Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-17 / 64. szám

SZOMBAT, 2007. MÁRCIUS 17. • AKTUÁLIS" 5 Tizenkét napig várólistán - Három óra várakozás Vértortúráztunk: orvostól a laborig Aki véradásra megy a szegedi rendelőintézetbe, még mindig sorbaállásokra kell számítania. Kollégánk tizenkét napig volt várólistán és hatszor állt sorba. Összesen hatszáz forint vizit­díjat fizetett. A vérvételre nem panaszkodott. Hatszor kell annak sorba állni, aki azt szeretné, hogy a Szegedi I. számú Rendelőintézet laborató­riumában vegyenek mintát a vé­réből. Első hallásra ezt nem hit­tem, ezért vértúrára indultam. A történet március 2-án kezdődött: a háziorvosnál kora reggel sorba álltam. Péntek reggel volt, negyed nyolckor már a rendelő előtt topo­rogtam, és fél óra várakozás után be is jutottam a háziorvoshoz. - Beutalót szeretnék kérni az SZTK-ba vtrvctelhez - mondtam és már pörgött is az asszisztensnő tíz ujja. Eközben a doktornő kitöl­tötte a 300 forintról szóló nyugtát és még egy papírt. Mire a beutaló elkészült, az anyagiakat is elren­deztük. Nyolc óra előtt néhány perccel már a Tisza Lajos körúti rendelőintézet laboratóriumában furakodtam a tájékoztató feliratok felé - közel száz vérvételre váró em ­ber között. Időpont-egyeztetés 10 órától - olvastam az egyik papíron. Akkor ma nem vesznek vért tőlem - állapítottam meg éles logikával. Mivel nem vagyok rutinos or­voshoz járó, megkérdeztem egy élelmesnek látszó asszonyt, hátha tud valami kiskaput. - írassa rá az orvosával, hogy sürgős, és akkor szabad az útja - tanácsolta. Én ezért vissza nem megyek a házior­voshoz - gondoltam, és inkább a betegirányítóhoz fordultam a ren­delőintézet előterében. Csak néhá­nyan voltak előttem. Felvilágosí­tottak, jöjjek vissza 10-re és kérjek időpontot. Másfél óra múlva visz­szaoldalogtam, és ismét sorba áll­tam - azon a napon már harmad­szor. Tizenketten vártak előttem időpontért. - Március 13-a, fél kilenc meg­felel? - kérdezték az ablak mö­gül. Mit tehettem, vártam tizen­két napot a vérvételre. Március 13-án már reggel nyolc órakor ott voltam a pénz­tárnál. Negyed órát kellett várni, mivel a három ablaknál negyve­nen várakoztak. Kiszúrtam, hogy van egy gyorspénztár is, oda azo­kat a vizitdíj-befizetőket várják, akiknek a pénzét nem kell felvál­tani. Ideálltam. Befizettem má­sodszor is a 300 forintot, és bol­dogan rohantam a közeli laborba, hogy elérjem a fél kilences csatla­kozást. A váróteremben legalább százan bebocsátásra vártak. Most mi a teendő? Blokkom is van, be­utalóm is, időpontom is. Vártam. Aztán mégis megkérdeztem egy rutinosnak látszó véradót, hol kell várakozni. A nő azonnal rá­vágta: álljak be a sorba és adjam be a papírjaimat az ablakon. Tizenöten voltak előttem fél kilenc előtt öt perccel. Gyorsan rám került a sor, regisztráltak, hogy megérkeztem. Innentől kezdve sok jóra nem számíthat­tam, hiszen feltételezhető volt, hogy a közel száz ember - előt­tem van. Az ötös találatom lenne ilyen biztos. Kereken 105 percet várakoztam, pedig a laboros nők megfeszített tempóban dolgoz­tak. Épphogy bement valaki^már jött is ki. Mégis akadtak, akiknél elszakadt a cérna, be-bekiabáltak a labor nyitott ajtaján. A laboro­sok szerencsére hősiesen állták a nem éppen finomra sikeredett beszólásokat. A vénámon is csak egy pici pont jelezte, hogy vérvé­telen voltam. CS. G. L. STATISZTIKA Tizenkét napot kellett várni vérvé­" telre márciusban. A hat sorban ál­lás során összesen három órát kellett várakozni. Közel kétszáz emberrel találkoztam a laborató­riumban. A vizitdíj miatt harminc­egy esetben szidták a kormányt. Huszonháromszor „szóltak be" a laborban dolgozóknak. A szegedi vasútállomáson már három hónapja beszerelték Mozdulatlan a mozgólépcső Németországban körözött Volkswagent találtak a Szegedi Rendőrkapitányság emberei tegnap a Petőfi Sándor sugárúton. Az egyik német autókölcsönzőből eltulajdonított jármű már napok óta rostokolt parkolási jegy nélkül, és a parkolási társaság tulajdonosnak címzett írásbeli felszólítása során derült ki, hogy azt lopás miatt körözik. A kocsit a rendőrség telephelyére szállították Fotó: Segesvári Csaba Indulhatna a restauráció, ha jönne a pénz Szőregre Elhanyagolt szerb templom Még mindig nem működik a szegedi vasútállomáson a moz­gólépcső - a bőröndöket tovább­ra is a megszokott úton kell felcipelni a peronra. A MAV a hónap végére ígéri az üzembe helyezést. Több mint három hónapja már, hogy a felújított szegedi nagyál­lomást átadták. A rekonstrukció része volt egy mozgólépcső be­építése is. A protokolláris ünnep­ségen a mozgólépcső működött, de ahogy az előkelőségek elhagy­ták az állomást, a lépcső megállt. Azóta nem is mozdult meg. A nagy bőröndökkel érkezők mo­tyóikat továbbra is ugyanúgy ci­pelik le és fel, mint korábban. Végig lehet gyalogolni az álló lép­csőn - többen, akik rálépnek, ab­ban reménykednek, hogy auto­matikusan elindul. Az utasok egy ideig árván várnak, majd lép­nek. A lépcső, ha mozogna, a pe­ronról szinte az Indóház téri vil­lamosmegállóig szállítaná az utasokat. Kavalecz Imre, a MÁV szóvi­vője elmondta: a vidék egyetlen, vasútállomáson elhelyezett moz­gólépcsője a hónap végén üze­melni fog. - A hatósági engedélyekre vá­runk - jegyezte meg a szóvivő. Hozzátette: a kérelmeket még ta­valy eljuttatta a vasúttársaság a hatóságokhoz, de az engedélye­ket ez idáig nem kapta meg. A jö­vő héten várható a megérkezé­sük. A szegedi nagyállomás két éve kezdődött rekonstrukciója 1 mil­liárd 168 millió forintba került. Az eredeti, klasszicizáló stílus­ban felújított, két éve műemlék­ké nyilvánított épület központi részét egy éve adták át. A négy és félezer négyzetméteres épület második üteme tavaly, nem sok­kal karácsony előtt készült el. A kivitelezés fővállalkozója az a szegedi Délépítő Zrt. volt, amely időközben becsődölt, és félbe­hagyta a szegedi Vedres szakkö­zépiskola hatszázmillió forintos felújítását. CS. GÁT LÁSZLÓ Az utasok még nem használhatják a mozgólépcsőt Fotó: Frank Yvette Gázolt az intercity Körözött autót találtak Évről évre jobban pusztul a sző­regi szerb templom belső tere. A fölújítás egyre csúszik, a vakolat pedig egyre potyog. A hírek sze­rint pedig lenne pénz a res­taurálásra. - A pénz elvileg megvan. Hiszen a szőregi szerb egyházközségnek annak idején volt egy iskolája a műemléki jelentőségű templom mellett. Az iskolát a II. világhá­ború után államosították, a rendszerváltozást követően a szegedi önkormányzat közbenjá­rására a szerb ortodox egyház 21 millió 800 ezer forintot kapott, kártalanításként - mondja Jova­nov Bogdán, a templom gondno­ka. A szőregi szerb közösség megkereste Antelity Lukijant, a budai szerb ortodox egyház püs­pökét - szervezetileg ide tartozik a szőregi szerb ortodox egyház­község -, aki megígérte: a temp­lombelső restaurálására biztosít az említett összegből 11 millió forintot. Ez két éve történt, s azóta sem indulhattak el a munkák, mert a püspökségtől nem érkezett meg a pénz. Pedig azóta már a mun­kák elkezdéséhez szükséges, elő­zetes föltárás is megtörtént a műemlékvédelmi felügyelőség engedélyével, és megvan az a szőregi vállalkozás is, amely a munkát végezné. Már csak a pénznek kellene megjönnie, s azonnal indulhatna az eredeti ál­lapotok helyreállítása, a restau­rálás. Miéit nem továbbítja a szerb A szerb ortodox egyháztól várnák a segítséget a szőregiek. Három hónap alatt elvégezhető lenne a munka Fotó: Karnok Csaba egyház a pénzt Szőregre? A sző­regiek tanácstalanok, és már kü­lönböző feltételezések is keringe­nek. De van rá remény, hogy nemsokára rendeződik a helyzet. Hiszen - mint Gálity Illés szege­di kerületi esperestől megtudtuk - néhány nap múlva Deszken összegyűlnek a magyarországi szerbség egyházi képviselői, egy ortodox egyházi rendezvény kap­csán. Ezután alkalom nyílhat szóba hozni a helyzetet. - Azért is fontos lenne, hogy nemsokára elkezdődhessék a restauráció, mert az eredeti álla­potok visszaállítása rendkívül gondos, aprólékos munkát igé­nyel, s ez nem megy gyorsan. Legalább három hónap kell a munkákra, melyek csak nyári hőmérsékleti viszonyok között folytathatók. Ha nem kezdődik el hamarosan, újabb evet késik a fölújítás. F. CS. Nem rögtön jut el az ember a szúrásig Fotó: Tésik Attila Szünetelt a vasúti közlekedés Bu­dapest és Szeged között, miután egy autó a sínekre hajtott Cegléd­nél, és az intercity elsodorta. A kocsiban ülő két ember a helyszí­nen szörnyethalt. A forgalom né­hány perccel hét óra előtt indult újra a vonalon, de még számítani kellett félórás késésekre. Az autós valószínűleg a fénysorompó piros jelzése ellenére nem állt meg, és az éppen oda érkező vonat méte­reken át maga előtt tolta a kocsit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom