Délmagyarország, 2007. március (97. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-09 / 58. szám

PÉNTEK, 2007. MÁRCIUS 9. • KULTÚRA" 7 Kell egy csapat Ősbemutatónak is nevezhető az a produkció, melyet Czene Zoltán művészeti vezető rendezésében ma este 7 órától láthat a közönség Kell egy csapat címmel a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) elő­adásában az újszegedi Bálint Sán­dor Művelődési Házban. A darab Mándy Iván A pálya szé­lén című kisregényére és Sándor Pál Régi idők focija című filmjére épül, ezekből írt Czene egy új va­riációt. A focicsapatáért megszál­lott szélmalomharcot folytató mosodás, Minarik Ede története groteszk, tragikomikus és a film­művészetből kölcsönzött bur­leszk elemekkel dúsítva jelenik meg a színpadon. Rendhagyó és kísérleti lesz az előadás olyan szempontból is, hogy a közönség, mint szurkolótábor vesz majd részt egyes jelenetekben. A csak­nem két tucat szereplőt felvonul­tató darab műfaja „színházi ön­életrajz és végrendelet". Czene Zoltán saját, színházról alkotott gondolatait is beleszőtte a darab­ba. A Kell egy csapat - melyet majd Mándy özvegye, Simon Ju­dit és Sándor Pál is megtekint ­május végéig látható Újszegeden. EB. A SZESZ próbája Újszegeden Ma Crystal­koncert MUNKATÁRSUNKTÓL Ma este hét órától az űjszegedi sportcsarnokban koncertezik a Crystal együttes. A Világok hangjai a zenekar történetében az első olyan előadás, amelyen kizárólag saját szerzeményeket adnak elő. A rajongóit több mint hat éve lenyűgöző Crystal új show-ja nagyon látványos­nak ígérkezik, hiszen a dalok között táncelőadást is láthat a közönség. A színpadi jelenetek a jó és a rossz küzdelmét írják le, amelynek központi alakja egy kislány, aki bejárja a vilá­got elveszett labdája után ku­tatva. Jegyek még korlátozott szám­ban kaphatók a Délmagyaror­szág és a Délvilág ügyfélszolgála­ti irodáiban és a helyszínen 17 órától. Fotó: Schmidt Andrea HATVANÉVES A TISZATÁJ Hatvanéves Szeged Magyar Örökség-díjas irodalmi folyóirata, a Tiszatáj. Ebből az alkalomból jubileumi ünnepi estet rendeznek ma 16 órától a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. A vendégek: lókai Anna, Fűzi László, Görömbei András, Ilia Mihály, Imre László, Péter László, Szepesi Attila és még sokan mások. Közreműködik: Dinnyés József daltulajdonos. REGIÓRA Ismét jelentkezik a Magyar Televízió szegedi stúdiójának műsora, a Regióra, amelyben a szinkronizálás trükkjeit mutatják be a műsorkészítők. Összeállítást láthatnak a tömörkényi Bálint Józsefről, aki agancsfaragással foglalkozik. Szó esik a Szegedért Alapítvány díjázottjából és a holnapi gálaműsoráról is. Az adás ma délután 2 órakor kezdődik a Magyar Televízió 1-es csatornáján. A szobafestőből énekessé lett Cselóczki Tamásnak első főszerepe Manríco A trubadúr - olasz nyelven Bemutatóra készül a szegedi társulat: Verdi egyik legnépszerűbb operáját A trubadúrt tűzik műsorra olasz nyelven a Szinetár-ta­nítvány Harangi Mária rendezésében ma este a nagyszínházban. Eredeti nyelven hallhatja a közönség a nagy­színházban A trubadúrt, amit legutóbb 14 éve mutatott be a szegedi társulat, akkor is ola­szul. -Általában eredetiben könnyebb énekel­ni ezeket a szerepeket, az olasz különösen dal­lamos, jól énekelhető nyelv. Ennek ellenére jobban szeretem, ha a közönség pontosan érti, amit énekelünk, főként bonyolultabb cselek­ményű operák esetén. A technikának hála ma már ez sem jelenthet problémát, hiszen kive­títő segítségével feliratozva láthatja a közön­ség a magyar szöveget, így követheti a történe­tet - mondja az Azucena szerepében bemutat­kozó Szonda Eva. - Nagyon tetszik, hogy végre kicsit meseszerű díszletben és ruhákban lehet játszani. Harangi Mária rendezésében nincs belemagyarázás, hókuszpókusz, szépek Rom­vári Gergely színpadképei is, és Papp Janó gyö­nyörű jelmezében is jól érzem magam. Cselóczki Tamásnak élete első nagy fősze­repe lesz a hőstenorok szerepálma, Manrico. A 33 éves énekes először szobafestő volt, majd Gregor Józsefhez hasonlóan a Honvéd Művészegyüttes férfikarában kezdte pályafu­tását. Ott idősebb kollégái egyengették az-út­ját, "sokat tanult tőlük. - Két éve kezdtem a szólista pályát, elsősorban oratóriumokat énekeltem. Operaprodukcióban eddig csak a miskolci Carmenben léptem fel, amiben Re­mendadót játszottam. Hatalmas feladat Manrico szerepe, komoly felkészülésre volt szükségem. Az olasz szöveget nehéz volt megtanulni, hiszen nem beszélem a nyelvet. Több felvételt is megnéztem, meghallgattam. Szerintem a legjobb Manrico Placido Domin­go, aki nemcsak nagyszerű énekes, de színé­szi alakítása, kisugárzása is meggyőző - me­sélt a felkészüléséről Cselóczki Tamás, akire a Budapesti Operettszínház is lecsapott: most Eisensteint énekli A bőregérben, jövőre pedig a Marica grófnőre és a Bajadérra szerződtet­ték. - A szegedi társulat nagyszerű csapat, jó velük dolgozni, mindenben segítenek. A Luna grófot éneklő Kelemen Zoltán is kóristaként kezdte a debreceni színházban. ­Akkor jártam először Szegeden, amikor az 1995-ös operafesztiválon épp A trubadúrral vendégszerepeltünk a debreceni társulattal. Luna szerepét most éneklem színpadon elő­ször. Bár magyarul már tudtam, most újra kellett tanulnom olaszul. Ez lesz a hetedik Verdi-főszerepem. Általában a hagyományos operajátszás híve vagyok, ezért örülök, hogy szép, kosztümös előadást csinálunk. H. ZS. A FŐSZEREPLŐK A trubadúr Kettős szereposztásban kerül színre: Leonorát a ma esti premieren és vasárnap Vajda Júlia, a keddi, harmadik előadáson Wittinger Gertrúd énekli. Luna gróf ma Kelemen Zoltán, vasárnap Réti Attila lesz. Azucena szerepében ma Szonda Évát, vasárnap Tóth Juditot, Manricoként ma Cselóczki Tamást, vasárnap Hajdú Andrást hallhatja a közönség. A Szegedi Szimfonikus Zenekart ma Molnár László, vasárnap Gyüdi Sándor vezényli. Wittinger Gertrúd Leonóra és Cselóczki Tamás Manrico szerepében a darab főpró­báján Fotó: Schmidt Andrea Három egyfelvonásos, ötödik bemutató - a Mórahalmi Színtársulattól Rendőr, könyvtáros és esztergályos a színpadon A rendőr: iskolaigazgató, a könyvtáros-népművelő: özvegyasszony és kisasszony, a vasesztergályos: színigazgató - a világot jelentő deszkákon. Ismét telt házas bemutatókat tart az Aranyszöm Rendezvényházban a Mórahalmi Színtársulat. Elégedett nézőként arra voltunk kíváncsiak, a sikerkovácsok közül kinek mit jelent ez a színház. - Örömjátszás a miénk! - jelenti ki a Mórahalmi Színtársulat ren­dezője, Dálnoky Zsóka színmű­vésznő, mikor arról kérdezzük, hogy Sík Sándor királydrámája, két Móricz-darab és Karácsony Benő vígjátéka után miért éppen Nagy Endre, Heltai Jenő