Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

PÉNTEK, 2007. JANUÁR 5. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Búcsú Fürst Jánostól Nagy muzsikus volt, ízig-vérig humanista, nyitott, bölcs, liberális világpolgár. 1956-ban harmadéves hegedű szakos zeneakadémistaként a forradalom leverésének napjaiban átgyalogolt a határon. Az eisen9tadti gyűjtőtáborból Franciaországba került, elvégezte a konzervatóriumot, majd Brüsszelben Gertler Endre ösztöndíjas növendéke lett. Eleinte koncertmesterként dolgozott Dublinban, Belfastban. Nemzetközi karmesteri pályafutása 1971ben indult, azóta egész Nyugat-Európában fellépett. Sokszor mondta: lélekben és szellemben mindig hegedűs maradt. Talán ezért is rajongtak érte a szimfonikusok Izraeltől Amerikáig, Marseille-től Londonon, Winterthuron és Malmon át Helsinkiig. Idehaza évtizedekig nem lépett fel, Misura Zsuzsától hallottam róla először, aki a '90-es évek közepén operaházi gálaestjére hívta vendégkarmesternek. Szenzációs koncertet hoztak össze. Gyüdi Sándor jó érzékkel őt kérte fel 2002-ben a szegedi szimfonikusok művészeti vezetőjének. Évente négy bérleti hangversenyt dirigált; olyan merész repertoárt hozott - többek között a Mahler-sorozatot -, amire elődei nem vállalkoztak. A hazai zenei életbe is Szegeden keresztül kapcsolódott be: több jelentős magyar zenekart is dirigált az utóbbi években. A párizsi Conservatoire karmesterképzőjének professzoraként tanított, mesterkurzusokat tartott világszerte. Operakarmesterként is kivételes volt, sokan őrizzük emlékezetünkben a néhány évvel ezelőtti Dóm téri Aida-produkcióját Sümegi Eszterrel a címszerepben. Róla már akkor megjósolta: világsztár lesz - s lám: ma ő Tosca a Wiener Staatsoperben. Fürst János imádta Szegedet. Harmadik feleségével aki ugyanazon a napon született Párizsban, amikor fiatal emigránsként ő oda megérkezett - néhány évvel ezelőtt a gyönyörű szegedi zsinagógában keltek egybe. Régóta tudtuk, hogy emberfeletti küzdelmet folytat a gyilkos kórral. Megrendítő volt, ahogyan tavaly májusban nagybetegen a Dal a Földről című Mahler-mű utolsó tételével, a Búcsúval szegedi közönségétől elköszönt. Szerdán délután, 71 éves korában hunyt el egy francia klinikán. Ma temetik Párizsban. HOLLÓSI ZSOLT Hemmert köszöntése A Bartók művelődési központ dísztermében, a Szegedi Szalon-sorozatban ma 19 órai kezdettel köszöntik nyolcvanadik születésnapja alkalmából Hemmert János festőművészt, nyugalmazott rajztanárt. Az est házigazdája: Tandi Lajos művészeti író, a Szeged folyókat főszerkesztője. A köszöntő barátok: Kalmár Márton és Popovics Lőrinc szobrászművész, Pataki Ferenc festőművész és Szurorrű Pál művészeti író. Zongorán közreműködik az ünnepelt egykori tanárkollégája, Joó Ete zeneszerző. Temesi Mária jubileuma MUNKATÁRSUNKTÓL Egyik legsikeresebb szerepében, A walkür Sieglindéjeként ünnepli operaénekesi pályafutásának negyedszázados jubileumát Temesi Mária, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának professzora vasárnap délután a Magyar Állami Operaházban. A szegedi születésű Liszt-díjas szoprán 25 évvel ezelőtt a Lohengrin Elsájaként debütált. Multifunkcionális, multikulturális centrum lesz a képtár A szabadtéri működtetné a szegedi Reök-palotát Nyárra megszépül Szeged legszebb szecessziós épülete Fotó: Segesvári Csaba Képtár, pontosabban a kortárs képzőművészetet is befogadó multifunkcionális, multikulturális centrum lesz a Reök-palota, amit - a tervek szerint - a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Kht. működtet majd. A szecessziós épület rekonstrukcióját május végén fejezi be a szegedi Ferroép Rt.. - Előreláthatólag nyár elejére készülhet el a Reök-palota rekonstrukciója. A