Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-29 / 24. szám

SZERDA, 2007. JANUÁR 31. •AKTUÁLIS* 3 Kern András már az arany pecsétgyűrűvel az ujján koccintott A Páger-díj Téni bácsi kedves arany pecsétgyűrűjének mása, melyet a leszármazottak hozzájárulásával készíttet el az önkormányzat évről évre egy példányban. Az idei kitüntetett, Kern András 1948-ban született, 1970-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán és azóta is a Vígszínház tagja. Számos játékfilmben és tévéjátékban játszott főszerepet. Több televíziós produkció után játékfilmrendezőként is bemutatkozott, ugyanakkor íróként és énekesként is népszerű. A gyűrű kétszeresen is meglepetés, ajándék volt a számára, hiszen épp vasárnap ünnepelte az 59. születésnapját. Kern András láthatóan őszinte meghatottsággal vette át a Páger-emlékgyűrűt Búzás Péter polgármestertől. A népszerű színész lapunknak elmondta: Páger-díjasnak lenni igazi kitüntetés, hiszen Páger Antalt csak olyan nagy művészekhez lehet hasonlítani, mint fean Gabin vagy Tracy Spencer. Kern elmondta, igyekszik Páger nyomába érni, bár úgy gondolja, Téni bácsi zsenialitása, főként filmes szerepeiben, utolérhetetlen. Mint fogalmazott: Páger Antalt sokan úgy jellemzik, mint az eszköztelen színjátszás mesterét. Pedig Kern szerint Páger nagyon is gazdag eszköztárral rendelkezett: épp olyan hiteles volt táncos-komikusként, mint parasztként vagy miniszterként. Az volt a titka - magyarázta -, hogy művészi eszközei úgy hatottak a közönségre, hogy azok sosem lepleződtek le, mindig láthatatlanok maradtak. Néhányszor játszott is együtt Téni bácsival. Máig emlékezetes számára, hogy a Vígszínházban, még főiskolásként ő Dunois-t, Páger pedig az érseket alakította Bemard Shaw Szent Johanna című darabjában. Elmesélte: zavarban volt, mert észrevette, hogy Téni bácsi próba közben figyeli őt - ám megnyugodott, amikor odabiccentett neki: jó lesz! A másik emlékezetes élménye Páger Antallal kapcsolatban az, amikor - ugyancsak ebben az időszakban - Várkonyi Zoltán, a Vígszínház akkori igazgató-főrendezője a társulatnak bejelentette: két díjazott művészünk van, Páger Antal, aki Cannes-ban a legjobb férfi szereplő díját kapta és Kern András, aki a 13. amatőr filmFotó: Karnok Csaba fesztiválon nyert díjat. - Jó érzés volt a nevemet az övével együtt hallani - mondta Kern András. A Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész a makói színészdíjról azt mondta, nem szívesen rangsorolná, helyezné el a többi között, nem szokása a rendszerezés, az értékelés. Minden elismerésnek örül, de nem gondolja, hogy ez apropó lenne a visszatekintésre - dolgozni kell tovább, ahogy eddig. Magáról a gyűrűről úgy nyilatkozott: bár nem szokása hasonló ékszereket hordani, ezt nagy becsben fogja tartani és egy ideig biztosan viseli majd. SZABÓ IMRE KERN A HATODIK • Az, hogy a Páger-díj idén Kern Andrásé legyen, a kuratóriumból - amelynek Hegedűs D. Géza és Tordy Géza színművész, Réz András filmesztéta, valamint a várost képviselő, makói születésű színművész, Szalma Tamás és Gyarmati Antal, az egyetlen fiú unoka a tagja - Hegedűs D. Gézának jutott eszébe. A díjat előtte öten kapták meg: 2002-ben Halász Judit, rá egy évvel Garas Dezső, aztán Király Levente, majd Venczel Vera, tavaly pedig Csákányi Eszter vette át a kitüntetést. Szembenézni PANEK SÁNDOR Hatodik éve, hogy csupa bátran bevallható politikai és kommunikációs hibát követnek el a kormányoldalon, és egyet sem, ami százmilliárdos hiányt okozna az államnak, vagy súlyos megszorításokat polgárainak. Nem is gondolná az ember, milyen súlyosak lehetnek az ilyenfajta politikai hibák, amelyeknek felelősségét politikailag el lehet intézni, ha nem saját zsebén érezné költségeit - melyeket viszont nem lehet politikailag elintézni. Ezért aztán most szembe kell nézni a helyzettel. Mindenkinek, és éppen most kell szembe nézni, mert a közvélemény-kutatások eredményei, és más politikai aktualitások ezt most teszik szükségessé. A nagy játékos, aki titokban lekapott pár bábut az ellenfél oldaláról, most azt elemzi, miért is lépett ezután rosszul az ellenfél. A szembenézés leltára annyi, hogy a nehéz helyzetben lévő ország politikai ellenzéke demokrácia- és fejlódésellenes, kormányereje pedig sajnos elkövette az említett politikai és kommunikációs hibákat. Gázszámlánk, megnövelt adójárulékaink keletkezödtek, ahogy keletkezödtek, a közjóval és a közbizalommal lett. ami lett. most az érvényes, hogy össze kell fogni, és hinni, hogy ezentúl minden más lesz, ha az ellenzék megjavul. Az önvizsgálat hiánya már-már lenyűgöző lenne, ha az országnak nem lenne szüksége egy integratív szellemű, józan társadalomismeretii kormánypolitikusra a miniszterelnöki székben. Mint azt Gyurcsány Ferenc is érzékeli, a reformokhoz egyetértés kell. Nem annak a felfogásához kell az egyetértés, hogy az emberek belássák: tovább nem lehet nyújtózkodni. Hanem ahhoz, hogy számukra is elfogadható tempóban jöjjenek létre ezek a reformok, s ne zsigereljék ki azokat, akik az államháztartás szétesésében vétlenek és félrevezetettek. És főleg közbizalom kell hozzá, ami annál nehezebb, hogy azoknak a reformoknak és megszorításoknak a szükségességéről kell meggyőzni a választókat, amelyeket a választás idején letagadtak előttük. Az őszödi beszéd és a választók megtévesztése nyomán kialakult, az egész politikát érintő bizalmi válság egy jottányit sem oldódott meg. Annyi történt, hogy az alkotmányos keretek között, és a közrend megóvása mellett a válságon semmit nem lehetett változtatni. Ilyen előzményekkel a kormányfő csak a leköszönés és a tényleges, politikai manőverektől mentes párbeszéd között választhat. Már amenynyiben nemcsak politikai szóvirág amivel szembenézését kezdi, ha nem valóban helyesen méri fel annak súlyát, hogy „Magyarország veszélyes útra tévedt". Az azonban, hogy egy megosztó és demonstratív újságdolgozatban keresi az együttműködést, és nem közvetlen kapcsolatfelvétellel, ráadásul vádolja is azokat, akikkel ki kell egyeznie, nagyon is azt sejteti, hogy Gyurcsány, akár Talleyrand szerint a Bourbonok: semmit nem tanult és semmit nem felejtett. Nem sztrájkolnak Tegnap az utolsó pillanatban az si Szakszervezet alelnöke tegnap egész országban sikerült megálla- elmondta: a létrejött megállapopodniuk a Volán-társaságoknál a dás 5,5 és 8 százalék közötti kerebéremelésről a szakszervezetek- setfejlesztésről szól. A Tisza Vőnek és a munkáltatóknak. így se- lánnál - mint arról szombati lahol sem lesz ma reggel sztrájk. Va- punkban beszámoltunk - már lenta György, a Közúti Köziekedé- pénteken megegyeztek a felek. A népszerű színésznek születésnapi ajándék is volt a makói emlékgyűrű Kern átvette a Páger-díjat Folytatás az 1. oldalról Bajban az idősgondozás, a civilek kivonulhatnak Az idősotthonokban élők utáni állami ápolási normatívát idén jelentősen csökkentette a kormányzat. A fenntartók a kieső bevételek és a széles körű költségnövekedés miatt nehéz helyzetbe kerültek. A szegedi önkormányzat idősotthonaiban nem szűnnek meg férőhelyek, az alapítványiban azonban már vészforgatókönyv szerint gazdálkodnak. Azt mondják, ha nem változik a gyakorlat, a civil szféra kivonul az idősgondozásból. MUNKATARSAINKTOL A szegedi önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye négy helyen működtet a városban idősotthont, összesen 460 férőhellyel, amelynek teljes a kihasználtsága. Mint Novkov Veszelinka, az önkormányzat szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetője elmondta: a hagyományos ellátás utáni állami normatívacsökkentés csak kismértékű: a „fejkvóta" évi 730 ezer helyett 700 ezer forint. Százan emelt szintű ellátást kapnak, az ő esetükben azonban Szegeden nem csökken a támogatás. Ennek oka az, hogy az emelt szinthez adott állami támogatás mértéke az ellátásért fizetett havidíjtól függ. Minél inkább megemelik ezt, annál kisebb a normatíva. Mivel a szegedi, önkormányzati fenntartású intézményekben a havidíjak 5-8 százalékkal emelkedtek - aminél még nem csökken az állami támogatás -, idén ugyanannyit, évi 654 ezret kapnak személyenként a fenntartók. Eközben azonban emelkedtek a rezsi- és élelmezési költségek, az emelt szintű ápolási normatíva változatlansága pedig az infláció miatt valójában reálérSZOCIÁLIS OTTHONOK ÉS FEROHELYEK CSONGRÁD MEGYÉBEN ték-csökkenést jelent. A hagyományos ellátás támogatásának harmincezres csökkentése pedig - mivel ez több mint 300 időst érint - nagyjából kilencmilliós mínuszt jelent az önkormányzatnak. Hogy a fentiek miatt mennyivel kell a városnak többet fordítania az idősotthonok fenntartására, illetve megvan-e ennek forrása, egyelőre nem tudni, mivel a költségvetést csak februárban tárgyalja a közgyűlés. Legalább a férőhelyek megőrzésére szükség lenne, mert az idősotthonok várólistája így is fél és egy év közötti. Solymos László alpolgármester lapunknak azt mondta: idén egyetlen önkormányzati idősotthoni férőhely sem szűnik meg. Nem ennyire derülátó Bálint András, a szintén teljes feltöltöttséggel működő Oszidő idősIntézmény neve székhely fenntartó gondozottak száma Egyesitett Szociális Intézmények Szeged helyi önkormányzat 460 Őszidő Szeged alapítvány 68 Nazarénus Gyülekezet Idősek Otthona Szeged nazarénus egyház 65 Egyházmegyei Szeretetotthon Szeged katolikus egyház 70 Vakok Intézete Szeged megyei önkormányzat 122 Gondviselés Háza Csongrád helyi önkormányzat 59 Aranysziget Csongrád megyei önkormányzat 184 Kovács-Kűry Időskorúak Otthona Hódmezővásárhely helyi önkormányzat 200 Marosmenti Idősek Otthona Makó helyi önkormányzat 135 Idősek Otthona Óföldeák helyi önkormányzat 137 Forrás: DM gyűjtés otthon vezetője. A Zákány utcai, alapítványi fenntartású intézményben 68 idős emberről EGYHÁZI STRATÉGIÁK A szegedi nazarénus gyülekezet által fenntartott otthonban 65 idős embert gondoznak. Mint Héjjá Márta intézményvezető elmondta, a normatíva csökkentése őket is érzékenyen érinti, takarékossággal próbálják ellensúlyozni a kiesést, híveiket pedig jelentősebb adakozásra kérik. Ha ez kevésnek bizonyul, ők is a dolgozói létszámot csökkenik majd. A szeged-csanádi egyházmegye kezelésében lévő Harmat utcai intézményben hetven idős embert gondoznak, a normativacsökkentés nehéz helyzetbe hozta őket is, de hogy miben látják a megoldást, arról Emődi Sándor, a püspöki hivatal vagyonkezelője nem beszélt. gondoskodnak. Az állami normatíva csökkenése komolyan megbillenti a gazdálkodásukat, mivel ők az önkormányzati és egyházi fenntartású intézményektől eltérően csak két forrásból - állami normatívából és térítési díjakból - gazdálkodhatnak. A tavalyihoz képest 20-25 százalékkal kisebb a támogatás, a gyógyszer-, gáz- és élelmiszerárak, illetve a bérköltségek növekedése miatt vészforgatókönyvre tértek át. Saját erőből már képtelenek kompenzálni a DM-grafika kieső bevételt és a költségnövekedést, az önkormányzattól remélnek támogatást. Emellett kiadáscsökkentéssel, hiteleik átsorolásával, a havidíjak drasztikus emelésével próbálnak talpon maradni. Bálint András szerint ha ez mind nem lenne elég, kénytelenek lesznek 35 munkatársuk egy részétől megválni. Hozzátette: ha a folyamat így halad, a civil szféra - amely nem számíthat kiegészítő támogatásokra - teljesen kivonulhat a szociális ellátásból. MEGYEI MÍNUSZOK Az idén összesen hatmillió forinttal csökkent a vásárhelyi Kovács-Kűry Időskorúak Otthona normatív támogatása. A kétszáz bentlakóval, százszázalékos kihasználtsággal működő Intézmény bevételeinek csökkentése a városi önkormányzat költségvetését terheli tovább. A megyei fenntartású csongrádi Aranysziget otthonban 184-en laknak. Az intézmény számára kedvezőtlen döntésről az igazgatónő nem kívánt nyilatkozni. A csongrádi önkormányzat által működtetett ápoló otthonban, és vele szomszédos Gondviselés Házában összesen 59 idős embert gondoznak. Ternai Levente igazgató lapunknak azt mondta, a kisebb állami támogatás jelentősen megnehezíti a feladatellátást. Az óföldeáki idősek otthonában 137-en, Makón, a Marosmenti Idősek Otthonában 135-en élnek. Egyik intézmény vezetője sem akart nyilatkozni. Péter Árpád, a szegedi Vakok Intézetét fenntartó megyei önkormányzat szóvivője azt mondta, költségvetésük még csak most készül, így egyelőre nem tudják megmondani, milyen pluszforrások szükségesek a 122 látássérültet és pszichés betegsége miatt ellátásra szoruló beteget gondozó speciális intézmény fenntartásához.