Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-27 / 23. szám

SZOMBAT, 2007. JANUÁR 27. "AKTUÁLIS" 3 Sokáig úgy tűnt, a Volán-dolgozók béreme­lésének ügyében országosan megfeneklet­tek a tárgyalások - helyi szinten tegnap végül mégis sikerült megállapodniuk a fe­leknek. A béremelés mértéke mintegy 7 százalékos lehet. A hétfőre meghirdetett országos sztrájkból a megye nem veszi ki részét. Nem lesz munkabeszüntetés hétfőn reggel 4 és 8 óra között a Tisza Volán helyi- és helykö­zi autóbuszjáratain, mivel a társaság vezető­ségének háromnapos tárgyalás után tegnap sikerült megállapodnia a dolgozók érdekeit képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet­tel (KKSZ). Mint arról korábban beszámoltunk, a Vo­lán-dolgozók országosan 12 százalékos bér­emelést akartak kiharcolni maguknak - a munkáltatói oldal maximum hatszázalékos bérkorrekciót ajánlott fel. A buszvezetők ed­dig havi 220-240 óra munka mellett nagyjá­ból 80-90 ezer forintot vihettek haza. A tár­gyalások először országos szinten zajlottak a szakszervezeti és a munkáltatói szövetség között, és még e hét kedden is úgy tűnt, or­szágos sztrájkra lehet számítani a Volán-tár­saságoknál. Virágh István a KKSZ megyei el­nöke azonban elmondta, a különböző szak­szervezeteknek lehetőségében állt asztalhoz ülni a helyi munkáltatókkal. Szeri István, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatója pedig arról számolt be, több Volán-társaság - köztük a Tisza Volán - is önállóan kezdett el tárgyalni szakszervezeteikkel, mivel a sztrájkot min­denképpen el szerették volna kerülni. Há­romnapos tárgyalássorozat után végül egyez­ség született: az érdekképviseleti szervezetek által január 29-ére meghirdetett országos sztrájk nem érinti a Tisza Volánt, így járataik hétfőn is az érvényes menetrend alapján köz­lekednek majd. A Volán vezetője nem kívánta részletesen ismertetni ajánlatukat, mondván összetett, differenciált béremelést tartalmaz a megálla­podás. Annyit azonban elárult, a munkálta­tói oldalról javasolt országos ajánlaton - 4-8 százalékos emelés - belül maradtak. A vezér­igazgató elmondása szerint végső ajánlatuk a felső határhoz közelített. Szeri István úgy gondolja, a felek végül kölcsönös megelége­déssel állhattak fel az asztaltól. Virágh István azonban figyelmeztetett: az országos tárgya­lások még mindig tartanak. Ha ott nagyobb béremelésben egyezik meg a két fél, azt a megállapodásuk szerint a Tisza Volánnak is el kell fogadnia. • Mivel nem minden megyében sikerült megegyezniük a feleknek, a Csongrádból tá­volabbra utazóknak a hétfői indulás előtt ér­demes érdeklődniük a Volán-információnál. KG. G. A Tisza Volánnál három nap után megállapodtak Béremelés igen, sztrájk nem Hétfőn a szegedi Mars térről is menetrend szerint indulnak majd a buszok Fotó: Karnok Csaba Volánalku BÁTYI ZOLTÁN Kérés, követelés, lehetőség, pénz, sok, kevés, több. Bár nem vet­tem részt azon a tárgyaláson, ami a Tisza Volán Zrt. menedzs­mentje és a cég szakszervezeti vezetői között zajlott, biztosra ve­szem: az első mondatban felsorolt kifejezések tegnap nem is egy­szer elhangzottak. Gyanítom, a vita során néha még a hang is hangosabban pattant a falnak, mint az békésebb megbeszélése­ken szokott. De ami ennél sokkal fontosabb: a megegyezés szó is terítékre került, sót mi több, győzött is, ez zárta a szópárbajt. Vagyis Csongrád megyében hétfő reggel a megszokott rendben indulnak a buszok, a volánosok elálltak a sztrájktól, úgy tűnik, mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára elfo­gadható kompromisszum született. Indulatos vitáktól korántsem mentes évkezdésünk idején nem kis öröm leírni ezt a tényt. Már csak azért is, mert a magyar hét­köznapok minden szeletében (legyen szó kórházi ágyszámcsök­kentésről, iskolák bezárásáról, egyetemisták tandíjáról) olyan tár­gyalások viharában vergődünk, amelyek egy-egy feszültebb pilla­natában csak azért nem rántják ki hüvelyéből a kardot a vitázók, jó kuruc módjára, a maguk nagy indulatától vezérelve, mert eme harci eszköz már régóta nem szerepel a kelléktárban. Egymás fejéhez csapkodott vádak idejét éljük. Nagy szorgalommal keressük, vajon ki tehet arról, hogy 2007 elején korántsem a vágtató gazdaságról, sokkal inkább reformba ágyazott megszorító intézkedé­sekről szólnak a napi hírek. A választ persze politikai hovatartozástól függően megtalálja mindenki, saját szája íze és vérmérséklete szerint kommentálja is, csak éppen helyzetünkön ez nem változtat. Gödörbe kerültünk, ám semmi kedvünk sokáig ennek mélyén időzni. Éppen ezért ideje lenne talán arra koncentrálni, miként kéne a gödröt maga mögött hagyó emelkedő pályára állítani az or­szág vonatát. Egy biztos, hangos szóval, lökdösődéssel ahgha sike­rülhet. A politika meghatározó erőinek úgy kell munkálkodniuk, hogy a hatalmi pozícióból elharsogott „már pedig ez van, és kész!" dik­tátumok, valamint az ellenzék soraihói felhangzó „minden rossz " helyébe az a hang lépjen, amit mind a két oldalon meg lehet érte­ni. Olyan ötletek és javaslatok születnek, amiket, ha nagy duz­zogva is, de el tudnak fogadni. A Tisza volánosok ehhez most felmutattak egy követhető pél­dát. Az ő buszaikkal, menetrendjükkel nincs is nagyobb gond. Ami pedig az ország előbb említett, igencsak méretes gondokat cipelő vonatát illeti: talán ez ügyben is kimunkálják már végre, merre fordítsák, s milyen lendülettel a váltókat. Tegnapig nem találtak újabb madárinfluenza-gyanús szárnyast a Csongrád megyei állatorvosok - felelte kérdésünkre Szigeti Sándor igaz­gató főállatorvos. A Lapistó melletti telepen a hét elején 3300 bbát öltek le a fertőzés megállítása érdekében, a védőzónában és a megfigyelési zó­nában folyamatos az ellenőrzés. A munkában részt vesznek a szentesi rendőrök mellett a polgárőrök és a határőrök is. Tíz kilométeres körön belül minden, élő állatot szállító járművet megállítanak, ezek a kocsik csak állatorvosi engedéllyel haladhatnak tovább - tudtuk meg Nagy Já­nostól, a szentesi kapitányság közlekedési osztályának vezetőjétől. A Szentes-Lapistó tíz kilométeres körzetében kialakított megfigyelési zónában a teljes baromfiállományt átvizsgálták, és nem találtak újabb megbetegedésre utaló jelet. Most csak be kell tartani az előírásokat: a szárnyasokat zárt helyen kell etetni és itatni, ügyelni kell arra, hogy ne érintkezzenek vadmadarakkal. A három kilométeres sugarú Védőkörze­tet 21, a 10 kilométeres megfigyelési körzetet 30 napig kell fönntartani. Tegnap arról számoltunk be, hogy a horvát, a szerb és a román ha­tóságok beviteli tilalmat rendeltek el a magyar baromfira a madárinf­luenzával kapcsolatos hírek hallatán. Aztán kiderült, hogy az Európai Unió tagországai - köztük Románia - nem tilthatják meg a teljes ba­romfibevitelt Magyarországról. Azért nem, mert az unió úgynevezett állandó állat-egészségügyi bizottsága pénteken jóváhagyta a betegség elleni védekezés érdekében tett magyar intézkedéseket. A tagországo­kat képviselő szakértői testület megállapította, hogy a magyar véde­kezés teljes egészében összhangban van a madárinfluenza-irányelv­ben foglalt előírásokkal. Ezek a rendelkezések szólnak a szükséges ke­reskedelmi korlátozásokról is, és ez elég garancia arra, hogy gyanús termék nem kerülhet ki az övezetből. - További intézkedések így egyetlen tagországban sem indokoltak - mondta Philip Tod, az ál­lat-egészségügyi bizottság szóvivője. Azt is kimondta, hogy a magyar lépések garantálják az emberies az állati egészségvédelmét. KARTALANITAS A KORÁBBI VESZTESEGERT Mintegy másfél milliárd forintot fizetett a Mezőgazdasági és Vidékfejleszté­si Hivatal azoknak a gazdálkodóknak, akik 2005 november eleje és 2006 augusztus vége között szenvedtek kárt a madárinfluenza miatt. A hivatal sajtófőnöke, Soproni Horváth Lajos arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 1300 termelő jogosult a kárenyhítésre, és ők már a múlt hét végére megkapták a járandóságukat - két hónappal az unió által megszabott határidő előtt. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke viszont azt mondta, elége­detlen a baromfitenyésztők kártalanításával, szerinte túl szigorúak voltak a feltételek. Úgy véli, ismét az unióhoz kell fordulni, hogy a ténylegesen el­szenvedett kárt megtérítsék az érintetteknek. Megrettentek a leendő, Makó környéki földgáz-kitermelőhe­lyen élők. Szóbeszéd indult el ugyanis arról: nagy környezetvé­delmi károkat okozhat a szén­hidrogénkincs-kitermelés. Találgatnak és aggódnak Találgatják, mi lesz a TXM Kft. által nagy mélységből felszínre hozott rengeteg fúróiszappal. Ezt - a találgatok tudomása szerint ­Németországba kell majd szállí­tani, ott ártalmatlanítják. A ren­geteg iszap nagy távolságra való szállítása azonban nem kifizető­dő. S a szennyanyagot vélhetően előbb-utóbb Magyarországon, ezen belül is a kitermelés közelé­ben kell elhelyezni, tározókban. Ha pedig a tározó átszakad, a környezetbe kikerülő, nagy mennyiségű veszélyes anyag kör­nyezeti tragédiát okozhat, ha­sonlót ahhoz, mint amitől Veres­patak esetében tartanak - folyta­tódik a föltételezés. S hogy mi a valóság? A verespa­taki nemesfém-kitermelés kap­csán tervezett zagytározót össze sem lehet hasonlítani a Makó környéki földgázkitermelés so­rán felszínre kerülő fúrási iszap elhelyezésére szolgáló tározók­kal. Nem veszélyes anyag - Már csak azért sem, mert a földgázkitermelés során felszínre jutó fúrási iszap nem veszélyes anyag - mondja Szelesné Kutas Borbála, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvé­delmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese; a Kiderült, Románia nem tilthatja meg a bevitelt Madárinfluenza: az unió bizalma Románia nem tilthatja meg a magyar baromfi bevitelét - mondta tegnap az unió állategészségügyi bizottságának szóvivője. Az EU szakértői testülete szerint a madárinfluenza felbukkanása után bevezetett magyar intézkedések garantálják, hogy gyanús áru nem juthat ki az érintett területről. MUNKATÁRSAINKTÓL - MTI A leendő óföldeáki földgázkitermelés nem veszélyezteti a környe­zetet Fotó: Karnok Csaba felügyelőség szakhatóságként játszik szerepet a kitermelés el­kezdésének lehetővé tételében. Az iszap kezelése tehát nem igé­nyel szokványostól eltérő, speci­ális biztonsági előírásokat. A ki­termelő cég először betonozott tározókban helyezi el az iszapot Alaptalanok a környezetvédel­mi veszélyekkel kapcsolatos föltételezések - mondja Mol­nár József Fotó: Karnok Csaba a helyszínen, majd fűrészporral összekeveri, s így szállíthatóvá teszi. Németország helyett Békéscsaba S szállítja is, de nem Németor­szágba, hanem Békéscsabára, és nem ártalmatlanításra, hanem arra, hogy rekultiváljanak vele egy régi, már bezárt hulla­déklerakót. Molnár József, a ki­termelési engedély kiadására jo­gosult szolnoki bányakapitány­ság vezetője azt is hozzáteszi: föl sem merült, hogy az iszapot Né­metországba kellene szállítani, tehát teljesen légből kapott a föl­tételezés. Olajtartalmú hulladék, például nagyobb mennyiségű olajos rongy, keletkezhet bizonyos mennyiségben, hiszen a kiter­melés gépészeti berendezéseinek kezeléséhez szükségesek kőolaj­származékok. De ez a hulladék ­mondja a környezetvédelmi ha­tóság szakértője - szintén nem okoz szennyezést. A hódmezővá­sárhelyi hulladéklerakóba szál­lítják, s ott biogázzá alakítják. F. CS. A fúrási iszappal egy volt hulladéklerakót rekultiválnak Óföldeák nem lesz Verespatak Nem okoz környezetvédelmi gondokat szakemberek szerint a Makói-árok földgázkincsének kitermelése, nem kell Verespa­tak-effektustól tartani, léhát a földgázmező kiaknázásából adódó előnyökhöz nem társul­nak hátrányok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom