Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-10 / 35. szám

12 SZIESZTA - HÉTVÉGE 2007. február 10., szombat Elődöntők: T? tOÍ'JZtó /El'SEli n 18.00 Szeged, Ifjúsági Ház 18.00 Szentes, Tóth József Színházterem • Töltse ki a jelentkezési szelvényt, majd juttassa el címünkre! táncművész, a Szombat Esti Láz televíziós műsor zsűritagflÉjgU Színház igazgatója, £ 'E W zenetanár, zenész (Molnár Dixieland), • a Délmagyarország és a Délvilág napilapok főszerkesztő-helyettese és az % Ú I i • I Cím: Délmagyarország Kiadó 6753 Szeged. Pf. 153. A borítékra frja rá: Lakodalmas fesztivál. E-mail: marketing@delmagyar.hu. Jelentkezési határidő: 2007. február 23. A részletes versenykiírást keresse a www.lakodalmas.delmagyar.hu oldalon. Információ: Pintér Melinda: 62/567-857 18.00 Hmv y, Petőfi Sándor Műv. Központ 18.00 Makó, Hagymaház a Szegedi Nemzeti , Zenekar neve:,......... J ZeneKar tagjainak száma: i Képviselő neve: | Képviselő címe: iselő telefonszáma.. LAPUNK MULATÓS FESZTIVAUA DÖNTOJENEK SZÍÁRVENDEGE: BÓDI GUSZTI szlogen lett" „Élmény volt Népszerű a megyénkben is koncertező Bódi Guszti A Délmagyarország és a Délvilág lakodalmas zenekarok fesztiváljának döntőjén Bódi Guszti és zenekara is részt vesz. Április 20-án természetesen eléneklik az Aranyeső című nagysikerű számukat is. Bódi Gusztival sikerről, a hosszú házasság titkáról, az édesapjától kapott útravalóról beszélgettünk. Bódi Guszti örömmel vállalta, hogy zenekarával fellép lapunk mulatós fesztiváljának döntőjén. A közönség az Aranyeső című slágerüket is hallhatja, hiszen Guszti szerint az Aranyeső szlogen lett Magyarországon. Szívesen jön a döntőre, annál is inkább, mert ő maga tíz éve rendez tehetségkutatókat. Nem először jár Szegeden, egyik legemlékezetesebb koncertjét itt tartotta. Izgalom és Csillag - Felléptünk a szegedi Csillag börtönben. Életem egyik legizgalmasabb műsora volt. Szomorú ilyen helyre menni, látni embereket, akik a megérdemelt büntetésüket töltik, megtalálni a hangot velük. És akkor még fel is dobni a hangulatot... - emlékezik Guszti. Az magáért beszélt, hogy akármelyik dalt énekeltük, beindult a tánc, a fogvatartottak velünk együtt énekeltek. Nincsenek sztárallűrjei mondják Bódi Gusztiról. A siker nem változtatta meg, mindenkivel szívesen elbeszélget egy-egy fellépés után. Azt mondja, ő is és felesége, Margó asszony is istentisztelő családból származik. Az édesapjától kapott útravalót a roma muzsikus szem előtt tartja. „Egyenes úton járj!" - Apám mindig azt mondta: „Hdes fiam, mindig az egyenes úton menjél, mert az rövidebb. Ne felejtsd el, hogy valamikor te is zsíros kenyeret ettél! Mindig nézz a másik szemébe, és ne legyél büszke!" Ezt megfogadtam, s megpróbáltam embernek maradni. A sztárság nekem csupán egy fogalom, ezt a szót én nem ismerem - jelenti ki. - Amerikában vannak sztárok, itthon az élő legendákon kívül sztárokat én nem ismerek. Pedig van egy pár arany meg platinalemezünk... A mulatós zene Bódi Guszti szerint azért olyan kedvelt, mert az embereknek hiányzik a szeretet. Szeretni jó, ez pedig az ő dalaikban benne van. -Talán az anyánk hasában is tudtunk már táncolni, énekelni, szeretjük jól érezni magunkat, és ezt át is adjuk a FOTÓ: TÉSIK ATTILA közönségnek. Aki nem jó, az egy-két év alatt kihullik a pályáról. Én 28 éve vagyok színpadon, ezalatt megjelent 23 lemezünk, a legújabbat most adjuk ki - mondja párezer koncerttel a hátuk mögött. Ha fellépek, és lesz három ember, aki már azt mondja, hogy hagyjam abba, ez nem tetszik nekik, akkor majd elgondolkodom azon, hogy mit is csináltam. De hála Istennek eddig még nem történt ilyen. Napi huszonnégy órát tölt együtt otthon, stúdióban, fellépéseken Bódi Guszti és Margó asszony. A zenész szerint a házasság titka: összetartás és leginkább a szeretet. A nő és a férfi helye - Egy emberre számíthatsz, aki melletted van jóban rosszban, betegségben, egészségben. Szeretni nagyon jó, ezt nem lehet pénzért megvenni tesz vallomást. - Fontos még a maximális alázat a másikkal szemben. A roma hagyomány szerint a nő is meg a férfi is tudja, hol a helye, mi a dolga a családban. Én amikor Margót Nagyecsedről elszöktettem, azt mondtam neki: „Két gyerek és egy hosszú élet együtt. Leszel a feleségem?" Erre pedig Margó így válaszolt: „Két gyerek és örökig tartó szerelem!" Ennyi. Voltak vitáink, melyik családban nincsenek, de mindig megbékültünk. Ezért vagyunk több mint harminc éve házasok. NYEMCSOK ÉVA A szegedi Lázár György professzor fiatal kutatóként egy évet töltött Selye János világhírű kanadai intézetében. A stresszelmélet atyja most lenne százéves, rá emlékeztünk Lázár György segítségével. Stressz nélkül az a halál A stressz a test reakciója bármilyen igénybevételre. Stressz az alvás is. Stressz nélkül nem lehet élni, stressz nélkül élni, az már a halál. Az a kérdés, hogy mennyi stresszt bírunk ki, mert ami egyiknek túl sok, az a másiknak túl kevés - mondta Selye János egy 1973-ban magyarul adott rádióinterjúban. Selye János, a stresszkutatás atyja száz esztendeje született. Tudósként Kanadában élt, és a montreali egyetem kísérletes orvostudomány és kísérleti sebészeti intézetét irányította, amikor felfigyelt a fiatal szegedi kutatóra. Lázár György egy hazai folyóiratban írt tudományos dolgozatot 1967-ben, ezt olvasva Selye meghívólevelet küldött neki az óceánon túlról. Akkoriban nem volt egyszerű kijutni, Lázár Györgynek négy évébe telt megszerezni a magyar hatóságok engedélyét. - Selye János professzor mellett dolgozni életre szóló élmény, meghatározó esemény volt. Selye professzor nemcsak a kutatási lehetőségeket biztosította, hanem a mellette eltöltött egy év olyan szellemi kincset adott számomra, mely egész tudományos pályámat befolyásolta - idézi fel ismeretségüket Lázár György, a szegedi kórélettani intézet profeszszora. - A montreali intézet folyosóján függött egy világtérkép, amelyen apró égő villanykörték jelezték azokat az országokat és városokat, ahonnan fiatal ösztöndíjas kutatók látogattak az intézetbe. Ezen a térképen Magyarország világított a legfényesebben. Lázár György a kanadai intézetbe érkezve értette meg, hogyan is kaphatta a meghívást. Az ottani könyvtár ugyanis Selye döntése nyomán nyilvántartotta a világszerte publikált közleményeket. Mi Selye János 1936-ban leírt stresszelméletének lényege? Lázár György megfogalmazása szerint a stressz az élő Selye János 1907. január 26-án született Bécsben, édesanyja osztrák, apja magyar katonaorvos. Prágában, Párizsban és Rómában tanult orvosnak, 1929-ben avatták doktorrá. A szervezet válasza bármilyen természetű megterhelésre. Erőfeszítés, megfeszített figyelem, fájdalom, betegség, kudarc, öröm és sikerélmény. Mindezek stresszkeltő tényezők. A hatások lehetnek tehát különbözőek - kellemesek vagy kellemetlenek -, mégis lényegileg azonos biokémiai változásokat hoznak létre: idegfeszültséget, gyorsult szívműködést, a vérnyomás és vércukorszint emelkedését. A túl erős vagy többszörösen ismétlődő stresszek komoly betegségek okozóivá válhatnak, mi több, súlyosan károsíthatják a központi idegrendszert és az immunrendszert. A stressz és a stresszkutatás manapság a reneszánszát éli, hiszen a modern élet a civilizáció, a társadalmi kötöttségek révén tele van feszültséggel, stresszel. DOMBAI TÜNDE prágai patológiai intézetben dolgozott, majd 1931-ben Rockefeller-ösztöndijjal az Egyesült Államokba távozott. Onnan Kanadába költözött, a montreali McGill Egyetemen oktatott, majd 1945-től a montreali egyetemen a Kísérletes Orvosi kutatás és Kísérletes Sebészeti Intézet igazgatója, később az általa alapított Nemzetközi Stressz Intézet vezetője. 1947-től tíz éven át az amerikai hadsereg sebészeti tanácsadója. 1982-ben bekövetkezett haláláig negyven könyvet és közel kétezer tudományos közleményt írt. Katonaorvos fiából tanácsadó Lázár György szerint a stressz az élő szervezet válasza a megterhelésre FOTÓ: SCHMIDT ANDREA