Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-27 / 50. szám

HÉTFŐ, 2007. FEBRUÁR 26. • AKTUÁLIS* 5 Az újszegedi drogériában tegnap óta gyógyszert is árulnak Az első fecske a megyében Ötvenféle gyógyszert árulnak tegnap óta egy újszegedi drogériában. Ez az első olyan üzlet a megyében, amely engedélyt kapott patikán kívüli árusításra. Az újszegedi Kállay Albert utcában működik az a gyógyközpont, amelynek drogériája - elsőként Csongrád megyében - gyógyszereket is kínál. Tegnap érkezésünkkor Gurbó Eva üzletvezető éppen a frissen kapott szereket címkézte és pakolta az előírásoknak megfelelő, zárható üvegszekrénybe. Mellette a gyógynövénykészítményeket és étrend-kiegészítőket tartalmazó polcok sorakoztak. Mint mondta, már a törvény novemberi elfogadása után rögtön benyújtották volna a gyógyszerforgalmazáshoz szükséges engedélykérelmüket a régiós ÁNTSZ-hez, mivel azonban a végrehajtási rendelet akkor még nem készült el, ezt csak jóval később tehették meg. A drogériát kifejezetten a szabadabb gyógyszer-forgalmazási szabályozás miatt nyitották meg decemberben. A nagyjából tizenöt négyzetméteres üzlethelyiségben jelenleg megfázás és bőrbántalmak elleni gyógyszerek, hashajtók, hasfogók, immunerősítők, vitaminok, savkötők, homeopátiás medicinák, fájdalom- és lázcsillapítók kaphatók. Jelenleg negyvenkilencféle gyógyszert kínálnak, de minél többet szeretnének mihamarabb beszerezni. Sok készítmény beszerzésével - főként fájdalomcsillapítókéval - ugyanakkor problémák vannak: az általuk árusítható, a patikainál kisebb, 2-4 szemes kiszerelések jelenleg Gurbó Éva üzletében gyógyszert is árul Fotó: Karnok Csaba EDDIG EGYETLEN Boros Péter, az ÁNTSZ kistérségi tiszti főgyógyszerésze elmondta: az újszegedi drogériáén kívül tegnapig nem érkezett hozzá egyetlen engedélykérelem sem patikán kívüli gyógyszerforgalmazással kapcsolatban. Úgy tudjuk, a régióban Orosházán kért és kapott engedélyt egy másik drogéria vény nélküli gyógyszerek forgalmazására. A minisztérium 268 féle gyógyszer patikán kívüli árusítását engedélyezte, ezek jelentős része azonban csak kiszerelésben tér el egymástól: C-vitamint például legalább ötféle csomagolásban. nincsenek sem a nagykereskedőknél, sem a gyártóknál. A kisebb mennyiséget tartalmazó dobozok egyébként picivel drágábbak, mint a patikában, ezt a csomagolási költség magyarázza. Mivel az üzletvezető nem gyógyszerész, az előírásoknak megfelelően egy internetkapcsolattal működő számítógépet is beállítottak, ahol a betegek tájékozódhatnak egy-egy gyógyszer hatásairól. Aki nem értene ehhez, az a szükséges információkat nyomtatott formában, nagy betűmérettel olvashatja el az üzletben. Gurbó Éva elsősorban a környéken lakókra, a gyógyközpont többféle szakorvosának pácienseire, illetve a környék szállodáinak vendégeire számít vásárlóként. Nyitva tartásukat egyelőre a földszinten rendelő háziorvos munkaidejéhez szabták, később az igények szerint átalakíthatják. Jelenleg reggel 8-tól délután 4-ig árusítanak, ügyeletük azonban hétvégén is este 8-ig működik. Ottjártunkkor egy férfi megfázásra keresett gyógyszert. A drogéria vezetője az éppen a gyógyközpontban rendelő háziorvostól kért tanácsot. Röviddel később az orosházi beteg egy köptetővel és egy vitaminkészítménnyel távozott. Azt mondta, örül neki, hogy nem kell a patikában sorban állnia, ha gyógyszert akar venni. T.R. Magyar csoda lehet a szegedi Dóm tér Internetes szavazással egy országos napilap keresi Magyarország hét csodáját. Megyénket a 21 jelölt között a szegedi Dóm tér épületegyüttese képviseli, s jelenleg a második. Bő egy héttel ezelőtt a harmadik helyen állt a szegedi Dóm tér épületegyüttese a www.nol.hu internetes honlap rangos listáján. Az utóbbi napokban a voksok száma megháromszorozódott. Tegnap a Dóm tér még előkelőbb helyen, a képzeletbeli dobogó második fokán állt, közvetlenül a Parlament mögött. A toplistán 21 hazai építészeti remekmű között ez az egy Csongrád megyei műemlék „mérkőzik" rövid szöveges és fényképes bemutatkozás segítségével a hét magyar csoda közé jutásért. Ha tegnap eredményt hirdettek volna 29 ezer szavazat alapján, a szegedi Dóm tér 3275 szavazatával tehát ezüstérmes lenne, maga mögé szorítva az egri érseki pincerendszert, a pannonhalmi apátságot, a Mátyás-templomot a Halászbástyával, a Lánchidat, valamint a visegrádi királyi palotát. A voksolás március l-jén éjfélkor zárul, a 7csoda@nepszabadsag.hu internetes címre lehet küldeni a támogató e-maileket. D.T. Házrepedés, életveszély a 43-as mentén -Aromán csatlakozás óta több a szállítmány Háromszoros a kamionforgalom Több száz méteres kamionoszlopok, közlekedési dugók Makón, repedő házak, és a korábbinál nagyobb életveszély: mindez a 200 százalékkal megnőtt kamionforgalom hozadéka a 43-as főúton. Az uniós csatlakozás óta jóval több az autó és a teherszállító Szegedtől Nagylakig. A 43-as főúton rémálommá vált a közlekedés, a RO-LA és az autópálya ugyanis Románia felé sokkal több teherautót bocsát ki január óta. A hatalmas járművek a KRESZ-t követve 70-80 kilométer per órás sebességgel, ötös-tízes konvojokban dübörögnek át Szegeden, Deszken, Klárafalván, Ferencszálláson, Makón, Apátfalván és Magyarcsanádon. így a lassú menet miatt mind türelmetlenebb autósok előzései valóságos kaszkadőrmutatványok, a kamionok közé szomlni pedig igencsak nyomasztó. A túlterheltség miatt tegnap a makói hagymaszobor előtti körforgalomban koccanásos baleset történt. Ennek következtében negyed órára megbénult a forgalom, hatalmas gépkocsisor torlódott fel. A környéken élőknek persze ez nem újdonság, hiszen a reggeli csúcsban van, hogy a közlekedési lámpa miatt legalább ennyi időre feltorlódnak a teherjárművek. A sor ilyenkor a körforgalmakig áll. - Románia januári uniós csatlakozása óta 200 százalékkal nőtt a kamionforgalom a 43-ason - mondta lapunknak Márton István, a Makói Rendőrkapitányság vezetője. Hozzátette: ennek ellenére nem nőtt a balesetek A szegedi Bertalan hídon is több a kamion január óta Fotó: Illyés Szabolcs Márton részletezte: mivel hatalmasak a kamionkonvojok, sokszor nem adnak lehetőséget az előzésre sem, így ez a gyorshajtást is akadályozza. Ennek ellenére súlyos hatása van a túlterheltségnek az út által érintett községekre, hiszen a gépkocsioszlopok az úton való átkelést akadályozzák, csökkentik a gyalogosok, kerékpárral közlekedők biztonságérzetét. - Nemrég láttam a televízióban, hogy valaki panaszkodott: naponta húsz kamion is elmegy az ablaka előtt. Kérem, itt éjjel-nappal egy fél órán belül bármikor számolhat ennyit - fogalmazott a ferencszállási Honti Jenő. Szerintem nem is