Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

PÉNTEK, 2007. JANUÁR 5. •AKTUÁLIS" 3 Vadászpilótákra vadásznak Csongrád megyében Bezárt a szegedi hadkiegészítő parancsnokság Szegeden, a hu­szonegy alkalmazottból csak nyolc marad, az épületrészt átadják az egyetemnek. A hódmezővásárhelyi alakulathoz ugyanakkor négy­száz szerződéses legénységi katonát várnak, a toborzó iroda pedig vadászpilótákra „vadászik". Új szervezetek kezdték meg mű­ködésüket januárban a magyar honvédségnél: megalakult az Összhaderőnemi Parancsnokság, és átalakult a hadkiegészítés rend­szere is. Ez utóbbi Csongrád me­gyét is érinti, hiszen megszűnt Szegeden a Hattyas soron a hadki­eg. Az épületrészt augusztusig a hadsereg átadja az egyetemnek, melytől eddig bérelte. Kevesebb vezető A jövőben Veszprém és Szol­nok székhellyel két Területi Had­kiegészítési Parancsnokság mű­ködik majd. Békeidőn kívül - ez nem föltétlenül hadiállapotot je­lent, hanem például természeti katasztrófát - ezentúl csak Buda­pesten, Debrecenben, Veszprém­ben és Székesfehérváron soroz­nak. Az új struktúrában Szegeden csak a Kelet-Magyarországi Had­kiegészítő Parancsnokság Tobor­zó és Érdekvédelmi Irodája mű­ködik. Eddig a szegedi hadkiegen és a Boross József utcai toborzó irodában összesen 21 -en dolgoz­tak, az összevonás után mind­össze nyolcan látják el a feladato­kat - tudtuk meg Mészáros Antal irodavezetőtől. Az őrnagy el­mondta: az új szervezeti rend­szerben a csapatoknál szolgálók létszáma nő, az irányító szerve­zetek létszáma viszont csökken. Fiatalokra várnak - Jelen pillanatban a vásárhelyi alakulathoz négyszáz szerződé­ses legénységi katonát keresünk - tájékoztatott az őrnagy. A to­borzó iroda elsősorban azokat a 35 év alattiakat várja, akik C ka­tegóriás jogosítvánnyal és közép­iskolai végzettséggel rendelkez­nek. A hadkieg ugyan eddig is számon tartott több száz fiatalt, de nyolcvan százalékuk máshol helyezkedett el, mert eddig nem kapott állást a hadseregben. A honvédek százezer forint bruttó fizetésre számíthatnak. A vásár­helyi alakulat azért is lehet csábí­tó, mert egy év szolgálat után ki lehet jutni külszolgálatra, többek között Afganisztánba, a Sí­nai-félszigetre vagy Koszovóba. Itt pedig már több ezer dollár a kereset. Archív fotónkon sorkatonát vizsgálnak az egykori a hadkiegen Fotó: Karnok Csaba Csongrád megyéből általában 50-60-an jelentkeznek a nemzet­védelmi egyetemre, illetve a tiszthelyettesi főiskolára. Ezekbe a felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe nagyon nehéz bekerülni, hiszen tavaly 11-szeres, illetve 17-szeres volt a túljelentkezés. Általában 80-100 hivatásos ka­tonajelöltet vesznek fel évente. Gerinc és szem Sokkal nehezebb a feladata a toborzó iroda munkatársainak, amikor vadászpilóta-jelöltekre „vadásznak". - Az egyetem Szegedre vonzza a fiatalokat, látszólag tehát nagy lét­számból válogathatunk. Csak­hogy itt nincs olyan katonai bázis, mint például Szolnokon vagy ERDEKVEDELEM Január végétől a szegedi Bo­ross József utcai irodában lát­ják el a katona nyugdíjasok, az özvegyek és a katonai szolgálat alatt maradandó károsodást szenvedettek érdekvédelmi képviseletét. A honvédségnél ugyanis a sorozástól a temeté­sig figyelemmel kísérik a hiva­tásosok életét. Csongrád me­gyében ezerszáz ember érdek­védelmi teendőit látják el. Kecskeméten, ezért szinte lasszó­val kell fogni az általunk alkalmas­nak vélt 26 év alatti fiatalokat ­magyarázta az őrnagy. A Grippen vadászgépekre Kanadában képezik ki a pdótákat, de az alkalmassági vizsgán igen magasak a követel­mények. Elsődleges az angol nyelvtudás és egy diploma. Az őr­nagy szerint nem ezen a rostán buknak meg a jelentkezők, hanem a mindenre kiterjedő orvosi vizs­gálaton. Általában a jelöltek ki­lencven százaléka azért nem felel meg, mert gerinc- vagy látásprob­lémáik vannak. Csongrád megyé­ből az eddigi tíz jelentkező közül még senkinek sem sikerült kijutni vadászpilóta-képzésre Kanadába. CS. G. L. Bezárt a szegedi hadkiegészítő parancsnokság - Négyszáz katonát toboroznak Vásárhelyre A Fidesz egészségpolitikusa hazajár a közgyűlésekre Svédországban gyógyít tovább