tervek szerint a februári közgyűlés dönt majd arról, hogyan üzemeltetjük az épületet. Önálló költségvetésű intézmény létrehozása nem szerepel a tervek között. Elképzeléseink szerint a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Kht. működtetné a palotát, amelyben nemcsak képtár lenne, hanem több művészeti ág is lehetőséget kaphatna. Szeretnénk, ha kortárs képzőművészeti kiállításokon kívül előadóesteket, stúdiószínházi produkciókat, kamarazenei koncerteket, tudományos-ismeretterjesztő programokat és egyetemistákat megmozgató beszélgetéseket is rendeznének - mondja Solymos László, a kultúráért is felelős általános alpolgármester, aki szerint a ház működtetéséhez plusz támogatást kaphat a kht. - A felújítás jelenleg a pincét és a felső szinteket érinti, a földszint hasznosításáról - amely csak részben önkormányzati tulajdon - egyelőre nincs végleges elképzelés. Valószínűleg valamiféle olyan vállalkozás működhetne ott, amelynek tevékenysége illik az épület fő profiljához, és bérleti díj fizetésével az üzemeltetési költségekhez is hozzá tudna járulni. Egyelőre kérdéses, pontosan mikor nyitnánk meg a Reök-palotát, hiszen csak az építészeti rekonstrukció befejezése után lehet az eszközöket, berendezéseket tablókat, dekorációt, informatikai rendszert „bevinni", és ez plusz időt vesz igénybe. Bátyai Edina, a szabadtéri igazgatója örül az elképzeléseknek és nagy kihívásnak tartja a feladatot. - A Chagall- és a Dalí-kiállítással megkezdett utat folytatva szeretnénk világhírű művészek alkotásait megmutatni a városnak. A kortárs képzőművészek a Horváth Mihály utcai képtár bezárása után kiállítóhely nélkül maradtak, ezért otthont szeretnénk teremteni számukra Szegeden. Ötven-száz fős közönséget vonzó kisebb rendezvényeket - előadóesteket, koncerteket, filozófiai, politológiai beszélgetéseket - is szerveznénk. Multifunkcionális, multikulturális centrumot alakítanánk ki. Muszáj olyan rendezvényekben is gondolkodnunk, amelyek bevételt hozhatnak, és hozzájárulhatnak a ház üzemeltetéséhez - hangsúlyozza Bátyai Edina. Szerinte az idei nyári tárlatot kapkodás nélkül még az Olasz Kulturális Központban kellene megrendezni. Szeptemberre a szabadtéri menedzsmentje is átköltözne a Dugonics téri bérlakásból a Reök-palotába, TART1AK A HATARIDOT A rekonstrukciót a legszigorúbb műemléki előírásoknak megfelelően a közbeszerzési pályázattal kiválasztott szegedi Ferroép Rt. végzi 420 millió forintért. Ebből 320 milliót címzett támogatásként kapott meg az önkormányzat. Az utcai homlokzat eredetileg nem tervezett felújításához további 17 millió forint szükséges, ebből 9 milliót fedez a területfejlesztési támogatás. A Ferroéptöl tegnap kapott információ szerint tartani tudják a szerződésben vállalt május 31-i átadási határidőt. A turistaszezon kezdetére így régi pompájában tündökölhet a Reök-palota. ahol a fesztiválhoz méltó munkakörülményeket tudnának kialakítani. - Az a legfontosabb számunkra, hogy szakmai szempontból jó kézbe kerüljön a kiállítások rendezése - mondja a szegedi alkotókat képviselő Aranyi Sándor festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetsége Képzőművész tagozatának elnöke. Úgy véli, nyílt pályázattal mindenképp egy művészettörténészt kellene megbízni ezzel a feladattal, ugyanakkor egy szakmai kuratóriumot is fel kellene állítani, amelyben nemcsak a képzőművészet, hanem más művészeti ágak képviselői is helyet kapnának. H. ZS. Húsz év után cserélte a művészvilágra a lakótelepi iskolát Maláj György, a színház kitartó szerelmese Húsz évig a szegedi panelrengetegben tanította a gyerekeket, közben esténként a színház nézőterén a kulisszák mögé sóvárgott. Szerelmes volt a teátrumba. Maláj György negyvenévesen gondolt egyet, és bármennyire fájt a szíve, maga mögött hagyta az iskolát, bekopogtatott Iglódi István színigazgató ajtaján. - Nehéz volt húsz évet csak úgy hátrahagyni, és elindulni szerencsét próbálni az abszolút bizonytalanba egy fillér nélkül kezdi mesélni rendhagyó történetét Maláj György. - Nagyon bírtam a kölyköket, és érdekes volt részt venni egy lakótelep életében. Viszont egy idő után észrevettem, hogy nem életem legboldogabb pillanata piros pontokat beváltani ötösre. Megpróbáltam színházközeibe kerülni, mert ez volt a leghőbb vágyam. Úgy voltam vele, hogy az embernek egy élete van, tehát meg kell próbálnom azt csinálni, amit a legjobban szeretek. A negyvenedik szülinapom után bementem a Pesti Magyar Színházba, és azt mondtam a portásnak: Maláj György vagyok, nincs időpontom az igazgatóí • tV'VU Maláj György tanárból lett színházi mindenes Fotó: Schmidt Andrea hoz, de szeretnék beszélni vele, mert itt akarok dolgozni. A portás, ma sem értem, miért, szólt Iglódi Istvánnak, aki azonnal fogadott. Soha nem láttam még azelőtt, de beszélgettünk négy órát, és felvett a közönségkapcsolatok osztályára. Érdekes feladatokat kaptam: megszerveztem a színházi világnapot, Öze Áron, Tóth Sanyi, és Moór Mariska színművész szülinapját. Bejáratos lettem a művészvilágba, és mikor Székhelyi József lett a színház igazgatója, visszahívott Szegedre. Akkor nyílt a kisszínház, és Gyurinak az lett a feladata, hogy kortárs művészeket mutasson be egy-egy kiállítás keretében, illet\ ve olyan alkotásokat, amelyek az aktuális előadáshoz kapcsolódnak. Végül amolyan mindenes lett a kisszínházban: promóciós „ALU. KI VAGY?!" Maláj Gyuri most valóságos kutatómunkába fogott: a Hamlet kapcsán „Állj, ki vagy?!" címmel nyílik hamarosan kiállítás, és ehhez a mottóhoz keres műveket. Horváth Péter ugyanis e kérdés köré építi előadását, amit február 9-étől láthat majd a közönség. filmeket forgat a darabokról, gondozza a honlapot, és különleges találkákat hoz össze. - Jó volt visszajönni a szülővárosomba, és belefogni ismét valami újba. Nekem teljesen mindegy, hogy mi a feladat, a lényeg, hogy Thália templomához kapcsolódjon. A kisszínházat Egressy Zoltán darabjával, a Reviczkyvel nyitottuk meg, és az első kiállítás is ehhez kapcsolódott: Szeged legendás festő-tanárának, Zoltánffy Istvánnak a képeit mutattuk be az előcsarnokban. Elképesztően aktuális volt, abszolút rímelt az előadásra. Totál telt házat produkáltunk, elsősorban fiatalokkal. Hasonlóan szerettem Révész Robi fotóművész tárlatát is, amin színházi témájú fotókat akasztottunk a falra, és özönlött az egész alternatív színházi szakma, hogy megnézze. Szívmelengető volt látni, ahogy az alternatívok és a mi művészeink egymásra találtak. A kisszínház aulája a legkülönfélébb találkozások helyszíne lett: például egyszer egy nyugdíjasotthon lakói is eljöttek, és Boncz Ádámot egy nyolcvanéves néni a mezítelenségről kérdezte. Nagy szerelmem a Hetek Csoportja, amelyet Harsányi Attila színész alapított négy másik kollégájával, és az a céljuk, hogy a színházat személyesen közelebb vigyék a szegediekhez: intimebb, meghittebb viszonyra törekszenek, ami úgy tűnik, remekül működik. Nekik a Tömörkény gimnáziumban szerveztünk egy irodalmi délutánt, ahol a tömörkényes diákok rajzoltak miközben Harsányi Attila Kassák A ló meghal, a madarak kirepülnek című versét szavalta. Székhelyi lózsef is segítőkész volt, ő ajánlotta fel, hogy a nagyszínház Foyer Galériájában rendezzünk kiállítást ezekből a képekből. Kalmár Márton művész-tanár pedig meghatottan nyitotta meg saját tanítványainak első színházi tárlatát. Olyan lényegi pillanata valósult meg a színháznak, amire igazán büszkék vagyunk. GÁTI KATALIN TEODÓRA