Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-17 / 41. szám
Szombat, 2007. február 17. SZIESZTA 19 Ásványhát és Tompasziget FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL Az öreg épületet „alászigetelték", így ellenáll a víznek. Mikor magas a Tisza, szivárog ugyan a töltés, az úton is átcsorog a víz, de az árok elnyeli és elviszi. - Nem félünk, inkább szeretünk a Tisza közelében élni int a töltés mögött áradó folyó felé Marika. Azt mondja, errefelé nagy a csend, a nyugalom. Szikráznak a csillagok. Ásványhát felé fordulva csak a látóhatár a határ. Itt harapni lehet a levegőt! Az utcában szinte mindenki nyugdíjas, aktív dolgozót csak egy házban találnánk. Persze azért nem tétlenkedik itt senki, aki bírja még magát, az dolgozgat a kertben, a ház körül. Szinte mindegyik udvaron tartanak csirkét, az ólban disznót. - Itt sose unatkozunk - veszi át a szót a 85 éves Maris néni. - Ha nyáron egy kicsit pihenni akarok, leülök az ajtó melletti padra és nézelődöm: a gát tetején mint egy színpadi emelvényen vonulnak az autók, a kutyasétáltatók, a kocogok. - Minden attól függ, honnan nézzük - bölcselkedik Marika. - A Tisza folyása szerint ez a fölvég. Ezért, ha kérdezik, hol lakom, én azt felelem: Szeged első utcájában. Ez most, hogy tavaly végre ide is elért a csatorna, még inkább igaz. Mert kész összkomfortban élünk, és a korábban sáros útra is aszfaltszőnyeg került! - lelkesedik a nyugdíjas, mégis tevékeny asszony, aki a teljesség kedvéért azért kiigazítja a képet. A csatornázok az egyik árkot betemették, és esős időben áll a víz az úttesten, de tavaly októberben elmentem az új képviselő első fogadóórájára, ígérte, intézkedik, de azóta se tett semmit. - Tíz éve is van, hogy jártam a tanácsházán. Nincs nekem ott mit keresni - legyint Mariska néni, aki a „három Mária" közül „ „igazi" tápai, mert anyakönyvében születési helyként Tápé szerepel: a Tisza túlpartján, egy tanyán látta meg a napvilágot. - A levél, a nyugdíj megérkezik, mindegy, hogy Tápéra vagy Szeged-Tápéra címzik - ad példázattal választ a kérdésre, szegedinek vagy tápainak vallja-e magát. Ha Szeged főutcáján, a Tisza mentén „csorgunk" lefelé, akkor az ősi alvéget, vagyis Alsóvárost is el kell hagynunk, hogy a város mostani peremére érjünk. Tizenegy kilométert autózva, a Tompái kapunál érünk a Hattyasból lett Klebelsbergtelepre. - A legtisztább strandnak tudtuk, ide jártunk nyaranta Alsóvárosról, ahol gyerekeskedtem, most meg még februárban is zárva kell tartanai az ablakot, annyira bűzlik a Tisza itteni holtága - mentegetőzik a bomlasztóan erős szag miatt Varsa utcai háza előtt Fodor László. A korábban szaxszofonozó, a bátyjával együtt alapított együttessel bálakon, lagzikban, zenés mulatságokon a talpalávalót szolgáltató férfi már nyugdíjas. Most annak örül, hogy lugasa metszését épp befejezte. Vendégfogadáshoz készülődnek: a felesége süt, ő meg a kocsonyát főzi. Katonabarátját, Solymosi József és annak családja érkezik hozzájuk a hét végére. - Panelből, a Diófa vendéglő mögül 12 éve költöztünk ide simogatja meg pillantásával a házat, aminek rendbehozatalán sokat dolgozott a férfi. - A Vadkerti tér környékén nőttem föl, ezért kerestem errefelé házat. Mióta itt lakunk, azóta minden képviselő azzal biztat, rehabilitálják a holtágat, de semmi se történik, a bűz marad. De ha belekezdenek valamibe, abban sincs sok köszönet - mutat a háza előtti kátyús útra. Tavaly sok millió forintért silány munkát végeztek az útépítők. - Járdát se csináltat a város úgy, mint a centrumban. Itt ehhez is saját erőt kérnek - sorolja panaszait. A túloldali erdő rendben tartásával se elégedett. Mégis szeret itt lakni, mert a szomszédok kedvesek, figyelnek egymásra. A közel épült új házból a számítógépeket öszszecsomagoló betörőket is ő érte tetten: a kutya ugatott, erre kinézett, s meglátta a zseblámpa fénycsóváját... Amúgy csendes környék ez. A Tiszához simuló városban a természet közelében szeret élni a vízjárta helyeket meghódító „szögedi embör". ÚJSZÁSZl ILONA FFI jy' jmijUi WIIIIHI JffflRi/ V jf^BÉi W ' ** « fiii X * ' 1 i" !i ^^^HELA^ . ... - íi /Jtuk 1 wÉ1 •j A EKJAGY^' | \ • SBIIPR.,, % WMF ®Y A „három Mária" - Biacsi Istvánné (balról), Túri Pálné, Ács Istvánné - a város peremén él, de Szeged első utcájában lakik Az erdőn, a házon túl ott a tág világ. De a Tisza bűzös holtága örök bossziísága Fodor Lászlónak FOTÓK: FRANK YVETTE ÉPÍTÉSZNEK, TANÁRNAK, JOGÁSZNAK, ORVOSNAK KÉSZÜLTEK - A SZÍNHÁZAT, A ZENÉT VÁLASZTOTTÁK A színházi és a zenei életben Szegeden is sok olyan népszerű művész dolgozik, aki eredetileg egészen más szakmát tanult, s csak hosszabb-rövidebb kitérő után, pályamódosítással lett azzá, ami. Építészek, tanárok, jogászok vagy orvosok döntöttek úgy: sutba dobják megszerezett diplomájukat, és inkább karmesternek, énekesnek, színésznek állnak. - Ötödéves voltam a műegyetemen, amikor énekelni kezdtem. Addigra érlelődött meg bennem, hogy a szeretett építészeti tanulmányok mellett valami hiányzik még az életemből - mondja Altorjay Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház operatagozatának basszistája. - Miután akkoriban meg is nősültem, nagyon óvatosan váltottam pályát, a kettőt egy ideig párhuzamosan csináltam, munka mellett végeztem az énekesi tanulmányaimat. Építészként 1982-ben szereztem diplomát, utána négy éven lettek művészek Altorjay Tamás szerint sok a hasonlóság a zene és az építészet között FOTÓ: FRANK YVETTE át egy tervezőirodában dolgoztam, majd a Vedres szakközépiskolában tanítottam. Noha már 1989 óta szólistaként léptem fel a színházban, csak 1993-ban lettem főállású magánénekes, és 1996-ig visszajártam óraadóként tanítani. Az átmeneti időszakban számtalanszor elgondolkoztam azon, hogy vajon jól döntök-e, ha a kiszámíthatatlanabb pályát választom. Az építészethez sem lettem hűtlen, főként a rokonságnak manapság is szoktam műszaki átalakításokhoz kisebb tervezéseket vállalni, olyanokat, amelyek nem engedélykötelesek. Ennyi „ujjgyakorlatra" szükségem van. Kamarai tagsághoz kötött komolyabb munkákat már nem érné meg elvállalni. A feleségemnek is szoktam segíteni, aki ingatlanközvetítéssel foglalkozik, és a műszaki felméréskor jól jön neki az én szaktudásom. Altorjay Tamás úgy véli: sok a hasonlóság a zene és az építészet között. Például ahogyan a zenében is fontosak a forma és a tartalom egységességét kifejező arányosságok, úgy az építészetben is. Nem véletlenül szokták az építészetet megfagyott zenének hívni. - Tizenegy éves koromtól kezdve statisztáltam a színházban, megszerettem ezt a világot, és sokáig színésznek készültem - meséli a baritonista Réti Attila 23 éves korában kezdett énekelni tanulni, s tanár volt, mikor először színpadra lépett FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Réti Attila. - Sokat szavaltam, iskolai rendezvényeken is felléptem. Szenvedélyes lemezgyűjtő voltam, s ha nem volt otthon senki, együtt énekeltem a sztárokkal. Harmadikos gimnazista koromban édesapám véletlenül meghallotta, hogy a Nyugat lánya egyik részletét énekelem, és felkiáltott: Fiam, neked van hangod! Villámcsapásszerűen hasított belém, hogy operaénekes is lehetnék. Csakhogy nem tanultam zenét, így szóba sem jöhetett a Zeneakadémia. Mivel jól ment a nyelvtanulás, magyar-francia szakra jelentkeztem a szegedi bölcsészkarra, noha akkor már tudtam: nem akarok életem végéig tanítani. 23 éves voltam, amikor megkezdtem az énektanulmányaimat a Király-König Péter Zeneiskolában. Miután az egyetemen megszereztem a tanári diplomát, három évig az akkor alapított Deák gimnáziumban tanítottam, utána két évig a Ságvári gyakorló általános iskolában. Amikor Gregor József zeneigazgatósága idején először színpadra léphettem, még tanár voltam. A pályakorrekció számomra nem jelentett dilemmát, erősen hittem abban, hogy sikerülnie kell. A bölcsészkaron tanultaknak ma is hasznát veszem, biztonsággal tájékozódom az operához is kapcsolódó irodalmi, történelmi, művészeti kérdésekben. Az alapos nyelvtudás pedig óriási előny, amikor olasz és francia műveket énekelek. A pályamódosítás inkább azért jelentett nehézséget számomra, mert sok mindent be kellett hoznom. Mivel nem jártam a Zeneakadémiára, nem énekeltem együtt soha senkivel, nem volt gyakorlatom a kamaramuzsikálásban, ezt a színházban kellett megtanulnom - mondja Réti Attila, akit legközelebb A trubadúrban, Luna grófként láthat a szegedi közönség, márciusban pedig Japánba utazik koncertkörútra. Lukács Ervin karmester, aki évekig a szegedi szimfonikusok művészeti vezetője volt, azt mesélte: a zenélésben ugyan nem segítette az orvosi diplomája, abban viszont igen, hogy a látóköre így sokkal tágabb lett, mintha szakbarbárként csak egy területről lettek volna alapos ismeretei. A karmesteri szakmáról egyébként is úgy véli: ötven százaléka pszichológia, márpedig azt komolyan tanult az egyetemen, és ez nagyon hasznosnak bizonyult. A Kossuth-díjas dirigens orvosi diplomájának csak akkor vette hasznát, amikor behívták katonának, és a seregben gyógyító munkát kellett végeznie. Mivel több mint fél évszázada tanulta az orvoslást, mára szinte mindent elfelejtett. Olyannyira, hogy ha valami baj van, először ő kezd el kiabálni: orvost, orvost! H. ZS. Lukács Ervint a zenélésben nem segítette az orvosi diploma FOTÓ: DM/DV FOTÓ Váltottak Gyüdi Sándornak, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyának a pályája rendhagyó módon indult, hiszen először matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, és csak azután végezte el a Zeneakadémiát. Eredeti szakmájában nem dolgozott, hiszen fiatalon a színház karigazgatója lett. Szikora János rendezőről, a szegedi teátrum egykori művészeti vezetőjéről, a jelenlegi szolnoki színigazgatóról köztudott, hogy jogi diplomával is rendelkezik, s nemigen lehet őt szerződésekkel, jogi praktikákkal megvezetni. Ugyancsak jogásznak tanult Szervét Tibor színművész, akit a színházban és a szabadtérin is láthatott a szegedi közönség. Dunai Tamás színművész Szegeden lett magyar-francia szakos középiskolai tanár, Angyal Mária rendező pedig angol szakon szerzett először diplomát. Az Operaház Szegeden is sokat vendégszerepelt tenoristája, Csák József egyben építész, és a műegyetemen is tanít, kollégája, Rácz István pedig orvosi praxisát cserélte a világot jelentő deszkákra. Új távlatokat nyitunk Az UniCredil Bank fiókjatban Önt is rendkívül versenyképes kamatozású betétek és kiváló hozamú befektetési alapok vár|ák. Hiteleinket kedvező törtesztőrészlettel és kibővített futamidővel veheti igénybe. Ezek feltételeiről, valamint akciós ajánlatainkról tájékozódjon országos fiókhálózatunkban, honlapunkon és a 06-40 50-40-50-es telefonszámon! WWW.UNICREOITBANK.HU Q UniCredit Bank Éljen a lehetőségeinkkel!