Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-25 / 48. szám
r KORONA HELYETT ZONGORA tm Az újító szellemű zongoraművésznő, Szentpéteri Csilla vidéki lányként vitte el az első helyet a sok pesti szépség eló'l 1983-ban. Magyarország első szépségversenyén a makói lány lenyűgözte a zsűrit rendkívüli alakjával, kedves mosolyával. A korona azonban nem várt súllyal nehezedett a szépségkirálynő csinos fejére. A sajtó lejárató propagandát indított ellene, meggyanúsították: megbundázták a versenyt, így nyert. A Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora pedig levélben kérte, válasszon: a külsejével vagy a művészetével akar érvényesülni. A művésznő az utóbbi mellett döntött. 348 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 24. Az egykori szegedi királynők a jogra járnak A szépség múlandó, a diploma örök A mai gyerekeknek már nem kell várniuk a tévémacit Annak idején Kubában is Süsü volt a kedvenc lékulics Éva volt az első Szeged Szépe 2001-ben. Márton Beatrix Zita arcát 2003-ban ismerhette meg az egész ország. Vida Nikolett rutinos szépségversenyre járó - nem kis sikerrel. Három egyedi szépség. És hogy mi a közös bennük? A korona és a jog. A szép nőkre sokan hajlamosak rámondani: buták. Pláne, ha szépségkirálynőről van szó. Az állítást hol is lehetne könnyebben megcáfolni, mint Szegeden, ahol talán a legmagasabb az egy városra jutó jogi karra járó szépségkirálynők száma. Tekulics Éva 2001-ben Szeged első szépségkirálynője volt, és egy éven át képviselte a várost a különböző rendezvényeken. - Egész fiatalon, tizenhárom éves koromban kezdtem a modellkedést. Mire a versenyre jelentkeztem, már inkább kifelé tartottam a szépségversenyek világából mondja a gyönyörű lány. A Szeged Szépe verseny első helyezettje több ajándékcsomagot, külföldi utat kapott, és az elismerést: ő Szeged legszebbje. 99 A jog elvégzése régi nagy álmom volt, nagyobb, mint a modellkedés. Márton Beatrix Zita - Az ismerőseim felhívtak, hogy gratuláljanak, és ez nagyon jólesett. Úgy érzem, érdemes volt elindulni a versenyen, hiszen csak pozitív viszszajelzéseket kaptam. - Éva azóta elvégzett egy kozmetikusiskolát és egy életmentő tanfolyamot. Tavaly szeptembertől pedig a Szegcdi Tudományegyetem joghallgatója. Most az Anna fürdőben úszómester, ahol a mai napig sokan megkérdezik tőle: „Nem magácska volt Szeged első legszebbje?" Márton Beatrix Zita négy évvel ezelőtt második helyezést ért el az országos Bonton Az év arca 2003 modellversenyen. Akkoriban több felkérést is kapott, arcát az egész divatszakma megismerhette. A fiatal lány a szépségipar helyett mégis a jogi egyetemet választotta, hiszen mint mondja, fontosabbnak találja, hogy az eszével tűnjön ki, mint a szépségével. - A verseny után lehetőségem adódott külföldön dolgozni. Ez azonban többhetes távollétet jelentett volna, így nem tudtam összeegyeztetni a tanulással. A jog elvégzése régi nagy álmom volt, nagyobb, mint a modellkedés, így maradtam - mondja Beatrix, aki januárban megszerezte a jogi diplomát. A közigazgatás területén szeretne elhelyezkedni, mindenképpen Szegeden. Vida Nikolett igazi rutinos szépségversenyre járó. Idejét nem hiába pazarolja a megmérettetéseken, hiszen rendszerint előkelő helyezést ér el. 2002-ben a Szeged Szépe második helyezettje lettem. Indultam a Miss Balatonon, ahol különdíjas lettem, és a Kárpát-medence szépén, ahol negyedik helyezést értem el — sorolja a szép szőke lány. Az országos versenyek után többször megszólították az utcán, gratuláltak az eredményeihez. Niki a sikerek ellenére sem él rózsaszín ködben, a céltudatos lány nemcsak szép, de okos is: ugyanúgy, mint a többi exszépségkirálynő, ő is a szegedi egyetem jogi karára jár. BOBKÓANNA Tfekulics Éva 2001-ben Szeged szépségkirálynője volt Fotó: Karnok Csaba Márton Beatrix Zita négy éve második lett Az év arca modellversenyen Fotó: DM/DV Jó húsz évvel ezelőtt esténként minden gyermek a tévémaci gurgulázására várt. A mackó fogmosásával együtt érkezett ugyanis az esti mese. Ma már nem kell sötétedésig várniuk a lurkóknak, hogy rajzfilmet nézhessenek. Több tematikus csatorna egész nap ontja az animációs történeteket. Más kérdés, hogy ezek a mesék már nem azok a mesék, mint régen. A Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, Székhelyi József már nem volt kisfiú, amikor először ült le tévékészülék elé. Esténként a társasház apraja-nagyja összegyűlt a gangon. Kis sámlikon, hokedlikon csücsülve várták, hogy a Donát család végre bekapcsolja a házban fellelhető egyetlen készüléket. Az esti közös tévézéseknek igazi közösségformáló ereje volt. A direktor a néhány szál hajával is hódító Gusztávra és egy amerikai klasszikusra, a Frédi és Bcnire emlékszik vissza a legszívesebben. A kőkorszaki szakik elsősorban Romhányi József dialógusai miatt lopták be magukat a szívébe. - Ezek a mesék a felnőtteknek és a gyerekeknek is remek szórakozást nyújtanak, ellentétben jó néhány mai, rakétás, tankelhárítós borzadvánnyal. Annak idején már a Tom és Jerryt is agresszívnek tartottam - árulta el a színigazgató, aki később szinkronszínészként maga is sok rajzfilmmel került kapcsolatba. - Soha nem felejtem, hogy a Vili, a veréb című mesében együtt dolgozhattam Tolnay Klárival, de a Simpson család szinkronizálása is szép emlékként maradt meg számomra. Kár, hogy sokan megfeledkeznek arról, a mese arról szól, hogy a felnőtt társadalom az ölébe veszi a gyermekeket, és mesél nekik - fogalmazta meg a mese lényegét a direktor. A Városi Televízió Szeged műsorvezetője, Szeberényi Klára gyerekkorában inkább a báb-, mintsem a rajzfilmekért rajongott. A Futrinka utca volt a kedvence Cicamicával, Morzsa bátyóval és Buksival, de a Mazsola és Tádé epizódjait sem hagyta ki. - Számomra fontos, hogy a mesékben a karakterek emberközeliek legyenek. Ki nem állhatom a torz hgurákat. Ezektől sokszor még a gyerekek is megijednek - mondta el a bemondó. - Emlékszem, egy Tavasz márkájú fekete-fehér tévénk volt. Utáltam a hétfőket, mert akkor sohasem volt adás - tette még hozzá. Azt is elárulta, hogy a kedvenc meséje nem vizuális élmény: az Öreg néne őzikéje volt a favorit a nagymamája felolvasásában. Hihetetlen, de igaz: jó néhány ezer kilométerre tőlünk gyerkőcök tucatjai nőttek fel Magyarországról származó rajz- és bábfilmeken. A Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának egykori játékosa, a kubai Yunier Noris lelkesen sorolta gyerekkora kedvenceit: - A Kockásfülű nyúl, a Pityke őrmester és a Vízipók is a kedvenceim közé tartozott, mégis legjobban a Süsü, el dragont, azaz a Süsü, a sárkányt szerettem. HORVÁTH LEVENTE ANIMÁCIÓS OSCAR A magyar animációs rövidfilmeket a tengerentúlon is megsüvegelik. 1980-ban Rofusz Ferenc A légy című alkotása zümmögött az Oscar-szobor körül. A rajzfilmet légycsapóval sem lehetett levadászni: meg is nyerte a díjat. Idén M. Tóth Géza rövidfilmje, a Maestro volt versenyben. A díjátadó gálára lapzártánk után, ma hajnalban került sor. A magyar Maestro is küzdött az Oscarért Fotó: DM/DV