Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-16 / 40. szám

mm FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS DÉKANY IMRE SZENT-GYÖRGYI ALBERT-DIJAS A tudás termel és termékenyít SZEGEDI ELETMU Szegeden, 1946-ban született Dékány Imre, aki a Radnóti gimnáziumban érettségizett, majd a Tisza-parti tudományegye­temen szerzett diplomát. A háromgyerekes családapa a kol­loidkémiai tanszéket több mint két évtizede vezeti. A Magyar Tudományos Akadémiának 2001-től levelező tagja. Nevéhez 17 szabadalom kötődik. Az akadémikus tudományos munkásságát jelzi 350 publikációja és az azokra történt csaknem kétezer független hivatkozás. Jelenleg több tudásközpont munkájában is részt vesz, miközben a szegedi egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Dékány Imre: A nanotechnológia az anyag nem várt tulajdonságait fedezi föl és hasznosítja FOTÓ: FRANK YVETTE Mindentudás Egyeteme Negyedik szemeszterét kezdi a Mindentudás Egyeteme ­Szeged előadás-sorozat. „Si­kertörténet ez, amely bizo­nyítja, hogy a tudomány és a tudásvágy nem csak a tanter­mekben találkozhat" - kö­szönti a Szegedi Tudomány­egyetem rektora, Szabó Gá­bor a 2005 őszén útjára indí­tott program hallgatóságát. Február 14-én Szabó Gábor fizikus professzor, akadémikus Műszaki képzés és gazdasági fejlődés: az SZTE stratégiája című előadásával kezdődött az új szemeszter. Ezenkívül még 11 előadásra várják az ér­deklődőket. Február 21.: A kémia és a „társművészetek" - Hannus Ist­ván egyetemi tanár (SZTE TTK Kémiai Tanszékcsoport Alkal­mazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Február 28.: Szintetikus bio­lógia, élőlények rendelésre ­Posfai György igazgató (MTA SZBK Biokémiai Intézet). Március 7.: Délvidék, szerbek és magyarok a 20. században ­A. Sajti Enikő egyetemi tanár (SZTE BTK Történeti Intézet Új­kori Egyetemes Történeti és Me­diterrán Tanulmányok Tanszék). Március 21.: Sík Sándor, a szegedi egyetem tudós pro­fesszora - Máté Zsuzsanna fő­iskolai tanár (SZTE JGYPK Ma­gyar Irodalom Tanszék) Március 28.: Mircea Eliade és a vallástudomány - Máté-Tóth András tanszékvezető főiskolai tanár (SZTE BTK Vallástudo­mányi Tanszék). Április 11.: Szent-Györgyi Al­bert szegedi évei - Marton Já­nos nyugalmazott igazgató (egyetemi könyvtár). Április 18.: Szemét vagy kin­csesbánya? A műanyag hul­ladékok hasznosítása - Marsi István tanszékvezető főiskolai tanár (SZTE JGYPK Kémia és Kémiai Informatikai Tanszék). Április 25.: Emlékezés Kodály Zoltánra - Gönczy László tan­székvezető főiskolai docens (SZTE ZMK Kamarazene Tan­szék). Május 2.: A gyógyszerfogyasz­tás mutatói hazánkban és Eu­rópában - Soós Gyöngyvértan­székvezető egyetemi docens (SZTE GYTK Klinikai Gyógysze­részeti Intézet). Május 9.: Dinamikus model­lek: jóslás matematikus módra - Hatvani László tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus (SZTE TTK Bolyai Intézet Ana­lízis Tanszék). Május 16.: „A szerelem sötét verem ...", a szexuális úton terjedő betegségek járványta­nának magatartástudományi vonatkozásai - Barabás Katalin csoportvezető egyetemi do­cens (SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi és Orvosi Pszichológiai Okta­tási Csoport). AZ EGYETEMI JATIK KONGRESSZU­SI TERMÉBEN (ADY TÉR 10.) SZER­DÁNKÉNT 18 ÓRAKOR KEZDŐDŐ ELŐADÁSOK - FELVÉTELRŐL - PÉN­TEKEN ÉS VASÁRNAP ESTE FÉL NYOLCTÓL LÁTHATÓ A VÁROSI TE­LEVÍZIÓ SZEGED MŰSORÁN. Iskolateremtő és nemzetközi­leg elismert tudományos ered­ményeiért részesült Szent-Györgyi Albert-díjban Dékány Imre. A Szegedi Tu­dományegyetem (SZTE) tudo­mányos és nemzetközi kap­csolatokért felelős rektorhe­lyettesével, a kolloidkémiai tanszék és egy MTA-kutató­csoport vezetőjével tanítvá­nyokról, szabadalmakról, a tu­dás hasznosíthatóságáról be­szélgettünk. - Min múlik a siker? - kérdez vissza Dékány Imre akadémi­kus professzor. - Az ötlet több­nyire a tudósé, a témavezetőé, de csapatmunka nélkül nincs siker. Népes a Dékány professzor által menedzselt „sikerkovács csapat". Az elsősorban az anyagtudomány, a kolloidké­mia és a nanotechnológia te­rületén munkálkodó kutató jelenleg öt doktorandusszal foglalkozik, de eddig legalább húsz ifjú tudós szárnypróbál­gatását segítette. Tanszékén mindössze öt státus lenne, mégis összesen harminc dip­lomás és asszisztens dolgozik - a különböző pályázatoknak, illetve az ipari partnerektől ér­kező megbízásoknak köszön­hetően. - Az ipar számára számos kutatási eredményünk hasz­nosítható. Az anyagtudo­mány egyik fontos bázisa a kolloidkémia - magyarázza. - Már a kilencvenes években is dolgoztunk német és ame­rikai kooperációban, aminek jelentőségét növelte, hogy akkoriban alig jutott szá­munkra itthon költségvetési pénz kutatásaink támogatá­sára. A tudás értékét tényszerűen bizonyítja, hogy a Dékány-féle csapat évente átlagosan öt­venmillió forintot „termel". Másképpen szólva: az elmúlt tíz év alatt 530 millió forint bevételt produkált az egye­temnek a tanszék és az MTA kutatócsoport. Ez a bevétel például műszerek, eszközök beszerzését tette lehetővé. - A különböző anyagok milli­méter milliomod részének mé­rettartományában működik a nanotechnológia - teszi kö­zérthetővé munkájának alapját a professzor. - E méretben nem várt tulajdonságokat mutatnak az anyagok. Például a fém szi­getel, sőt: „hangolni" lehet, hogy mennyire vezessen, illet­ve szigeteljen. E fémekből „na­notintákat" is készítenek, ame­lyekre az elektronikai ipar tart igényt. Ennek hasznosítható­sága ugyanúgy nem szorul ma­gyarázatra, mint az, hogy a ha­ditechnika és a polgári véde­lem számára mekkora értékű újítást jelent a fény hatására öntisztuló felület kialakítása. A tudás hasznosíthatósága kulcskérdés - nemcsak a sze­gedi egyetem, hanem a város jövője szempontjából is. így az ipar igénye szerint alakul az alkalmazott kutatás, ugyanak­kor új irányokat vesz. Példa erre a tudásközpontok alaku­lása, vagy az egyetemen belül a vegyészek, fizikusok, bioló­gusok és orvosok együttmű­ködése, aminek eredménye a bionano irány, ez például a gyógyszeriparban hozhat for­dulatot. -A napi 14-16 óra munkába a vegyészeknek és gyógysze­részeknek tartott alapkurzu­sok, a doktori iskolai előadá­sok is beletartoznak - adja sokoldalú tevékenysége váz­latát Dékány Imre. A profesz­szor úgy véli, mostanában nem népszerű a tudomány­területe, mert nehezen elsa­játítható egzakt tudomány a kémia. Mégis vonzó tovább­tanulási terep lehet, ha a fialok rádöbbennek: a szennyezett víz, föld és levegő megtisz­tításához (a fizikusok és bio­lógusok mellett) kémikusokra van szüksége a világnak. ÚJSZÁSZI ILONA 600 MILLIÓ FORINTBÓL ÚJUL MEG A KÁLVÁRIA SUGÁRÚTI ÉPÜLET Nyáron költözik új helyére a GTK Júliusban új otthont kap, a Kálvária sugárút elején álló épületbe költözik a Szegedi Tudományegyetem „kamasz­korú", 1999-ben akkreditált Gazda­ságtudományi Kara. Az egykori orvos­tudományi könyvtár Tisza Lajos körúti, felújított épületében lesz októbertől az általános orvostudományi kar dékánija és a Szent-Györgyi emlékszoba. Méltatlan körülmények között, bérelt épületben dolgozik a gazdaságtudo­mányokat művelő oktatógárda és a kétezer fős diákság. Példának a Szege­di Tudományegyetem (SZTE) Gazda­ságtudományi Karának (GTK) dékán­ja, Hetesi Erzsébet azt említi, hogy ke­vés a tanterem, a Honvéd téri épület két külön szárnyában, egymástól el­szakítva dolgoznak az egy intézethez tartozók. De az oktatást és kutatást se­gítő háttérmunkához sem biztosítot­tak a feltételek. Ezért is jelentős a fiatal kar életében, hogy a Kálvária sugárúti, felújított épületbe költözhetnek. A 600 millió forint értékű beruházást az SZTE sikeres HEFOP-pályázatának, az egyetemi fejlesztési alapnak, továbbá a jogi kar segítségének, illetve a GTK-t támogató gazdasági szereplőknek, meg az oktatók áldozatvállalásának is köszöni a dékán. - Meglepetést okozott a kivitelező Lépték Kft.: igényes, szép munkát vég­zett - osztja meg az épüietbejáráson gyűjtött tapasztalatát Hetesi Erzsébet. ­De a műemlékjelleget őrző, mégis új­szerű terv, a szegedi Koczor György Ybl-díjas építész elképzelése is magával ragadó. Összességében a hallgatói lét minőségét és az oktatók hangulatát is jelentős mértékben javító tereket lakha­tunk be júliustól, amikor beköltözünk. A műszaki átadás április végén esedé­kes - tudjuk meg Majó Zoltántól, az SZTE fejlesztési igazgatójától. A GTK-t szolgáló Kálvária sugárúti volt iskola­épület földszintjén, a diákokat fogadó térben többek között ügyfélszolgálat, kávézó kap helyet. Az első emelet a kü­lönböző tantermeké, multimédiás labo­roké. A második és harmadik emeleten az oktatók szobáit alakították ki. A tető­térben közösségi helyiségeket (például tárgyalót, kari tanácstermet) lakhatnak be. A 2150 négyzetméteres GTK-térből 590 négyzetméter új terület. Ez az olyan tervezői öüeteknek köszönhető, mint például a tetőtér beépítése vagy az úgy­nevezett Kábakő. Ez az épület belső ud­vara, amelyet egy négy lábon álló kocka­ként, s ezzel reprezentatív célokat is szolgáló térként kell elképzelni. Az új GTK-palota mellett azonban a JATIK és a Fekete Sas utcai egyetemi épület tantermeit továbbra is használják a gazdaságtudományokkal a Tisza-parti egyetemen ismerkedő hallgatók. Ú. I. Szent-Györgyi évforduló Hetven éve nyerte el Szent-Györgyi Al­bert a Nobel-díjat. Ezt a jubileumot az SZTE Általános Orvostudományi Kara az­zal is emlékezetessé kívánja tenni, hogy a volt orvosegyetemi könyvtár felújított épületében alakítja ki, rendezi be a Szent-Györgyi emlékszobát. E csöpp mú­zeumon kívül az októberre belül is újjá­születő Tisza Lajos körúti épület a medi­kusok fontos találkozóhelye lesz - tudtuk meg Lednitzky Andrástól, a kar dékáni hivatalának vezetőjétől. Az alagsorban hallgatói információs-internetes klubot alakítanak ki, a magasföldszint az orvosi rendelőké, ahol a foglalkoztatás-egész­ségügyi szolgáltatás vehető igénybe. Az első emeleten kap helyet a kari tanácste­rem, a dékáni és a hivatalvezetői szoba. A Kálvária sugárúti épület homlokzatát már felújították FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom