Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-24 / 20. szám

Mosogatószer-mustra HOLALEGOLCSOBB? •MEGYEI TÜKÖR* SZERDA. 2007. JANUÁR 24. Először Csongrádon tartottak bemutatót a városban forgatott mozifilmből Tüskevár-részlet és vastaps Óriási érdeklődés kísérte Herendi Gábor harmadik nagyjáték­filmjének szegedi bemutatóját. Herendi a Valami Amerikával tet­te le névjegyét, s második filmje, a Magyar Vándor is nagy sikert aratott a filmszeretők körében. A Lora című szerelmes történet tegnapi szegedi vetítésére húsz előfizetőnk nyert kétszemélyes belépőt. Ók a többi nézővel együtt a filmet követően találkozhat­tak az alkotókkal, köztük Herendi Gábor rendezővel és a címsze­repet alakító Lucia Brawley-vel Fotó: Karnok Csaba Ingyenangol a szegedi Somogyiban Angolnyelv-tanároknak és a nyelvet tanuló diákoknak tartanak ingyenes képzést a So­mogyi-könyvtárban Szegeden. A tréningen a BBC és a programot támogató British Coun­cil angol nyelvet oktató honlapjainak haté­kony használatát tanítják. A közvetlenül hasznosítható tananyagok mellett tanítási tippeket, óravázlatokat, kiegészítő anyagokat, játékokat ismerhetnek meg a résztvevők. Az előadást Tankó Gyula, az ELTE oktatója tart­ja. A képzés holnap, csütörtökön délután 2 órakor kezdődik. A paradicsom, a banán és a Vénusz étolaj után egy újabb, minden háztartásban szükséges terméket veszünk górcső alá. Kollégáink most annak járnak utána az általunk kiválasztott tíz üzletben, hogy mennyiért kínálják a félliteres (ar mosogatószert. Amelyhez a moso­gatáson kívül még annyi közük lehet a szegedieknek, hogy reklám­filmjét itt, a Belvárosi hídon forgatták néhány évvel ezelőtt, a halfesz­tiválon. Holnapi számunkból kiderül, melyik üzlet kínálja a legjobb áron a félliteres Jar mosogatószert. A Lora Szegeden Csongrádon óriást sikert aratott a városban forgatott Tüskevár című film részletének hétfői be­mutatója. Balogh György ren­dező a magyar kultúra napi ün­nepségre összevágott húszper­ces montázsára kétszázan vol­tak kíváncsiak. A helyi múzeum igazgatónője szerint telitalálat a szereposztás és a vadregényes csongrádi háttér. Képírással teremtett emelkedett hangulatot Balogh György a ma­gyar kultúra napja hétfő esti csongrádi ünnepségén. A szer­vezők ugyanis a városban forga­tott Tüskevár című film rende­zőjét kérték fel, hogy mondjon ünnepi beszédet az egybegyűl­teknek, de ő a szószaporítás he­lyett csak annyit mondott a Ma­gyar Király díszterme lelkes kö­zönségének, hogy sehol máshol nem tudta volna így elkészíteni ezt a filmet, mint Csongrádon. A filmből készült montázs be­mutatója előtt lapunknak el­mondta, a rendezők keresték meg azzal, hogy jó lenne vi­szontlátni mozgóképeket Tuta­jos és Bütyök kalandjaiból, ő pe­dig nem tudott nemet mondani a kérésre. Nem volt különöseb­ben nehéz dolga, mert a 12 órá­nyi nyersanyagból már összeállt a mozikba szánt 92 perces ver­zió, csupán a történet menetét kívánta követni, amikor össze­vágta a húszperces ízelítőt. - Még nincs bemutatásra kész állapotban a film, a hang- és a di­gitális utómunkák egyelőre hát­ravannak, és ez ki is derül a most levetítendő részletből - bazsaly­gott a bajsza alatt a direktor. A huncut mosoly feltehetően an­nak szólt, hogy például a harcsa­fogó jelenet alá a Cápa film klasszikussá vált zenéjét kever­ték. A képi anyag, az ismerős tá­jak, a vízi madarakról felvett je­lenetek látványa elkápráztatta az érdeklődőket, akik pozitívan nyilatkoztak a látottakról. A he­Jelenet a filmből Fotók: Kovács-K. András víz idején pedig a szerző Téli be­rek című müvét szokta újraol­vasni. Ezért is tartott az újrafel­dolgozástól, de már az első kép­kockák láttán kijelentette: teli­találat a szereposztás és a vadre­gényes csongrádi háttér. Arra, hogy mások is hasonló vélemé­nyen vannak, abból is lehetett következtetni, hogy ültek a poé­nok, a vetítés végén pedig a né­zők vastapssal köszöntötték a rendezőt. Bedő Tamás polgár­mesternek is nagyon tetszett a filmrészlet. Azt mondta, bár nem szakmabeli, de kimondot­tan elégedett a látottakkal. - Itthon különösen izgul az ember a visszajelzések miatt, ezért megnyugtató, ha olyanok bólintanak elismerően, akik mindig őszintén beszéltek velem - mondta Balogh György. A kísé­rő dallamok kapcsán hozzátette, egyelőre a zenei támpontok van­nak meg, ezeket kell finomítani, hogy harmonizáljon a hangi és a képi megjelenítés. B.D. lyi múzeum igazgatója, Szűcs kora óta Fekete István a kedven­fudit bevallotta: neki gyermek- ce. Nyaranta a Tüskevárat, tél­HUSVÉTKOR PREMIER A film készítői húsvétra tervezik a Tüskevár országos bemutatóját. A moziknak húsz kópia készül. Balogh György héttőn újfent megerősítette, immáron a csongrádiak füle hallatára, hogy a premierrel egy Időben Csongrádon is lesz díszbemutatója a műnek, amelynek főbb szerepeiben a Sorstalanságból is­mertté vált Nagy Marcell, Péntek Bálint, illetve Kovács Lajos, Pogány Judit, Eperjes Károly, Haumann Péter, Détár Enikő és Rékasi Károly lesz látható. Matula szerepében Kovács Lajos A LEGNAGYOBB SIKERT ARATOTT NÓTÁK Mely nóták aratták a legna­gyobb sikert Varga Anna amerikai fellépésein? Példá­ul az Ahogyan én nem sze­retlek, nem szeret úgy senki, az Énnálam egy boldog óra, vagy az Eresz alatt fecskefé­szek. A legnagyobb tapsot azonban akkor kapta a ma­kói nótaénekesnő, amikor azt kezdte el énekelni, hogy „Megfordítom kocsim rúdját, itt hagyom az ősi szülőföl­det..." Varga Annát egy igazi helybeli cigányzenekar, a Lakatos család hattagú együttese kísérte az Egye­sült Államokban. A magyar nótát kint még jobban szeretik, mint idehaza Az Egyesült Államokban dalolt a makói Varga Anna Lelkesen fogadták Amerikában a makói nőtaénckcsnőt, Varga Annát - kazettái, lemezei szé­pen fogytak a fellépések után. Ha teheti, újra átrepüli az óce­ánt az ottani dalos kedvű ma­gyarok kedvéért. A makói Varga Annáról két hó­napja, Virágok közt élek című új, kilencedik albumának meg­jelenése kapcsán írtuk meg, hogy az ottani magyarok meghí­vására Amerikába készül. Úgy tervezte, hogy a helyi közösség rendezvényein, klubokban fog fellépni. Varga Anna négy éve már járt az Újvilágban. A nótá­zást gyermekkorában kezdte, az apátfalvi tanyavilágban tanulta meg az első dalokat - ma már több mint ezer nótát ismer. Bár van közöttük saját is, az ameri­kai magyarokat természetesen a jól ismert, régi dalokkal lepte meg. Varga Anna bő két hetet volt az Egyesült Államokban. Ideje nagy részét egy New Yorktól mintegy háromszáz kilométerre lévő, Alenta nevü városban töl­tötte, ahol egy ottani magyar család vendégszeretetét élvezte. Legemlékezetesebb fellépése szilveszterkor volt: az ottani né­Varga Anna Iközépen) amerikai barátai között pes magyar kolónia tagjai közül több mint háromszázan mulat­tak vele a Magyar Ház rendez­vényközpontban. A makói éne­kesnő úgy tapasztalta: odaát is főleg a közép- és az idősebb kor­osztály kedveli ezt a műfajt. Szerinte a kinti magyarok 7 eb­ben talán a nosztalgia és a hon­vágy is belejátszik - még a haza­iaknál is jobban szeretik a ma­gyar nótát. Lelkesen énekelték vele mindegyiket, a kazettái és a CD-lemezei is szépen fogytak. Meg akarták hívni egy szomszé­dos városba is két koncertre, de arra már nem volt ideje, haza kellett térnie. A makói nótaénekes kitűnően érezte magát az Egyesült Álla­mokban. Bár legutóbb kissé * Fotó: DM/DV pesszimistán nyilatkozott ne­künk - azt mondta, úgy látja, a magyar nótának lassan bealko­nyul, több lemezt sem készít már -, most egy nagy, áprilisi makói koncerten gondolkodik, sőt lelkesen azt is közölte: ha lesz rá alkalma, újra vállalja a tízórás repülőutat Amerikába. Ahol egyébként nem feledkezett rheg a makóiakról; kedves gesz­tusként még lapunk szerkesztő­ségébe is küldött egy képeslapot, amin a New York-i Empire State Building látható. SZABÓ IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom