Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-27 / 50. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 24. SZIGORÚ FELTÉTELEK Légiutas-kísérőnek csak az jelentkezhet, aki megfelel a szigorú követelményeknek. Alapvető a kiváló angolnyelvtudás, de a munkavállalónak tudnia kell úszni, nem viselhet piercinget vagy tetoválást látható helyen. A magasság is meghatározott: 152 és 186 centiméter között. Ha a jelentkező megfelel az előzetes feltételeknek, akkor a légitársaság humánerőforrás menedzsere személyes interjút készít vele. Százötven éves a szegedi tömegközlekedés Éjjel az omnibusz tetején Varga Kata „erszényt növesztett" az elárvult állatnak Sapkaágyban alszik a kengurubébi Egy sapkából készített alkalmi erszényben, a hasára erősítve neveli Varga Kata azt a kis kengurubébit, akit öt nappal ezelőtt találtak a Szegedi Vadaspark gondozói a kenguruk kifutója előtt. Sok külföldre készülő szegedi veszi igénybe a közvetítőirodák szolgáltatásait Az óvatosabbak az ügynökségekben bíznak Szegedről is egyre többen mennek külföldre munkát vállalni, főleg a fiatalok közül. Van, aki vakmerően, saját szervezéssel indul, az óvatosabbak a gyakorlott ügynökségektől kérnek segítséget. Sok szegedi dönt úgy, hogy a jobb élet, a több pénz reményében szerencsét próbál külföldön. Fiatalok, idősek, diplomások vagy segédmunkások temérdek álláshirdetés közül válogathatnak. A merészebbek különösebb szervezés nélkül elindulnak, akik a biztonságot szeretik, azok a munkaközvetítő irodákhoz fordulnak segítségért. Ezek az ügynökségek mindent előkészítenek a munkavállalónak, persze a szolgáltatás nem ingyenes - később törleszteni kell. - Évente körülbelül 40-100 fő veszi igénybe szolgáltatásainkat a szegediek közül. A külföldi munkavállalás legfontosabb feltétele a jó nyelvismeret, a szaktudás és a megfelelő referencia részletezi Oravec Ferenc, az egyik szegedi munkaközvetítő iroda tulajdonosa. - Leginkább a húsz-negyven év közötti korosztály tagjai próbálnak szerencsét külföldön, abban bízva, hogy ott majd jobban boldogulnak. A legkeresettebb foglalkozások a különböző szakmunkák, a vendéglátóipar, de sokan jelentkeznék légiutas-kísérőnek is. A munkavállalónak adatlapot kell kitöltenie, amelyen minden információt megad magáról: iskolai végzettség, referenciák. A munkaközvetítő irodák fó profilja, hogy megkeressék ügyfeleik számára a legmegfelelőbb munkakört. - Szegedről a legtöbben Angliába és Írországba, a német nyelvLegtöbben gyakorlott ügynökségtől kérnek segítséget Fotós: Schmidt Andrea területen belül pedig Ausztriába és Svájcba utaznak ki. Kiérkezés után még nem ér véget a kapcsolat az ügynökséggel, hiszen ha a munkavállalónak bármilyen jellegű problémája akad, az itthoni iroda segít azt megoldani mondja az iroda tulajdonosa. A szolgáltatás ingyenes, de vannak olyan munkakörök, amelyeknél felkészítő tréninget kell végezni munkakezdés előtt, ami akár hat hónapot is igénybe vehet. Ennek önköltségét minden hónapban törleszteni kell a fizetésből a külföldi megbízott cég felé, és természetesen az ügyintézéssel kapcsolatos minimális költségeket is, mint például fordítás, fénymásolás. De lehetőség van egyszerre is kifizetni az országonként változó összeget. Kis Anita Londonban volt bébiszitter, ahol egy évig dolgozott ugyanannál a családnál. Számomra sokkal egyszerűbb volt, hogy az egyik szegedi munkaközvetítő ügynökség elintézett helyettem mindent. Akkor voltam végzős a főiskolán, és a diplomamunkám mellett nem lett volna időm még a munkavállalással kapcsolatos dolgokat is intézni. Igaz, biztonságban éreztem magam, tudtam, bármikor segítségért ALOMFIZETÉSEK Átszámítottuk forintra a külföldön szokásos fizetést néhány keresett szakmában, az eredmény elképesztő. Fogorvosokat csak Angliába keresnek, fizetésük havonta: 1,5-2,3 millió forint. Németországban a felszolgálók 284-309 ezer forintot is kereshetnek egy hónapban, mig a szakácsok 309-438 ezer forintot visznek haza. Külföldi buszsofőröket csak Írországban foglalkoztatnak, átlagos fizetésük: 436 ezer forintnak megfelelő euró havonta. fordulhatok az itthoni irodához. Van, aki mégis úgy gondolja, saját szervezéssel, az interneten keresgélve is lehet külföldön munkát találni. - Másfél éve mentem ki Liverpoolba közvetítőiroda nélkül. Szerencsém volt, hiszen hamar találtam munkát, és szállást is. Az interneten nagyon egyszerű kapcsolatot építeni külföldön élő magyarokkal, akik tapasztalataim szerint készségesen segítenek az újonnan érkezőknek, baráti alapon: ingyen - mondja Gábor, aki másfél évig dolgozott ácsként az Egyesült Királyságban. B. B. A. Százötven éve indult cl a szegcdi tömegközlekedés, omnibusz formájában. Az egyszintes társaskocsik az utasok igényei szerint jártak, amíg a lóvasút fel nem váltotta őket. Húsz éve nosztalgiajáratként született újjá az omnibusz, aztán ismét eltűnt. Hajdanán a budai országúton Szegedre érkező postakocsik a mai Kossuth Lajos sugárút nyomvonalán, nagyjából az Eszperantó utcához futottak be, oda épültek a szegedi szállodák és fogadók. 1854-tól vonatoknak is megnyílt a város, a végállomás a mai rendező pályaudvar területén helyezkedett el. Később a pályaudvart közelebb hozták a városhoz, a mai Indóház téri helyére - tekintett vissza Engi József nyugalmazott közlekedési mérnök-tanár. Már csak a városi közlekedést kellett fejleszteni, hogy a földes, majd köves utcákon összeköthesse a postakocsi-megállót és a vasútállomást. Eleinte elég volt hozzá négy bérkocsi, amelyeket Molnár Antal nyergesmester működtetett három éven át. Másfél évszázada, 1857. március 1 -jén a Kukovetz és Habi céget bízta meg a város, hogy két „társaskocsival", vagyis omnibusszal elindítsa Szeged tömegközlekedését. Zerkovitz Béla, az ugyancsak szegedi származású népszerű sanzon* és operettszerző meg is énekelte utazási élményét „Éjjel az omnibusz tetején" címmel. Bár a mérnök megjegyzi, nem a szegedi társaskocsit öntötte dalba, mert az Az omnibusz Kuczora József domaszéki tanyáján pihen nem volt emeletes. Az egyszintes, két lóerős, 24 személyes társaskocsik márciustól október végéig közlekedtek reggel 6-tól ,/éjjel 11-ig, télen pedig 7 órától este 9-ig. Megállóhelyeket nem jelöltek ki az utasoknak, a járatok kényelmesen, a fel- és leszállók igényei szerint álltak meg. Viszonylag magas viteldíj ellenében, nappal 12, éjjel 16 krajcárért lehetett felülni az omnibuszra. Ennyiért akkoriban másfél-két kilónyi kenyeret lehetett kapni. Szigorú házirendet tartattak be a járművek közönségével: ittas vagy hiányos öltözetű személyeket például nem szállítottak. Omnibuszok közlekedtek az Iskola (ma Oskola) utcai Három Királyhoz címzett fogadóhoz, a Fekete Sas és a Hételektor vendéglőhöz, valamint a gabonapiacnál (ma Dugonics tér) lévő Magyar Koronához címzett vendéglőhöz. A megnyitás évében 58 ezren vették igénybe az új közlekedési eszközt, és olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy végül négy kocsit állítottak szolgálatba. A szegedi tömegközlekedés első fejezetének az 1879-es nagy árvíz vetett véget: elmosta az utakat és a kocsikat is. Az újjáépítés után a lóvasút, majd a villamosok szorították ki a forgalomból az omnibuszokat. Igaz, nem teljesen, mivel a lóvasút sem bírta az élénk forgalmat, ezért az omnibusz még 1899 szilveszteréig rótta a várost. • Húsz esztendővel ezelőtt, Ittas vagy hiányos öltözetű embereket nem szállítottak Fotó: DM/DV 1987. június 5-én reggel 9-kor Fotó: Segesvári Csaba HERINGEK A KETRECBEN U| Noha az omnibuszokat kedvelték az utasok, a korabeli sajtóban az ellenzők is hangot kaptak. 1869 szeptemberében így ír a Szegedi Híradó: a pesti éjjeli vonat megérezésekor, ha volt is egy pár bérkocsi. a később érkezők már hírhamvát sem látták, őket azonban úgy beszorították abba az egy pár omnibusznak nevezett tyúkketrecbe, mint a heringeket, és ezért a kellemes mulatságért még fizetni is kellett. indult első útjára a szegedi nosztalgiaomnibusz a Somogyi utcából. Eredeti alkatrésze ugyan már nem volt, de a Szegedi Közlekedési Vállalat a hajdani omnibuszt építtette újjá a fúzesgyarmati Universal Szövetkezettel. Az újjászületett társaskocsi korabeli öltözetű hajtóval járta a várost. Az omnibusz évekkel később ismét eltűnt, Kuczora József, a közlekedési társaság nyugdíjas munkatársa vitette ki teherkocsin domaszéki tanyájára. DOMBAI TÜNDE Nem édesanyja erszényében, hanem a Szegedi Vadaspark egyik gondozójának, Varga Katának a kabátja alatt, egy barna sapkából készített átmeneti lakhelyen nevelkedik tovább az a néhány hónapos kengurubébi, akire a park gondozói találtak öt nappal ezelőtt a derby kenguruk kifutója előtt. Hogy édesanyja rakta-e ki a szűrét, vagy a pici mászott ki valami miatt a biztonságot adó rejtekből, s indult felfedező útra, azt nem tudták megmondani a park dolgozói. Veprik Róbert igazgató szerint kockázatos lett volna a kicsi anyjának felkutatása - ennek megállapításához minden nőstény kengurut be kellett volna altatniuk -, ezért döntöttek a béranyaság mellett. A kicsi egyébként szemlátomást jól érzi magát a lány hasára erősített póterszényben, és már buszozott is élete során. A fiatal lány ugyanis csak éjszaka válik meg „bébijétől", aki sapkaágyában ilyenkor egy állólámpára függesztve himbálózik a radiátor közelében. Reggel azonban újra visszakerül Kata hasára, aki a kengurut busszal szállítja be munkahelyére. - Lassan már átadják nekem a helyet - utalt a lány arra, hogy ha behúzza kabátja cipzárját, úgy tűnik, mintha terhes lenne. Az új jövevényt egyébként leginkább Kata tacskója, Samu fogadta bizalmatlanul, de a lány elmondása szerint már megbarátkozott az egyelőre név nélküli kenguruval. - Amíg nem voltunk biztosak abban,- hogy megmarad, nem akartam nevet adni neki mondta a lány. Szerencsére a kengurubébi szépen fejlődik, így a keresztelőre akár már jövő héten sor kerülhet. A nagy fülű állatkát leginkább kecsketejjel, egy fecskendő segítségével eteti gondozója, de már belekóstolt a próbaként eléje kitett sárgarépába is. - Elég jó kislány, de most már kíváncsiskodik - beszélt a lány a kenguru mindennapjairól, aki ha nem tetszik neki valami, azt sziszegő hangokkal hozza gazdája tudomására. Fogadott anyja előreláthatólag májusig neveli a kengurulányt, akit ezután szoktatnak majd vissza természetes környezetébe. Veprik Róbert szerint a beilleszkedéssel nem lesz gondja, mert ez ugyan egyedtől függ, de a kenguruknál nem szokott gondot okozni ha „kézben" nevelik föl őket. KISS GÁBOR GERGŐ Az alkalmi erszény biztonsága Fotó: Segesvári Csaba