háromszoros a növekedés, hanem még ennél is nagyobb, a lakásban is lehet érezni a rázkódást, hallható a dübörgés. Mindennap szörnyű veszélyben élünk. Nemrég költözött Klárafalvára Kovács Miklósné. O is panaszkodott az óriási tranzitforgalom miatt. Mint mondta: a buszról leszállva tíz percig is ácsorogni kell az út mellett, hiszen a forgalom miatt egyszerűen gyalogosan nem lehet átkelni. Az út mellett álló házán és szomszédokén is repedések jelentek meg, hiszen folyamatosan rázkódik a föld a több tíz tonnás szerelvények alatt. - 2002-ben már kezdeményeztem egy gyalogátkelőhely létesítését, de a rendőrségtől akkor azt az információt kaptam, hogy az átkelőknél több baleset történik, hiszen az autósok úgysem állnak meg - mondta Domokos István, Ferencszállás polgármestere. Egy lassító sziget és öböl építésének költségei magasak, így ennek létesítését egyelőre nem tudjuk vállalni. Reméljük, minél hamarabb megépül az M43-as, ami végleges megoldást jelent erre a problémára. I. SZ. Színházi konvergencia HOLLOSI ZSOLT Aki azt gondolta, hogy a konvergenciaprogrammal járó megszorítások hatására csak iskolákat és kórházakat vonhatnak össze, zárhatnak be, nincs tisztában a realitásokkal. A magyar színházi élet sok nyűge-baja ellenére, a látványos változások dacára még mindiga béke szigetének számított az elmúlt másfél évtizedben. A legtöbb társulatban akadt például egy-két olyan művész, aki különféle okból egész évadban alig játszott tíz-tizenöt előadást ugyanakkor 12 hónapra megkapta a nem különösebben magas, de legalább biztos fizetését. A versenyszféra robotosaként furcsának tűnt ez a teljesítménykényszertől mentes luxus, a közpénzek ilyen pazarlása. Félreértés ne essék, nem ez a jellemző, és a szegedi színház megszüntetésre ítélt zenekara sem tartozott ebbe a kategóriába. Arra már évekkel korábban rájöttek a muzsikusok: saját érdekükben nem tehetik meg, hogy a színházi főszezonban lelépnek három-négy hétig tartó pénzszerző nyugati haknikra. Zárták soraikat és egyre többet vállaltak, mert pontosan tudták, csak akkor marad esélyük arra, hogy megtartsák állásukat, ha munkájukkal igazolják: szükség van rájuk, értéket jelentenek. Erősítette a pozíciójukat, hogy a színházi üzem működtetése is egyszerűbb, ha van egy saját hangszeres együttes, amely zenés játékoktól a musicaleken és az operetteken át a „könnyebb" operákig minden műfajban előzetes egyeztetés nélkül bármikor bevethető. Már 2004-ben, uniós csatlakozásunk idején megjósolták: hamarosan jelentős változások várhatók a színházakban. Mert konvergálniuk kell: közelíteni az európai gyakorlathoz. Mert hosszú távon nem járható út: a nézők minden színházjegyre költött ezer forintját négyezerrel toldja meg a közösből az állam. Reálisabb árat kell majd fizetnünk a mégiscsak árunak számító belépőért és ezzel párhuzamosan a kíméletlen teljesítménykényszer Thália templomában is általánossá válik. Ez persze átalakításokkal, vagyis súlyos érdeksérelmekkel, áldozatokkal jár. Nem könnyű elfogadni: léteznek sikeres, egészen másfajta színházi modellek is a világban. Meg kell találni azt a konstrukciót, amelyben az önmagukat nehezebben eltartó műfajok, mint például az opera, a szimfonikus zene is életképesek lehetnek. Bíróság elé állt a csecsemőjét meggyilkoló asszony Horváth Paulát nyolc év börtönre ítélték Akár életfogytiglant kaphatott volna - nyolc év szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt a Romániából dolgozni Magyarországra jött asszonyt, aki tavaly egy balástyai tanyán megszülte, majd a közeli fóliasátrak mellé kaparta el újszülött kislányát. Nyolc év börtönre és kilenc év közügyektől való eltiltásra ítélte a Csongrád Megyei Bíróság első fokon azt az asszonyt, aki tavaly áprilisban egy balástyai tanyán megszülte, nejlonzacskóba dugta és elásta újszülött kislányát. A halott csecsemőre május 3-án találtak rá a tanyához tartozó fóliasátrak tövében. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a 25 éves Romániából dolgozni idejött Horváth Paula Balástya külterületén, a gajgonyai tanyán vállalt munkát. Munkaadói előtt sokáig titkolta terhességét: a vékony nő állandóan bő mellényben mutatkozott. A tanyatulajdonos felesége a halott csecsemő megtalálása után azt nyilatkozta kérdésünkre, a nő április közepén vallotta be nekik, hogy 5-6 hónapos terhes. Orvoshoz egyáltalán nem volt hajlandó elmenni, hiába győzködték többen is. Azt mondta, első, hároméves gyereke is rendben megszületett, orvos azt sem látta, másodszor sem lesz gond. A 25 éves anya már akkor azzal védekezett, hogy hascsikarása volt, és a vécén vesztette el magzatát. Állította, a gyermek hat hónapra és halva született, de a nyomozók egy kifejlett, kilenc hónapos babára találtak a nejlonzsákban. SOMOGYBAN 12 EVET KAPOTT A GYILKOS ANYA |gj 12 év fegyházbüntetést kapott első fokon az a Somogy megyei asszony, aki megölte, majd a disznóól mellett elásta egészségesen született gyermekét tavaly augusztusban. A 28 éves kányái nő hat évvel ezelőtt egy másik csecsemőjét is megölte, akit háza kertjében ásott el. Akkor 1 év hat hónap börtönbüntetést kapott, amit két év próbaidőre felfüggesztettek. A védelem megalapozatlanság miatt és enyhítés végett fellebbez, így ez az ítélet sem jogerős. A Csongrád Megyei Bíróság február 22-én hozott ítéletében bűnösnek mondta ki Horváth Paulát 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében és ezért 8 év börtönre, valamint 9 év közügyektől való eltiltásra ítélte. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője enyhítésért, és a cselekmény átminősítése - gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége - végett nyújtott be fellebbezést. A büntetés mértéke egyébként ilyen esetekben akár 15 évig terjedhet, de életfogytiglan tartó szabadságvesztés is lehet. K.G. G. KIHELYEZETT INKUBÁTOROK A fővárosi Schöpf-Merei kórház előterébe, a porta mellé 1996. május 16-án helyezték ki az ország első babamentő inkubátorát. Legutóbb néhány héttel ezelőtt, február 3-án helyeztek el benne egy körülbelül öt-hat hónapos kisbabát. A kislányt ellátva, felöltöztetve rakták az inkubátorba, ő a 23. baba, akit a készülék mentett meg. A szegedi női klinika oldalánál kihelyezett inkubátor azonban hat éve áll magányosan. Ónos Hajnalka, a klinika újszülött osztályának vezetője elmondta, az inkubátorházai szándékosan egy kis forgalmú utcára tették, hogy az édesanya személye anonimitásban maradhasson. Az osztályvezető pontos számadatokkal nem tudott szolgálni a kihelyezett inkubátor fenntartásának költségeiről, de mint mondta, állandóan fűteni kell, és naponta ellenőrzik tisztaságát és műszaki állapotát.