Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-19 / 42. szám
SZOMBAT, 2007. FEBRUÁR 17. • AKTUÁLIS" 3 Lázár János hívására tízezren állták körbe a vásárhelyi intézményt A kórházért tüntettek Lázár János és Kószó Péter orvos-alpolgármester felszólítására a kórház épülete előtt összekapaszkodva együtt skandálták az emberek: „Nem hagyjuk!" Fotók: Tésik Attila Élőlánc PANEK SÁNDOR Tízezer vásárhelyi és város környéki polgárt mozgósított az a tüntetés, amelyet az Erzsébet-kórház megmentéséért tartottak Hódmezővásárhelyen. Bár a demonstrációt a kormánypolitika elleni általános tiltakozás is motiválta, a cél, a megyei jogú váras visszafejlődésre ítélt kórházának megmentése, egyben a helyi közösség kiállása is volt saját érdeke és értéke mellett. Elvégre ez lenne a helyi autonómia lényege: fontos, a közösséget érintő kérdésben ne lehessen egyszerű keresztülvinni olyan kormányzati döntést, amellyel jól bebiztosított minisztériumi tanácsadók pénzügyi oldalról ítélik felül a magyar vidék társadalomrajzát. Hódmezővásárhely egyike volt azoknak a megyei jogú városoknak, amelyek kórháza nem kapott kiemelt minősítést, így a régió intézményeivel versengve kellene pályáznia az aktív, gyógyítást szolgáló kórházi ágyakért. A miniszter „javaslata " szerint az Erzsébet-kórház a jelenlegi ágyak felét kapná. Ami azt jelentené, hogy ha a kórház részben át is áll a gyógyításról a rehabilitációra, gyógyító részlegeit nem lehetne hatékonyan működtetni. Ezt a helyzetet készen kapták a hódmezővásárhelyi emberek. Senki a törvényi előkészítésben vagy az ágyszámok tervezéséhen nem kérdezte meg helyi képviselőiket, szakmai szervezeteiket, egyszer csak egy honlapon közzétették, hogy 315 helyett 161 legyen a gyógyító helyek száma, és ha nem, akkor lehet marakodni a szomszéd városokkal. Erre a packázásra a jelenlegi magyar vidékről két válasz adható. Minisztériumi folyosókon ácsorogni az illetékesre várva, vagy élőláncot vonni a kórház köré. A vásárhelyiek az utóbbit választották. A városnak fontos a kórháza. Annak idején téglánként adták össze a vásárhelyi polgárok, s noha azóta már generációnyi idők teltek el, az ilyen cselekedet beépül egy közösség öntudatába. Minden modernizálás ostoba, ha nem tiszteli ezeket a hagyományokat, amelyektől életképesebb és büszkébb egy város. S ha ez nem elég, a rendszerváltozás óta a kórház fejlesztésére költött több milliárd forint, vagy a gyógyított betegek, a műtétek száma legalább ahhoz elég kellene, hogy legyen, hogy alaposabb és főként demokratikusabb egyeztetés előzzön meg egy reformot. nntitimwiwiviMiuinnnjwiwi) Az egyetemi dolgozók is sztrájkolnak Tízezren tüntettek az egészségügyi reform, a tervezett ágyszámcsökkentés ellen, és az Erzsébet-kórház megmaradásáért tegnap délelőtt a vásárhelyi Szent István téren. A tömeg ezután a kórházhoz vonulva élőláncot alkotott az épülettömb körül, s a „Nem hagyjuk!" jelszót skandálta. Csaknem tízezer vásárhelyi székkutasi, mindszenti, mártélyi, békéssámsoni tüntetett a vásárhelyi Erzsébet-kórház megmentése érdekében tegnap délelőtt a vásárhelyi Szent István téren. A tömeg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Molnár Lajos egészségügyi miniszter lemondását, s az egészségügyi reform leállítását követelte. A két politikus az írásbeli meghívás ellenére sem jelent meg a demonstráción. A tömeghez először szóló Grezsa István háziorvos, önkormányzati képviselő „szívtelen hülyeségnek" nevezte a reformot, s felszólította az embereket: ha ez a megmozdulás nem lesz elégséges, akkor bérelt vonattal utazzanak tiltakozni a fővárosba. Kallai Árpád, a kórház főigazgatója már azt kérdezte, ki meri azt állítani, hogy felesleges az ellátás, hiszen a kórházban tavaly 14 ezer fekvő beteget ápoltak, 450 anya szült gyereket, 400 ezer járó beteget láttak el és 500 műtétet végeztek. Követelte Molnár Lajostól, hogy adja meg a gyógyulás esélyét 180 ezer embernek. A kórház érdekében többen is szóltak érzelmektől sem mentes hangon, a kormányfő és a miniszter lemondását követelő tömeg előtt. így Sebesi Sándor üzletkötő, Varga Anikó közalmalmazott, Ozgyin Balázs ifjú gazda, Bánfi Sándorné nyugdíjas, Csende István nyugdíjas, Rostás Péter székkutasi gazdálkodó, Szálkái Lászlóné csecsemő- és gyermekápoló, Kiss Ivett ápoló, Cseri Tamás könyvtáros, özv. Krajcsákné Horváth Margit pedagógus, Dehény Enikő tanítónő, Tímár László, a vásárhelyi orvoskamara elnöke, Fazekas Gáborné nyugdíjas, Mátrai Attila, a Magyar Izombetegek és Fogyatékossággal Élők Egyesületének országos elnöke, Horváth István mindszenti orvos, Kőhegyi Ferenc, a megyei gyógyszerészkamara elnöke, Baloghné Lelt Klára szülésznő, Havasi Katalin és Herényi Károly gyermekorvosok, Kovács László orvosigazgató. Lázár János polgármester azt mondta: „Az összefogás, összekapaszkodás ideje jött el akkor, amikor a kormány elveszi a pénzünket, az iskoláinkat és most az egészségünket." Lázár úgy látja: a Rákosi-diktatúra népnyúzó politikája jött el ismét a megfizethetetlen áramés gázárakkal, a dobozdíjnak nevezett gyógyszeradóval és a vizitdíjnak hívott betegadóval. Hangsúlyozta: a kormány olyan országot kínál, melyben az ember, különösen ha vidéki, nem számít. A hatalmon lévők nem az életet, hanem a halált kínálják számunkra. ELSZAVAKA TÁBLÁKON |g Sokféle jelszót követelést minősítést fogalmaztak meg a tüntetés résztvevői. íme néhány szöveg a táblákról: „Molnár - Mengele - Lajos temetkezési vállalkozó", „A korház mindenkiért mindenki a kórházért", „Mit kell még hogy odaadjunk?". Egészségre sok ember vár, mi lesz ha kórházunk bezár?", Véreskezű gyilkosok!", Gyurcsány, téged kellene meggyógyítani, nem az egészséget!", „Kötelet Molnár nyakába!". Az egyik résztvevő kezében pedig egy akasztófa volt látható, rajta a mondat „Ez a tied Fecó, ajándék!" A tömeg Lázár János hívására a Kutasi, az Andrássy és a Zrínyi utcán keresztül a kórházhoz vonult, ahol az emberek összekapaszkodva, élőlánccal vették körül az épülettömböt, ezzel is szimbolizálva, hogy megvédik a kórházat. A jelenlévők a városvezetők felszólítására összekapaszkodva skandálták: a „Nem adjuk!, Nem hagyjuk!" jelszavakat. A tüntetés békésen ért véget. KOROM ANDRÁS Csatlakozik a közszféra szerdai országos munkabeszüntetéséhez a szegedi egyetem három reprezentatív szakszervezete is. A bölcsődék nyitástól kétórás gyerekfelügyeletet tartanak. Szombaton megjelent cikkünkhöz a Bölcsődei Dolgozók Szakszervezete kiegészítésül hozzáfűzte: Szegeden szerdán a városi bölcsődék mindenhol reggel fél 6-tól nyitnak, és fél 8-ig gyermekfelügyeletet látnak el. A szegedi egyetem három reprezentatív szakszervezete is csatlakozik a szerdai sztrájkhoz. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szakszervezeti Bizottsága, Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete reggel 8-tól 10 óráig sztrájkol - áll a sztrájkbizottság közleményében. Ez az egyetem mintegy hétezer közalkalmazottját érinti. A közlemény hangsúlyozza, hogy ez a figyelmeztető sztrájk nem az egyetem vezetése és a munkavállalók közötti konfliktus, hanem tiltakozás a jelenlegi kormány közszolgálatot érintő hátrányos döntései és tervei ellen. Elfogadhatatlannak tartja az egyetem sztrájkbizottsága, hogy a közszolgálati dolgozók döntő többségének reálbére idén akár 10 százalékkal is csökkenhet, hogy drasztikusan szűkül a közszolgálati juttatási rendszer. A sztrájkbizottság idén legalább 6,75 százalék keresetemelkedést követel, a közszolgálati életpályarendszerek fenntartását, a megalapozatlan és szakmailag indokolatlan létszámcsökkentések leállítását, valamint követeli a jelenlegi közszolgálati juttatások, kedvezmények rendszerének és mértékének megőrzését. D.T. A Szent István téren gyűlt össze először a tömeg 1997-BEN ELERTEK A CÉLJUKAT m 1997-ben egyszer már tüntettek a vásárhelyiek az Erzsébet-kórház érdekében. Akkor 148 ágyat akart leépíteni a kormányzat, s ez ellen 7-8 ezren tiltakoztak a Szent István téren. Eredményesen: az ágyszámcsökkentéstől elállt az akkori kormány. Most az egészségügyi reformra hivatkozva a 351 aktív ágyból csak 161-et hagynának meg, ez a hozzáértők szerint azt jelentené, hogy a kórház életképtelen maradna, s rövidesen bezárhatna. Az igazgatóváltás utáni első program a télbúcsúztató volt az emlékparkban A politika kerülte az ópusztaszeri Cúcorkás bált Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szombaton a Cúcorkás bál nyitányaként elégették a telet jelképező figurát, és a konckirály megküzdött a cibcrevajdával. Egy politikus sem volt ott az igazgatóváltás utáni első rendezvényen, az új vezető viszont eljött - feleségével együtt, akinek arcát ugyanúgy bekenték korommal, mint a legtöbb hölgyét. Téltemető farsangi mulatságba, Cúcorkás bálba hívta szombatra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a vendégeit és a médiát - az újságírókat természetesen az elhíresült, lapunkban is megírt igazgatóválasztás utáni levegő is érdekelte. A Cúcorkás bál a régi szegedi felsővárosi és rókusi hagyományokat eleveníti fel - Bálint Sándor tanulmányai szerint. A cúcorka, más néven bubujka, egy csúf személy, jellegzetes farsangi figura, akinek illetlen tetteit a társaságnak „embörséggel" kell elviselnie. A helyszínen hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a meghívóban olvasott „Szeretettel várja Szeren Társaságunk" aláírás kit, kiket takart. - Szegedi népzenészek, néprajzot tanuló diákok, maroslelei néptáncosok vesznek részt a mulatság lebonyolításában, ez számukra, számunkra nemcsak tanulás, munka, hanem szórakozás is sorolta Tóth Antal, a park fejkendőt, szoknyát viselő néprajzos munkatársa, akinek azt a buta kérdést is sikerült feltennünk, hogy ugye szándékosan öltözött női ruhába. A park főépületének bejárata előtt összegyűltek az érdeklődők - többen kamerával, fényképezőgéppel. A táncosok által Törőnek nevezett Törőcsik István békebeli vőfélyekre jellemző hangerővel - és rögtönzőkészséggel - hozzáfogott a ceremónia levezényléséhez. A kompánia „keserves énekekkel" ballagott a tópartra, ahol elégették a telet jelképező bábot, előadtak egy profán misét, később összeadtak egy nőnek öltözött férfit és egy férfinak öltözött nőt, a tanyai olvasókör épülete előtt pedig - a genfi konvencióra hivatkozva - nem kakast, hanem cserépedényeket ütöttek agyon husánggal a bekötött szemű önként jelentkezők. A bált az olvasókörben tartották. Pokróccal a fején mászott a cúcorka, végül a konckirály megküzdött a ciberevajdával, vagyis a húsos ennivalók és a böjti időszakra jellemző ételek megszemélyesítői viaskodtak. A park minden munkatársa a helyén volt, mint egy óramű, működött az egész. A kék munkásöltönyös férfiak által üstben főzött forralt bort, teát asszonyok osztották - ahogy fogyni kezdett a műanyag pohár, azonnal hoztak még. A kíváncsiskodó vendegek végül majdnem annyian voltak, mint a résztvevők. A kecskeméti Domokos Sándor és Szlovákiából érkezett barátai csak a körkép kedvéért jöttek, nem tudtak a programról - viszont nagyon megörültek neki. Láttunk tipikus hollandnak kinéző külföldit csillogó szemmel videokamerázni, és eljött feleségével együtt az új igazgató, Horváth Gábor is, aki azt mondta, most elsősorban látogatóként van jelen. A menet alatt Törő egy bogrács aljáról vételezve a kormot, a legtöbb hölgy arcát összekente - az igazgató feleségéét is, aki ezt a procedúrát embörséggel viselte. Az olvasókörben végül táncoltak is a dél-alföldi népzenére, mégpedig szépen. Nyilvánvaló volt, a politikát nem a Cúcorkás bál érdekli a parkban: egy politikus sem jött el. BAKOS ANDRÁS Az új igazgató, Horváth Gábor és felesége is táncolt az olvasókörben Fotó: Karnok Csaba