Baláspiri Csaba Bizonytalant a biztosért BAKOS ANDRÁS Két évvel ezelőtt politikusként Baláspiri Csaba azért háborúzott, hogy az ügyeletben eltöltött idő teljes orvosi munkaidőnek számít­son. Fel akarta jelenteni a szentesi kórházigazgatót, mert kiderült: egy orvos azért cserélte össze véletlenül két beteg kórlapját, mert fá­radt volt, harmincadik órája dolgozott, az előző héten pedig kilenc­venhat órát töltött munkával. Ez az unióban elfogadott ügyeleti tör­vény szerint szabálytalan. Baláspiri Csaba amellett kardoskodott, hogy itthon is tartsák be ezt a törvényt - most civilként oda megy dolgozni, aholbeis tartják. Bár politizálni hazajár, a két szerep nehe­zen választható különmintha most föladott volna egy régi, bár tényleg reménytelen harcot. Baláspiri Svédországba megy, ahol az egészségpolitikusok úgy gondolkodnak: ha már az orvosképzés egyre költségesebb, és a heíy­beli fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a hivatást, el kell csábítani más országok képzett gyógyítóit, mert ez olcsóbb. A ma­gyar orvasok szakmai felkészültségével pedig nincs gond, már a nyelvtudásával sem: féléves svédtanfolyam után már pszichiátert is felvesznek. Pedig ebben a szakmában azért nem mindegy, hogy az orvos pontosan megérti-e a beteg minden szavát. A vándorlás Né­metországon belül is zajlik, keletről nyugatra, a keleti német váro­sokba csehek jönnek, Csehországba szlovákok, Szlovákiába ukrá­nok. Országonként változó, mennyien kelnek útra, tőlünk nem so­kan, és maximum néhány évre mennek. De azért nem mindegy, mennyi orvos megy el tőlünk ezután. A Magyar Nemzet nemrég megírta: a most szakvizsgázó fiatal doktorok egyharmada komolyan keresi a külföldi állást. A külföldre indulók nem csupán a jobb fizetésért mennek el, leg­alább ilyen fontos számukra a jobb munkahelyi kultúra is. Az egész­ségügy mostani reformjáért lehet lelkesedni, ám például a www.rezi­dens.hu-n azt nyilatkozza a magyar orvosok külföldi munkavállalá­sának szervezéséből élő szolgáltató-iparág egyik jelese, hogy még vagy tíz évig nem lesz jövője az orvosi pályának Magyarországon. A hálapénz világában bajok vannak az információáramlással is, a fiata­lok képzését gátolja a szakmai féltékenység és néhány éve még lehe­tett hinni abban, hogy a rendszer apránként megreformálható, de most jó ideig biztosan nem lesz könnyebb az egészségügyi dolgozók élete. Akik mennek, egyszerűen a bizonytalant cserélik föl a bizto­sért. Persze nyilván van megoldás erre a helyzetre is. Lehetjréldául szerződtetni jól képzett kommunikációs szakembereket. Ok majd elmagyarázzák a kalandvágyból itthon maradt többségnek, miért jó az, hogy hónapokig kell aggódni az állásért, a jövőért - miközben már most is hatezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. Becsey az unióról Európai parlamenti képviselő- vélben kíván tiltakozni az érin­ként ötéves ciklusának felénél tett országok képviselőinél. Mint értékelő sajtótájékoztatót tartott mondta, az EU népszerűsége ki­tegnap Szegeden Becsey Zsolt. A lene százalékkal esett a magya­Fidesz-MPSZ színeiben megvá- rok körében, s ennek egyik oka, lasztott EP-képviselő elmondta: hogy Magyarországot szemétle­szorgalmazza, hogy a dél-alföldi rakó hellyé minősítették át egyes régiónak legyen önálló képvisele- országok. Románia csatlakozását te Brüsszelben, amely a jó pr-te- a korrupció, a kisebbségpolitika vékenység révén több uniós for- és a diszkrimináció miatt elle­rást hozhatna a térségbe. Becsey nezte a képviselő, szerinte déli fellép a Dél-Alföldet elárasztó szomszédunk csatlakozása nem nyugat-európai szemét ellen, le- volt előkészítve. Csongrád megyei politikus is akad a külföldre távozó orvosok sorában. A fideszes Baláspiri Csaba, a megyei közgyűlés pol­gári frakciójának vezetője már­ciustól a svédországi Karlstad kórházának reumatológiai am­bulanciáját vezeti - egy évig. Először a jó fizetés miatt és az új szakmai tapasztalatok remé­nyében* vállalta el a munkát. Most már a többi körülmény is szimpatikus. Az ülésekre haza fog járni, Barcelonában tanul svédül. A megyei közgyűlés egyik agilis politikusa, a polgári frakciót és az egészségügyi bizottságot ve­zető Baláspiri Csaba úgy dön­tött, orvosként márciustól Svéd­országban, Karlstad város kór­házában dolgozik tovább, amely 150 kilométerre van Stock­holmtól. Egy spanyol fejvadász cég révén került kapcsolatba a svéd intézménnyel. A kórház ta­valy olyan magyar orvosokat ke­resett, akik legalább tíz éve gya­korolják hivatásukat, és 35-50 év közöttiek. Húsz jelentkezőt választottak ki az állásinterjúk során. A cég elvitte a kiválasz­tottakat a svédországi kórházba is, ahol kiderült, a húszból egy nem felel meg - jellemzően ő is azért, mert túlképzettnek bizo­nyult. A fejvadász cég négy hó­napos svéd nyelvtanfolyamot szervezett a jelölteknek - Barce­lonában, luxuskörülmények kö­zött. A családtagok is ott laknak az orvosokkal. A tanulás Svéd­országban fejeződik be. - Március elsejétől kezdem a munkát, mint a reumatológiai ambulancia vezetője és orvosa, napi nyolc órában dolgozom, és egy nap hét, nem tévedés: hét be­teget kell ellátni - sorolta lapunk kérdésére Baláspiri Csaba. - Mi­vel azt az uniós ügyeleti tör­vényt, amit itt nálunk nem al­kalmaznak - amiért én is szót emeltem néhányszor -, ott gond nélkül betartják, egy hónapban kettőnél több ügyeletet nem vál­lalhatok. A fizetés a megbeszél­tek szerint először bruttó 3500 euró lesz, majd három hónap Baláspiri Csaba az itthoni orvosi fizetésének többszörösét keresi Svédországba n egy évig Fotó: Frank Yvette és Schmidt Andrea után 5000 euró körül alakul. Ez többszöröse az itthoni jövedel­memnek. Amikor jelentkeztem az állásra, elsősorban ez motivált - most már viszont sokkal többet nyom a latban az a hozzáállás, az a megbecsülés, amit a cég és a svéd kórház részéről tapasztal­tam. Baláspiri helyzete más, mint a többi, külföldre kerülő kollégá­jáé. Mert míg családja hosszabb távra tervezi a svédországi életet, ő egy évig szeretne dolgozni ab­ban a kórházban. - Azért is megyek, mert az én szakterületemen, a reumatoló­giában jelentős változások vár­hatók. Ez részben az új módsze­reknek, részben egy új gyógyszer­csoportnak köszönhető - mond­ja az orvos. - Abban a kórház­ban, ahol márciustól dolgozni fo­gok, az új módszerrel 1200 bete­get kezelnek. Amikor ismerőseinek elmond­ta, mi a terve, több kollégája is gratulált a bátorságához, mert képesnek tartják Baláspiri Csa­bát arra, hogy ekkorát változtas­son az életén. A jellemző magyar röghöz kötöttség miatt sokan, akik talán tudják is, hogy jóval többet keresnének, és orvosként az itthoninál nagyobb megbecsü­lésnek örvendhetnének, mégsem próbálják ki magukat. Baláspiri egyébként erre az egy évre sem hagy föl a politikával: van internet, e-mail, telefon, tá­jékozódik az itthoni ügyekről, fo­lyamatokról, tudja tartani a kap­csolatot a frakcióval, és az ottani szabadsága terhére eljön a me­gyei közgyűlés üléseire, termé­szetesen a saját költségén. Mun­kahelyéről fizetés nélküli sza­badságra jött, nem akarja föladni itteni kapcsolatait. Hiszen ő, amellett hogy háziorvos Csany­teleken, reumatológus szakorvos Szegeden, a Vasútegészségügyi Kht. rendelőintézetében, és sportorvosa a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapatának. A szakmai fejlődés és az anyagi­ak mellett ez az egy év a szakpoli­tikusnak is jól jön. Lesz mihez vi­szonyítani a magyar egészség­ügyet - amelyben persze egészen közelről is talál épp elég hibát. - Molnár Lajos nemrég azt nyi­latkozta, jót tesz az ország imá­zsának az, ha magyar orvosok vállalnak munkát külföldön. Ezt így is meg lehet közelíteni - meg úgy is, hogy a magyar állam költ­ségén képzett orvosok tudása a német, angol, svéd egészségügyet szolgálja. El lehet gondolkodni azon, hogy mi vezetett idáig ­von mérleget Baláspiri Csaba. B. A. BALÁSPIRI CSERÉJE jH Amit itthagy: - a csanyteleki háziorvosi praxis - a reumatológus szakorvosi állás a vasúti rendelőintézetben - a sportorvosi poszt a Szevi­ép-Szeged női kosárlabdacsapa­tánál - a heti 85-90 éra munka Amiért itthagyja: - a karlstadi kórház reumatológiai ambulanciájának vezetői állása - a heti 42 óra munka - a havi 5000 eurós (1,3 millió fo­rintos) fizetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom