Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

14 AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLTAL TÁMOGATOTT OLDAL 2007. január 5., péntek Már nem csak előkészítés: idén beindul az egészségügy reformja Az egészségügy reformjáról eddig mindenki csak beszélt, konkrét lépéseket azonban senki nem akart, vagy nem tudott tenni. Úgy tűnik, most egy határozott elképzelés alapján beindul a reformfolyamat. Természetesen még sok a nyitott kérdés, elég csak a kórházak helyzetére gondolni. A szaktárca azonban határozott. Dr. Horváth Ágnes államtitkárral sok mindenről beszélgettünk a reform kapcsán. - Bizonyára sokakban letisztult már, szük­ség van az egészségügy reformjára. Azt azonban nehezen emésztik meg, hogy ez pél­dául a kórházi ágyak megszüntetésével jár együtt. - Pedig ezzel a betegek járnak jól. Magyar­országon a kórházi ágyak egynegyede teljes mértékben kihasználatlan. Ráadásul a fenn­maradó 75 százalékból még 25-30 százalék indokolatlan ellátást biztosít! Ez azt jelenti, hogy vagy nem is történik meg az ellátás, vagy nem annyi ideig, nem az történik meg, amire szükség van. Ha az egészségügyre szánt pénzeket ilyen pazarlóan és feleslege­sen dobjuk ki, akkor az indokolt ellátásokra kevesebbet tudunk költeni. Ha viszont nem pazarolunk, akkor több pénz jut a minőségi fejlesztésre. Az a célunk, hogy egy olyan kórházrend­szer jöjjön létre, ami valóban megfelel a szükségleteknek, és gazdaságilag fenntartha­tó. Ezért döntöttünk úgy, hogy összességé­ben az aktív ágyak számát tizenhatezerrel csökkentjük. A rehabilitációs és krónikus el­látást biztosító ágyakét pedig hétezerrel nö­veljük, így összességében kilencezerrel fog csökkenni Magyarországon az ágyak száma. (Jelenleg közel nyolcvanezer ággyal számol­hatunk. A szerk.) Ezzel párhuzamosan a járóbeteg-ellátások fejlesztésére is figyelmet fordítunk. Nagyon sok olyan kistérség van Magyarországon, ahol semmiféle járóbeteg-ellátás nincs. Szeretnénk ezeken a területeken kistérségi ellátóközpon­tokat létrehozni és ezzel együtt fejleszteni a mentőszolgálatot. A kórháztörvény módosításakor figyelem­be vettük a jelenlegi megbetegedéseket, a je­lenlegi ellátásokat, intézményenként a ki­használtságot és az ott elvégzett beavatkozá­sokat. Azt, hogy milyen intézménybe meny­nyire mennek helyi betegek, mennyire el­vándorlóak a betegek, megyén kívüliek, me­gyén belüliek. - A kiemelt kórház új egészségügyi fogalom, amivel meg kell ismerkedniük az embereknek. Azt most még kevesen tudják, pontosan mit is jelent. - A kiemelt kórház végzi a legbonyolultabb beavatkozásokat. Ilyen beavatkozásokat nem szabad minden kórházban végezni, csak ott, ahol a megfelelő tapasztalat meg­van. Mert az adatok bizonyítják, hogy sokkal nagyobb ott a gyógyulási esély, ahol bizo­nyos betegségekből évente sokat gyógyíta­nak. A kiemelt kórházak 55 kilométeres kör­zetben elérhetőek lesznek minden magyar­országi lakos számára. - A kórházak átcsoportosítása szakem­ber-átcsoportosítást is vonhat maga után! Azt várják, hogy az orvosok mobilizálják ma­gukat? - Igen. Budapesten négyszer annyi orvos jut tízezer betegre, mint a Közép-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon. Mi azt mondjuk, hogy egy másik régióban lévő embernek is jár ugyanolyan színvonalú ellátás, mint Budapes­ten. - Teljesen normális dolog lenne, ha át­csoportosulnának az orvosok, de hogyan fog­ják ösztönözni őket erre? - Készülünk átképzésekkel, lakóhely-terem­tési lehetőségekkel. - Nem tartanak attól, hogy a magyar or­vosok külföldön keresnek majd munkát? - Angliában most odáig jutottak, hogy a frissen végzett orvosok nem tudnak elhe­lyezkedni. Ez azt jelenti, hogy Anglia kezdi bezárni a munkaerőpiacát, és ez csak egy példa a sok hasonló közül. Persze lehet menni Norvégiába vagy Finnországba. De ott is ugyanolyan korlátozott a lehetőség. Én azt gondolom, hogy alapvetően jobb, haltt­hon próbálják megtalálni a lehetőségeket. Azt várjuk és én is azon dolgozom, hogy az orvosok tudjanak arról, hol van hely. Most rengeteg vidéki kórház küzd azzal, hogy or­voshiánya van, hogy bizonyos osztályok egy-két orvossal működnek, közben Pesten túlkínálat van. Tehát azt szeretnénk, ha ez kiegyenlítődne. - Mikorra várható a reform teljes bein­dulása? - A miniszter tesz majd ajánlatot az ágy­számelosztásra január 8-áig. A Regionális Egészségügyi Tanácsnak (RET) húsz napja lesz arra, hogy ezt megvitassa, átgondolja. Azért nem gondoljuk, hogy ez az idő kevés, mert a RET-ek már létrejöttükkor azzal kezdték meg a működésüket, hogy mind­egyik megtervezte, hogyan képzeli az adott régió működését. Nekik már vannak terveik. Természetesen nem százszázalékosan esnek egybe a mi elképzeléseinkkel, de az alapter­vekből el lehet indulni. A régiók fogják el­dönteni, hogy mi jut a területi kórházaknak. Mi azt szeretnénk, ha sikerülne megállapod­niuk, mert valószínűleg helyben jobb dönté­seket tudnak hozni, mint mi a központban. Legalábbis én ebben hiszek. Ha sikerül meg­állapodniuk, akkor az lép életbe április else­jétől, és úgy működnek majd az intézmé­nyek. Ha nem, akkor a döntés joga vissza­száll a miniszterre. - A kormány a koraszülöttmentést is át kívánja alakítani. Miért van erre szük­ség? - Magyarországon kétszer annyi csecsemő hal meg, mint bárhol az Európai Unióban. Kétszer annyi nullától harmincnapos korú csecsemő! Egyszerűen felháborító, miköz­ben halálosan büszkék vagyunk a kiváló szülészeti ellátásunkra! Csak éppen olyan szülészetek működnek, amelyek mellett nincs ott rögtön a gyermekgyógyászat. A szülészetek egy része mellett nemhogy gyer­mekgyógyászat, de még egy árva gyermek­orvos sincs. Az anyukák kifizetnek hála­pénzként nyolcvan-százötvenezer forintot a szülészeknek, majd utána megszülik a babá­jukat, aki esetleg meghal. Egyszerűen felhá­borító. Ezek után pedig szervezzünk kora­szülöttmentést, hogy fenntarthassuk ezt az elfogadhatatlan rendszert: az igen kiváló szülészetet az igen-igen kiváló doktorokkal, akik nem megfelelő feltételek között szü­lészkednek ahelyett, hogy olyan kórházban dolgoznának, ahol van gyermekgyógyászat és gyermekellátás is. Ezért aztán működte­tünk koraszülöttmentést, amivel remélhető­leg túléli a kisbaba. Jelenleg hatezer egészségügyi dolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből Ebből 2550 orvos. A terv, hogy a koraszülöttmentést integrál­juk. A Koraszülött-mentő Közalapítvány ­ami annyit tett, hogy elosztotta a pénzt az alapítványok között - helyett a mentőszol­gálat osztja el ugyanazt a pénzt. A mentő­szolgálat vizsgálja a feladatokat, és azt sze­retnék, ha nemcsak koraszülöttet, hanem szélesítve a tevékenységet, idősebb gyerme­ket is mentenének. Ezzel együtt azt szeret­nénk, ha megszűnnének a gyerekosztályok nélküli szülészetek. Ebben az évben egymil­liárdot akarunk mentőautókra költeni. Idén hatvan autót vettünk, kilencet kapott a mentőszolgálat ajándékba, arra nagyon büszkék vagyunk. (Egy mentőautó 20-25 millióba kerül. A szerk.) Amit a vizitdíjról tudni érdemes A parlament döntött a vizitdíj fizetésé­nek technikai részleteiről, így például a mentességekről, a díjfizetés módjá­ról és a számlaadási kötelezettségről. A bevezetés időpontja február 15. Et­től a naptól mindenkinek egységesen 300 Ft-os vizitdíjat kell fizetnie. Mentességek A kormány döntése értelmében kö­rülbelül négymillióan részben vagy egészben mentesülnek a vizitdíj-fizetési kötelezettség alól. ALANYI JOGON JÁR MENTESSÉG: - Az állami feladathoz kapcsolódó ellátások, azaz a katasztrófa-egészség­ügy, a kötelező népegészségügyi el­látások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok esetén, valamint a terhesgondozás, a gyermek­ágyas anyák gondozása és szülészeti ellátás esetében. - Mentesség jár a 18 év alatti - azaz összesen mintegy 2,1 millió - gyer­meknek. - A mentesség a tartós gyógykezelésre szorulóknak is jár: a tervek szerint töb­bek között a dialíziskezelésben, on­kológiai ellátásban és a kúraszerű el­látásban részesülőknek. (A tartós gyógy­kezelés körébe tartozó betegségcsopor­tok meghatározását külön végrehajtási rendelet fogja szabályozni.) - Nem kell vizitdíjat fizetni majd a hajléktalanoknak sem. A hajléktalanel­látással foglalkozó háziorvosoknál egy­általán nem kell majd vizitdfjat fizetni. Az általuk kiállított beutalóval szintén díj­mentes lesz minden egészségügyi el­látás. Kompenzációs rendszer A kompenzációs rendszer lényege, hogy a szociálisan rászorulók évente legalább 12 vizitre jutó kedvezményt kapnak a különböző jogcímeken fo­lyósított ellátásaik megemelésével. A kompenzáció kb. 1,7 millió em­bert érint. Mindez azt jelenti, hogy például egy gyesen lévő kismama ellátása 300 Ft-tal, a munkanélküli­ek ellátása pedig 200 Ft-tal emelke­dik havonta. Azok a nyugdíjasok, akik legfeljebb a nyugdíjminimum kétszeresének megfelelő összegű nyugdíjra jogosultak, szintén 200 Ft többlettámogatást kapnak minden hónapban. A fentieket egészíti ki a lehetőség, hogy a vizitdíj befizetéséről szóló számlával, az ellátási formánként igénybe vett 20. alkalom igazolásá­val a 21. alkalomtól fizetett vizitdíj összege a helyi önkormányzatoktól visszaigényelhető. Kórházi tartózko­dás esetén éves szinten a 20 ellátá­si nap a felső határ, azaz ezután már egyáltalán nem kell ápolási díjat fi­zetni. A bevezetésre kerülő módszer előnyei A kormány által javasolt módszernek az az előnye, hogy a rászoruló állam­polgárok automatikusan hozzájutnak a többlettámogatáshoz, az eljáró szer­veket pedig nem terheli többletadmi­nisztráció, sem pedig többletkiadás. Mi, magyarok évente átlagosan 6-7 alkalommal, vagyis körülbelül kétha­vonta fordulunk orvoshoz, a most be­vezetésre kerülő rendszer viszont havi kompenzációt biztosít. A korábbi el­gondolás komoly igazgatási költségek­kel járt volna. Az új módszerben admi­nisztrációra nem kell pénzt fordítani. A felszabaduló forrásból az önkormány­zatoknak is jut majd fedezet arra, hogy egyedi méltányosság alapján maguk is adhassanak vizitdíjra támo­gatást. A vizitdíjfizetés módja A kormány döntött a vizitdíj megfizeté­sének módjáról is. A vizitdfjat mihden egészségügyi szolgáltatónál készpénzzel lehet majd fizetni. A tervek szerint az egészségügyi szolgáltatók egyébként ma­guk dönthetnek majd arról, hogy kész­pénzfizetésen kívül milyen más fizetési le­hetőséget biztosítanak. Eszerint a fizetés történhet bankkártyával, illetve más kész­pénz-helyettesítő eszközzel (például egészségpénztári kártyával). (Külön vég­rehajtási rendeletben szabályozzuk.) A vizitdíj megfizetésének igazolása nyugtával, illetve - kérelemre - egy­szerűsített számlával történik majd. Fon­tos szabály, hogy a vizitdíj a szol­gáltatónál marad, és az ellátás szín­vonalának emelésére kell fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom