Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-25 / 48. szám

r KORONA HELYETT ZONGORA tm Az újító szellemű zongoraművésznő, Szentpéteri Csilla vidéki lányként vitte el az első helyet a sok pesti szépség eló'l 1983-ban. Magyarország első szépségversenyén a makói lány lenyűgözte a zsűrit rendkívüli alakjával, kedves mosolyával. A korona azonban nem várt súllyal nehezedett a szépségkirálynő csinos fejére. A sajtó lejárató propagandát indított ellene, meggyanúsították: megbundázták a versenyt, így nyert. A Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora pedig levélben kérte, válasszon: a külsejével vagy a művészetével akar érvényesülni. A művésznő az utóbbi mellett döntött. 348 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 24. Az egykori szegedi királynők a jogra járnak A szépség múlandó, a diploma örök A mai gyerekeknek már nem kell várniuk a tévémacit Annak idején Kubában is Süsü volt a kedvenc lékulics Éva volt az első Szeged Szépe 2001-ben. Márton Beatrix Zita arcát 2003-ban ismerhette meg az egész ország. Vida Nikolett rutinos szép­ségversenyre járó - nem kis sikerrel. Három egyedi szépség. És hogy mi a közös bennük? A korona és a jog. A szép nőkre sokan hajlamosak rá­mondani: buták. Pláne, ha szépség­királynőről van szó. Az állítást hol is lehetne könnyebben megcáfolni, mint Szegeden, ahol talán a legmaga­sabb az egy városra jutó jogi karra já­ró szépségkirálynők száma. Tekulics Éva 2001-ben Szeged első szépségkirálynője volt, és egy éven át képviselte a várost a különböző ren­dezvényeken. - Egész fiatalon, tizen­három éves koromban kezdtem a modellkedést. Mire a versenyre je­lentkeztem, már inkább kifelé tartot­tam a szépségversenyek világából ­mondja a gyönyörű lány. A Szeged Szépe verseny első helyezettje több ajándékcsomagot, külföldi utat ka­pott, és az elismerést: ő Szeged leg­szebbje. 99 A jog elvégzése régi nagy álmom volt, nagyobb, mint a modellkedés. Márton Beatrix Zita - Az ismerőseim felhívtak, hogy gratuláljanak, és ez nagyon jólesett. Úgy érzem, érdemes volt elindulni a versenyen, hiszen csak pozitív visz­szajelzéseket kaptam. - Éva azóta el­végzett egy kozmetikusiskolát és egy életmentő tanfolyamot. Tavaly szep­tembertől pedig a Szegcdi Tudo­mányegyetem joghallgatója. Most az Anna fürdőben úszómester, ahol a mai napig sokan megkérdezik tőle: „Nem magácska volt Szeged első leg­szebbje?" Márton Beatrix Zita négy évvel ez­előtt második helyezést ért el az or­szágos Bonton Az év arca 2003 mo­dellversenyen. Akkoriban több felké­rést is kapott, arcát az egész divat­szakma megismerhette. A fiatal lány a szépségipar helyett mégis a jogi egyetemet választotta, hiszen mint mondja, fontosabbnak találja, hogy az eszével tűnjön ki, mint a szépsé­gével. - A verseny után lehetőségem adódott külföldön dolgozni. Ez azon­ban többhetes távollétet jelentett volna, így nem tudtam összeegyez­tetni a tanulással. A jog elvégzése ré­gi nagy álmom volt, nagyobb, mint a modellkedés, így maradtam - mond­ja Beatrix, aki januárban megszerez­te a jogi diplomát. A közigazgatás te­rületén szeretne elhelyezkedni, min­denképpen Szegeden. Vida Nikolett igazi rutinos szépség­versenyre járó. Idejét nem hiába pa­zarolja a megmérettetéseken, hiszen rendszerint előkelő helyezést ér el. ­2002-ben a Szeged Szépe második helyezettje lettem. Indultam a Miss Balatonon, ahol különdíjas lettem, és a Kárpát-medence szépén, ahol negyedik helyezést értem el — sorolja a szép szőke lány. Az országos verse­nyek után többször megszólították az utcán, gratuláltak az eredményei­hez. Niki a sikerek ellenére sem él rózsaszín ködben, a céltudatos lány nemcsak szép, de okos is: ugyanúgy, mint a többi exszépségkirálynő, ő is a szegedi egyetem jogi karára jár. BOBKÓANNA Tfekulics Éva 2001-ben Szeged szépségkirálynője volt Fotó: Karnok Csaba Márton Beatrix Zita négy éve második lett Az év arca modellversenyen Fotó: DM/DV Jó húsz évvel ezelőtt esténként minden gyermek a tévémaci gurgulázására várt. A mackó fogmosásával együtt érkezett ugyan­is az esti mese. Ma már nem kell sötétedésig várniuk a lurkóknak, hogy rajzfilmet néz­hessenek. Több tematikus csatorna egész nap ontja az animációs történeteket. Más kérdés, hogy ezek a mesék már nem azok a mesék, mint régen. A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Szék­helyi József már nem volt kisfiú, amikor elő­ször ült le tévékészülék elé. Esténként a tár­sasház apraja-nagyja összegyűlt a gangon. Kis sámlikon, hokedlikon csücsülve várták, hogy a Donát család végre bekapcsolja a ház­ban fellelhető egyetlen készüléket. Az esti közös tévézéseknek igazi közösségformáló ereje volt. A direktor a néhány szál hajával is hódító Gusztávra és egy amerikai klasszikus­ra, a Frédi és Bcnire emlékszik vissza a legszí­vesebben. A kőkorszaki szakik elsősorban Romhányi József dialógusai miatt lopták be magukat a szívébe. - Ezek a mesék a felnőt­teknek és a gyerekeknek is remek szórako­zást nyújtanak, ellentétben jó néhány mai, rakétás, tankelhárítós borzadvánnyal. Annak idején már a Tom és Jerryt is agresszívnek tartottam - árulta el a színigazgató, aki ké­sőbb szinkronszínészként maga is sok rajz­filmmel került kapcsolatba. - Soha nem felej­tem, hogy a Vili, a veréb című mesében együtt dolgozhattam Tolnay Klárival, de a Simpson család szinkronizálása is szép em­lékként maradt meg számomra. Kár, hogy so­kan megfeledkeznek arról, a mese arról szól, hogy a felnőtt társadalom az ölébe veszi a gyermekeket, és mesél nekik - fogalmazta meg a mese lényegét a direktor. A Városi Televízió Szeged műsorvezetője, Szeberényi Klára gyerekkorában inkább a báb-, mintsem a rajzfilmekért rajongott. A Futrinka utca volt a kedvence Cicamicával, Morzsa bá­tyóval és Buksival, de a Mazsola és Tádé epi­zódjait sem hagyta ki. - Számomra fontos, hogy a mesékben a karakterek emberközeliek legye­nek. Ki nem állhatom a torz hgurákat. Ezektől sokszor még a gyerekek is megijednek - mond­ta el a bemondó. - Emlékszem, egy Tavasz már­kájú fekete-fehér tévénk volt. Utáltam a hétfő­ket, mert akkor sohasem volt adás - tette még hozzá. Azt is elárulta, hogy a kedvenc meséje nem vizuális élmény: az Öreg néne őzikéje volt a favorit a nagymamája felolvasásában. Hihetetlen, de igaz: jó néhány ezer kilomé­terre tőlünk gyerkőcök tucatjai nőttek fel Magyarországról származó rajz- és bábfilme­ken. A Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának egykori játékosa, a kubai Yunier Noris lelke­sen sorolta gyerekkora kedvenceit: - A Koc­kásfülű nyúl, a Pityke őrmester és a Vízipók is a kedvenceim közé tartozott, mégis legjob­ban a Süsü, el dragont, azaz a Süsü, a sár­kányt szerettem. HORVÁTH LEVENTE ANIMÁCIÓS OSCAR A magyar animációs rövidfilmeket a tengerentú­lon is megsüvegelik. 1980-ban Rofusz Ferenc A légy című alkotása zümmögött az Oscar-szobor körül. A rajzfilmet légycsapóval sem lehetett le­vadászni: meg is nyerte a díjat. Idén M. Tóth Géza rövidfilmje, a Maestro volt versenyben. A díjátadó gálára lapzártánk után, ma hajnalban került sor. A magyar Maestro is küzdött az Oscarért Fotó: DM/DV

Next

/
Oldalképek
Tartalom