Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-02 / 52. szám

PÉNTEK, 2007. MÁRCIUS 2. "AKTUALIS" 5. A térség legnagyobb, több tagiskolából álló oktatási intézményének központja a szegedi Eötvös gimnáziumban lesz Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról - Szeged részvétele lehetőséget ad a településeknek arra, hogy éljenek a közoktatási törvény adta új lehetőségekkel, továbbra is működtetni tudják iskoláikat - adja a döntés magyarázatát Kardos János, a nagyvárosi oktatási iroda vezetője. - A modell újszerű, ugyanis a falvakban tanuló diákok számára felvételi nélkül tenné lehetővé a társult két középiskolában a továbbtanulást, vagyis a szegedi kistérségben 12 osztályos oktatási rendszer alakulna ki. A kistelepüléseknek március 10-éig kell dönteniük arról, hogy belépnek-e ebbe a formálódó szövetségbe. A kistérség életét szervező közhasznú társaság ügyvezető igazgatója, Ratkai Imre mostanában azzal tölti napjait, hogy járja a Szeged vonzáskörzetébe tartozó 11 kistelepülést, érvel a kisiskolák működtetésére kidolgozott modell hasznossága mellett. - Egyre több pénzükbe kerül a kistelepüléseknek a helyi iskola működtetése. Ennek oka, hogy csökken az erre biztosított állami normatíva, de a gyermeklétszám is stagnál - magyarázza Ratkai Imre. - Ugyanakkor a szegedi kistérségből 200 óvodás, 885 iskolás naponta szegedi oktatási intézménybe utazik. A helyzeten úgy fordítanánk, hogy a helyi kisiskolába járó gyerekekhez „utaztatnánk" emelt szintű szolgáltatásként az oktatást. Ennek működőképességét bizonyítja, hogy eddig is a kistérség biztosította a kistelepülések iskoláiban például a pedagógiai szakszolgáltatást, az utazó logopédust. Az esélyegyenlőség jegyében ezentúl például a nyelvi és informatikai képzést is erősítené, a helyettesítést is megoldaná. Ha a kistérségnek mind a 12 települése csatlakozik, akkor e tagiskolákkal 4900 fős oktatási intézmény születne. Ennek fönntartásához 200 millió forint plusznormatívához jutna a kistérség. A kistelepülések lehetőségei az állami normatíva idei 4 százalékos csökkenésével szűkültek: a helyi önkormányzatoknak a szegedi kistérségben összesen 40 millióval ad kevesebbet a kormány az oktatási intézmények fenntartására. - Sütős téma az iskola működtetése - mondja Putnik Lázár, Új szentiván polgármestere. - Erre a községi önkormányzat egyre kevesebb pénzt kap az államtól, vagyis egyre nagyobb arányban kell saját bevételeit iskolája fenntartására költenie. Amit tőlünk elvesz, azt a kormány a kistérségnek emelt összegű normatívaként odaadja. Tehát anyagi kényszerrel akarja elérni a kormány, hogy bevigyük a kistérségbe az iskolát. Ezzel viszont elveszítjük a legfontosabb intézményünk feletti befolyásunkat, KLÁRAFALVI HIÁNY |H A makói kistérséghez tartozó Klárafalva patinás iskolájában az elmúlt 5-8 évben egyre csökkent a diákok száma. A mostani tanévben 11 gyerek jár az 1-4. összevont osztályba, miközben körülbelül ugyanennyi ingázik Deszkre, Szegedre. A csöpp iskola fönntartásának csak 25 százalékát fedezi a központi költségvetési normatíva, a többit az önkormányzatnak kell pótolnia - tudtuk meg Gácsi Zoltán körjegyzőtől. A helyzet tarthatatlanná vált, ezért Klárafalván szeptembertől bezár az iskola. aminek következménye lehet a sorvadás, majd a bezárás - mint Klárafalván. ÚJSZÁSZI ILONA VÁROS ÉS VIDÉKE ijl A város és vidéke, vagyis az egymáshoz közeli települések kapcsolatát a tanácsrendszer idején járási szintnek nevezték, most kistérségnek. A régi járás és a mai kistérség között lényeges különbség, hogy ez utóbbi a települések önkéntes társulása, s nincs hatósági jogköre. Azokat mégis közigazgatási egységnek nevezi a kistérségi társulásokról 2004-ben született törvény. Többcélúnak pedig azért mondják a kistérséget, mert a „kerettagnak" számító települések kisebb-nagyobb csoportjai a csatornázás megoldásától kezdve a Szociális szolgáltatásokon át az iskolák működtetéséig, többféle cél megvalósítása érdekében társulhatnak. A szegedi kistérség települései: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó. HÍREK Mogyorós Bélának tízmillió forinttal tartozik a Délépítő Éhségsztrájkba kezdett a pénzéért Csendes forradalom a szegedi kistérségben Születőben egy mamutiskola Éhségsztrájkba kezdett tegnap egy építőipari vállalkozó, akinek tízmillió forinttal tartozik a felszámolás alatt álló Délépítő Zrt. A 68 éves férfi biztos abban, hogy a szegedi cég menedzsmentje már régen kimentette a vagyonát. A beruházók azt mondják, hogy a Délépítőnek mindent kifizettek. De akkor hol a lé? Mogyorós Bélának tízmillió forinttal tartozik a Délépítő Zrt. Az építőipari vállalkozó Budapesten a Levédia-ház és a csepeli Rákóczi-liget lakópark építésénél volt a szegedi cég alvállalkozója. A 68 éves férfi elmondása szerint a Délépítő nem csupán neki, de más alvállalkozóknak is adósa. „A fölöttem lévő alvállalkozónak 25 millióval tartozik a szegedi cég, de én is adósa vagyok hétmillióval az alattam lévő társaságnak" - érzékeltette Mogyorós, hogyan dolgoznak és függenek egymástól a cégek a nagy építőipari beruházásokon. A kőműves és szigetelési munkákat végző férfi számára érthetetlen, hogy miért vállalt teljesíthetetlen szerződést a Délépítő tavalyelőtt a Levédia-ház beruházásnál, ahol nyolcvanhat lakást húztak fel. Szerinte már az indulásnál látszott, hogy a generálkivitelező Délépítő belebukik a megállapodásban vállaltak teljesítésébe, mert 1,7 milliárd helyett 1,2 milliárd forintért vállalta a munkát. Mogyorós Bélát úgy tájékoztatták a beruházó cégnél, hogy 2006 végéig minden elvégzett munkát kifizettek a Délépítőnek, lejárt követelését a szegedi társaságnál érvényesítse. Lapunk Kapcsolatok oldalán Koreck Ferenc, a Délépítő Zrt. vezérigazgatója arról ír levelében, hogy a szegedi cégnél kialakult visszafordíthatatlan helyzetet egy veszprémi lakópark-beruházás okozta, ahol a megrendelő 2006 elejétől nem, illetve csak részben fizetett nekik. Veszprémben 273 lakásos társasházat épített a Délépítő. A projekt értéke meghaladta a 2,7 milliárd forintot. A beruházó SCD-csoportnál arról tájékoztattak, hogy „minden a Délépítő által kibocsátott számlakövetelést kifizettek, eddig összesen 2,6 milliárd forint értékben." - A pénz megszerzésére nem sok esélyt látok. Végső elkeseredésemben folyamodtam az éhségsztrájkhoz, bár tudom, nem fogok célt érni vele - mondta Mogyorós Béla. A vállalkozó kifizette és szélnek eresztette húsz alkalmazottját. A férfi érdi otthonában éhségsztrájkol, csak teát és gyümölcslevet iszik. „Nem fogadtam ügyvédet. Minek? Felszámolják a Délépítőt, sorba állítják az alvállalkozókat követeléseikkel, de csak morzsák maradnak majd nekik, vagy az sem. Biztos vagyok abban, hogy a szegedi cég menedzsmentje már régen kimentette a vagyonát. Az a szomorú, hogy ezt Magyarországon meg lehet csinálni, hogy itt minden szabályos és törvényes, csak közben az ember beledöglik." SZ. c. sz. Régióra Ma délután 2 órától látható a Magyar Televízió l-es csatornáján a Szegedi Stúdió körzeti magazinja, a Regióra. A műsorban a sportorvos ad tanácsot ahhoz, hogy mennyit érdemes mozogniuk az idősebbeknek. Szó lesz a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségéről, s egy 21. századi taneszköz, a digitális tábla használatát is bemutatják az ásotthalmi iskolában. Szakember ad ötleteket ahhoz, hogyan alakíthatunk ki magunkról előnyös képet egy állásinterjún. Jótékonysági koncert lesz Kovács Zoltán néptáncos-zenész emlékére, mesélnek barátai és muzsikálnak tanítványai. Meghívták Gyurcsányt Újabb Vásárhelyre invitáló levelet küldött el Lázár János polgármester a miniszterelnöknek. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Lajos minisztert is elvárják, hogy tisztázhassák végre a kórházi ágyszámleépítések ügyében fölmerült kérdéseket. A tegnapi vásárhelyi közgyűlésen a képviselők jobbára azért kértek szót, hogy megköszönjék választóiknak a részvételt a kórházért szervezett demonstráción. A polgármester szerint ha a város lakói nejn szavaztak volna a lábukkal, most sokkal kisebb lenne a siker reménye a kormánnyal való tárgyalásokon. TÍZ SZÁZALÉKOT AKARNAK AKISGAZDÁK A Független Kisgazda, Földmunkás és Paraszt Párt nélkül nem lehet jobboldali győzelem Magyarországon jelentette ki tegnap Szegeden a párt elnöke, Hegedűs Péter. Hozzátette: a kormányváltásnak feltétele az is, hogy pártját a szavazók 10 százaléka támogassa. POLGÁRMESTEREK TALÁLKOZTAK Csongrád megyei települések polgármesterei uniós támogatásokról, fejlesztésekről, hitellehetőségekről, helyi adókról, a kistérségi hálózatok jövőjéről tájékozódtak tegnap: a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Csongrád megyei polgármesteri fórumát Szegeden, a megyeházán tartották. Zongor Gábor, a szövetség főtitkára azt mondta, hogy a megszorítások összesen 10 milliárdos kivonást eredményeztek a megyei önkormányzatok kasszájából. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a közgyűlés által létrehozott Települési Pályázati Alap 70 milliójából segítik a településeket. Zöldteát isznak, arcukon Buddha mosolya A szegedi belváros vendéglátóhelyein mindenütt szerepelnek a csábító elnevezésű és ízű teakülönlegességek, s csaknem ugyanannyi kávéból, mint teából lehet választani. Az igazi teaház azonban nem hasonlítható egyetlen kávézóhoz vagy teázóhoz sem. - A „zó" végű szavakkal vigyázni kell - ezt már Borók Andrea, az egyik nemrégiben megnyílt teaház üzletvezetője mondta. Elmagyarázta, mennyivel többet jelent - a teaház. Először is nagy az alapterülete, szemben azokkal a helyekkel, ahol csak egy-két asztalnál lehet leülni. A pultnál elsősorban a teafüvek, teásdobozok és kellékek eladására koncentrálnak. Kell ételkínálatnak is lenni, főleg aprósüteménynek, valamint kávénak és üdítőnek is. Sokat számítanak a külsőségek, a bútor, a falak színe, a dekoráció. Az indiai teaházakban zsámolyokon, párnákon is ülhet a vendég, hogy valóban szertartásnak érezze a teázást. Az egyik ilyen „szentélyben" találkoztam Gábor Alexandrával. A pszichológus szakos egyetemista barátnőjével merült el éppen egy beszélgetésben. Azt mondta, azért jár teaházba, mert szereti a különleges ízeket. A berendezés harmóniát sugároz, nem olyan harsány, mint egy kávézó. „Ha nem nyüzsgésre, hanem nyugalomra vágyom, mindig ide jövök" - közölte. Igaz, nem túl gyakran, mivel egy finom tea háromszor annyiba kerül, mint a kávé. F. K. AZ OLCSÓTÓL A DRÁGÁIG 0 Az egyszerűbb filteres teák ára általában 200 forintnál kezdődik a szegedi teázókban. Innen indulnak az árak, és mennek egyre feljebb: a teaházakban a kínai zöldtea 870, az indiai különféle fajtái - fehér, fekete, oolong - 570 és 1020 forint közötti árakon kaphatók. Nem lélekmelegítőnek itták ezen a télen a szegediek a teát, hiszen a nagy hidegek elmaradtak. A teaházak, teázók ennek ellenére mindennap dugig megteltek a délutáni órákra. Noha a magyar nem egy teázó nép, az utóbbi években megszerette a különleges ízeket. Szegeden egymás után nyílnak a teaivó helyek. A magyar inkább a kávéivók közé tartozik, ezért az első teaházaknak nehéz volt betörni a piacra. Noha még ma is zömmel kávézóval van tele a szegedi belváros, szinte hónapról hónapra nyílnak új szentélyek, amelyek a teázás kultuszát terjesztik. Az első szegedi teaivó hely egyikében tegnap fiatal, szakállas fiúkat találtam, mindegyikük zöldteát ivott, arcukat Buddha mosolya árasztotta el. Közlékenyek voltak, amikor arról faggattam őket, mi ez: szenvedély, vagy csak egy újonnan felvett szokás. Gruber Alajos, a „szóvivő" azt mondta, a teázásban volt előbb egy cukros-citromos korszaka, aminek következtében azt hitte, minden tea egyforma. Csak más nevet adnak nekik a dobozon. Távolról startolt tehát - senki sem születik egy bögre assammal, vagyis indiai teakülönlegességgel a kezében -, mire eljutott a világ legnemesebb tealeveleihez. Számára ma a teázás életöröm, és amolyan menekülés a munka és a nagyvárosi nyüzsgés elől. Noha a magyar nem egy teázó nép, az utóbbi években megszerette a különleges ízeket Fotó: Segesvári Csaba