Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-09 / 58. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2007. MÁRCIUS 9. Sipos Sándor tizennégy szakmával lángost süt Mars téri bódéjában Kéményseprés után tésztadagasztás A Télapónak is becézett Sipos Sándor eredetileg gépésznek tanult. Onnan hosszú út vezetett a lángossütésig Fotó: Schmidt Andrea Tizenöt éve dagasztja a lángostésztát szegedi Mars téri üzletében Sipos Sándor. A környéken csak Télapónak becézett férfi édesanyjától tanulta a mesterséget. Tizennégy szakmája mellett repülőgép-vezetői engedélyt is szerzett. Hosszan kígyózik a sor a Mars téri lángossütő előtt. Idősek, fiatalok fogyaszthatják itt kedvenc csemegéjüket, amit Sanyi bácsi süt számukra - már több tíz éve. - Édesanyámtól tanultam a lángossütés mesterségét. Ó már hároméves korában tésztát dagasztott. Senki nem tudott olyan finom lángost sütni, mint ő. A bódénk 1969 óta áll itt, a piac szélén: édesanyám után a „Nagymama lángosa" nevet viseli - meséli a Télapónak is becézett Sipos Sándor. Kérdésünkre, hogyan ragadt rá e név, elmeséli: unokái miatt minden év december 6-ára megnöveszti a szakállát, Mikulás-gúnyát ölt, és úgy szolgálja ki a lángosra váró vevőket. De a környéken Sanyi bácsiként vagy Lángosos Sanyiként is emlegetik. Lángosain több generáció nőtt fel. Vannak visszatérő vendégei, de előfordult, hogy japán diákok is megkóstolták finomságát. - A szegedi egyetem francia és japán vendégeit is elhozták hozzám: az idegenek először bátortalanul csak egy lángost vettek, kóstolóba, majd több darabot rendeltek belőle - jóízűen befalták. A bőbeszédű férfi nem lángossütőként kezdte pályafutását gépésznek tanult. - Az iskola alatt élsportoló voltam - futottam. Készültem a moszkvai olimpiára, de anyagi okok miatt nem jutottam ki, így maradt a gépészszakma - mondja Sanyi bácsi, aki gépészvégzettsége mellé később még 13 másikat is szerzett. - Dolgoztam például kéményseprőként fél évig, majd tüzeléstechnikusként. Pirotechnikai, kazánfűtői és kommunikációs végzettségem is van. Évekkel ezelőtt kaptam egy autót a nagynénémtől, amit meg kellett szerelni. Mivel túl sokat kellett várni az autószerelőre, elvégeztem egy lánghegesztői tanfolyamot, és megjavítottam magam - meséli az ezermester, aki végül vendéglátó-ipari végzettséget is szerzett, hogy szakmailag is képzett legyen a lángossütéshez. - Mindig azt vallottam: amibe egy ember belefog, azt a lehető legjobban csinálja - legyen az az ember gépkezelő, vagy lángossütő. Figyelembe veszem a vendégek igényeit, a legjobb alapanyaggal és technikával dolgozom - szögezi le Sándor, és viccesen megjegyzi: lángosa olyan, mint a csokító - ronda, de bnom. BOBKÓANNA EXTREM HOBBIK Repülőgép-vezetői engedélyt is szerzett a tizennégy szakma mellé Sipos Sándor. Gyakori látogatója volt a szegedi reptérnek. Az utóbbi időben megromlott egészségi állapota miatt már nem repül. Nagy álma viszont, hogy husky fajtájú kutyájával egyszer egy kanadai szánhúzóversenyen induljon. r 1 '— N M i M criw bu Y EJ IÁ Ri Ó A Délmagyarország és a Délvilág házhoz jön! Ismerjük meg Csongrád megyét! felkiáltással megkezdtük 52 részesre tervezett sorozatunkat, melynek során szűkebb pátriánk valamenynyi községét meglátogatja a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségi csapata. Egyrészt hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt hogy megmutassuk másoknak is kistelepüléseink életét, méltatlanul elfeledett, vagy legtöbbször fel sem fedezett értékeit. DM-grafika A falu lakóinak egyharmada 18 év alatti Az összetartó kistelepülés Zsombón jártunk Megyejáró körutunk második állomásán, Zsombón találkoztunk olvasóinkkal kedden este a művelődési házban. Olvasóink elmondták véleményüket, javaslataikat. Végül játszottunk, sorsoltunk, számos ajándék talált gazdára. MUNKATÁRSUNKTÓL Rendezvényünk kezdetén Gyuris Zsolt polgármester mutatta be a települést. Az érdeklődőket Szetey András főszerkesztő köszöntötte, s elmondta: próbálunk minél többet megtenni azért, hogy számos kistelepülési hír megjelenjen lapjainkban. Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes a nyereményjátékokról, akciókról beszélt, amelyekkel előfizetőinknek kedveskedünk. Szóba került például a nagy sikert aratott tavaly karácsonyi Ákos-koncert, a Szín5-ös játék, a babafotózás, az olvasóinkkal közösen írt szakácskönyvünk, és a múlt héten elindított lakodalmas fesztiválunk. Kóti Zoltán terjesztési vezető a kuponakciót ismertette meg a hallgatósággal. Élénk beszélgetés alakult ki újságkészítők és olvasók között. Elmondták: nagyon szeretik az emberi történeteket, a Kapcsolatok oldal olvasói leveleit, és persze a Körképet, amelyben a szeged környéki kistelepülések, így Zsombó hírei jelennek meg. Végül Nyemcsok Éva újságíró tette fel a kvízkérdéseket, amelyeket a zsombóiak helyesen válaszoltak meg, így közönségtalálkozónk ajándékesővel zárult. Együtt néztük át a napilapot zsombói olvasóinkkal Fotó: Karnok Csaba A zsombékra épült, 3500 lelkes falu Szegedtől 17 kilométerre fekszik. A település minden utcáján látható a gondos kezek munkája. A falu csárdáját a híres-hírhedt betyárról, Rózsa Sándorról nevezték el. Zsombón élénk a civil élet, a falu* büszke híres szülötteire. Ha nem említené Gyuris Zsolt polgármester, akkor is tudnánk: Zsombó fiatalos település. A 3500 itt lakó átlagéletkora 38 év - egyharmaduk még nincs 18: közülük 120 óvodás, az iskolába 320 diák jár. Ritmikus sportgimnasztikában és labdarúgásban kiemelkedő eredményeket érnek el. A falu központjában épült az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő, a művelődési ház, a polgármesteri hivatal és a nemrég felújított Kis Boldogasszony-templom. Rendezett utcák, tágas terek teszik kellemessé a sétát a tavaszi napsütésben. A település szélén és közepén is húzódik egy-egy erdő. Minden harmadik zsombói tanyán t-1. — Zsombón jó élni - szögezi le a polgármester, aki néhány éve költözött vissza Szegedről, mint hozzá hasonlóan sokan. Ugyanis a nyugalomra vágyó városiak szívesen választják lakhelyül az egykor zsombékra épült falut. Zsombó neve is innen ered: a mai Rózsa Sándor csárda mögötti területet illették a régiek Forro Somboja névvel. A betyárt nagy tisztelet övezi, a csárdában portréja és körözőlevele is látható. A csárda pincéjének mészkő boltozata a török időkben épült. Mesélik: a zsombékos részen sokáig tartottak búcsút. Egy alkalommal elmaradt a lápi imádság - el is verte a jég abban az évben a termést. A Kiskundorozsmától 1949ben elszakadt község mára virágzó településsé vált. Híres zöldség-és gyümölcstermeléséről, jó az infrastruktúrája, hamarosan csatornáznak. A civil élet is élénk: a Bokréta Népdalkör ötéves, az idősek klubja tíz, de dolgozik itt a nagycsaládosok egyesülete is. A Délmagyarország által elindított Szomszédolóba a produkciókat a Villantó nevű rendezvényen választják ki. Havi lapjuk a Zsombi, ennek iskolai kistestvére a Firkász. Rendeznek itt Katalin-bált, aratóünnepet, falu karácsonyt, március végén pedig borversenyt és dalostalálkozót is. A zsombóiakra mindig lehet számítani - most például társadalmi munkában alapozzák az óvoda új részét. A művelődési ház igazgatója, Monori Gyula sorolta: Zsombó szülötte Tombácz János, a nagy mesemondó; Csombor Győző, az ősláperdő flórájának és faunájának kutatója; Nagy Róbert Európa bajnok salakmotor-versenyző; Sáringer Richárd és Hutora Zoltán nemzetközi sikereket elért kick-boxolók. A falu első állandó körzeti orvosa, dr. Kiss István haláláig dolgozott a tollaslabdacsapatért. Itt él Bátki Fazekas Zoltán operaénekes a családjával, és Bem József egyik oldalági leszármazottja, Pancza István. Van egy testépítő bajnoka is a falunak, Gyuris István. NYEMCSOK ÉVA WESSELENYI NÉPFŐISKOLA Az ország legrégebbi, 25 éves népfőiskolája a Wesselényi. Az őszi, téli hónapokban szerveznek előadásokat neves, elsősorban szegedi tudósok, egyetemi oktatók, művészek részvétével. A Mindentudás Egyeteméhez hasonló, díjmentesen látogatható estéket újságíró kollégánk, Horváth Dezső szervezi - immár 25 éve. A Bor dányból, Forraskútról. Szatymazról, Zákányszékről és persze Zsomboréi érkező közönséget Sipos Mihály és Monori Gyula szervezi. Zsombó virágzó, fiatal település Fotó: Karnok Csaba