Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-23 / 46. szám

PÉNTEK, 2007. FEBRUÁR 23. "MEGYEI TÜKÖR* HATÁSTALAN GALAMBRIASZTÓ Mjj A Klebelsberg Kunót rektorként, a dékánokat és a szegedi diákokat megörökítő 150-160 centiméter magas, festett faszobrokat Kulai András szegedi szobrász faragta ki hársból. A figurákat rejtő óraterembe, a védőrács ellenére galambok járnak. Az éves karbantartás részeként a takarítással megbízott Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munkatársai most is nyolc zsák guanót hordtak ki. A beszerelt amerikai galambriasztó hatástalan. A szobrokat is rongálja a madárürülék, ezért a város újabb háló felszerelését tervezi. zénylő, most idős Csúry Lászlóval, aki megmutatta, hogy az édesapja arcvonásait őrzi Tinódi Sebestyén figurája. Eljött a felújításban érdemeket szerző Csúri házaspár két gyermeke, Csúri Erika és Csúri Imre is. Meghatottan néztek körbe az órateremben, könnyekkel a szemükben mesélték, hogy sosem jártak még itt. Legfeljebb Imre, akivel édesanyja várandós volt, amikor a bábukat a helyükre állították. Most elkísérte őket a nagynénjük, Bata Szilveszterné Csúri Erzsébet, a felújítást végző Csúri Imre 84 esztendős nővére is. A család két ága, azaz a Budapesten élő Csúry László és a szegedi Csúri Imréék nem tartották a kapcsolatot, tegnap az órateremben meghitt találkozásnak lehettünk tanúi. Ebből az alkalomból, s az alkotók tiszteletére, még a turista szezon kezdete előtt, kivételesen és rövid időre Konkoly József bekapcsolta a zenélő órát. DOMBAI TÜNDE Filmvetítés, majd a gála egyenes adásban Oscar-éj szaka a Belvárosi moziban Egész éjszakás programot szervez az érdeklődőknek a Belvárosi mozi a február 25-i vasárnapról hétfőre virradó éjjel a 79. Oscar-díjkiosztó gála tiszteletére. Vasárnap este 10 órától két Oscar-jelölt filmet vetítenek a Balázs Béla teremben. Először A Helen Mirren, aki esélyes az Oscarra királynő című alkotást nézhetik meg a filmbarátok, Helen Mirrennel a főszerepben. O a legfőbb esélyes a legjobb női alakítás díjára. Éjfélkor kezdődik a legjobb film kategóriában jelölt A család kicsi kincse vetítése. Hajnali 2 órától a Casablanca kávézóban egyenes adásban látható az Oscar-gála. Az est folyamán filmes játékokkal (mozijegynyereményekkel), filmzenékkel próbálják ébren tartani a közönséget, korábbi Oscar-díjas filmekből láthat részleteket a nagyérdemű, miközben különleges koktélokat kortyolgathat. Emellett további meglepetéseket is tartogatnak. A belépőjegy ára 850 forint, a két film mellé egy ajándék koktél is jár. Asztalfoglalás és információ a 30/450-2908-as telefonszámon kérhető. Új lemezen dolgozik a szegedi basszusgitáros Virtuális próbákkal Szegedi tagja van a fiatalok körében igen népszerű budapesti Amber Smith-nek, ami ősszel új lemezzel jelentkezik. A helyi baszszusgitáros e-mailben küldött ötletekhez teszi a sajátjait, a virtuális próbák a valódiakat is segítik. A lemez keverését Paul McCartney hangmérnöke vállalta. Bár fővárosi székhelyű, szegedi basszusgitárosa, vokalistája van az idén ősszel negyedik nagylemezét kiadó Amber Smith-nek. Acs Oszkár közel húsz éve játszik különféle zenekarokban. Pályáját a szegedi Variolában kezdte, majd a kilencvenes évek szegedi egyetemistáinak egyik kedvencében, az Időrablókban lett énekes-basszgitáros frontember. A brit gitárpopot játszó Amber Smith-hez 2002-ben csatlakozott. Mivel a zenekar tagjai egymástól távol élnek, a próbáknak és a gyakorlásnak érdekes formáját használják: e-mailen, Mp3-ben küldi el a legtöbb dal szerzője, Ponikló Imre az általa fölgitározott számokat - amihez a többiek otthon hozzáteszik a maguk zenei ötleteit. Ez a későbbi, valódi próbák összejátszásait is megkönnyíti. Minthogy márciusban kezdődik a lemezfelvétel - amit egy német kiadó jelentet majd meg egyre több valódi próbán is részt vesz azért a szegedi basszusgitáros. A lemezfelvétel hangmérnöki teendőit a demofelvétel meghallgatása után az a Chris Brown vállalta, aki eddig több mint negyven angol toplistás sláger keverésében működött közre. Ács Oszkár két számot írt az új lemezre, az egyikben énektudását is megcsillantja. Eddig Németországban többet játszott a csapat, az angol nyelvű szövegek ugyanis csak tavaly váltak emészthetővé a magyar közönség számára. T. R. Az Amber Smith. Jobbról a szegedi Ács Oszkár Fotó: DM/DV Csúri Imréné kívánságát csak halála után sikerült teljesíteni Séta a zenélőóra bábuihoz A szegedi Dóm téren látható zenélőóra bábuit az 1959-es felújításkor a szegedi Csúri Imréné Hódi Antónia festette színesre. Az asszony régi óhaja volt, hogy életében még egyszer felmehessen a faszobrokat rejtő óraterembe. O ugyan már nem érhette meg, hogy kívánsága teljesüljön, de családtagjaival sétát tettünk az óra mögött, és emlékeztünk. Csúri Imréné Hódi Antónia festette a szegedi Dóm téri zenélőórájának fabábuit, a férje pedig új szerkezetet állított össze, amikor az órát 1959-ben restaurálták. Az idős asszony néhány hónapja említette, hogy örömet szereznénk vele, ha megszerveznénk neki egy „óralátogatást". Ő az újraindítás óta vágyakozott vissza szeretett fafigurákhoz, föl, az óraterembe. A látogatást Csúri Imréné már nem érhette meg, néhány napja elhunyt. Szerdán gyermekeivel, a férje nővérével, és az eredeti óra alkotójának fiával tettünk sétát az óralap mögötti órateremben. Az apropót a szerkezet minden évben megtartott karbantartása és tisztítása adta. Tél végéhez közeledve ugyanis 1995, a látványosság restaurálása óta, minden évben a fővárosi Konkoly Művek vezetője azért érkezik Szegedre, hogy irányítsa a karbantartást. Most azonban Konkoly József mesteren kívül az órát 1936-ban megszerkesztő szegedi Csúry Ferenc órásmester fia, a 91 esztendős Csúry László is eljött Budapestről. Tőle megtudtuk, az óra minden egyes napon 12 óra 15-kor és 17 óra 45 perckor játszott zenét - beépített hanglemezről, egészen a világháborúig. Ám 1944-ben elhallgatott a szerkezet, mert az óra motorját és a számlapját elhurcolták, egyedül a bábuk maradtak. Tizenöt évre rá, amikor a városvezetés ismét elindította a szabadtéri játékokat a téren, szorgalmazta a másik ékesség, a zenélő óra helyreállítását is. A helyreállítást az eredeti alkotó fia, a már Budapesten élő Csúry László felügyelte, de fontos szerepet kapott a már említett szegedi unokatestvér, Csúri Imre (másképpen írták családi nevüket) és a felesége is. Antónia, szíve alatt a gyermekükkel éjt nappallá téve dolgozott, hogy - ahogyan arról lapunk is tudósított akkoriban - 1959. február 15-én végre ismét ketyegni kezdjen az óra, és körülötte két sorban elindulhassanak a fabábuk. Az eredeti alkotók és a helyreállítók emlékét elevenítettük föl tegnap a karbantartásokat is veCsúri Imre és Erika, a bábufestő gyermekei nagynénjükkel, (középen) Erzsébettel Fotó: Karnok Csaba A Káma-Szútrát is bemutatják a tiltott könyvekből nyíló kamarakiállításon Feltárul a Somogyi „méregszekrénye" Különböző indokokkal az utóbbi évszázadokban tiltólistára került könyvritkaságait tárja olvasói elé a szegedi Somogyi-könyvtár. Meglepő a zárolt írásművek tára. A Somogyi-könyvtár harmadik emeleti olvasótermében láthatók jövő csütörtöktől egy hónapig a bűnös könyvek - mondta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet igazgató. A kamaratárlat legrégebbi érdekessége Galileo Galilei itáliai matematikus, fizikus és csillagász világrendszerről írott munkája. A kötet alkotóját akkoriban eretneknek számító állításai miatt - például, hogy a Föld kering a Nap körül - majdnem halálra ítélték. Tanait ugyan visszavonta, de élete végéig hangoztatta azóta szállóigévé vált mondását: Eppur si muove! (Mégis mozog!). A szerző bűne miatt a írásait is betiltották, felkerült a IV. Pál pápa által 1559-ben összeállított jegyzékre, az úgynevezett Indexre. Azóta is indexnek hívják az ideológiai vagy politikai okból tiltott könyveket, egészen a politikailag nem kívánatos 20. századi hazai kommunista cenzúra miatt titokban írt, nyomtatott és terjesztett „szamizdatokig". Túlságosan obszcén volta miatt zárolták az olvasók elől a líáma-Szútrát, de el kellett különíteni a 1930-as évek végétől a zsidó szerzők műveit ugyanúgy, ahogy később a fasisztának minősített szerzőket. A nemzetközi szakzsargon „méregszekrénynek" nevezi a bibliotékák eldugottan őrzött polcait. -A Somogyi-könyvtárban a korábbi igazgatók - Móra Ferenc, Csallány Dezső, Szőke Mihály - józan ítélőképességének köszönhetően maradtak fenn a bűnös kötetek. Ők raktár mélyére süllyesztették a könyveket, védelemül ráütötték a „zárolt" bélyegzőt. Ha mégis beszolgáltatásra kényszerültek, csak a másodpéldányokat adták ki a cenzúrának. D.T. >•>' V V VÚ\> V \r wv» v> V' V». A Káma-Szútra is indexen volt Regióra Szegedről Ma délután 2 órakor ismét jelentkezik a Magyar Televízió 1 -es csatornáján a Szegedi Stúdió körzeti magazinja, a Regióra. A műsor foglalkozik az idősotthonok megváltozott támogatási rendszerével. A Regióra stábja két békéscsabai intézményben forgatott. A múlt héten elhunyt Erdőss Pál filmrendezőre, akinek pályája Szegedről indult, Janikovszky Éváról készült hímjével emlékeznek. A műsor vendége lesz az öt fiatal szegedi színész alkotta Hetek csoportja, amely rendhagyó irodalomórákat tart diákoknak. Szó lesz a színkottás zeneterápiáról, amelyet Hódmezővásárhelyen alkalmaznak. A stúdióban kialakított miniműhelyben bemutatkozik a csongrádi Tisza Sándor fafaragó, és a természetesen kívánságműsor és játék is várja a nézőket. Trükkös tolvaj Lopás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást a Szegedi Rendőrkapitányság. Az ismeretlen férfi febmár 21-én egy szegedi nyugdíjashoz csöngetett be, és a nyugdíjintézet munkatársának adta ki magát. Ezután a sértett nyugdíjszelvényének száma felől érdeklődött. Mialatt a nyugdíjas asszony a szelvényt kereste, az elkövető ellopta spórolt pénzét és arany ékszereit, majd eltűnt a lakásból. Az elmúlt időszakban megyeszerte előfordultak hasonló trükkös lopások. Az elkövetők általában valamilyen hivatalos szerv vagy közüzemi szolgáltató munkatársának adják ki magukat, és egy valósnak tűnő indokkal jutnak be a sértettek lakásába, majd megszabadítják őket értékeiktől. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság azt tanácsolja, amennyiben valaki ilyen módon akar bejutni a lakásunkba, minden esetben kérjük el igazolványát, egyéb igazoló okmányát.