Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

HÉTFŐ, 2007. FEBRUÁR 5. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Ramsar és madárinfluenza A minap volt a vizes élőhelyek világnapja, melyet a ramsari egyezmény - a vizes élőhelyek, különösen a vízimadarak élőhelyei védelméről szóló nemzetközi megállapodás - aláírásának évfordulóján tartanak meg évről évre, világszerte. És itt a madárinfluenza is. A kettő együtt pedig kész konfliktus, legalábbis némelyek szerint. Mind többektől hallani: „Csongrád megye pont beleesik a vándormadarak útvonalába, ne csodálkozzunk, ha unos-untalan felüti fejét a betegség - föl kell számolni a madárvédelmet, ha nincs madár, nincs madárinfluenza, jeee." Pedig védelemre szükség van, mert nélküle a madarak és élőhelyeik elfogynak, és soha, senki nem teremti őket újjá, a madárinfluenza viszont marad, ha mégsem marad, jön helyébe más, rosszabb. Csak örülni lehet, hogy Csongrád megyében sok ramsari terület akad (például a szegedi Fehér-tó, a Tömörkény közelében lévő Csaj-tó, a Tisza menti Sas-ér, a labodári gémtelep, és a baksi nagy legelő. Ezenkívül mánélyi s a körtvélyesi holtág, ás a megyehatáron lévő kardoskúti Fehér-tó is). Mindez egy-egy szem abban a sok ország területén keresztülhúzódó élőhelyláncban, mely biztosítja: a vízimadarak bántatlanul költhessenek, vagy ha nem költenek, pihenhessenek meg egy-egy területen, s vonulhassanak tovább. És persze a védelem a terület élővilága egészének a biztonságát is jelenti - a vízimadarakat azért kezeh kiemelten az egyezmény, mert ahol vízimadár van, minden egyéb, védendő vízi szervezet is van. S hatásos-e a védelem •Annyira - most még - biztos nem, mint az évezredekkel, -századokkal ezelőtti állatvédelmi mód, mely abból állt, hogy a védeni kívánt élőlényeket szentté nyilvánították: ennek maradványa például: még ma is köztudomású, hogy a magyar nép a fecskét, a gólyát Isten madarának tekintette. De azért jó tudni: hektáronként 250 ezer forint is lehet a bírság, ha valaki ramsari területet károsít. És más védelmi előírások is vannak; a legtöbb madamnkra és nagyon sok vízi élőlényünkre fajonkénti, egyedenkénti védelem is vonatkozik - mindezek megléte pedig mindinkább kezd „átjönni" a köztudatba. Nemcsak az emberekébe - hanem az állatokéba is. Például egyre több helyütt látni az út mentén kócsagot, a legközönségesebb, minden ramsariságtól mentes lucernaföldeken is - a madár megérzi, ha védik. És - valószínűleg - igényeit is lejjebb szállította már, mint száz évvel ezelőtti őse, amely kizárólag végtelen nádasok rejtekében volt képes megélni. Szóval: a védelem nem hatástalan. És erre jön ez a szerencsétlen madárinfluenza-ügy, s a természetvédelmet lassan-lassan elfogadni kezdő közvéleményt ismét a természet ellen hangolja. Ha valaki, mondjuk, vonulávadludakat lát, összevonja szemöldökét: „Lehet, éppen most hozzák a madárinfluenzát 1" Pedig, amennyiben egy állattartó az előírásoknak megfelelően, szabályosan tartja a csirkéit-kacsáit, állománya nem kerülhet kapcsolatba a vadmadarakkal, és azok akkor sem ragasztják rá a madárinfluenzát, ha esetleg bujkál bennük kórokozó. Néhány szabály betartásával a madárinfluenza elkerülhető. Madárinfluenzára hivatkozva természetvédelem ellen ágálni olyan, mintha valaki az autók betiltása ellen háborogna, azért, mert az autó közlekedési balesetet okoz. Okoz, persze - ha nem tartják be a közlekedési szabályokat: a gyalogos pirosban megy át a zebrán, vagy az autó fölhajt a járdára. Ha valahol madárinfluenza jelentkezik, ott valakik valamit elrontottak. Vagy nem rontottak el, de az adott területen nem is lehet jól csinálni. Vagy lehetne, de sokba kerülne. Mintha egy autóbalesetet az okozna, hogy egy helyen nincsen járda, és - míg a baleset be nem