglepetés ért a minap. Ketten tekergették a csavarokat. Nem tudhatták, hogy ezen rágódom hónapok óta, mégis. Említettem nekik, mekkora a kockázat, azt mondták rá, van itt több is. Mert a csavar olyan portéka, szeret a rázkódásoktól meglazulni. A lényeg: késve bár, de egy időre meggyógyították őket. Talán a többivel együtt. És megint más. Szorgalmasan nyesegetik a fákat a villanyvezetékek alatt. Előáll a kosaras daru, kézben a láncfürész, és nincsen kegyelem. Biciklivel szoktam arra járni, tapasztalom, hogy a drága aszfaltból legalább egy métert fölösleges volt kiönteni. A másik oldalon ugyanannyit számíthatunk, az pedig összesen két méter. Számoljon utána, akinek van ideje rá, mennyivel kell szoroznia napi áron méterét, én látatlanban elhiszem, hatalmas a summa. Azért kénytelen beljebb járni a biciklis is, a busz is, meg az összes autó, mert a fáknak a lombja nem csupán fölfelé szokott nyújtózkodni, de oldalágra is terebélyesedik. Ha csak egy kicsit is oldalba vágná a fűrész, az is de más lenne mindjárt. Kinek csak a tükrét tekeri el, kinek a szemét akarja kiverni. Ha szűkül az utcák torka, macerásabb a közlekedés, és esély van a balesetre. Mit gondolhat a villanycég képviselője, akinek dolgoznak a nyesegetők? Uraim, nem az én asztalom! Vágja mindenki a magáét! Viszem magammal a metszőollót, de kosaras emelőm nincsen hozzá. Még egy kicsit a másból. Elöntött az öröm, amikor láttam, az új hídon sorban átpántohák a villanybszlopok hasát. Ajtajuk tárva-nyitva volt, akármelyik kíváncsi kölök bele matathatott volna. Ahány oszlop, annyi veszedelem. Volt. Aztán elmúlt, de megint lett. Néhányról eltűntek a pántok, tátongnak a hasak. Másra nem tudok gondolni, arra illetékes emberek nyúltak beléjük, elhárítván más bajokat, de éppen nem volt náluk a pántolójuk. Egye fene, úgy maradtak. A híd meg addig rázkódik, amíg ki nem nyílnak. Égy kicsit más megint, ez is. H. D. JÓL SZITUÁLT HIPPI EGY HÚRON PENDÜLNE •| A hirdetők között szerepelt a 70 éves. szenvedélymentes, lelki társát kereső férfi. 20 éves, csinos, érzéki lány, aki barátra vágyik, édes pillanatok eltöltésére. Biszexuális nő jelentkezésére váró diszkrét házaspár. Rendezett körülmények között élő hippi, aki egy húron pendülne a jelentkezőkkel. Társat keresek" jeligére Több száz szegedi ismerkedik hirdetés útján Az első látásra szerelemről már mindenki hallott, a jeligésről talán kevesebben. Szegeden több százan keresik a nagy Ót hirdetések útján. A szerencsések hamar megtalálják a párjukat, de van, akinek 147 randevú sem hoz sikert. „Szegedi, erősen medvés, nagyon független, barna hajú, zöld szemű élőlény vagyok. Kereslek, mikor talállak meg?" - olvasható az üzenet a Déli Apró társkereső rovatában. Bár sokan nem hiszik el, a szerelem akár jeligével is ránk találhat. Szegeden nók és férfiak százai kutatnak így a „nagy Ó" után. - Szeptember óta adok fel minden héten társkereső hirdetést. 147 férfival találkoztam, voltak közöttük szakmunkások, üzletemberek, értelmiségiek. Előfordult, hogy három-négy randevúm volt naponta - mondja a 38 éves Éva, aki közgazdász végzettséggel titkárnőként dolgozik. - Egy középkorú, elvált nőnek nagyon nehéz ismerkedni, még akkor is, ha olyan hatalos, mint én. Ezért könnyíti meg a helyzetemet a hirdetés. Éva elmondta, hogy telefonszámon még többen jelentkeznek, mintha jeligére ad fel hirdetést az ember. A telefonos elérhetőség azonban veszélyeket rejt, hiszen előfordult, hogy hajnalban kereste egy vadidegen azzal, nincs kedve még hazamenni a kocsmából a feleségéhez - találkozzanak. A jól kommunikáló nő persze gyorsan leszerelte a férfit, és a randevúkra is kidolgozott egy stratégiát. - Telefonon megbeszélem az illetővel, miről fogom megismerni jú, zöld szemű, közepes testalkatú 24 éves fiú volt. Kérdésünkre, ilyen fiatalon miért nem diszkóba jár ismerkedni, Imre határozott választ adott: - Bulikban képtelenség olyan lánnyal találkozni, aki valóban komoly kapcsolatra vágyik. Egyébként is sokat dolgozom, nincs időm szórakozni járni, így sokkal egyszerűbb - szögezi le és megjegyzi, a hirdetés már különben sem aktuális, hiszen egy szőke hajú, kék szemű lány, Anett elcsavarta a fejét. Próbálkozunk tovább. „40-es, jól szituált férfi lelki társát keresi, vékony, szép arcú 25-35 éves nő személyében." Három csörgés után magas férfihang szól a telefonba. Az úr kérdésünkre, aktuális-e a hirdetés, meggyőző igennel felel, és megkérdi, milyen kinézetű nővel beszél. Zavarban vagyunk, de csak egy pillanatig, a másikban már soroljuk Pamela Anderson adatait. A magas hangú úr megköszöni a hívást, és közli: ó is régóta próbálkozik, tudja, hogy nem jó füllenteni, mert az igazság az első találkozásnál úgyis kiderül. BOBKÓANNA a találkozón. Messziről kifigyelem, és ha nem tetszik, egyszerűen elsétálok mellette. A társkeresők segítségére lehetnek a különböző közvetítő irodák, melyek az ügyfél igényeit figyelembe véve keresgélnek a szinglipiacon. - Adatlapkitöltés, keresgélés az adatbázisban, találkozó megbeszélése, randevú - sorolja az ismerkedést megelőző fázisokat Barta Marianna, az egyik szegedi társközvetítő iroda tulajdonosa. - Sok embernek jelent problémát az ismerkedés, van, aki belefáradt a keresgélésbe. Én ezeknek az embereknek segítek párra találni - mondja. Ügyfelei közül többen már össze is házasodtak. Éva 147 randevúján és a közvetítő iroda sikerein felbuzdulva megpróbálkoztunk a hirdetéssel. Első kiszemeltünk egy fekete haA szerencsések hamar megtalálják a párjukat Fotó: Karnok Csaba