Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-20 / 43. szám

KEDD, 2007. FEBRUÁR 20. "AKTUÁLIS 3 Gyakori a súlyos baleset Szőreg és Deszk között a 43-as úton is A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK SZÁMA Dél-Alföld, 2006. január-szeptember CSONGRÁD BÉKÉS BÁCS-KISKUN Halálos 43 28 55 Súlyos sérüléses 252 161 298 Könnyű sérüléses 334 326 317 Összesen 629 515 670 Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága gedi Igazgatósága adatai szerint 629 közlekedési baleset történt, amely során 840-en sérültek meg. Az előző év azonos időszakához képest a balesetek száma 20, a sérülteké pedig 15 százalékkal emelkedett. Kirívó, hogy a gyalogosok hibájából bekövetkezett baleset a nyolcszorosára nőtt, de a járművek műszaki hibájából is kétszer annyi baleset történt tavaly, mint két évvel ezDM-grafika előtt. Sajnos a járművezetők is figyelmetlenebbek voltak: a különböző helyzetekben a sebességet nem megfelelően választották meg, illetve nagyon sokszor az elsőbbséget sem adták meg. - Csongrád megyében azért veszélyesek egyes utak, mert a közlekedők azzá teszik - jelentette ki Vad Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési bizottságának Archív fotó: Segesvári Csaba titkára. Csongrád megyében tavaly a 47-es úton volt a legtöbb halálos baleset: kilencen hunytak el, ugyanennyien súlyosan megsérültek, és tizenegy volt a könnyebb sérültek száma. A második hely a 43-asnak, míg a harmadik a régi 5-ös útnak jutott. Az előbbin négyen, az utóbbin ketten haltak meg tavaly. Vad Róbert megjegyezte: a balesetek számának emelkedése miatt Csongrád megyében az autósok ebben az évben fokozott ellenőrzésekre számíthatnak. CS. G. L. LEGVESZÉLYESEBB UTAK A kelet-európai országok közútjai a legveszélyesebbek Európában, míg Skandinávia és Málta a legbiztonságosabb. Az utakon Lettországban, Romániában, Litvániában és Szlovákiában halnak meg a legtöbben. Magyarország a lista hatodik helyét foglalja el az uniós felmérés szerint. Az ópusztaszeri emlékparkban berendezett múltbeli postahivatal Fotó: DM/DV Folytatás az 1. oldalról - A múltját áldozza föl jövője érdekében a Magyar Posta azzal, hogy az ópusztaszeri „felvevőhelyet" is bezárja - magyarázza Radics Béla. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gazdasági vezetője hivatalos értesítést nem kapott az ottani XIX. századi községházán, a postai emlékek között eddig is csak a turisztikai szezonban működő hivatal bezárásáról. A postai szolgáltatást Csongrád megye 54 településén jelenleg 87 hivatalban, illetve 6 községben mobilizált formában vehetjük igénybe. Lapunkban is írtunk arról, hogy a Magyar Postán belüli átszervezés egyik nagy vihart kavaró következménye az, hogy egy-két éve több kistelepülésen - így Csongrád megyében Ambrózfalván, Csanádalbertin, Klárafalván, Kövegyen, Nagytőkén, Óföldeákon - mobilposta működik. A megoldást a megye legkisebb településén, a 476 lelket számláló Kövegyen megszokták. A postások a leveleket reggel 8 körül kézbesítik, aztán becsöngetnek minden olyan házhoz, ahol a lakók kiteszik a zöld alapú táblát: „A postás házhoz megy" - halljuk Galgóczkiné Krobák Máriától. A polgármester elárulja: a fix posta fenntartásával nem tudott megbirkózni az ezt korábban vállaló bolttulajdonos. Klárafalván az önkormányzat még fenntartja a 12-16 óra között nyitva tartó postaügynökséget. E megoldás jövőjét azonban nem látja megnyugtatónak Gácsi Zoltán körjegyző, aki szerint a forráshiányos Klárafalva számára nagy teher a rezsiköltség és az öt órában ott dolgozó postáskisasszony bérének előteremtése, amit nem ellensúlyoz az MP-től kapott havi 20 ezer forint közreműködői díj. Már most postamesterség működik Arpádhalmon, ahol a Magyar Posta Zrt. megbízásából egy vállalkozó nyújtja a postai szolgáltatásokat. De - információnk szerint ettől eltérő szabályok szerint - jövőre országszerte már ezer postahivatalt vállalkozó üzemeltetne. Ezzel tovább csökkentenék a piacnyitásra készülő társaság költségeit. ÚJSZÁSZI ILONA LIBERALIZÁCIÓ A Magyar Posta (MP) Zrt. a banki és biztosítási szolgáltatások bővítésével, a levélszolgáltatások minőségének javításával, a letéti küldemények elektronikus értesítési rendszerének bevezetésével készül a postai szolgáltatások 2009-től várható európai uniós liberalizációjára - nyilatkozta Szivi László, a társaság üzleti vezérigazgató-helyettese. Az EU-szabály az, hogy mindenkinek hozzáférést kell biztosítani a postai szolgáltatáshoz - hetente 5 napon és megfizethető áron. Postaátszervezés: bezár az egyik ópusztaszeri fiók „A múltját áldozza föl jövője érdekében" A postának csöngetnek ÚJSZÁSZI ILONA Fürdővízzel együtt a gyereket is... E szólással most a posta túlbuzgóságát jellemezhetjük. Mert mi más, mint túlzó igyekezet, hogy a regionális igazgatóságokba szervezett zrt. remélt jövőképét vizionálva megfeledkezik saját múltjáról, pontosabban az ópusztaszeri történeti emlékparkbeli skanzen postamúzeumában rejlő imidzserősítő, és marketinglehetőségről. Egy ilyen történelmi levegőjű helynek az értékét semmiképpen sem pusztán a levélforgalom nagysága méri. Az egykor Tömörkényen álló, aztán az ópuszaszeri szabadtéri néprajzi múzeumban fölépített községháza egyik szárnyában kialakított községi postahivatal és postatörténeti kiállítás ritka látvány. A szohabelsö a falusi postamesternő környezetét idézi a XIX. és XX. század fordulójáról, miközben az oda betérő egy élő, a mi századunk igényeinek megfelelő postát is használhatott eddig. A múlt, jelen és jövő találkozásának e gyújtópontjánál nincs is jobb reklámlehetőség! Mert mégiscsak hagyományos, vagyis a múltjára is támaszkodó szolgáltatás a posta. Az ember és ember közötti kapcsolathálónak még az internetes világhálóval és más telekommunikációs csodával sem lecserélhető formája. E szolgáltatáshoz hozzátapadt a helyi elithez tartozó, a községi tanítóéval azonos rangú postáskisaszszony emléke, a tanyavilágban lóháton hírt hordozó postás képe, a bélyegragasztás rítusa, a bélyegzőkoppanások ritmusa, a kisposta kendermadzag és ragasztószaga..., vagy: a postás, aki mindig kétszer csenget... Az ilyen emlékfoszlányok miatt is ragaszkodunk ahhoz, hogy ne a számítógép billentyűzetének segítségével küldjük útjára, hanem papíralapú levélben adjuk postára az olyan fontos dokumentumokat, mint mondjuk a felvéteh jelentkezés. Ám a postának is csöngetnek. A múltba révedő ügyfeleknek is tudomásul kell venniük, hogy e még mindig állami kézben lévő nagyvállat sem vonhatja ki magát a korszellem, vagyis a verreny alól. A startpisztoly eldördülésének napját is kijelölte már az EU: 2009. január l-jén nyílik mega piac. E teljes postai liberalizációra készülő mamutvállalatunk évek óta csinosítja és fogyókúrára fogja magát. A Magyar Posta Zrt. legújabb átalakulási lázába éppenséggel nem halunk bele. így is értékelhetjük a legfrissebb fejleményeket, ha arra gondolunk, hogy a márciusig bezárásra ítélt 103 postahivatal közé Csongrádból csak egyetlen kicsi, az ópusztaszeri felvevőhely került. Egy olyan hivatal, amit amúgy sem a helybehek, hanem inkább a vendégek használtak. Az ajtón csöngetők és dörömbölök, vagyis a Magyar Posta lehetséges riválisai jórészt már köztünk élnek. Hiszen dolgoznak a nagy gyorspostai szolgáltatók (például a TNT, DHL, UPS, GLSj, a hírlapterjesztési hálózatot kiépítő cégek, a címzetlen küldeményeket, többnyire reklámleveleket kiszállító nagyobb vállalkozások. A posta klónjai jelenlegi részesedésüknél többet akarnak. S e mohó igyekezetnek előnyei is lehetnek. Azzal biztathatjuk magunkat, hogy tapasztaltuk már: a mamutok árversenyének hasznát láthatja a kisember. Az első napon több mint tízezren írtak alá Vásárhelyen A héten folytatódik a békés tiltakozás A 47-esen haltak meg a legtöbben Csongrád megyében Európai halálút toplistán a Dél-Alföld Vasárnap 10 ezer 200-an írták alá a Szent István téri nagygyűlésen a vásárhelyi kórház bezárása ellen tiltakozó ívet. Az aláírásgyűjtés a héten több helyszínen is folytatódik. A Kossuth téren tegnap sorba kellett állniuk az embereknek, hogy alá tudják írni a tiltakozó ívet. Tegnap óta a Kossuth téren gyűjtik az aláírásokat a vásárhelyi Erzsébet-kórház megmaradása érdekében, de hamarosan a kórházban is lehetőség lesz így tiltakozni az egészségügyi reform ellen. Kallói Árpád, a kórház főigazgatója lapunknak elmondta: a miniszter eredetileg 161 aktív ágy megmaradását javasolta Vásárhelyre. A Regionális Egészségügyi Tanács azonban nem fogadta el a dél-alföldi régióra javasolt ágyszámelosztást. - A szakminisztériumból származó információnk szerint most már az Erzsébet-kórház 315 aktív ágyának hetven százalékát tervezik megszüntetni. így száznál is kevesebb maradna nekünk, ez pedig lehetetlenné tenné a kórház működését - mondta a főigazgató. A helybeliek türelmesen álltak sorba tegnap a Kossuth téri pavilonnál, hogy aláírásukkal tiltakozzanak a kórház működését ellehetetlenítő tervek miatt. A vasárnapi tömegdemonstráción ezt több mint tízezren tették meg, s a lendület tegnap sem hagyott alá. Több százan írták alá a tiltakozó ívet. - Több ok miatt írtuk alá az ívet a feleségemmel. Egyrészt azért, mert a kórházat a városban lakók építették, másrészt azért, mert - ezt magam is többször megtapasztaltam - jól működik. És nem lehet egy ekkora várost kórház nélkül hagyni mondta a Dányi József nyugalmazott református esperes. B. K. A. Dányi József nyugalmazott esperes és felesége (jobbról) is tiltakozott a kórházbezárás ellen Fotó: Tésik Attila Az Európai Unió régiós halálút toplistájára huszadikként a Dél-Alföld is felkerült. Csak Csongrád megyében negyvenhatan haltak meg közlekedési balesetben tavaly az első kilenc hónapban. Az európai felmérésből kiderült: autóval Görögországban a legveszélyesebb közlekedni. Az Európai Unió statisztikai hivatalának halálút toplistáján a Dél-Alföld is szerepel. A felmérés szerint az egymillió személyautóra eső halálos balesetek száma a régióban 553 volt. Ezzel a Dél-Alföld a huszadik helyre került a feketelistán. Az elemzés szerint a legveszélyesebb utak Görögországban vannak. A halálútlista első három helyét görög régió foglalja el. Magyarországon a Dél-Alföldnél is rosszabb helyzetben van az Észak-Alföld, amely a hetedik, míg a Közép-Dunántúl a 17. a felsorolásban. A tanulmányból az is kiderült, hogy a különböző közlekedési módozatok közül a közúti a legveszélyesebb. Két évvel ezelőtt ugyanis a huszonöt európai tagállamban összesen 1,3 millió baleset történt az utakon, amelyekben 1,8 millió ember sérült meg. Közülük 285 ezren súlyosan. A baleseteknek több mint 43 ezer halálos áldozata volt. Ez az Európai Unió lakosságára vetítve azt jelenti, hogy egymillió emberből 95 autóbalesetben halt meg. A dél-alföldi régióban a tavalyi első háromnegyed évben a 126 halálos kimenetelű balesetben összesen 138-an hunytak el. Míg országosan a balesetek és a sérültek száma mérséklődött a korábbi évhez képest, addig Csongrád megyében növekvő a tendencia. A megye közútiam - a KSH Sze-