következik - ózdkodnak megépítésétől. Ez csak azért nem annyira egyértelmű, mint egy gázolás esetében, mert a természet bonyolultabb, mint egy autó. FARKAS CSABA Diagnózis a tévében A Diagnózis című magazin legközelebb ma este 8-kor jelentkezik a TiszapArt televízióban. A műsorban bemutatják a Szegedi Biológiai Központ DNS-chip kutatásait, a fájdalom, fájdalomérzet kialakulásának mechanizmusát, a veseköves megbetegedéseket, ellátogatnak az országos internetes szavazáson előkelő helyet elért traumatológiai klinikára, végezetül pedig szó lesz a várólistákról: miért van rájuk szükség, és milyen szakmai szempontok alapján állítják öszsze azokat. A Diagnózis adásai bármikor megtekinthetők a www.diagnozis.eu weboldalon. Szegeden és környékén közel hetven megszentelt életű tevékenykedik Szerzetesek ünnepeltek Az ünnepi nagymisét Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök celebrálta Fotók: Schmiát Andrea Négy női és hat férfi szerzetesrend tagjai tevékenykednek Szegeden és a környező városokban: tanítanak, lelkipásztorkodnak és szociális téren segítenek. Megszentelt életük ünnepnapját az alsóvárosi ferencesek meghívására e hét végén a Mátyás téren töltötték. II. János Pál pápa tíz évvel ezelőtt február 2-át, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét nevezte ki a megszentelt élet napjának. A szegedi alsóvárosi ferencesek ezen a napon, vagy a rá következő hét végén hagyományos találkozóra hívják meg magukhoz a környékbeli városokban munkálkodó rendeket. Idei találkozójukat szombaton este tartották a zsúfolásig megtelt Mátyás téri templomban. Az ünnepi nagymisét Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök celebrálta. A megszentelt életű testvérek és nővérek láthatóan nagyon örültek egymás társaságának, mosolyogtak végig a szertartáson. A püspök beszédében úgy fogalmazott, ez a nap a hálaadásé az Istennek, a megszentelt, életre szóló hivatásért, és az is célja, hogy előmozdítsa a megszentelt élet megismerését és megbecsülését Isten egész népe körében. A mise végén az atyák Balázs-áldást mondtak a hívek egészségéért. A hívek távoztak, a megvilágított szentélyben meghitt zsolozsma kezdődött, közel ötven szerzetes énekelte a zsoltárokat. A hideg templomból ezután a szerzetesek a kolostor ebédlőjébe vonultak. Kiss-Rigó László asztali áldást mondott, majd „alsóvárosi vegyessel" koccintottak Balázs-áldást osztanak a hívőknek az egybegyűltek. A kertjük terméséből készült pálinkához a ferencesek süteményeket kínáltak. Emlegették a hiányzó iskolanővéreket, akik a síszünet miatt igazoltan maradtak távol. Tamás Barna jezsuita atya megjegyezte, a szegediek többször is találkoznak az év során, ettől függetlenül nagyon várják már ezeket a vidám összejöveteleket. A vásárhelyi Domonkos-rendben szolgáló Armella nővér a neve eredetét magyarázta. Nevetve idézte fel, hogy réges-régen, jelölt korában nem választhatta ki szabadon a nevét, hanem kapta. Mint ahogy Saulból a megtérésekor Paul lett, neki az Armellát adták a felettesei. A jó kedélyű nővér megbarátkozott a nevével, különösen, mert az azt hajdan viselő szent életű portásnő, aki gyerekeket vigasztalt és bátorított, egyszerű, követhető élettel ad neki példát. A jó hangulatú beszélgetés az asztalnál folytatódott, ünnepi csirkevacsora elköltésével. DOMBAI TÜNDE LELKIPÁSZTOROK, TANÍTOK Szegeden és környékén jelenleg közel hetven megszentelt életet éld nő és férfi tevékenykedik. Az iskolanővérek tartják fenn a szegedi Karolina Óvoda, Altalános Iskola, Gimnázium és Diákotthont, valamint a makói Szent István Egyházi Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthont. A Jézus Szíve Társaság népleányai üzemeltetik a Korda Könyv- és Kegytárgykereskedést. A Sacre Coeur nővérek az evangelizáció területén