és Mol­nár Ferenc egyfelvonásosát vi­szik színre. - Fontos, hogy a sze­replők és a közönség is jól érezze magát. Darabválasztáskor egy­részt arra gondolok, hogy a mi harmincfős társulatunkból mi­nél többen színpadra léphesse­nek, másrészt arra, hogy a kö­zönség számára is élvezhető le­gyen a produkció. Önmagukhoz képest is csodálatosat nyújtanak, közülük sokan óriási utat tettek meg addig, hogy élvezhető szín­padi produkció, igazi siker szü­lethessen. De számomra is bol­dogság ez a munka - bár nem rendezőnek, inkább a társulat vezetőjének tartom magam. So­kat kapok én is, hiszen a próbák idején „előjátszok", így kipróbá­lok szerepeket, s más szemszög­ből nézhetek egy színdarabot, miközben a társulat tagjaiból fa­kadó energia föltölt. - Nem sírni, inkább szóra­kozni jön a közönség a szín­házba - mondja Kazi István rendőr, aki címszereplője Nagy Endre Tóni című darabjának. Az iskolaigazgató alakját azért szereti, mert a szöveg is közel áll a való élethez. Úgy érzi, a színpadon tanultakat időn­ként, például kihallgatáskor, a munkájában is hasznosítja. De azért is élvezetes ez a ki­kapcsolódás, mert saját bőrén tapasztalhatta: mennyire ne­héz hitelesen megformálni egy szerepet. - A közönségünk na­gyon jó - mondja jórészt Mórahalomról és a környező községekből érkeznek a nézők, akik civilként is ismernek minket. - Úgy éreztem, nekem ott a helyem - emlékezik vissza a vas­esztergályos Dudás István arra, hogy a társulat alakulásakor mi­ért próbálkozott a színészettel, holott előtte csak katona korá­ban vállalkozott hasonlóra. - A közönség tisztje, hogy eldöntse, milyen az alakítás - hárítja el a Molnár-darab színigazgatója­ként begyűjtött vastapsos dicsé­'á , -< A ROSÍTY RÜ ESETE TÓTH HáRIVAl A tévés műsorvezetőként is ismert Ördög Nóra és a vasesztergályos Dudás István a Molnár-egyfelvo­násosban Fotó: Lehoczky Tamás retet. - Igaz, a próbákra és az elő­adásra fordított időt sokféle mó­don el lehetne tölteni, de a tár­sulattal együtt lenni nagyon jó, miközben az ott és a színpadon tapasztaltaktól kerekebb ember lettem. - A helyi tanyai színjátszó hagyományokat elevenítettük föl, amikor 2000-ben a szegedi pap-költő Sík Sándor királydrá­májának egy 62 évvel korábbi bemutatóját „megismételtük" - idézi a Mórahalmi Színtársu­lat születését annak motorja, Magyar Istvánná, Rozi, aki Heltai A nagy nő című darabjá­ban az özvegy főbérlő, Molnár Az ibolya című egyfelvonásosá­ban pedig Széli kisasszony bő­rébe bújik. - Élvezzük: létre­hozni valamit a semmiből. A csapatot lelkes, kiváló emberek alkotják: a 8 évestől a 74 esz­tendősig; a rendőrtől és peda­gógustól kezdve a vasesztergá­lyoson és masszőrön át a diá­kig és tévés személyiségig. Az ezredfordulós hatalmas siker, meg az együttjátszás öröme tartja össze és bővíti a közössé­get. Ú. I. HAR0M EGYFELVONÁSOS - EGY CSALA0 Az Aranyszöm 320 fős színház­termében legközelebb március 11-én, vasárnap 15 és 19 órától láthatja a közönség a három egy­felvonásost. Ott sok mórahalmi család több tagja is bemutatko­zik. így például a tévés műsorve­zetőként is ismert Ördög Nóra a Molnár-darab üdvöskéje; édes­apja, Ördög Géza a Heltai-mű kí­váncsi lakóinak egyike; míg édesanyja, Ördögné Marcsi mint Amália alakít nagyot Nagy Endre bohózatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom