Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-10 / 59. szám

10 SZIESZTA 2007. március 10., szombat Gála Szegedi Nemzeti Színház Szombat, 19.00 óra: A Szegedért Alapítvány díjátadó gálaestje (zártkörű rendezvény). A SZEGEDI CSÖRGŐ SÁNDOR A LEGTÖBBET IDÉZETT MAGYAR MATEMATIKUS Egyenlőség nincs, de igazság még lehet A szegedi egyetem Bolyai-intézetében Csörgő Sándor valoszínűsegszamrtassal és matematikai statisztikával foglalkozik. Mit jelent számára Szeged, a matematika és az idézetek ranglistája? Megfogalmazta a „matematikán kívüli világ" számára. - Hogyan választottam a matematikát? A tisztaság eszményére vágytam - eleveníti fel a kezdeteket ízes hevesi zárt e-ket ejtve Csörgő Sándor. - A szegedi egyetemet Kanadában élő matematikus bátyám javasolta, nehogy Pesten a túl korai összemérés a speciális gimnáziumokban felkészített pályatársakkal örökre a kedvemet szegje. Ha nem Pest, akkor csak Szeged jöhetett szóba, ha „nagy matematikát" akartam. Gondoljunk csak a tárgyat 1921-ben Kolozsvárról ide átültető Riesz Frigyesre és Haar Alfrédra! Vagy akik engem is tanítottak a Bolyai-intézetben: Kalmár László, Rédei László, Csákány Béla, Tandori Károly, Szőkefalvi-Nagy Béla. Szeged valóban tökéletes választásnak bizonyult: kisebb város, kevesebb hallgató, odafigyeltek ránk az oktatóink. És nagy matematika, amelyben a tisztaság mellett hamar megtaláltam a szépséget. Csendes játék - A matematika mindenkinek a csendes játéka önmagával - hárítja el nevetve kérdésünket a munkájáról, de azt elárulja, hogy délelőtt otthon dolgozik, délután intézi a tanszéki ügyeket, konzultál a hallgatóival és a doktorandusaival, előadásait pedig estefelé tartja. Kikapcsolódásul péntekenként pingpongozik a kollégáival. Mit jelent, hogy Csörgő Sándor az első négy magyarországi tudós egyike, köztük az egyetlen matematikus a leggyakoribb tudományos idézettség világranglistáján? Azt, hogy 2400-nál is többször hivatkoztak rá, és ezzel a díszlistás eredménnyel komoly része van a szegedi egyetem előkelő nemzetközi besorolásában. Mosolyogva megjegyzi, a toplistát nem szabad túlértékelni, a hivatkozások száma csak egy paraméter. Az indexet a támogatásokat odaítélő döntéshozóknak hozták létre Amerikában, hogy a szakterületeknek a külvilág számára objektív fokmérője legyen. Legfrissebb közleményei? Egy részük a szentpétervári paradoxont tárgyalja, amely a valószínűség számítás gő Sándor a kérdés igazi értelmét találta meg, azt, hogy miként játszható a játék sorozatban, vagyis, hogy mennyit kell fizetni sok ilyen játékért. Kiderült: „egyenlőség nincs, de igazság még lehet". Szegedikum A tisztaság eszményére vágyakozva választotta kutatási területének a matematika tudományát Csörgő Sándor FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egyik legrégebbi, 1713-ból származó problémája. Egyenlő és igazságos Csörgő Sándor kutatótársaival egy nagy klasszikus terület új szemszögből való megértésén dolgozott, és a létrehozott általános elmélet bemutatására keresett szemléletes példát. (A professzor közbeveti, hogy nekünk, „a matematikán kívüli világnak" is talán ez a legegyszerűbben érzékelhető felvetés az általa vizsgáltak közül.) A szentpétervári paradoxon Péter, a bankos és Pál, a szerencsejátékos játékáról szól. Pál pénzérmét dob fel, a bankos pedig két dukátot ígér neki, ha elsőre kijön a fej, négyet, ha másodikra, nyolcat, ha csak harmadikra és így tovább. A paradoxonhoz vezető régi kérdés, hogy mennyit fizessen Pál a játékért, hogy az egyenlő és igazságos legyen mindkét fél számára: Pál végtelen nagy várható nyereménye tetszőlegesen nagy összeget diktálna, holott a nagy nyeremények valószínűsége nagyon kicsi. Csör- Meglepett a Szegedért Alapítvány fődíja. Nagyra tartom, hogy a város megbecsüli a tudományokat, és ezek közül is az egyik prominensét, a matematikát - mondta az ünnepelt. Úgy véli, nemzeti matematika nincsen, de szegedikum, vagyis sajátos ízű, Szegeden művelt, nemzetközi matematika létezik, a szegedi iskola tradícióival. Az első fődíjat Szőkefalvi-Nagy Béla kapta meg 1990-ben, a tudományos kuratórium Tandori Károlyt tüntette ki 1994-ben, majd Csákány Bélát 2002-ben. A matematikusok elismerése egykilenced részaránynál stabilitást mutat, önmagát egyszerűen szerencsésnek nevezte Csörgő Sándor, hogy a mostani kiváló Bolyai-intézetből neki jutott a fődíj. DOMBAJ TÜNDE GYÜDI SÁNDOR ÉS DR. VÉCSEI LÁSZLÓ - TUDOMÁNYRÓL, MŰVÉSZETRŐL Molnár Gyula madarakról, zenéről Dallamvonalak és idegpályák Az Egyesült Államok déli részén, Új-Mexikóban épp az indián kultúrák és madarak után kutat, s az amerikai nemzeti parkok rendszerét tanulmányozza Molnár Gyula (képünkön) biológus és zenész. A Szegedért Alapítvány társadalmi-állampolgári kuratóriumának díját kapta. - Olyan régóta egyeztetjük már a programot meghívómmal, egy, az Államokban élő magyar származású kutatóval, hogy semmiképp nem lehetett megoldani utam elhalasztását. Rengeteget jelent számomra a Szegedért Alapítvány elismerése, s borzasztóan sajnálom, hogy nem tudom személyesen átvenni a díjat - mondta Molnár Gyula, ciki néhány nappal ezelőtt indult a háromhetes, új-mexikói kutatóexpedícióra. - Gyakorlott világutazó vagyok - mondja a biológus és zenész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolai Kar biológia tanszékének oktatója. Biológusként például arra büszke, hogy az ó kutatásai nyomán nyilvánították védetté a cserebökényi és a csanádi pusztákat, illetve Maros északi partját. Két éve megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is - elsősorban e tevékenységéért. Nagyon büszke a Molnár Dixieland Bandre - „nem én adtam a nevét", mondja melyet az FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Egyesült Államoktól Novoszibirszkig mindenütt ismernek. Sok társadalmi szervezet tagja - „nagyon fontos a civil kurázsi fönntartása", hívja föl a figyelmet -, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja, az egyesület Csongrád megyei csoportjának elnöke - az egyesület az ország, illetve a megye legtöbb taggal rendelkező' zöld szervezete -; a Csemete Természetvédelmi Egyesület vezetőségi tagja; a Magyar Természetfotósok Szövetségének egyik létrehozója, aki tagja a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének, és természetesen a Dugonics Társaságnak is. Tervei? Az én alföldem címmel természetfotós könyvet ír - „ez lesz életem fő műve" -, és további, négy-öt könyv van az agyában, melyek tankönyvként és ismeretterjesztő kötetként egyaránt hiánypótlók lesznek. F. CS. A tudományos és a művészi gondolkodásmódban több a hasonlóság, mint a különbség - vallja Gyüdi Sándor karnagy, a Szegedért Alapítvány művészeti, és dr. Vécsei László neurológus, a tudományos kuratóriumának díjazottja. Mindkét területen az új összefüggések föltárása a lényeg. Mit tartanak eddigi életművükben legjelentősebbnek? Nehéz bármit is külön kiemelni hangsúlyozzák mindketten. - Amikor elvihettem a zenekaromat, kórusomat Mallorcára, ahol a spanyol királyi család hivatalos nagyheti koncertje volt az általam vezényelt passió, az olyan sikert jelentett számomra, amit soha nem felejtek el - mond példát Gyüdi Sándor, aki ez évtől vezeti a Vaszy Viktor Kórust, a Szegedi Szabadtéri Játékokon közreműködő Fesztiválkórust, s a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató karnagya. - Emlékezetes élményem volt, mikor Bostonban a Tufts Egyetem endokrinológusa, Reichlin professzor meghívott egy előadásra, illetve mikor a Berlinben megrendezett Parkinson - világkongresszuson Senator Dr. Franz Burda-díjat kaptam - mondja dr. Vécsei László neurológusprofesszor, a Szegedi Tüdományegyetem Neurológia Klinikájának tanA művészet és a tudomány kapcsolatáról is beszélgetett Gyüdi és Vécsei FOTÓ: SCHMIDT ANDREA székvezető egyetemi tanára, akadémikus. A legtöbb örömet azonban a mindennapi kis sikerek jelentik számára - legyen az akár egy beteg gyógyulása, egy jó előadás a hallgatóknak, vagy egy új tudományos megfigyelés. Fő kutatási területe az idegsejtpusztulással járó betegségek megismerése, kezelése - s tevékenysége megváltást jelenthet nagyon sok ember számára. - Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy gyógyítható legyen például a torkinson-, az Alzheimer-kór, és több más, az idegszövet pusztulásával járó betegség - halljuk tőle. Az e területeken folyó kutatások célja: olyan molekulákat találni, melyek képesek csökkenteni az idegszövet károsodását. Ugyanakkor tudni kell: rendkívül komoly erőfeszítések és anyagi források szükségesek ahhoz, hogy egy molekulából valóban gyógyszer válhasson. S hogy a művésznek vannak-e kapcsolódási pontjai a tudomány területéhez, a tudósnak pedig a művészetihez? Gyüdi Sándor matematika-fizika tanári diplomát szerzett annak idején, a szegedi egyetemen. Máig úgy tartja: a zene s a matematika - csak kevesek által fölfogható módon - valahol rokon területek... -A művészetek területe, egyáltalán, az emberi kultúra az agy működési terméke. A neurológus az emberi kultúra forrásvidékén kutat - mondja Vécsei professzor. Ha a neurológus rátekint egy művészeti alkotásra, a művészed stílusok mögött ott látja az idegrendszer működésének jellegzetességeit is. Egyébként pedig a különböző művészeti terápiáknak egyre nagyobb a jelentőségük a neurológiában. A művészet nem önmagában való dolog - a művészet gyógyít is. Hogy van-e különbség a tudományos, illetve a művészi gondolkodásmód között? Inkább hasonlóságok vannak - mindkét esetben az új, eddig fölfedezetlen törvényszerűségek föltárása a legfontosabb. FARKAS CSABA