dolgoznak, a Fokolár Lelkiség női és férfi tagjaihoz hasonlóan. Vásárhelyen, s nemsokára Szegeden a Domonkos-nővérek tanítanak és óvodát tartanak fenn. A piarista férfiak a Dugonics András Gimnáziumot és Kollégiumot tartják fönn. a jezsuiták a belvárosi lelkipásztorkodásban és a teológiaoktatásban, a minoriták a felsővároson lelkipásztorkodásban, a ferencesek az alsóvárosi, valamint a szabadkai lelkipásztorkodásban vesznek részt. Gábor Géza és Szonda Éva megtanult óangolul beszélni Operaénekesek játsszák a Hamlet fontos szerepeit Két operaénekes, Gábor Géza és Szonda Éva játssza a színész királyt és a színész királynét a Horváth Péter rendezésében készülő szegedi Hamlet-produkcióban, amelyben egy harmadik kollégájuk, Kóbor Tamás is szerepel. A bemutató csütörtökön lesz. A Hamlet nevezetes része az egérfogó-jelenet, amelyben a címszereplő megkéri az udvarba érkező vándorszínészeket, hogy játsszák el édesapja meggyilkolásának történetét úgy, ahogyan az valójában megtörtént. Ebben a jelenetben játszsza a színész királynét a mezzoszoprán Szonda Éva, a színész királyt pedig a basszista Gábor Géza. Nem csöppentek rossz társaságba, hiszen a Nemzet Színésze, Király Levente, valamint Jakab Tamás lesz a két színpadi partnerük. Gábor Géza és Szonda Éva Fotó: Segesvári Csaba Tenorista kollégájuk, Kóbor Tamás is kapott feladatot: a testvérgyilkos Lucianust alakítja a betétdarabban. A játék a játékban jelenethez Szemző Tibor zeneszerző komponált érdekes muzsikát. A shakespeare-i óangol prózai szöveget mondják el zenei ritmusban és hangszeres zenei aláfestéssel, a bevezetőben van csak néhány ütemnyi énekelnivaló. - Érdekes, izgalmas és meglepően új feladat, ilyet még nem csináltam. Elég nehéz óangolul úgy beszélni, hogy a zenére halálpontosan kijöjjön a szöveg. Szaxofon, marimba, xilofon, csőharang is szól közben, Kardos Gábor vezényletével a muzsikus kollégák is ott ülnek a színpadon. A kiejtésünk tökéletesítését egy angoltanár segítette. Szerencsére volt egy kész hangfelvétel is, amit nagyon sokszor meghallgattam, hogy megpróbáljam úgy megtanulni ezeket a furcsa óangol hangzókat, amelyeket ma már nem használnak - avat be a felkészülés titkaiba Szonda Éva, aki szerint az angolul jól beszélők az óangol szöveget is megértik majd. Ha nem, akkor sem kell megijedni, Ophelia és Hamlet a zenei közjátékok alatt lefordítják a nézőknek. - Az ilyen feladatok nem számítanak munkaköri kötelességemnek, tehát már csak azért is szívesen csinálom, mert gázsit kapok érte. Mivel elég jól beszélek angolul, az óangol szöveg megtanulása sem jelentett nagy problémát. Kicsit meglepődtem, amikor az anyanyelvi tanárunk azt mondta: amerikai akcentussal beszélek. Szerintem azért kértek fel bennünket, mert a prózai rendezők szerint a mi operai játékmódunk modorosabb. Szélesebb gesztusokat használunk, ami kissé elüt a mai színészek stílusától, és ebben a jelenetben ezt jól ki lehet aknázni - véli Gábor Géza. Az énekesek két másik jelenetben is feladatot kaptak. Szonda Éva énekesként is nevezetes arról, hogy egyenrangúan fontosnak tartja a kifejező színészi játékot, ezért azt mondja: kedvet kapott a mostanihoz hasonló feladatokhoz. Különösen, hogy a rendezőtől, Horváth Pétertől dicséretet kapott. Ettől persze még nem tartja magát színésznőnek, de úgy gondolja, játszani minden műfajban ugyanúgy kellene. Ha jól csinálják, nincs is olyan óriási különbség a próza és az opera között. A Hamlet jelmeztervezője, Papp Janó különleges polifom kosztümöt álmodott számukra: a merev ruhaformából csak a kezük és a fejük bújhat ki. Az operisták természetesen saját műfajukhoz sem lettek hűtlenek, a Hamlet után - amelyet csütörtökön mutatnak be - A trubadúrra készülnek, majd A windsori víg nők bemutatója következik. H. ZS.